Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

!**!. febrnir IS, vasárnap Párttagságának kelte: 1966. december A közelmúltban lezajlott, ▼agy a most sorra kerülő tag­gyűlések mindegyikének volt, illetve lesz egy „napirenden kí­vüli”, ünnepélyes pillanata: az alapszervezetekben december és január hónapokban felvett kom­munisták tagkönyvének átadá­sa. Valamennyi ez alkalommal átadott tagkönyvnek van egy rendkívüli, közös ismertetőjele. Akár bácskai termelőszövetke­zeti tag, kiskunhalasi értelmi­ségi, akár kecskeméti munkás kapja, a „Párttagságának kelte” rovatban egyaránt 1966. decem­ber olvasható. A párttagság véleményének figyelembevételével a IX. kong­resszus hozott határozatot a tagjelöltség eltörléséről, arról, hogy január 31-ig minden alap­szervezet taggyűlésén, egyéni elbírálás alapján döntsék el: a tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. Határozat szüle­tett arra is, hogy ez esetben a párttagság keltét a IX. kong­resszus idejétől kell számítani. Az érdeklődéssel kísért hatá­rozat egyúttal szép és jelentős feladatot rótt a kommunistákra. Ez már akkor érzékelhető volt, amikor Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára, a Szervezeti Szabályzat módosítá­sáról szóló kongresszusi beszá­molójában többek között az alábbiakat mondotta: „Az a jelenlegi, csaknem 40 ezer tagjelölt, akinek felvételé­ről dönteni kell, a párt szerve­zeti erejének jelentős része. A szocializmus odaadó harcosait, pártunk új katonáit nyerhetjük közülük. Ennek tudatában kell ügyükkel foglalkozni.” A kongresszus idején Bács- Kiskun megyében 586 alapiszer­vezetben 1563 tagjelöltet tartot­tak nyilván. Tagfelvételültről egyéni, felelősségteljes mérlege­lés alapján, viszonylag rövid idő alatt dönteni akkor sem lett volna jelentéktelen feladat, ha közben nincs más, fontos tenni­való. De volt, és ráadásul elég változatos és sokféle is. Tag­gyűléseken megvitatott tájékoz­tatók a kongresszusról, majd januárban megyeszerte pártnapi beszélgetések e témakörben. Fe­lelősségteljes munkát igényelt a kommunistáktól a választások politikai előkészítése, ugyanak­kor folyamatos irányítást kí­vánt a pártoktatás. A legtöbb alapszervezet tagjai kommunis­tához méltó módon segítették a szakszervezeti választásokat, a földművesszövetkezeti kül­döttértekezleteket, s a téli falu­si tanfolyamok megszervezésé­vel jelentős szerepük volt a termelőszövetkezeti zárszám­adások politikai előkészítésében. Az, hogy ennyiféle munkát tudtak vállalni, s végezni, a párttagok, alapszervezetek cse­lekvőképességéről is vall. Ar­ról, hogy az őszi vezetőség­választáskor megnyilvánult ak­tivitás nem időszaki felpezsdü- lés volt az alapszervezetek éle­tében. A kongresszus szelleme a ha­tározatok megvalósításában el­sők között jutott kifejezésre a decemberi és januári tagfelvé­telekben. Nemcsak azzal, hog? január 31-ig mind az 586 alap- szervezetben megtárgyalták va lamennyi tagjelölt ügyét. Azzal is, ahogyan az 1563 ember ügyével foglalkoztak. „A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a kö­vetelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevé­kenység terén” — mondotta ki a kongresszus határozata. Ez az elv érvényesült a decemberi és januári tagfelvételek során, a hosszabb, rövidebb tagjelöltségi idő végleges lezárásakor. Nem­csak a taggyűlések, de az alap­szervi kommunisták döntését jóváhagyó járási és városi párt- ( bizottságok is egyénenkénti, I gondos mérlegeléssel — amit a I tagjelölttel folytatott beszélge-1 tések előztek meg — hozták meg határozataikat. Valameny- nyi illetékes fórumon döntöttek már 1417 tagjelölt ügyében. 1318 esetben a válasz „igen” volt. Törlés, kilépés miatt 99-en nem kerültek felvételre, 146 tagjelölt ügyében pedig a köze­li napokban születik meg az utolsó, jóváhagyó döntés. A taggányilvánításban az el­ső felelősségteljes szó az alap­szervezetekben hangzott el, majd áldozatkészen segítették a tagjelöltek ügyének rendezé­sét a járási, városi választott pártszervek tagjai. Néhány nap múlva kiállítják az utolsó olyan tagkönyveket is, amelyeknek a „Párttagsága kel­te” rovatában 1966. december áll. Valamennyi új tagkönyv tulajdonosának azt kívánjuk, hogy egészséggel, sikerrel, s kommunistához mindig méltó módon dolgozzanak pártunk IX. kongresszusa határozatai­nak megvalósításáért. E. É. Gyárból a Parlamentbe ELŐSZÖR a gyár­udvaron beszélget­tek csoportokba ve­rődve az emberek majd elindultak a hatalmas ebédlő felé. A széksorok gyorsan megteltek, sokan, már a fal mellett álldogáltak de még mindig igyekezték beljebb kerülni a kívül re­kedtek. Valaki fé­lig tréfásan, félig elégedetlenkedve jegyezte meg: — Igazán építhe­tett volna nagyobb ebédlőt a Baromfi­feldolgozó Vállalat. Az illető termé­szetesen nem agyá­riak közül való volt. Több százan jöttek ugyanis Kecskemét közeli kerületeiből ide ezen a napon or­szággyűlési képvi­selőt jelölni. Az iménti megjegyzés­re azután a bame- váliak jó házigaz­da módjára maguk elé engedték a vendégeket, vál- — hangsúlyozta — országgyű- lalva, hogy ezúttal az udvaron lési képviselőnek Kállai Árpád­Kállai Árpád né beszél a választókhoz a bameváli gyűlésen. maradhatnak a gyűlés végéig. BENT egyre ünnepélyesebbé vált a hangulat. Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke ezúttal nét, vállalatunk minőségi ellen­őrét, üzemi pártszervezetünk titkárát javaslom. NÉHÁNY másodpercre elhall­Boldán Mihályné. Takács Jó- évvel ezelőtt ide került a gyár­zsef, Nyűi Józsefné, a Bame- vál dolgozói valamennyien két­kezi munkások és parasztok. Reile Géza — aki a Hazafias Népfront városi bizottsága ne- j pártbizottsAanak. Leikiis- veben köszöntötte a résztvevő- J!—p, két — ismertette az új válasz­tási törvényt, majd felkérte a jelenlevőiket, hogy a megyei 2. számú országgyűlési választó- v.;tímára kerület lakói tegyenek javasla- Az szb_tifckár meghajlással mőterület 25 százaléka kipusz­tult. A szövetkezet gazdasági hely­zetét kedvezően befolyásolja, hogy a kalocsai öntözőfürthöz tartozó terület 2676 holdat tesz ki. Ezenkívül két hordozható öntözőberendezése is van a szö­vetkezetnek. Az állattenyésztés is számot­tevően fejlődött. Jelentős meny- nyiségű hízott sertést, marhát, a tervezettnél jóval több barom­fit adtak a népgazdaságnak. Mindent összevetve, tavaly az előző évhez viszonyítva, 64 százalékkal több értékű árut termeltek 24 millió forint ősz- szegben. Sokat építkeztek az elmúlt esztendőben, több istállót léte­sítettek. Sikeresen gazdálkod­tak, annak ellenére, hogy küz­döttek a belvízzel és árvízzel. Ezer holdon a belvíz pusztított, a háromszori dunai árhullám következtében 5 millió 400 ezer forint káruk volt. Mégis 61 fo­rintot ór egy munkaegység és az egy dolgozó tagra jutó jöve­delemrészesedés a közösből csaknem 16 400 forint volt 1966- ban, míg az előző évben 13 ezer. Ehhez tényleg derekas helyt­állás kellett. És nemcsak a fér­fiak, hanem a nők is alaposan kivették a munkából a részü­ket. A beszámoló külön ki­emelte, az asszonyok szorgal­mát, hisz a szövetkezetnek 742 nő és 530 férfi tagja van. Az elmúlt évben 125 gazdával gya­rapodott a tagság és ennek csak­nem fele nő. A helytállást dicsérte dr. Molnár Frigyes elvtárs is a beszámolót követő vitában. Egyben rámutatott arra, hogy a tehetséges vezetés és a szor­galmas tagság még többre ké­pes. Érdemes lenne tapasztalat- cserék keretében más termelő- szövetkezetek jó módszereit át­venni. Többek között a kukori­catermesztésben. Az MSZMP IX. kongresszusának agrárpoli­tikai intézkedései elősegítik töb­bek közt az önálló gazdálko­dást. Nagyobb lehetőség nyílik a termelés növelésére. Ez utób­bi alapvető fontosságú, hiszen csak azt lehet elosztani, amit megtermelnek. A tagság maga is kezdeményezzen, s ezzel is segítse a vezetőség erőfeszíté­seit. Ésszel és szívvel töreked­jenek a jobb megoldásokra és még előbbre jutnak. Talán nem leszünk ünnep- rontók. ha megemlítünk néhány hibát is. A közgyűlésen többek között a normák pontosabb megállapítását sürgették. Egy­részt az ellenőrző bizottság el­nöke, Csere László is szóvá tette, de a hozzászólók is. Meg­említették a háztáji területek kiosztásával kapcsolatos visszás­ságokat is. Az elnök a vezető­ség nevében ígéretet tett mind­ezek orvoslására. Nehéz ilyen, aránylag rövid írásban egy nagy szövetkezet egész évi munkáját elemezni. Csak villanásnyi betekintést adhatunk a közösség életébe. Nem is lehet méltóbban be­fejezni ezt a beszámolót, mint ahogy a termelőszövetkezet el­nöke tette a közgyűlésen, ami­kor a további sikerekre buzdí­tott: — A zárszámadás után most már minden figyelmünket az elkövetkezendő év gazdálkodá­sának megfelelő előkészítésére és szervezésére kell fordítanunk. A gazdasági reform megvaló­sítása előtt vagyunk. Ebben a gazdasági évben termelési és értékesítési feladatainkat már ennek figyelembevételével kell vóofpZnünk. Biztos vagyok abban, hogv a jobb, kulturáltabb és anyagi­lag még jobban megalapozott életért folytatott csatát a veze­tőség a tagsággal összefogva meg fogja nverni. Kereskedő Sándor lántanevelő programunk meg­valósításában. — Mi is ismerjük a jelölt munkásságát, ezért bizalmunkat szívesen előlegezzük — mondta többek között dr. Mándolki An­tal SZTK-főorvos. Kállai Arpádné rövid prog- rambeszéde végén meghatott szavakkal mondott köszönetét az iránta megnyilvánuló biza­lomért. A gyűlés lelkes hangu­latban ért véget. Ezzel azon­ban nem fejeződött be a jelölés feletti vita. Másnap a Bamevállban a dol­gozók beszédtémája vissza-visz- szatért arra, hogy közülük egy a Parlament tagja lesz. Tóth Lászlóné művezető így össze­gezte véleményét: — Üzemünk minden dolgo­zója kitüntetésnek tartja, hogy Kállainé — egy régi munkatár­sunk — képviselő lesz. Annak is örülünk, hogy a többi válla­latok dolgozói is, akik eljöttek a gyűlésre, őrá adták szavaza­tukat. NYILATKOZTAK fiatalab­bak, idősebbek. Volt, aki mint tanítómesteréről, második édes­anyjáról beszélt róla, volt aki csak egyszerűen Franciskának nevezte. — Én öt évvel később, 1941- ben kerültem a váll a'áthoz — mint gyűlést levezető elnök Ssfott, körülnézett, mintha azt funkcionált. Ott volt Erdélyi kutatná, van-e valaki, aki más- Ignác, a városi pártbizottság ra szarja letenni a voksot. A titkára is. Mellettük a gyűlés csenuet azonban nem törte meg népes elnökségében Fekete Pál- se^i, mindenki őrá figyelt. Az né. a mén teleki Alkotmány szb-titkar pedig mely lelegze- Tsz, Ácsai József, a Petőfi Tsz, tét vett és most mar sokkal R. Tóth István, a Törekvés Tsz, határozottakban ^folytatta: Illés István az Aranyhomok Szakszövetkezet tagja, Nagy , Lajos, az ÉPSZER Vállalat, kanak szólította — Kislány volt még Kállai- né —, s mindenki csak Francis- amikor 31 ba. Kopasztó meg lámpázó volt. Szeretjük, tiszteljük őt. Munkájáért többször kapott ki­tüntetést. Legutóbb pótképvise­lőnek választottuk. Tagja a me­meretesen, fárad sáííot nem is­merve. áldozatkészen dolgozik s ez a biztosítéka, hogy jó kép­viselő lesz — méltó választói tot: kit válasszanak képviselő- j<5Íezte hogy mond6káját befe- juknek.a parlamentbe. Pillana- jezte s szaVai nyomán az egész t°*?g melr h°'"olt teremben felcsattant a taps. a teremben, maid Király Mar- Mi,nt később kidprült, 520 em­git az üzem szakszervezetit«- ^ tenyere verődött össze he- zottsaganak titkára kert szót. lyesl6en. Az udvaron is szájról — A Bamevál szervezett száira járt a jelölt neve vele munkásai és a magam nevében együtt a hangos helyeslés. A ________________________ ____következő felszólaló Erdélyi Ig­nác, a ffvűlés résztvevőinek ér­zéseit fejezte ki. amikor a kö­vetkezőket mondotta: — Felemelő érzés számunk­ra, hogy egy munkásasszonyt, egy ötgyermekes családanyát jelölhetünk országgyűlési kép­viselőnek. Mindannyiunk előtt tiszteletet parancsoló életút áll Kállainé mögött. A köz ügyéért is sokat dolgozott. Az iránta ér­zett becsülés jele volt, hogy a megye kommunistái a múlt év őszén őt is megbízták, képvisel­je őket a IX. pártkongresszu­son. EZUTÄN még többen emel­kedtek szólásra. Valamennyien csatlakoztak a javaslathoz és mindegyikük felszólalásának végén felcsattont az egyöntetű helyeslést jelző taps. — Közéleti munkásságát jól ismerem — mondta Gáspár Sándorné. a Rádiótechnikai Gyár dolgozója —, sokat tevé­kenykedik a lakosság érdeké­ben. — Nálunk, a tsz-ben. minden­ki tudja, kicsoda K-SUainé — hangoztatta Kollár Tibor, a Pe­tőfi Tsz tagía. — Az ismeretség a Bamevál és szövetkezetünk ió kapcsolatából ered. amelyet 5 nagymértékben előmozdított. Kérem őt, ha képviselő lesz'— bár nem bbromfitenvésztésről. hanem növénvterm^ésről van szó — nyújtson segítséget pa­Egyszerű munkásként kezdtük Franciskával. Kopasztottunk, tojást lámpázíunk — mondja K. Szabó Józsefné. mondja K. Szabó Józsefné. — Együtt voltunk a legkeserve­sebb időkben, most is itt va­gyunk. ö az országgyűlés tag­ja lesz, s így van ez rendjén, hiszen munkáshatalom van eb­ben az országban... Hétfőtől téli ruházati vásár A kereskedelem a korábbi évekhez hasonlóan az idén is megtartja a már hagyomány- nyá vált téli vásárt — jelen­tette be szombati sajtótájékoz­tatóján a Belkereskedelmi Mi- niszíériumban Lauthán Ferenc a ruházati főigazgatóság helyet­tes vezetője. A téli vásár feb­ruár 13-án, hétfőn kezdődik és február 28-án, kedden ér véget. A kiárusításba bevont cikke­ket 20—49 százalékos enged­ménnyel árusítják a fővárosban és a vidéken, az állami és a szövetkezeti kereskedelem arra kijelölt üzletei, számszerint mintegy kétezer bolt és áruház. A téli vásár árumennyisége, hozzávetőleges felmérések sze­rint, a tavalyival azonos, körül­belül 300 millió forint értékű. Az idei vásárban viszont több olyan cikk — kabát, ruha öl­töny stb. is szerepel, amelynek tavaly nem szállították le az árát.

Next

/
Thumbnails
Contents