Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-14 / 38. szám

a «Mal 1901. február 14 kedd 'VUXfíP A NAGT JELENTŐSÉGŰ szovjet—angol tárgyalásokról kiadott közös közlemény több olyan tényt tartalmaz, amely a két tárgyalófél kapcsolatai­nak alakulásán túl kedvező eredményeket hozhat a nemzet­közi kapcsolatokat illetően is. Bizonyos politikai körök Lon­donban Koszigin látogatásának tulajdonítják azt a tényt, hogy az Egyesült Államok a tűzszü­net lejárta után egyelőre nem folytatja a VDK elleni bomba- támadásokat. Tudósítók szerint a közös közlemény aláírása után tegnap a hajnali órákban Wilson angol miniszterelnök ezért kereste fél ismét Koszi gin szovjet miniszterelnököt szállá­sán. Tudni vélik, hogy Wilson megelőzően érintkezésbe lépett Johnson elnökkel telefonon, Hogy a bombázások folytatásá­val ne hiúsítsa meg egy szov­jet—brit békekezdeményezés minden lehetőségét. Washing­tonban nem erősítették meg és nem is cáfolták meg a hírt. Nem hivatalosnak minősített állásfoglalások szerint azonban Johnson utasítást adott a légi­támadások ideiglenes felfüg­gesztésére. SAJTOK ÖRÖKBEN az az értesülés terjedt el, hogy az újabb szünet csupán ad hoc jellegű, 6 az amerikai elnök napról-napra dönti el, hogy mi­kor tartja szükségesnek a légi- háború felújítását. Az amerikai gépék egyébként változatlanul hajtanaik végre légi felderítése­ket a VDK fölött. A pillanat­nyi szünet megelégedést kel­tett azokban a washingtoni kö­rökben, amelyek sürgették a légiháború felfüggesztését, azon­ban politikai megfigyelők vál­tozattanul borúlátóan ítélik meg a vietnami béke megteremtésé­nek kilátásait. Ezt látszik alá­támasztani, hogy Rusk külügy­miniszter nyilatkozatában —, melyet a nyugatnémet televí­ziónak adott —, ismét kijelen­tette, hogy kormánya nem haj­landó beszüntetni a VDK bom­bázását, hacsak nem kap olyan jelzést, hogy ennek fejében a VDK kormánya „kész valamit nyújtani”. A(ro*ázsiai tanácskozás Hétfőn délelőtt a ciprusi fő­városban. a Hilton szálloda nagytermében megkezdődött az Afro-ázsiai Szolidaritási Szer­vezet Vili. ülésszaka. Az ülés­szakra eddig több mint 40 or­szág küldöttsége érkezett meg. összesen 64 ország képviselőit várják. Közös nyilatkozat a szovjet kormány fő nagy-britanniai látogatásának eredményeiről 2500 jelölt Vasárnap éjfélkor lezárult a jelöltek jelentkezésére megsza­bott határidő a március 5-re kitűzött franciaországi nemzet- gyűlési választásokra és egyben megindult a hivatalos választá­si propagandakampány. Becslé­sek szerint körülbelül 2500 je­lölt indul harcba a nemzetgyű­lés 406 mandátumáért. (Folytatás az 1. oldalról.) nya megelégedéssel nyugtázta azt a haladást, amely az atom­fegyverek további terjedésé­nek megakadályozásáról szóló szerződés megkötése irányában tapasztalható, és újra hangsú­lyozta, valamennyi nép érdeké­ben meg kell akadályozni az atomfegyverek elterjedését. Ismételten leszögezték, a kér­désre vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését halasztha­tatlan feladatnak tekintik és minden erőfeszítést megtesznek e nagyfontosságú feladat elvég­zéséért. Kifejezték azt a remé­nyüket, hogy késlekedés nélkül alá fogják írni az atomfegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozásáról szóló szerződést. Ez nagymértékben elősegítené az atomháború veszélyének meg­akadályozását. A felek üdvöz­lök az ENSZ-közgyűlés 21. ülés­szakának határozatát, amely ar­ra szólít fel mindem államot, tartózkodjék bármilyen cselek­ménytől, amely előmozdíthatná az atomfegyverek elterjedését, vagy akadályokat gördíthetne az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozására vonat­kozó megállapodás útjába; egy­ben kifejezték azt a szándéku­kat, hogy szigorúan betartják az említett határozat rendelke­zéseit. A két fél kifejezésre jut­tatja azt a meggyőződését, hogy a világ országai sikerrel meg fogják oldani az atomleszere­lést, továbbá a leszerelést az egyéb fegyverfajták területén és ezzel elhárítják az emberiség feje felett függő veszélyt. A két kormányfő elismerte annak fontosságát, hogy az 1963-ban kötött részleges atom- csendegyezményt a föld alatti atomrobbantásokra is ki kell terjeszteni. A felek kijelentették, készek részt venni egy leszerelési vi­lágértekezleten — amelyre min­den országot meghívnának — amennyiben ilyen konferenciára az ENSZ-közgyűlés határozata értelmében sor kerül. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Nagy-Britan- nia miniszterelnöke hosszantar­Merész partizánakció Ismét bombázzák a VDK-t SAIGON. (MTI) Valamennyi nyugati hírügy­nökség gyorshírben számolt be a dél-vietnami szabadságharco­műveletek során vasárnap este és hétfőn reggel B—52-s ame­rikai nehézbombázók két bere­pülésben támadást intéztek a Megrázó dokumentumkép az amerikaiak barbár bombatá­madásainak következményeiről. íme a „hadicélpontok” —, ahogy ezt a Joimson-politika értelmezi. sok merész akciójáról. Saigon­ban hétfőn a kora hajnali órák­ban a partizánok aknavetőtűz- zel árasztották el a város köz­pontjában fekvő amerikai kato­nai főhaddszállásit. A partizánok az épülettől mintegy ezerötszáz méternyi távolságban egy lakó­ház padlásán állították fel ak­navetőjüket, s a tetőnyíláson keresztül tüzeltek. Az első je­lentések szerint találat ért egy amerikai katonai parancsnok­ság előtt elhaladó katonai te­herautót. A kocsiban tartózkodó dél-vietnami ejtőernyősök kö­zül tizenegyen életüket vesz­tették, nyolcán pedig súlyosan megsebesültek. A támadás ered­ményeképp 14-en haltak meg és 38-an megsebesültek, * A felújított dél-vietnami had­AÁSZ-értekezlet Buenos Airesben Rusk külügyminiszter vezető­ével hétfőn népes USA-dele- ;áció utazott Buenos-Airesbe, ír. Amerikai Államok Szerve­dének harmadik Amerika-kö- :i értekezletére. Az értekezleten Washington azt akarja elérni, logy a latin-amerikai államok sülügyminisztereivel elsimítsák íz, ellentéteket afc Egyesült Ál­amok gazdasági és politikai ermészetű javaslatai körül, s ízzel előkészítsék az amerikai tervezett ; mami ők áprilisra csúcstalálkozóját. Az értekezlet küszöbén a la­tin-amerikai államok megálla­podtak a kontinens atomfegy­vermentesítéséről. Az egyez­mény azonban számos ellent­mondást tartalmaz. Az Egyesült Államok a kontinens területén katonai támaszpontokat tart fenn, Puerto Ricoban. a Pana­ma-csatorna övezetében és G uantanamobaa. dél-vietnami szabadságharcosok vélt állásai ellen Saigontól het­venkét kilométerre északnyu­gatra Binh Long tartományban. WASHINGTON. <MTI) Az amerikai hadügyminisz­térium hétfőn délután bejelen­tette, hogy a nap folyamán az Egyesült Államok Jégiereje új­ra megkezdte a VDK éllem bombatámadásokat. A Pentagon erről szóló köz­leménye így hangzik: „Az észak- vietnami katonai célpontok el­leni harci műveletek most új­ból megkezdődtek. E harci műveletek felfüggesztése a Tét (Hold-újév) lejárta után is ér­vényben maradt egy rövid ki­egészítő időre, annak érdeké­ben, hogy elkerülhető legyen minden olyan lehetőség, hogy a harci cselekmények felújítását helytelenül értelmezzék Koszi­gin úr londoni látogatásával kapcsolatban.” A nyilatkozat nem közli, hogy pontosan mi­kor kezdődtek újra a bomba támadások. A Pentagon bejelentése per­cekkel azután hangzott el, hogy U Thant főtitkár kijelentette: abban az esetben, ha az Egye­sült Államok megszüntetné a VDK elleni bombatámadáso­kat, heteken belül komoly tár­gyalásokra kerülhetne sor a vietnami béke megteremtésé­ről. tő eszmecserét folytatott a dél­kelet-ázsiai eseményekről. A két kormány mélységes sajnál­kozással állapította meg, hogy a vietnami háború egyre jobban kiterjed és egyre több ember­életet követel. Egyetértenek ab­ban, hogy ezek az események veszélybe döntik a szomszéd ál7 lamokat, a békét és a stabili­tást, egyetértenek továbbá ab­ban, hogy törekedni kell a viet­nami háború mielőbbi beszün­tetésére. A két kormány ismét leszö­gezte, hű az 1954. évi és 1962. évi genfi egyezmények elvei­hez; ezeket az egyezményeket a Szovjetunió és Nagy-Britannia is aláírta. Mindkét kormányfő kifejtette saját nézeteit a viet­nami béke helyreállításának út. jairól. A két kormány továbbra is figyelemmel tanulmányozza majd a kialakult helyzetet és minden tőle telhetőt megtesz a vietnami probléma rendezésére és ezzel a céllal kapcsolatokat tart fenn egymással. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Nagy-Britan­nia miniszterelnöke sokoldalúan megvitatta a szovjet—angol kapcsolatok állását és további fejlődési kilátásait. Hangsúlyoz­ták: ezeket a kapcsolatokat va­lamennyi területen bővíteni és javítani akarják. A két kormány egyetértett abban, hogy kedvező lehetősé­gek vannak a mindkét ország javát szolgáló kereskedelem nö­velésére és ezeket a lehetősége­ket gyarapítani kell. Elhatározták; az illetékes mi­niszterek a közeljövőben talál­koznak, hogy először megvitas­sák, miképpen valósul meg a jelenlegi szovjet—angol keres­kedelmi egyezmény és megvizs­gálják, mit lehet tenni a keres­kedelem fejlesztésére az egyez­mény hátralevő időtartama alatt, másodszor, hogy hozzá­kezdjenek az új, hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmény kidol­gozásához. A felek megvitatták a szov­jet—angol tudományos-, műszá­ki és kulturális kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hogy a két ország együttműködése a szóban forgó területeken fo­kozódik. A műszaki kérdésekkel fog- lálkozó miniszterek a közeljövő­ben találkoznak, hogy javasla­tokat terjesztenek kormányaik elé a tudományos-műszaki együttműködés további fejlesz­tésére és az együttműködés szervezeti formáinak ehhez szükséges korszerűsítésére. A két. kormány egyetért ab­ban, hogy a szovjet—angol kap­csolatok fejlesztését különböző szinteken és különböző terüle­teken előmozdíthatná, ha létre­hoznának egy szovjet—angol konzultatív bizottságot a kultú­ra, a tudomány, a sport és más területek vezető személyiségei­ből: ez a bizottság tanulmá­nyozná a már meglevő kapcso­latokon túlmenően az ilyen kapcsolatok kiterjesztésének le­hetőségét és megfelelő javasla­tokat terjesztene megvitatás vé­gett a két fél felé. Megállapították a felek, hogy kívánatos lenne a Szovjetunió és Nagy-Britannia konzuli egyezményének mielőbbi ratifi­kálása. Ügy vélekednek, hogy ennek az egyezménynek a ha­tályba lépése előmozdíthatná a két ország kapcsolatainak to­vábbi fejlődését. A felek fon­tosnak és hasznosnak tartják a kormányszintű kapcsolatokat és megegyeztek abban, hogy köz­vetlen telexvonalat létesítenek a Kreml és az Egyesült Király­ság miniszterelnökének reziden­ciája között Nagy-Britannia kormánya a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése terén elért haladás és e kapcsolatok fejlődési táv­latainak fényében üdvözölte a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének azt a javaslatát, hogy kössenek barátsági és békés együttműködési szerződést a Szovjetunió és az Egyesült Ki­rályság között. Nagy-Britannia kormánya őszintén várja az ilyen szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat A két kormány ismételten le­szögezte, az a szándéka, hogy a jövőben rendszeres találkozó­kat és megbeszéléseket tart a Szovjetunió és az Egyesült Ki­rályság viszonyának további ja­vítása céljából, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek és a béke mogszlIáríJftasá - nak elősegítésére. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke meghívta Harold Wilsont, az Egyesült Királyság miniszterelnökét, tegyen hivata­los látogatást a Szovjetunióban. A brit kormányfő a meghívást köszönettel elfogadta. A látoga­tás időpontját később egyezte­tik. George Brown, Nagy-Britan­nia külügyminisztere — amint erről már korábban megállapo­dás történt — a szovjet kor­mány meghívására május 19— 25 között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban — fejező­dik be a nyilatkozat. Tito elnök ausztriai látogatása Nagy figyelmet szentelnek Európa együttműködésének ZÁGRÁB (MTI) Tito jugoszláv elnök hétfőn reggel felesége és több munka­társa kíséretében elindult Ausztriába, ötnapos hivatalos látogatásra. Tito elnök ausztriai látogatása alatt főleg az európai kérdések­ről és a két ország kapcsolatai­ról tárgyal majd Ausztria veze­tőivel, elsősorban dr. Josef Klaus kancellárral. Az osztrák alkotmány értelmében ugyanis a vendéglátó Jonas elnök nem vezetheti a tárgyalásokat. A jugoszláv közvélemény nagy jelentőséget tulajdonít Tito ausztriai látogatásának. Ausztria jelenleg Jugoszlávia egyik legfontosabb kereskedel­mi partnerének számít. A szerteágazó gazdasági kapcsola­tokon kívül a két ország az utóbbi időben politikai tekin­tetben is együttműködik. Mint ismeretes. mind Jugoszlávia, mind Ausztria társszerzője an­nak az ENSZ-határozatnak, amely a különböző társadalmi berendezésű európai országok együttműködésének fokozását sürgeti. E határozatot tartva szem előtt, kilenc európai or­szág — köztük Magyarország is — javaslatot terjesztett elő egy összeurópai parlamenti ér­tekezlet összehívására, amelyen az európai biztonság megszilár­dításának kérdéseit tárgyalnák meg. ' Kézenfekvő, hogy Tito Bécs- ben Jonas köztársasági elnökkel és Klaus kancellárral együtt nagy figyelmet szentel az euró­pai együttműködéssel kapcsola­tos kérdéseknek. A jugoszláv elnök elutazása előtt adott nyi­latkozatában szintén foglalko­zott a kilenc európai országnak a kontinens biztonságát szol­gáló tevékenységével. Itt olyan kérdésekről van szó — mond­ta —, amelyekben Ausztria és Jugoszlávia érdekei összefonód­nak és a többi érdekel t európai országokkal közösen a jövőben is gyümölcsöző együttműködést fejthet kij

Next

/
Thumbnails
Contents