Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
*. oldal VKT. március 17, péntek Amerikai légikampány készül a YDK déli részének elpusztítására Londoni hétköznapok NEW YORK. (TASZSZ) A New York Daily Newssal- goni tudósítójának jelentése szerint az Egyesült Államok légiGuam előtt Azt hiszem, kevesen tudják felindulás nélkül olvasni az amerikaiak újabb vietnami terveiről szóló jelentéseket, amelyekkel most a hatalom legerkölcstelenebb felfogásából kiindulva a szó legpusztítóbb értelmében a mindenáron való erőszakos rendezést szeretnék megvalósítani. A TASZSZ jelentése beszámolt arról, hogy a Hanoi— Haiphongtól délre fekvő területet légitámadások sorozatával a Hold felszínéhez hasonlóvá akarják változtatni, magyarán teljesen elpusztítani. Pusztítani és pusztítani — az Egyesült Államok hadvezetősége ezt az egyedüli eszközt képes már csak céljai szolgálatába állítani. Mérkőzni nem tud a hazafias erőkkel, békét kötni nem akar, tehát szeretné eltörölni a térképről az ellenálló nemzetet. Holnap kezdődik Guam szigetén Johnson haditanácskozása, ahol a jelek szerint a katonai vezetők kezébe teszi le a háború folytatását, akik régóta nagyobb hatáskört sürgetnek. Előzményképpen bevetették az ausztrál légierőt is a dzsungelharcokba, akik egészen újszerűén dolgoznak. Phuoc Tuy tartomány dzsungelvidékét szállítógépeiről 4200 tonna liter olajjal öntözték meg, majd alacsonyan szállva helikopterekkel felgyújtották. Az általános „újszerűség" a vietnami frontokon az mutatja, hogy Johnsont időpont köti, s nem titok, hogy a közelgő elnökválasztásokra szeretne tisztán, „jól végzett munka” fényében állni a válaszlók elé. Ügy sejti, az amerikaiaknak legalább olyan kínos ügy már Vietnam, mint neki, és nem bánnák, hogy hogyan, de szeretnék már, ha túl lennének az egész problémán. Csakhogy az amerikaiak nem úgy gondolkoznak, ahogyan az elnök. Döntést akar kierőszakolni Vietnamban, s úgy véli, legrövidebb út a kíméletlen pusztítás. Pedig az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka helyesli az elnök vietnami politikáját, 49 százaléka kereken ellenzi, — mint a legfrissebb Galup-jelentés közli. És az ország második legnagyobb demokrata szervezete, a kaliforniai demokrata szervezet képviselői közölték, hogy valószínűleg nem támogatják az elnököt a jövő évi jelölőkongresszuson, ha addig nem tud békés megoldást találni. Vagyis b é- k é s megoldást sürgetnek Amerikában is, nem pedig megoldást erőszakkal. A békés megoldást nem lehet úgy értelmezni, hogy az Egyesült Államok a vietnami nép nyakára hág, és a vietnami emberek békésen tűrik a jenki igát. Az amerikai embereknek is van lelkiismeretük. Ezt fejezte ki egy húszéves diáklány szerdai akciója is. Johnson akkor Nash viliében beszélt, Tennessee államban. Brien Heggen Johnson kocsija elé vetette magát. Shirley Newtu-t, Janet Deward-ot. Brien kor- és diáktársait ugyancsak a vietnami háború elleni tüntetés miatt vették őrizetbe. Megtorlás otthon is — akárcsak Vietnamban. A nemzetközi helyzet ma netn tűr olyan veszélyes játékot a konfliktusokkal, amelyeket Johnson űz. Ezekben a napokban az amerikai vezetőknek meg kell érteniük, hogy a világközvélemény nem tűri a hatalom barbár packázásait, a szabadságszerető vietnami nép mellett van. Fokozott szerepük van most a szolidaritás megnyilvánulásainak. B. Ki kampányt készít elő, amely Észak-Vietnam déli részének teljes elpusztítását célozza. A tudósító megjegyzi, hogy a hadműveletnek „a következő hónapokban kell kezdődnie, amikor a meteorológiai viszonyok kedvezőbbé válnak”. Mint BONN (MTI) A szabad demokrata pártban kudarcot vallottak azok a kísérletek, hogy elhallgattassák a vitát azokról a javaslatokról, amelyekben az FDP-politkusok az NDK és az Odera—Neisse- határ elismerését követelték. A pártban tért nyertek azok, akik követelik, hogy ezekről a kérdésekről nyilvános vitát indítsanak. Az első úgynevezett munkapapír, amely a Stem című folyóiratban jelent meg kivonatosan, és amely igen nagy vitát váltott ki Nyugat-Németország- ban, most valószínűleg szó szerint nyilvánosságra kerül. Az FDP parlamenti csoportjának pénteki ülésén döntenek erről. Ha a döntés, mint várható, pozitív lesz, akkor a dokumentumot hétfőn nyilvánosságra hozzák, és a párt áprilisi országos kongresszusán részletesen megtárgyalják. A nyugatnémet evangélikus egyház részéről érdekes bejelenjél értesült körökben kijelentették, „nyárra az országnak ez a körzete alig fog különbözni a Hold felszínétől”. Az amerikai légierő csapásait a Hanoitól és Haiphongtól a demilitarizált övezetig húzódó területre összpontosítja majd. tés hangzott el: készek arra, hogy az NDK-t elismerjék és kormányával egyházi szerződést kössenek a közös érdekű kérdésekről. Ez áll abban a levélben, amelyet Németország evangélikus egyházának vezetője, Kurt Scharf püspök Johannes Jänicke magdeburgi evangélikus püspökhöz intézett. Scharf levelében hangoztatta, hogy Nyugat-Németországban az evangélikus egyház nem indul ki a Hallstein-doktrinából Egy Bad Godesberg-i intézet, amely alkalmazott társadalomtudománnyal foglalkozik, közvéleménykutatást rendezett az újraegyesítés kérdéséről. Az eredmény azt mutatja, hogy a megkérdezetteknek csupán 22 százaléka tartja az újraegyesítést a német politika legfontosabb céljának. Háromnegyed része viszont szükségesnek tartja, hogy az NDK-val szoros legyen a gazdasági együttműködés. Valóban mindennapos látvány, hogy gyerekek az utcán játszanak. Még London külvárosában is, vagy ott különösképpen az. Néha azonban még a játék is furcsa nyomokra vezethet. A londoni gyerekek például papírlapokat találtak, s ezek véletlenül a sarki rendőr kezébe kerültek. Az ő érdeklődését meg különösen felkeltették és nem is érdemtelenül. Vizsgálatok kiderítették, hogy a hadügyminisztérium fontos beosztottjainak telefonnévsorát fedezték fel a gyerekek. A külvárosban. Vajon hogyan kerülhetett oda? Ezen törik a fejüket a hatóságok. Bár a Daily Express című fip szerint ennél sokkal meglepőbb dolgokat is produkálnak a hétköznapok Londonban. Múltkoriban például Wilson miniszterelnök azon vitatkozott e lappal, hogy az angol kormány, vagy a Daily Express ludas-e titkok megsértésében. Az újság leleplezte ugyanis hogy felsőbb utasításra minden táviratot elolvasnak a brit illetékesek, és a gyanúsnak találtakat külön dossziéban megőrzik. Ez a levéltitok nyílt megsértése — állította a PRÁGA. (MTI) Csütörtökön különvonattal Varsóból Prágába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége Walter Ulbrichtnak, az NDK államtanácsa elnökének, a Német Szocialista Egységpárt első titkárának vezetésével. A küldöttség prágál tartózkoBÉCS. (MTI) U Thant, az ENSZ főtitkára is bejelentette részvételét a május végén Genf ben rendezendő második „Pacem in Terris” konferencián — jelenti a bécsi Volksstimme. A XXIII. János pápa híres enciklikájának nevét viselő konferencia kezdeményezője a „demokratikus intézmények tanulmányozására létrehozott központ” elnevezésű kaliforniai szervezet. Élén Harry Ashmore Pulitzer-díjas író, a vietnami háború elleni amerikai mozgalom egyik vezetője áll, munkatársai közé tartozik Jamas lap. Wilson viszont az alsóházban nagy nyilatkozatban fejtette ki, hogy a tulajdonképpeni vétkes a Daily Express. Mert bizonyos kormányintelmek tiltják az államilag dotált kukkantások nyilvánosságra hozatalát. Különben is, érvelt Wilson — miért épp egy negyven éves gyakorlatot fürkészik az Express? Dehát arról csak nem írhatnak leleplező cikksorozatot, hogy el akarják árverezni a Highgate-i temetőt? Pedig szenzációs téma lenne. Itt nyugszik sok híres ember, többek között Marx Károly. A temető magántulajdonban van, és a tulajdonosok úgy gondolják, elérkezett az ideje annak, hogy Marxból a tőkések is hasznot húzzanak. Utóvégre létezik már a szocialista világ- tábor. Kihirdették hát, hogy a nekropolisz azé lesz — aki legtöbbet fizet érte. Államtitkok az utcán, személyes ügyek állami dossziékban, történelmi ereklyék árverési csarnokban — ebben a nyolcmilliós metropoliszban nincs valami baj az értékrendekkel? Bencze Klára dása alatt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést írnak alá Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság között. Prágában csütörtökön megkezdődtek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság ■Roosevelt, a néhai amerikai elnök fia. A genfi találkozón több száz neves politikus, közéleti személyiség részvételét várják nyugat-európai, szocialista, valamint afro-ázsiai országokból. Valószínű, hogy mindkét Vietnam elküldi képviselőit, s ott lesznek a két németország reprezentánsai is, akik eszmecserét folytatnak egymással. A konferencia bizottságai többek között a békés egymás mellett élés távlataival, a vietnami kérdéssel, a nemzetközi együttműködés problémáival foglalkoznak majd. Iásának” ugyanis éppen az az alapvető oka, hogy a kongresszus párt tömegeiben is erőteljes bizalmatlanság él az amerikai politikával szemben. Indira Gandhinak és a mögötte álló erőknek azonban jelentős engedményekkel kellett fizetniök a megállapodásért. Dcszai miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter lesz, ami közvetlen beleszólást biztosít a jobboldalnak a legfelsőbb szintű államvezetésbe. Indira Gandhi kormány- rakerülése ellenére tehát azt a végkövetkeztetést kell levonni, hogy India és a kongresszus párt válsága tovább tart, a jobboldal nyomása alighanem erősödni fog. Kamaradzs, a párt elnöke, azt mondotta: „Le kell vonnunk a tanulságokat a választásokból.** Indiában most minden attól függ, hogy mit minősítenek a legfontosabb tanulságnak. India belpolitikai fejődését és a világban betöltött pozitív szerepét csak az szilárdíthatja meg. ha a tanulságokat — balra vonóik le, ha visszatérnek a Nehru által kezdeménvezett politikai iránvvonalhoz. fokozatosan kielégítik a legszegényebb néprétegek égető követeléseit és elszigetelik a monoooltőke politikai képviselőit. G. E. MOSZKVA: Josef Klaus osztrák kancellár az Osztrák Köztársaság Nagyezüst Díszjelvényét adományozta Sosztakovics szovjet zeneszerzőnek, a Szovjet—Osztrák Társaság Központi Bizottsága elnökének, az osztrák nagykövetségen. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Új kormány Indiában „Kiegyezés jobbra!” Ezzel a tömör meghatározással lehetne jellem-zni azt a helyzetet, anicAv Ázsia és a világ egyii? legnagyobb országában, Indiában a miniszterelnöki székért vívott politikai harc során kialakult. Nyitás jobbra? A kiegyezést az jelentette, hogy Deszal volt pénzügyminiszter i*iem ragaszkodott tovább a kormányelnöki szék elfoglalásához s „udvariasan** beleegyezett abba, hogy Ismét Indira Gandhi asszony alakítson kormányt. A megállapodás pedig azért jelent jobbra nyitást, mert Deszal az uralmon levő kongresszus párton belül a jobbszárny vezetője: az erősödő indiai nagymOTienóliumok szószólója^ a földreform következetes végrehajtásának ellenzője. Maga az a tény. hogy Indiában sor kerülhetett erre a politikai párbajra Nehru leánva, Indira Gandhi eddig! miniszterelnök és a „trónkövetelő” Dcszai között — az uralkodó kongresszus párt politikai kudarcának következménye. A közelmúltban megtartott országos választás szinte matematikai pontossággal jelezte a válságot. A központi parlamentben a kongresszus párt továbbra is az első helyen áll. Többsége azonban látványosan összezsugorodott. A 17 Indiai államnak csaknem a felében' elveszítette többségét. 1947-től kezdve égésién mostanáig a kongresszus párt — ha gyötörték is belső ellentétek és frakcióharcok — csaknem egyeduralkodó volt az indiai politikában. Ennek a helyzetnek a mostani választásokon vége szakadt. Keralában és Nyu- gat-Bengáliában a baloldal egységfrontja vívta ki a győzelmet és a kormány- alakítás lehetőségét. Orisz- szában a jobboldal gvőzött. A választás tükörképe volt egy mélyebb válságnak. Ennek az okai rendkívül összetettek. A legfontosabbak a belpolitikái, gazdasági tényezők. A kongresszus párt ss noha ludira Gandhi a pártnak ugv anahhoz a „balközép” irányzatához tartozik, mint apja, Nehru — engedett az indiai nagytőke politikai nyomásának és eltávolodott Nehru politikájától. Nem folytatta a külföldi tőke uraiménak korlátozását, nem tett leneseket az indiai monopóliumok befolyásának fnegfele- lő határok közé szorítására. És ami a legfontosabb: nenj hajtotta végre a földreformot. Amerikai „segítség“ A külpolitikai okok jóval kevésbé egyértelműek. A kínai-indiai konfliktus kirobbanása óta az indiai jobboldal felhasználta és ma is felhasználja ezt a tényezőt a kormány külpolitikájának jobbratoklsára. A kínai politika következményeképpen az Indiai Kommunista Pártból kiszakadt egy kínabarát frakció s ez számottevően gyengítette a baloldali akcióegvség létrehozásának lehetőségeit. Ez a fejlődés objektíve az amerikai politika kezére játszott, amely ezt a lehetőséget cinikus módon kihasználta. A Johnson-kor- mánv éppen abban az időpontban állította le az Indiának szánt gabonaszállítmányokat, amikor az éhínség egyes tartományokban a legjobban dühöngött. A „segítség” újraindításának feltételeként az amerikai kormány szabad kezet akart kapni a politikai behatoláshoz és szabad utat biztosítani az amerikai tőke számára bizonyos létfontosságú gazdasági területeken. A kongresszus párt kormánya engedett e bonyolult helyzetben a nyomásnak. Ez természetesen erősítette az Amerika-barát jobboldali pártokat — és erősítette a kongresszus párton belüli jobboldalt is, amelynek éppen Deszai a legjelentősebb képviselője. A külpolitika nem változik Ilyen körülmények között kezdődött meg a választások utáni politikai harc a kongresszus baloldali centrumát képviselő Indira Gandhi és a jobboldali Deszai között. Ebből a harcból pillanatnyilag Indira Gandhi került ki győztesen, s ezt a tényt kétségkívül üdvözölni kell. Gandhi asz- szony első dol^a volt, hogv bejelentse: India nem változnia meg külpolitikáját, amely a békés egymás mellett élés és a be nem avatkozás elvén alapszik. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök-asszony ezt már első szavaiban hangsúlyozta. Deszal „részleges visszavonul Az FDP-ben nyilvános vitát követelnek az Odera—Neisse-határ kérdéséről Csehszlovákiába érkezett az NDK párt- és állami küldöttsége küldöttségeinek tárgyalásai. Májusban: békekonferencia