Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-16 / 64. szám
Ezerháromszáz Bajai kez<íemenyezes szakmunkástanuló jövőjéért Mintegy ezerháromszáz fiatal 52 szakmát tanul a MŰM 609-es számiú Bajai Ipari Szakmunkás- képző Intézetében. Hogy a 15— 17 éves lányokból, fiúkból műveit, jól kvalifikált szakmunkások váljanak, ehhez jó néhány feltétel adva van, ám a szakmunkásképző intézet igazgatójának, Nyilas Józsefnek irodájában szóba kerülnek a gondok is. — Az intézet — mondta az igazgató —, szoros kapcsolatban áll a város, üzemeivel, amelyekben a gyakorlati tudnivalókat „Élelmes66 boltvezető, avagy hogyan lehet személygépkocsit „szerezni” ' KISKUNFÉLEGYHÁZA 1966. november 17-e, kora reggel. A munkába igyekvő járókelőik közül valakinek feltűnt, hogy a Kiskunfélegyháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet növényvédőszer boltjából füst szivárog az utcára. Azonnal értesítette a tűzoltókat, akik néhány perc múlva betörve az üzlet raktárhelyiségének ajtaját oltani kezdték a parázsló zsarátnokot. Alig negyedórás megfeszített munkával sikerült megfékezni a tűz pusztítását. Ekkorra kiérkezett a rendőri bizottság, hogy a tűzoltókkal együtt megállapítsák: mi okozta a jelentős értékeket tároló helyiségben a tüzet? Négyzetcentiméterenként vizsgálták át a raktár padlóját, falait, de egy elárvult cigarettavégen kívül semmit sem találtak. A tűz oka nyilvánvaló — állapították meg — hanyagság. A bolt vezetője Lajkó Antal nem tartotta be a íűzrendészeti szabályokat, s valaki égő cigarettát dobott el a helyiségben. A rendőrség Laj- kót kereste, de hiába. Az üzlet vezetője budapesti lakásán tartózkodott. Telefon Budapestre: értesítsék, azonnal jöjjön Kiskunfélegyházára, mert a gondjaira bízott üzletben tűz ütött ki. E RENDŐRI intézkedéssel egyidőben azonban Budapesten a Dessewffy utca 30. számú ház első emelet 7-es számú lakásában egy párbeszéd zajlott le Lajkó Antal és második felesége között. A férfi ezen a napon korán reggel kelt fel, idegesen járkált a lakásban, majd bejelentette: — El kell mennem, de rövidesen visszajövök. — Hová mész? ... Miért vagy ideges?... — majd kérlelni kezdte az asszony. — Maradj itthon. A férfi nem válaszolt, tovább sétált, majd meggondolva magát, megsímogatta az asszony arcát: — Kocsival megyek, tíz perc és itthon vagyok. A TÍZ PERCBŐL negyedóra, majd egy egész óra telt el, amikor csengettek. Az asszony futott az ajtóhoz, amelynek keretében egy idegen férti állt. — Tessék .. Kit tetszik keresni? — A rendőrségtől — igazolta magát a nyomozó — Lajkó Antalt keresem. Egy darabig együtt vártak, de a férfi nem jelentkezett. Laj kéné egyre idegesebb lett, a nyomozóval együtt mentek le a garázsba. A Skoda személygépkocsi ott állt, de gazdájának hűlt helye volt. A jelentés az eltűnt boltvezetőről már délelőtt Kiskunfélegyházára érkezett. A rendőrség egyre inkább a tudatos gyújtogatás feltételezését helyezte előtérbe. Kiadták az országos körözést, s ezzel egyidejűleg utasították a földműves-. szövetkezetet, leltározza fel a bolt árukészletét Három nap telt el teljes bizonytalanságban, hiszen Lajkó Antalt sehol sem találták. November 20-án délelőtt a Mátra egyik aprócska rendőrőrsének távmondatát tették a Laj kő-üggyel foglalkozó kiskunfélegyházi nyomozó elé. A távirat így szólt: „Lajkó Antal 1922., anyja Brandt Anna, súlyos fagyási sérülésekkel I960, november 20-án beszállítva a rendőrőrsre. Lajkó maga kérte, hogy ne a kórházba, hanem a rendőrségre vigyék. További intézkedést kérünk.” A RENBÖRNYOMOZÖ — akinek már a birtokában volta földművesszövetkezet leltára —, jól tudta: a boltban a tűzkáron kívül 50 ezer forint hiány van. Erre és az „eltűnés” körülményeire néhány nap múlva a rabkórházban kapott választ magától, Lajkó Antaltól. A boltvezető másodmagával — volt feleségével, B. Tóth Annával — dolgozott a növényvédőszer boltban. Az asszony férje tudtával és beleegyezésével rendszeresen dézsmálta a pénztárt, s Lajkó, hogy a hiányokat leplezze, egyre-másra hamisította meg a rézgálic átvételi számláit és más okiratokat. A hiány természetesen egyre jobban növekedett. A sikkasztott pénzből bőségesen tellett egy használt személygépkocsira, s a szórakozó életmódra. Közben Lajkó Antal házassága felbomlott, s új házasságot kötött, ám az 50 ezer forintos hiány még mindig ott lebegett felette, bár az ellenőrzéstől — ami két évig ugyancsak formális volt — nem kellett félnie. Lajkó azonban új életet akart kezdeni Pesten. Ehhez pedig egy hiánytalan átadóleltárra volt szüksége. NOS, november 16-án gondolt egy merészet, s zárás előtt eldobott a raktárban egy égő cigarettát. Azt gondolta, az üzlet leég eltűnik az 50 ezer forintos hiány. Egy percig sem törődött azzal, hogy az elsikkasztott pénznél nagyobb ösz- szegek válhatnak a tűz martalékává, s esetleg olyan veszélyes helyzetet teremt, ami emberéleteket is követelhet. Amikor november 17-én reggel még nem kapott értesítést, megijedt! Elhatározta: öngyilkos lesz. Elindult otthonról, s az első távolsági autóbusszal a Mátrába utazott. Az utolsó állomáson leitta magát, majd az erdő egy elhagyott részén lefeküdt. Két napig csatangolt az erdőben, végül is nem bírta tovább. Lefagyott lábakkal csúszott az első üdülőig, ahonnan a rendőrségre vitték. A BÍRÓSÁG, amely elé rövidesen odaáll majd Lajkó Antal, nem veszi enyhítő körülménynek önbíráskodását, sőt a sikkasztáson kívül közveszély okozásáért is felelősségre vonják. Gémes Gábor sajátítják el a leendő szakmunkások. A gyakorlati oktatás azonban nincs minden esetben összhangban az iskolai tanmenettel. Az új oktatási reform bizonyára segít ezen a hiányosságon, de nekünk a mostani és rövidesen végző fiatalokra is gondolni kell. Annál inkább, mert a KISZ Központi Bizottságának az ifjúság érdekvédelmével kapcsolatos határozata ránk is vonatkozik. Egyoldalú képzés a gyakorlatban — Egyik legfontosabb teendőnk, hogy az ipari üzemeket közvetlenebbül tegyük érdekeltté a korszerű, sokoldalú szakmunkásképzés gyakorlati megvalósításában. — Mint például — vette át a szót Topodi Ferenc igazgató- helyettes — a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, ahol minden feltételt megteremtettek az eredményes gyakorlati munkához. így a tanintézet is garantálni tudja, hogy megfelelő képzettséggel rendelkeznek majd az itt gyakorló mezőgazdasági gépszerelők, a szakmunkásbizonyítvány kézhezvétele után. — Mi a legfőbb gond jelenleg Baján a szakmunkástanuló képzésben? — Elsősorban az, hogy egyoldalú, sokszor sematikus feladatokat kapnak az üzemekben a gyerekek. Emiatt nem tudnak lépést tartani a tanterv gyakorlati munkával kapcsolatos előírásaival. így lát'a a gyárigazgató A szakmunkásképző intézetben hallott gondokkal kopogtattunk be Balogh Tiborhoz, a Budapesti Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú Bajai Üzemének igazgatójához. — Közel kétszáz szakmunkástanulót foglalkoztatunk jelenleg — kezdte az igazgató. — A tanulók képzését a tanintézeti mestereken kívül üzemi szakoktatóink is segítik. Célunk az, hogy minden tanuló bármelyik üzemben megállja a helyét, ha felszabadul. Tisztában vagyunk vele, hogy ezt elérni nem köny- nyű, s mivel a követelmények is állandóan növekednek, szükség van a szakmunkásképzés gyakorlati színvonalának emelésére. Üzemünkben, ha pillanatnyilag nincs is meg minden feltétel ehhez, a kilátásaink biztatóak. — Rövidesen elkészül az 1400 négyzetméter alapterületű új műhelyünk a Kígyó utcában, ahol szinte teljes egészében a szakmunkásképzésre rendezkedünk be. A forgácsoló és lakatos tanulók itt kapnák maid megfelelő otthont, s nemcsak a régi felújított, hanem a legújabb, legkorszerűbb gépeken is tanulmányozhatják szakmáink gyakorlati fogásait. Gondot fordítunk a szociális feltételek biztosítására is. Követésre érdemes kezdeményezés A szakmunkásképzés azonban nem csupán a tanintézet vagy egy-két üzem gondja, problémáPETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index; 25 qöé ja Baján, hiszen a város munkásságának jövőjével is összefügg ez a nagy felelősséget, hozzáértést követelő feladat. — Az sem mindegy — tette hozzá Balogh Tibor —, hogy az értékes nyersanyagot, az ötvenezer forintos vagy ennél is drágább gépeket milyen módom, milyen céllal, mennyire gazdaságosan használják ki a tanulók, s hogy munkájuk végeredményben produktív jellegű-e, vagy sem. Feltétlenül meg kell előzni az anyagpazarlásokat. Ezért nem ártana, ha az anyag- és gyártásismeret elméleti oktatását közelebb hoznák azokhoz a gyártmányféleségekhez, amikkel a tanulók az üzemekben gyakorlatban foglalkoznak. Kétségtelen: van hátránya — a tanuló szempontjából is —, ha túl sok időt tölt egy munkahelyen, egy gép mellett. Éppen ezért hasznos lenne, ha a bajai üzemek a jövőben a szakmunkásképzés területén is tervszerűen együttműködnének. A több szempontból máris kialakult együttműködésről — ami az új gazdasági mechanizmus bevezetése után bontakozik ki majd teljességében —, már esett szó a sajtóban. S ha ilyen alapon a város üzemeiben például váltanák egymást rendszeres időközönként a szakmunkás- tanulók, akkor az eddiginél sokkal több munkafolyamattal, géptípussal, gyártmánnyal stb. ismerkedhetnének meg. Ily módon a konkrét üzemi követelményekhez sokkal közelebb kerülhetne, s az eddiginél sokoldalúbbá, eredményesebbé válhatna a leendő szakmunkások oktatása, ami közös és alapvető érdeke mind az egyénnek, mind a népgazdaságnak. Bnbor Gyula A bizalom forrásai ÍZ özépkorú ember. Kora azoiu ban egyáltalán nem érezhető tevékenységén, hiszen a nála jóval fiatalabb tanácstagokon is túl tesz szorgalmával, s azzal a lelkesedés- sei, amit egy-egy probléma megöl- dásánál tanúsít. Tanácstagi mun- kája megelégedéssel tölti el azokat az embereket, akik bizalommal voltak iránta és az újra jelölésre vonatkozó javaslatot elfogadták. Előtte nincs kis és nagy ügy. Egyformán szívügye a körzet valameny- nyi gondja, s egyforma buzgalommal fáradozik akkor, ha személyesi vagy közérdekű panasszal fordul hozzá valaki. A községi tanács ülésein tett felszólalásai mindig nagy érdeklődésre találtak, hiszen javaslatai az egész község fejlődését, előrehaladását szolgálták. Körülbelül így lehet jellemezni Tusák Jánost, a Keceli Községi Tanács tagját, akit most újra tanácstagnak jelöltek. A községben három fő feladat köré csoportosulnak a megoldandó kérdések: járda, villany, út. A községfejlesztésnek ez a három fő csoportja azonban sok „apró” tényezőből áll. f egfontosabb a munka jó meg" szervezése, a lakosság mozgósítása, a lehetőségek jó kihasználása, a rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb keretek gazdaságos felhasználása. Tusák elviárs helye* sen értelmezi ezeket az elveket. Körzete az elmúlt ciklusban az utcák egyik oldalára járdát kapott. A lakosság jelentős értékű társadalmi munkával vette ki a részét az építésből. Választói megbízásából Tusák János már azzal a kéréssel jelentkezett a község vezetőinél, hogy az utcák másik oldala is kapjon szilárd burkolatot,■ ugyanakkor felajánlotta — ugyancsak a lakossággal történt megbeszélés után —, hogy minden munkát, beleértve a szakembert igénylő feladatok elvégzését is, a körzet lakossága vállal. Tehát csak az anyagot kérik, a többit saját erőből végzik el. Ez ismét a tanácstag szervezését, lelkes, odaadó munkáját dicséri. A z elmondottak csupán kiragadott példaként szolgálnak. Tusák elvtársat azonban sokszor lehet látni a tanácsházán, ahol éppen választókörzetének ügyes-bajos dolgait intézi. Nem ritka vendég a tanács vb-vezetőinél sem, akik szívesen látják, meghallgatják, mert javaslatai, indítványai hasznosak, el- gondolkoztatók. Ezek után természetes, hogy szeretik és megbecsülik választói is. Gyakran fordulnak hozzá különböző kérésekkel, véleményére kíváncsiak sokszor még zaját, személyes dolgaikban is. Ügy hisszük, hogy az ilyen tanácstag nyugodt lélkiismerettel állhat körzete elé most, az új választások során is. Vamcsik Imre Puli és kisbárány A Városföldi Állami Gazdaságban közei 20 ezer juhot tenyésztenek. Megszülettek a kis báránykák. Képünk az első barátkozás a kisbárány és a puli között. „Színhelye” — Tóth János juhász subája. (MTI Foto — Fehérvá.y Ferenc felvétele.)
