Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

Világ prefeÜS rfcrf, •gye*aTJ«f*kl %mKka AZ MSZMP BÁCI-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KXn. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM .4ra 60 fillér 1967. FEBRUÁR 11, SZOMBAT Hz erők összefogására van szükség a károk megelőzése érdekében Tájékoztató a belvízhelysetröl Az elmúlt évben az ország területére hullott csapadék 30 százalékkal lépte túl a sok évi átlagot, ami a talajvíz felgyü­lemlését idézte elő. A megfigyelések, valamint a meteorológiai előrejelzések valószínűvé teszik, hogy az idei tavaszon is jelen­tős belvízre számíthatunk. Mint ismeretes, az elmúlt esztendő­ben a megye területét csaknem 150 ezer holdon borította belvíz, a mezőgazdasági művelés alatt álló részeken mintegy 700 ka- tasztrális hold szőlő- és gyümölcsültetvény is kipusztult. Külö­nösen súlyos károkat szenvedett a homokhátsági termelési kör­zet, itt volt a legnagyobb ültetvénykipusztulás, valamint a lakó- és üzemi épületekben okozott kár is. Nemrég ülésezett az Országos Vízrendezési Bizottság, amely megtárgyalta a belvízvédekezés­sel kapcsolatos tennivalókat. A bizottság egyik tagját, dr. Maár Andrást, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjét megkérdeztük, hogy milyen elő­zetes intézkedéseket tettek a várható belvízveszély csökken­tésére. — A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága az elmúlt évben érdemben tárgyalta a megye belvízhelyzetét, ennek kapcsán az országos főhatóságok vezető szakembereinek bevonásával több tárgyalás után határoza­tokat hozott. Megállapították, hogy az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság, a vízügyi igazgatóságok, a megyei tanács, a járási tanácsok, vala­mint a vízgazdálkodási társula­tok és a mezőgazdasági üzemek között a jövőben jóval szoro­sabb kapcsolatot kell kiépíteni. A belvízvédekezés ellen az anyagi, műszaki, valamint a személyi felkészültség növelésén túlmenően nagyobb mértékben és sokkal szervezettebben szük­séges a társadalmi erőket igénybe venni. — Történt mostanában fel­mérés azzal kapcsolatban hogy mekkora területet borít belvíz a mérvében? — Igen, ez év elején történt ilyen, és megállapítottuk: mint­egy félszázezer katasztrális holdat öntött el a víz. Ebből kétezer katasztrális hold körül van az ültetvény és 12 ezer hold a pillangós és őszi kalászos. Bs a szokatlanul korai fel­mérés természetesen csak az első lépés, amelyet követ köz­vetlenül az olvadás utáni hely­zetkép rögzítése. _ M'i-uen egyéb intézkedése­ket tettek? — Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság, valamint a megyei vízügyi igazgatóság és a víz­gazdálkodási társulatok együt­tes döntése alapján az idén a belvíz elleni védekezésre töbt gépet, elsősorban kotrót, szi­vattyút állítanak be és a csa­tornahálózat hosszát jelentősen növelik. Az eredetileg tervezett csatornaépítés és víztárolók lét­rehozásának költségfedezetére a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága részéről többlet igény bejelentése történt azért, hogy a homokhátsági körzet belvíz- rendezését előbb valósítsuk meg. Az üzemen belüli belvízren­dezésre edd;g rendelkezésre bo­csátott 9 millió forint kevésnek bizonyul, ezért számottevő több­letigény bejelentés történt erre vonatkozóan is. Ahhoz, hogy a vízgazdálkodá­si társulások tervezett munká­jukat gyorsabban és hatéko­nyabban tudják elvégezni, szük­séges, hogy anyagi, műszaki felkészültségüket, valamint ter­vező kapacitásukat, szaktechni­kusi és szakmérnöki személy­állományukat növeljék. — Milyen távlati elképzelések vannak a belvízveszély csök­kentésére? — Az Országos Vízrendészeti Bizottság, valamint az egyes vízügyi igazgatóságok választ­mányi ülésein hozott határoza­tok és döntések szerint a jövő­ben bekötő úthálózat, a majo­rok tervezése, a táblásítás és a talajjavítási munkálatok kivite- telezése előtt elsődleges feladat e területek víztelenítése és álta­lában a belvízlevezetés korszerű és szervezett megvalósítása. Az ültetvénytelepítéssel kap­csolatban is döntés született. A jövőben új nagyüzemi ültet­vények, valamint a meglevő új telepítések talajvizsgálatát, bel­vízrendezését messzemenően fi­gyelembe kell venni mind a tervezésnél, mind a beruházá­soknál. Dr. Maár András az alábbiak­kal fejezte be tájékoztatóját: — Bár az előrejelzések jelen­tős belvízveszélyről szólnak, a nagyobb anyagi áldozat, a szervezettebb felkészülés, az anyagi, műszaki erőforrások fo­kozott igénybevétele remélhető­leg megmenti a megyét a sú­lyos károktól, illetve az idejé­ben történő védekezés mérsé­kelni fogja a víz pusztító hatá­sát. K. S. Eddig kilencven szakszervezeti bizottságot választottak újjá Tegnap Kecskeméten ülést tartott a szakszervezetek me­gyei tanácsának elnöksége. Megvitatta a negyedik küldött- közgyűlés óta végzett szakszer­vezeti munka értékelését, va­lamint az V. küldöttközgyűlés elé kerülő beszámolót. Ezután szóbeli tájékoztató hangzott el a szakszervezeti vá­lasztások eddigi menetéről. Az elnökség megállapította, hogy lezárultnak tekinthető a szak- szervezeti választások első sza­kasza, eddig ugyanis megye- szerte 6400 bizalmit választot­tak az üzemek, vállalatok, hiva­talok szakszervezeti alapszerve­zetei. Az építőiparban és a me­zőgazdasági üzemekben még mintegy 80 bizalmi választására kerül sor. Az eddigiek jó mun­káját bizonyítja, hogy a bizal­miaknak nem több, mint egy­negyede cserélődött ki. A bizal­miválasztásokkal párhuzamosan a legtöbb helyen — 280-ból 247 esetben — a műhely- és osztálybizottságok újjáválasztá- sa is megtörtént Eddig a 318 szakszervezeti bi­zottságból 90-et választottak új­já. Az szb-k választása március 15-ig zajlik le, miközben nyolc nagy vállalati szakszervezeti ta­nácsot, kilenc nagy vállalati szakszervezeti bizottságot és 64 szakszervezeti tanácsot is vá­lasztanak. Az szb-k szerepe eléggé ismert, a szakszervezeti tanácsok viszont új hajtásai a mozgalomnak. Életrehívásukat az a követelmény magyarázza, hogy a szakszervezeti mozgal­mat az új gazdasági mechaniz­mus feladatainak végrehajtásá­ra alkalmasabbá tegyék. A SZOT irányelvei szerint szakszervezeti tanácsot kell létrehozni minden vállalatnál, intézménynél, gyáregységnél vagy üzemben, ahol a különbö­ző gazdasági részlegek, illetve a szakszervezeti tagok száma, vagy a több műszak nem teszi lehető­vé összevont taggyűlés megtar­tását. Ezenkívül minden olyan országos vállalatnál, amelynek gyáregységei, telephelyei egy­mástól távol, más-más közigaz­gatási területen helyezkednek el. A szakszervezeti tanácsok a saját soraikból szakszervezeti bizottságot választanak, amely a tanácsoknak végrehajtó szer­ve és tevékenységéről annak beszámolni köteles. A szakszer­vezeti tanácsok bizonyos vo­natkozásban átveszik az üzemi tanácsok hatáskörét, jogkörét, amelyeknek mandátuma a mos­tani választásokkal lejár. Az SZMT elnöksége végül az 1967. évi üdülőbeutalók szétosz­tását, valamint a tsz-tagok nyugdíjrendszerének bevezeté­sével kapcsolatos szakszervezeti teendőket vitatta meg. ELFOGADJUK!" Kerekes Antal a harmadik öt­éves terv helyi célkitűzéseiről beszél a gyűlés résztvevőinek. A megyében az országgyűlési képviselők jelölése után befeje- áséhez közeledik a megyed tar ácstagok jelölése is. A hét közepén zajlott le a jelölés a 41-es számú megyei választókörzetben, mely magá­ban foglalja Kiskunhalas bel­területének egy részét, Bodog- tárt, és az állami gazdaság tájói üzemegységét. A gazdaság kul­túrterme szűknek bizonyult a résztvevők számára. Jónéhá- nyan ezért az udvaron hallgat­ták, amint Verők István, a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság párttitkára a szakszervezet ne­vében Kerekes Antalt, a gazda­ság tájói kerületvezetőjét java­solta megyei tanácstagjelöltnek. Kerekes elvtárs több mint tíz év óta tevékenykedik a köz­életben. A gyűlés résztvevői egyhangú lelkesedéssel fogadták el Kerekes Antalt megyei ta­nácstagjelöltnek. A gyűlés vé­gül Jánosi Sándort, az állami gazdaság gépszerelő brigádveze­tőjét, a kiskunhalasi városi 55-ös számú választókerület ta­nácstagjának jelölte. A választók csatlakoztak dr. Varga Jenőnek a megyei tárnics végrehajtó bizottsága elnökének országgyűlési képviselő jelölésé­hez. Varga elvtárs felszólalásában megköszönte a Választókörzet lakóinak iránta tanúsított bizalmát. Elfogadjuk a javaslatokat! A termeltetés és felvásárlás helysetéről tanácskoztak A megyei tanács vb székházá­ban pénteken értekezleten vet­tek részt a járási és városi ta­nácsok vb-einökhelyettesei, me­zőgazdasági osztályvezetői, to­vábbá a termeltető és felvá­sárló vállalatok vezetői. Oláh Györgynek, a megyei tanács vb- elnökhelyettesének megnyitó szavai után Magony Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetője számolt be az árutermelés és felvásárlás tavalyi eredményeiről megyénk­ben, majd ismertette az ezzel kapcsolatos idei feladatokat. Elöljáróban megállapította, hogy az elmúlt év eredményei­ben már a gazdaságirányítás re­formjával kapcsolatban kiadott első intézkedések hatása is le­mérhető. Emelkedett a termelés színvonala, s a gazdaságok több­sége korszerű árutermelő nagy­üzemmé vált. Bennük a termel­tető vállalatok biztonságos part­nerre leltek. Az osztályvezető a továbbiak­ban értékelte a termeltető és felvásárló vállalatok munkáját, majd a tanácsok megváltozott szervező és irányító tevékeny­ségéről szólt, amelynek előteré­be mindinkább a termelés és értékesítés összefüggéseinek ku­tatása, a távlatok és lehetőségek vizsgálata kerül. A szerződéskötésekből, vala­mint az év eddigi szakaszának felvásárlási eredményeiből már­is hasznos következtetések von­hatók le 1967-re. Az állami fel­vásárlásra kerülő készleteket az idén további 220—240 millió fo­rint értékkel szándékoznak nö­velni. Mindennek alapja az új ültetvények termőre fordulása, valamint a zöldségkertészet ter­melési színvonalának emelke­dése. A megye termeltető vál­lalatainak szerződéses területé­ről ez évben hozzávetőleg más­fél ezer vagonnal több zöldsé­get várnak a tavalyinál. A most folyó gazdasági évben egyéb­ként fokozottan előtérbe kerül­nek a gazdaságosság szempont­jai, a termelékenységre való törekvés. Magától értetődően a tennivalók maradéktalan elvég­zése érdekében valamennyi szerv szoros együttműködésére van szükség. A beszámolót számos hozzá­szólás és elemző vita követte. J. T,

Next

/
Thumbnails
Contents