Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBI ZOTTSÁG LAPJA xxü. évf., 65. sz. Ara 60 fillér 1967. marc. 17, péntek Újabb lépcsőfok M inden zárszámadás egy- egy újabb, magasabb lépcső­fok a gazdálkodásban — így határozta meg az egyik terme­lőszövetkezet elnöke. Ezt álta­lában valóban el lehet monda­ni, mert minden évben erősöd­nek a közös gazdaságok, amit jól mutatnak az eredmények. Ha a nemrég befejeződött zár­számadási közgyűlések után elkészült összesítőt tanulmá­nyozzuk, akkor jól láthatjuk ennek bizonyítékát az elmúlt évre vonatkoztatva is. A ter­melés összmennyisége 1966-ban az előző évhez viszonyítva 10,7 százalékkal emelkedett, ugyan­akkor a költségnövekedés csak 2,4 százalék volt. A termelő­szövetkezetek bruttó jövedel­me 2.1 százalékos növekedést mutat. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés kétezer forint­tal több, mint az előző évben, vagyis eléri a 15 ezer forintot. Ez a néhány szám is sokat bizonyít. Jelentős előrehaladás­ról tanúskodik. Nem adnánk azonban hű képet a helyzet­ről, ha elhagynánk azt a meg­állapítást, hogy ezeken az ál­talános számokon belül nagy a szóródás és 31 mérleghiá­nyos termelőszövetkezetünk is van. A mérleghiányok azonban főként objektív okok, kedve­zőtlen termőhelyi adottságok miatt következték be. A fejlődést azonban nem­csak a gazdasági tényezők, ha­nem a termelőszövetkezetek vezetése, a tagok gondolkodá­sának változása szempontjá­ból is kell nézni. Itt is szá­mos bizonyítékát találhatjuk az előrehaladásnak. Ezt előse­gítette, hogy az elmúlt év volt az első olyan esztendő, amikor a termelőszövetkezetek nem kaptak tervelőirányzatot, a na­gyobb önállóság számos kez­deményezést segített elő. A gazdasági reform megvalósítá­sát előkészítő különböző intéz­kedések már hatottak. Jelentős további változások várhatók. A IX. pártkongresz- szus agrárpolitikai intézkedé­sei kedvezően befolyásolják a gazdálkodást. A társadalom- biztosítás kiterjesztése, az új nyugdíjrendelet, a hitelelenge­dés jó hangulatot teremtett, és máris jelentős munkaerő-visz- szaáramlás tapasztalható a szövetkezetekbe. Részben az iparból jönnek vissza a fiata­lok, másrészt az alkalmazot­tak, családtagok kérik felvé­telüket a közösbe. A megyében már eddig is több százra te­hető azok száma, akiket zár- számadási közgyűléseken, va­lamint a termelőszövetkezeti tanácskozást előkészítő kül­döttközgyűlésen vettek fel. Olyan tapasztalatok is van­nak, hogy egyes helyeken nem képesek most egyszerre fel­venni a nagyszámú jelentke­zőt. A taglétszám növekedése ugyanis főként azokban a ter­melőszövetkezeteikben kedve­ző, ahol munkaerőhiány volt. A belépések egyúttal gondot is-jelentenek. A vezetőségnek meg kell szervezni a tagság folyamatos foglalkoztatását. Erre nagy lehetőséget adnak a mellék- és segédüzemágak, amelyek fejlesztése a jövedel­mezőség szempontjából sem közömbös, de népgazdasági ér­dek is. Az idei esztendő a gazdál­kodási reform előkészítésének éve. Még nagyobb lehetőség adódik a kezdeményezések ki­bontakoztatására, az önállóbb gazdálkodásra, a vállalati ele­mek erősödésére a termelőszö­vetkezetekben. Ha a soronlevő tervtárgyaló közgyűlések, alaposan számba veszik a gazdálkodás fejleszté­sének módszereit, sokoldalúan kiaknáznak minden lehetősé­get, jó alapot teremtenek ar­ra, hogy a következő esztendő elején tartandó zárszámadáso­kon újabb előrehaladásról ad­jon számot a vezetőség. K. S. Kádár János Somogy megyében Kádár János, az MSZMP KBl kas Imre, a gyári pártbizottság első titkára csütrötökön So- titkára és Kádár János mondott mogy megye egyik leggyorsab-1 pohárköszöntőt, ban fejlődő ipari létesítményét, a Kaposvári Ruhagyárat kereste fel kíséretével. A dolgozók — mint az képünkön is látható — mindenütt nagy szeretettel, ba­rátsággal fogadták a vendége­ket. A gyárlátogatás után az üzem művelődési termében divatbe­mutatót tartottak a vendégek részére. Kádár János és a vele együtt érkezett vendégek nagy tetszéssel figyelték a gyár ötle­tes idei újdonságait. Sok elis­merést kaptak a bemutatott ru­hákat viselő pöttöm „férfi” és „női” manökenek. Délben a vendégek és a gyár vezetői, leg jobb dolgozói, valamint a több kaposvári textilipari üzem dol­gozóinak küldöttei közös ebé­den vettek részt, amelyen Far­Türeímetlen a kapitány öreg hajó a Sió, idestova harmincegy éve von­tatja az uszályokat a Dunán. A MAHAJOSZ bajai hajójavító műhelyében Vári Árpád hegesztő munkálkodott a sokat foltozott hajótesten láto­gatásunk idején, de ott találtuk a közéiben a vontató kapitányát, Scheffer Árpádot is, aki 1938 óta irányítja a Siót. Mint mondta, alig várja már a tavasat, ami nála — függetlenül a naptártól — minden évben a vízre szállással kezdődik. Nem kell sokáig várakoznia, rövidesen foroghat már a hajó propellere. Derekas mun­kát végeztek a MAHAJOSZ javítói: a Sióval együtt két vontatót, három kotróhajót és vagy húsz uszályt tataroztak ki ősz óta. Rövidesen ők is felszedik a horgonyt — ugyanis műhelyhajón dolgoznak — és elköltöznek a Folyamszabá­lyozó és Kavicskotró Vállalat javító üzeméne*: a szomszédságába. Jelenlegi telephelyük ugyanis a Sugovicának azon a partszakaszán van, ami a bajaiak kedvelt fürdőhelye. (Pásztor Zoltán felvétele.) Hányán és hol üdülnek az idén A szakszervezetek megyei tanácsa és az Állami Biztosító önsegélyző' csoportja terveiből megyénkből? A nyár az üdülés főszezonja. Az emberek szívesebben men­nek jó időben az ország külön­böző tájaira, kirándulásokra, társasutazásokra, külföldi láto­gatásokra. Bár még csak a ta­vasz kezdetén, arról tájékozód­tunk a szakszervezetek megyei tanácsánál, hogy milyen lehe­tőségek kínálkoznak az 1967-es esztendő első felében a pihe­nésre, az üdülésre. A skála megnyugtatóan szé­les, de ennek ellenére — mint már évek óta — a nyári szezon­ra jelentkező igényeket nem tud­ják teljes mértékben kielégíte­ni. Mindenkinek nem jut beuta­ló, a lehetőségek még korláto­zottak. Évről évre azonban egyre több fizikai és szellemi munkás töltheti szabadságát az ország legszebb tájain épült üdülőkben, világot láthat a külföldi társasuta­zások során stb. Az SZMT már megkapta az el­ső félévre szóló üdülőjegyeket. Kedvezményes beutalóval me­gyénkből 2230 felnőtt töltheti szabadságát a Balatonnál, a Mátrában és más helyeken, míg családostól 118 házaspár kap két hétre szóló beutalót. Az évi szabadság jó kihasználásának a fentieken kívül még számos le­hetősége van. Sokan kedvelik például a bel- és külföldi hajó- utakat. A Visegrád, Felszabadu­lás és a Budapest nevű úgyne­vezet kultúrhajókra — amelyek március 12-én indulnak először — megyénkből a félév folya­mán 178 üzemi munkás, irodai alkalmazott stb. kap helyet. Becsbe, Bratislavába és az aldu- nai hajóútra összesen 315 ked­vezményes jegyet kapott a szak- szervezet, május, június és szep­tember hónapokra. Külföldi csereüdültetésben az év folyamán 36 személy vesz részt megyénkből, akik az NDK- ban, Csehszlovákiában, Lengyel- országban, illetve Mongóliában töltenek két hetet, de indulnak turistacsoportok a Szovjetunió­ba, Ausztriába. A szakszervezet gondoskodik a tavaszi gyer­meküdültetésről is. Ilyen beutalót — ami három, hétre szól Mikásdra, Párádra és Parádsasvárra — általában olyan gyerekek kapnak, akik­nek egészségi állapota indokol­ja a levegő- és környezetválto­zást, s hogy a tanulással se ma­radjanak el társaiktól, az üdü­lőben iskolai foglalkozást is tar­tanak számukra. Az SZMT-nél már befejeződött a 172 gyer­mekbeutaló szétosztása, hason­lóan a többiekhez. Az első félév folyamán 122 olyan dolgozó kap szanatóriumi beutalót, akinek orvosi véle­mény szerint erre szüksége van. A szakszervezetek jelentős hoz­zájárulást adnak az üdülési költségekhez. Példaként említ­jük meg a szanatóriumi beuta­lót, ami három hétre 2289 fo­rintba kerül, de ebből az ösz- szegből 2037 forintot a szak- szervezet fizet. Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a biztosítási és önse­gélyező csoportok tagjainak üdültetéséből az Állami Biz­tosító. Az Idei év első felében össze­sen 235 személy megy tíz napra Debrecenbe, Harkányfürdőre, vagy Hévízre. A második félév folyamán újabb 415 tagját kül­di tíznapos pihenésre a biztosí­tó önsegélyező csoportja. Ezen­kívül szerepel a tervek között aldunai hajózás, kül- és belföl­di társasutazás, fővárosi láto­gatás, csereüdültetós. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents