Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

*. oldal VKT. március 17, péntek Amerikai légikampány készül a YDK déli részének elpusztítására Londoni hétköznapok NEW YORK. (TASZSZ) A New York Daily Newssal- goni tudósítójának jelentése sze­rint az Egyesült Államok légi­Guam előtt Azt hiszem, kevesen tudják felindulás nélkül olvasni az amerikaiak újabb vietnami ter­veiről szóló jelentéseket, ame­lyekkel most a hatalom leger­kölcstelenebb felfogásából kiin­dulva a szó legpusztítóbb értel­mében a mindenáron való erő­szakos rendezést szeretnék meg­valósítani. A TASZSZ jelentése beszá­molt arról, hogy a Hanoi— Haiphongtól délre fekvő területet légitámadások soroza­tával a Hold felszínéhez hason­lóvá akarják változtatni, ma­gyarán teljesen elpusztítani. Pusztítani és pusztítani — az Egyesült Államok hadvezetősége ezt az egyedüli eszközt képes már csak céljai szolgálatába ál­lítani. Mérkőzni nem tud a ha­zafias erőkkel, békét kötni nem akar, tehát szeretné eltörölni a térképről az ellenálló nemze­tet. Holnap kezdődik Guam szi­getén Johnson haditanácskozása, ahol a jelek szerint a katonai vezetők kezébe teszi le a hábo­rú folytatását, akik régóta na­gyobb hatáskört sürgetnek. Előzményképpen bevetették az ausztrál légierőt is a dzsungel­harcokba, akik egészen újsze­rűén dolgoznak. Phuoc Tuy tartomány dzsungelvidékét szál­lítógépeiről 4200 tonna liter olajjal öntözték meg, majd ala­csonyan szállva helikopterekkel felgyújtották. Az általános „új­szerűség" a vietnami frontokon az mutatja, hogy Johnsont idő­pont köti, s nem titok, hogy a közelgő elnökválasztásokra sze­retne tisztán, „jól végzett mun­ka” fényében állni a válaszlók elé. Ügy sejti, az amerikaiak­nak legalább olyan kínos ügy már Vietnam, mint neki, és nem bánnák, hogy hogyan, de sze­retnék már, ha túl lennének az egész problémán. Csakhogy az amerikaiak nem úgy gondolkoz­nak, ahogyan az elnök. Döntést akar kierőszakolni Vietnamban, s úgy véli, legrövidebb út a kí­méletlen pusztítás. Pedig az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka helyesli az elnök viet­nami politikáját, 49 százaléka kereken ellenzi, — mint a leg­frissebb Galup-jelentés közli. És az ország második legnagyobb demokrata szervezete, a kalifor­niai demokrata szervezet kép­viselői közölték, hogy valószí­nűleg nem támogatják az elnö­köt a jövő évi jelölőkongresszu­son, ha addig nem tud békés megoldást találni. Vagyis b é- k é s megoldást sürgetnek Ame­rikában is, nem pedig megol­dást erőszakkal. A békés meg­oldást nem lehet úgy értelmez­ni, hogy az Egyesült Államok a vietnami nép nyakára hág, és a vietnami emberek békésen tű­rik a jenki igát. Az amerikai embereknek is van lelkiismere­tük. Ezt fejezte ki egy húszéves diáklány szerdai akciója is. Johnson akkor Nash viliében be­szélt, Tennessee államban. Brien Heggen Johnson kocsija elé ve­tette magát. Shirley Newtu-t, Janet Deward-ot. Brien kor- és diáktársait ugyancsak a vietna­mi háború elleni tüntetés miatt vették őrizetbe. Megtorlás ott­hon is — akárcsak Vietnamban. A nemzetközi helyzet ma netn tűr olyan veszélyes játékot a konfliktusokkal, amelyeket John­son űz. Ezekben a napokban az amerikai vezetőknek meg kell érteniük, hogy a világközvéle­mény nem tűri a hatalom bar­bár packázásait, a szabadság­szerető vietnami nép mellett van. Fokozott szerepük van most a szolidaritás megnyilvánulásai­nak. B. Ki kampányt készít elő, amely Észak-Vietnam déli részének teljes elpusztítását célozza. A tudósító megjegyzi, hogy a hadműveletnek „a következő hónapokban kell kezdődnie, amikor a meteorológiai viszo­nyok kedvezőbbé válnak”. Mint BONN (MTI) A szabad demokrata pártban kudarcot vallottak azok a kísér­letek, hogy elhallgattassák a vi­tát azokról a javaslatokról, amelyekben az FDP-politkusok az NDK és az Odera—Neisse- határ elismerését követelték. A pártban tért nyertek azok, akik követelik, hogy ezekről a kér­désekről nyilvános vitát indít­sanak. Az első úgynevezett mun­kapapír, amely a Stem című folyóiratban jelent meg kivona­tosan, és amely igen nagy vitát váltott ki Nyugat-Németország- ban, most valószínűleg szó sze­rint nyilvánosságra kerül. Az FDP parlamenti csoportjának pénteki ülésén döntenek erről. Ha a döntés, mint várható, po­zitív lesz, akkor a dokumentu­mot hétfőn nyilvánosságra hoz­zák, és a párt áprilisi országos kongresszusán részletesen meg­tárgyalják. A nyugatnémet evangélikus egyház részéről érdekes bejelen­jél értesült körökben kijelen­tették, „nyárra az országnak ez a körzete alig fog különbözni a Hold felszínétől”. Az ameri­kai légierő csapásait a Hanoitól és Haiphongtól a demilitarizált övezetig húzódó területre össz­pontosítja majd. tés hangzott el: készek arra, hogy az NDK-t elismerjék és kormányával egyházi szerződést kössenek a közös érdekű kérdé­sekről. Ez áll abban a levél­ben, amelyet Németország evan­gélikus egyházának vezetője, Kurt Scharf püspök Johannes Jänicke magdeburgi evangéli­kus püspökhöz intézett. Scharf levelében hangoztatta, hogy Nyugat-Németországban az evangélikus egyház nem indul ki a Hallstein-doktrinából Egy Bad Godesberg-i intézet, amely alkalmazott társadalom­tudománnyal foglalkozik, közvé­leménykutatást rendezett az újraegyesítés kérdéséről. Az eredmény azt mutatja, hogy a megkérdezetteknek csupán 22 százaléka tartja az újraegyesí­tést a német politika legfonto­sabb céljának. Háromnegyed ré­sze viszont szükségesnek tartja, hogy az NDK-val szoros legyen a gazdasági együttműködés. Valóban mindennapos lát­vány, hogy gyerekek az utcán játszanak. Még London külvá­rosában is, vagy ott különös­képpen az. Néha azonban még a játék is furcsa nyomokra vezethet. A londoni gyerekek például papírlapokat találtak, s ezek véletlenül a sarki rend­őr kezébe kerültek. Az ő ér­deklődését meg különösen fel­keltették és nem is érdem­telenül. Vizsgálatok kiderí­tették, hogy a hadügymi­nisztérium fontos beosztottjai­nak telefonnévsorát fedezték fel a gyerekek. A külvárosban. Vajon hogyan kerülhetett oda? Ezen törik a fejüket a hatósá­gok. Bár a Daily Express című fip szerint ennél sokkal meg­lepőbb dolgokat is produkál­nak a hétköznapok Londonban. Múltkoriban például Wilson miniszterelnök azon vitatkozott e lappal, hogy az angol kor­mány, vagy a Daily Express ludas-e titkok megsértésében. Az újság leleplezte ugyanis hogy felsőbb utasításra min­den táviratot elolvasnak a brit illetékesek, és a gyanús­nak találtakat külön dosszié­ban megőrzik. Ez a levéltitok nyílt megsértése — állította a PRÁGA. (MTI) Csütörtökön különvonattal Varsóból Prágába érkezett a Német Demokratikus Köztársa­ság párt- és állami küldöttsége Walter Ulbrichtnak, az NDK államtanácsa elnökének, a Né­met Szocialista Egységpárt első titkárának vezetésével. A küldöttség prágál tartózko­BÉCS. (MTI) U Thant, az ENSZ főtitkára is bejelentette részvételét a má­jus végén Genf ben rendezendő második „Pacem in Terris” konferencián — jelenti a bécsi Volksstimme. A XXIII. János pápa híres enciklikájának nevét viselő konferencia kezdeménye­zője a „demokratikus intézmé­nyek tanulmányozására létreho­zott központ” elnevezésű kali­forniai szervezet. Élén Harry Ashmore Pulitzer-díjas író, a vietnami háború elleni amerikai mozgalom egyik vezetője áll, munkatársai közé tartozik Jamas lap. Wilson viszont az alsóház­ban nagy nyilatkozatban fej­tette ki, hogy a tulajdonkép­peni vétkes a Daily Express. Mert bizonyos kormányintel­mek tiltják az államilag dotált kukkantások nyilvánosságra hozatalát. Különben is, érvelt Wilson — miért épp egy negy­ven éves gyakorlatot fürkészik az Express? Dehát arról csak nem írhat­nak leleplező cikksorozatot, hogy el akarják árverezni a Highgate-i temetőt? Pedig szenzációs téma lenne. Itt nyugszik sok híres ember, töb­bek között Marx Károly. A temető magántulajdonban van, és a tulajdonosok úgy gondol­ják, elérkezett az ideje annak, hogy Marxból a tőkések is hasznot húzzanak. Utóvégre lé­tezik már a szocialista világ- tábor. Kihirdették hát, hogy a nekropolisz azé lesz — aki leg­többet fizet érte. Államtitkok az utcán, szemé­lyes ügyek állami dossziékban, történelmi ereklyék árverési csarnokban — ebben a nyolc­milliós metropoliszban nincs valami baj az értékrendekkel? Bencze Klára dása alatt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést írnak alá Cseh­szlovákia és a Német Demokra­tikus Köztársaság között. Prágában csütörtökön meg­kezdődtek a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság ■Roosevelt, a néhai amerikai el­nök fia. A genfi találkozón több száz neves politikus, közéleti személyiség részvételét várják nyugat-európai, szocialista, va­lamint afro-ázsiai országokból. Valószínű, hogy mindkét Viet­nam elküldi képviselőit, s ott lesznek a két németország rep­rezentánsai is, akik eszmecse­rét folytatnak egymással. A kon­ferencia bizottságai többek kö­zött a békés egymás mellett élés távlataival, a vietnami kér­déssel, a nemzetközi együttmű­ködés problémáival foglalkoz­nak majd. Iásának” ugyanis éppen az az alapvető oka, hogy a kongresszus párt tömegei­ben is erőteljes bizalmat­lanság él az amerikai po­litikával szemben. Indira Gandhinak és a mögötte álló erőknek azon­ban jelentős engedmények­kel kellett fizetniök a meg­állapodásért. Dcszai minisz­terelnök-helyettes és pénz­ügyminiszter lesz, ami köz­vetlen beleszólást biztosít a jobboldalnak a legfelsőbb szintű államvezetésbe. Indira Gandhi kormány- rakerülése ellenére tehát azt a végkövetkeztetést kell levonni, hogy India és a kongresszus párt válsága tovább tart, a jobboldal nyomása alighanem erősöd­ni fog. Kamaradzs, a párt elnö­ke, azt mondotta: „Le kell vonnunk a tanulságokat a választásokból.** Indiában most minden attól függ, hogy mit minősítenek a legfontosabb tanulságnak. India belpolitikai fejődését és a világban betöltött po­zitív szerepét csak az szi­lárdíthatja meg. ha a ta­nulságokat — balra vonóik le, ha visszatérnek a Nehru által kezdeménvezett poli­tikai iránvvonalhoz. fokoza­tosan kielégítik a legszegé­nyebb néprétegek égető követeléseit és elszigetelik a monoooltőke politikai képviselőit. G. E. MOSZKVA: Josef Klaus osztrák kancellár az Osztrák Köz­társaság Nagyezüst Díszjelvényét adományozta Sosztakovics szov­jet zeneszerzőnek, a Szovjet—Osztrák Társaság Központi Bizott­sága elnökének, az osztrák nagykövetségen. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Új kormány ­Indiában „Kiegyezés jobbra!” Ez­zel a tömör meghatáro­zással lehetne jellem-zni azt a helyzetet, anicAv Ázsia és a világ egyii? legnagyobb országában, Indiában a miniszterelnöki székért vívott politikai harc során kialakult. Nyitás jobbra? A kiegyezést az jelentet­te, hogy Deszal volt pénz­ügyminiszter i*iem ragasz­kodott tovább a kormány­elnöki szék elfoglalásához s „udvariasan** beleegyezett abba, hogy Ismét Indira Gandhi asszony alakítson kormányt. A megállapodás pedig azért jelent jobbra nyitást, mert Deszal az uralmon levő kongresszus párton belül a jobbszárny vezetője: az erősödő indiai nagymOTienóliumok szószó­lója^ a földreform követke­zetes végrehajtásának el­lenzője. Maga az a tény. hogy Indiában sor kerülhetett erre a politikai párbajra Nehru leánva, Indira Gandhi eddig! miniszterel­nök és a „trónkövetelő” Dcszai között — az uralko­dó kongresszus párt poli­tikai kudarcának következ­ménye. A közelmúltban megtar­tott országos választás szin­te matematikai pontosság­gal jelezte a válságot. A központi parlamentben a kongresszus párt továbbra is az első helyen áll. Több­sége azonban látványosan összezsugorodott. A 17 In­diai államnak csaknem a felében' elveszítette többsé­gét. 1947-től kezdve égésién mostanáig a kongresszus párt — ha gyötörték is bel­ső ellentétek és frakció­harcok — csaknem egyed­uralkodó volt az indiai po­litikában. Ennek a helyzetnek a mostani választásokon vége szakadt. Keralában és Nyu- gat-Bengáliában a baloldal egységfrontja vívta ki a győzelmet és a kormány- alakítás lehetőségét. Orisz- szában a jobboldal gvőzött. A választás tükörképe volt egy mélyebb válság­nak. Ennek az okai rend­kívül összetettek. A legfon­tosabbak a belpolitikái, gaz­dasági tényezők. A kong­resszus párt ss noha ludira Gandhi a pártnak ugv an­ahhoz a „balközép” irány­zatához tartozik, mint apja, Nehru — engedett az indiai nagytőke politikai nyomá­sának és eltávolodott Nehru politikájától. Nem folytatta a külföldi tőke uraiménak korlátozását, nem tett lene­seket az indiai monopóliu­mok befolyásának fnegfele- lő határok közé szorításá­ra. És ami a legfontosabb: nenj hajtotta végre a föld­reformot. Amerikai „segítség“ A külpolitikai okok jóval kevésbé egyértelműek. A kínai-indiai konfliktus ki­robbanása óta az indiai jobboldal felhasználta és ma is felhasználja ezt a té­nyezőt a kormány külpoli­tikájának jobbratoklsára. A kínai politika következmé­nyeképpen az Indiai Kom­munista Pártból kiszakadt egy kínabarát frakció s ez számottevően gyengítette a baloldali akcióegvség létre­hozásának lehetőségeit. Ez a fejlődés objektíve az amerikai politika kezére játszott, amely ezt a lehe­tőséget cinikus módon ki­használta. A Johnson-kor- mánv éppen abban az idő­pontban állította le az In­diának szánt gabonaszállít­mányokat, amikor az éhín­ség egyes tartományokban a legjobban dühöngött. A „segítség” újraindításának feltételeként az amerikai kormány szabad kezet akart kapni a politikai behatolás­hoz és szabad utat bizto­sítani az amerikai tőke szá­mára bizonyos létfontossá­gú gazdasági területeken. A kongresszus párt kormánya engedett e bonyolult hely­zetben a nyomásnak. Ez természetesen erősítette az Amerika-barát jobboldali pártokat — és erősítette a kongresszus párton belüli jobboldalt is, amelynek ép­pen Deszai a legjelentősebb képviselője. A külpolitika nem változik Ilyen körülmények között kezdődött meg a választá­sok utáni politikai harc a kongresszus baloldali cent­rumát képviselő Indira Gandhi és a jobboldali De­szai között. Ebből a harc­ból pillanatnyilag Indira Gandhi került ki győztesen, s ezt a tényt kétségkívül üdvözölni kell. Gandhi asz- szony első dol^a volt, hogv bejelentse: India nem vál­toznia meg külpolitikáját, amely a békés egymás mel­lett élés és a be nem avat­kozás elvén alapszik. Nem véletlen, hogy a miniszter­elnök-asszony ezt már első szavaiban hangsúlyozta. De­szal „részleges visszavonul Az FDP-ben nyilvános vitát követelnek az Odera—Neisse-határ kérdéséről Csehszlovákiába érkezett az NDK párt- és állami küldöttsége küldöttségeinek tárgyalásai. Májusban: békekonferencia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents