Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
Készül a béke piák át Ifjúsági munkacsapatok, szakemberek versengése Parasztifjúsági parlament márciusban Gazdag, sok vonatkozásban újszerűén árnyalt versenymozgalmat szervez az idén a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságakban és a gépjavító állomásokon a KISZ megyei bizottsága. Csak néhány ezek közül: a fiatal tehenészek — tsz-eknél egyénileg, állami gazdaságokban istállóátlag szerint — a tehenenkénti 3000 literes évi tejiiozam elérését vállalják. A gépjavító állomások fiatal szakmunkásai „A szakma ifjú mestere” cím elnyeréséért versengenek. Ennek érdekében például a Kecskeméti Gépjavító Állomáson a fiatalok részére havonta tartanak szakmai oktatást, konzultációt. Jelentkezés már valamennyi javítóállomásról érkezett, a hegesztők, az esztergályosok, a géplakatosok és a szerelők köréből. A javítóállamások jutalmazzák a jó helyezést elérőket, egyebek között órabéreme- léssel is, az első helyezetteket pedig külföldi utazással díjazzák. Nemcsak a gépjavítók, hanem a közös és állami gazdaságok fiatal szakemberei is részt vehetnek a „Kiváló ifjú mérnök, technikus” cím megszerzéséért, indított mozgalomban —, mind az öt szákma, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés, a szőlő- és gyümölcstermesztés. valamint a zöldségkertészet részéről. A jó helyezette^ két megillető jutalom itt is hasonló az előbbihez. Június első felében. Vas megyében rendezik meg az orszáTizenhat százalékos jövedelememelkedés A szovjet közös gazdaságokban most folynak a zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlések. Szerte az országban Jó eredményekről számolnak be a kolhozok vezetői. A szovjet mezőgazdaság termelése az elmúlt évben tíz százalékos emelkedést mutatott. Az elmúlt évben a kolhozparasztoknak a közös gazdaságokból származó jövedelme országos átlagban 16 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Ehhez járult a háztáji gazdaságból eredő jövedelem szintén számottevő emelkedése. (MTI) gos ifjúsági szántóversenyt, amelyen minden megyéből, tehát Bács-Kiskunból is, hárman vesznek részt. Előzőleg községi — illetve állami gazdasági —, járási és megyei selejtezőket tartanak. Az itt elért helyezések alapján állapítják majd meg a traktorosok béreit. Versenyre kelnek továbbá a fiatal kombájnosok is; a legjobb helyezetteket ezüst kombajnmodellel jutalmazzák. Vetélkedőt szerveznek a mezőgazdasági szakmunkástanulók között is. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal kapcsolatos egyéb rendezvények között kiemelkedő lesz a március végén Kecskeméten megtartandó kétnapos megyei parasztifjúsági parlament. Mintegy másfél száz küldött a megye vezetőivel tárgyalja itt meg az időszerű gondokat, tennivalókat. A falusi fiatalok 35 főből álló csoportja pedig a nyáron kéthetes kiránduláson vesz részt a Német Demokratikus Köztársaságban. A KISZ megyei bizottsága, közös szervezésben a ME- DOSZ-szal és a megyei tanáccsal, mintegy 60 résztvevővel hazai kirándulást szervez, az országos mezőgazdasági ki állítás, a hegyvidéki szőlőmű velés, s más nevezetesebb tájegység megtekintésére. Külön is említést érdemel a KISZ Központi Bizottságának és a Földművelésügyi Minisztériumnak az a kezdeményezése, hogy minden megyéből egy-egy csoport fiatal szakembert küldjön Kubába egyéves tanulmányútra, az ottani zöldségtermesztés és állattenyésztés fellendítése céljából. Az e szakmában dolgozó kilenc ifjú diplomás Bács-Kiskunból február végén már útnak indul, hogy tapasztalatait átadja a testvéri szocialista ország mezőgazdaságának. NAPKÖZBEN Túlzásba vitt gondoskodás — Tessék csak nézni, gondnok elvtárs, milyen pocsékolás megy itt! — lépett a gondnoki irodába a megyeszékhely egyik diákotthonénak takarítónője jókora szalonnadarabbal, disznótoros kóstoló maradványaival, s bizony nem kevés kiszáradt süteménnyel. Mindez a napi takarításikor a szemétkosarakból került elő. A gondnok csóválta a fejét, pedig a jelenség nem újkeletű, szinte természetes az otthonban. Mégsem tudja, mert nem is lehet szó nélkül hagyni. — Túlzásba vitt gondoskodása ez a szülőknek. Hiszen kollégiumunk valóban jó ellátást biztosít a gyerekeknek. Különbet aligha teremtenek számukra otthon. Tegnap például olyan finom rizsfelfújt került az asztalra a húsleves után, hogy az embernek fájt a szíve a tányérokon hagyott rengeteg maradék láttán. Sajnos, így van ez a rántott húsA bizalom forrásai —• tömören így foglalhatjuk össze azoknak a pályásatoknak a mondanivalóját, amelyeket felhívásunkra egy-egy választási körzet tanácstagjáról írtak tudósítóink, levelezőink, ( amelyeket folyamatosan közreadunk. Egy-egy villanásnyi kép, a választók szemszögéből alkotott vélemény azokról az emberekről, akik önzetlen közéleti tevékenységükkel, fáradhatatlanságukkal és példaadásukkal bizonyították: méltók voltak és méltóak maradtak a bizalom- ra. Kevesen feltételezik, hogy már túllépett az ötödik X-en. Fiatalos, energikus, mindenre felfigyelő. Amint szemben ülünk egymással, huncutkás mosoly bujkál a szája szegletében, mert éppen keresztnevének történetéről van szó. — Az aradi vértanú: Dessewffy Arisztid neve után kaptam, könyveket bújó apám kívánságára — latifundium és grófi cím nélkül... — meséli kedélyesen dr. Túrmezei Arisztid, a Dunavecsei Járásbíróság elnöke, ■ akit egyúttal a járás egyik legtevékenyebb tanácstagjaként tartanak számon. Beszélgetésünk ezA bizalom forrásai után a hatékony tanácstagi munka titkairól folyik, a járásbíró és tanácstag „lelki kettősségéről”, tapasztalatairól. — Valamit tenni az emberekért! Mindig ez volt az életcélom. Főképpen a gyengébbekért, a segítségre szorulókért. Ez a cél vezetett annakidején, mint a falukutatásban résztvevő egyetemistát, és immár huszonegy éve, mint bírónak is ez a törekvésem. Amikor 1957. őszén először választották tanácstaggá, bíró mivoltomnak az emberközelségbe jutás, a tömegkapcsolataim szélesítésének lehetősége jelentette a nagyszerűt. Mint embernek viszont az irántam megnyilvánuló bizalom volt nagyon jóleső. Ez pedig csakis becsületes helytállásra kötelezhet! — vallja önmagáról. És amilyen szívesen fogadta « megbízatását,, olyan felelősségérzettel és lelkesedéssel látott munkához. A jogban járatos ember biztonságával és mások sorsa iránt érzett felelősséggel igazította útba, az ügyintézés nem egyszer bürokratikus útvesztőjében magukat kiismerni nem tudó, kérges kezű parasztembereket, Hárfán, ahol fogadóóráin és beszámolóin egyre többen és többen jelentek meg, bizalommal fordulnak hozzá, keresik fel jogos, vagy vélt sérelmeikkel, ki- sebb-nagyobb gondjaikkal. ő pedig intézkedik: kilincsel, telefonál, érvel, meggyőz, de végére jár a panaszoknak. Könnyű neki — mondhatják sokan —, hiszen járásbíró. Vajon hogyan hat egymásra a két feladatkör: a járásbíró hivatása és a tanácstagi tevékenység? — A bíró, amikor emberek, illetve botlásaik felett ítélkezik, lényegében beleavatkozik életükbe ét ítéleteivel is formálja őket. A tanácstag, amikor választóinak érdekeit képviseli, ugyancsak befolyásolja a közösség, de az egyén életét is. A kölcsönhatás erős: a bírói tapasztalat hasznosítása a tömegkapcsolatok ápolásában — és életszerűbb bírói munka az általános és egyedi emberi problémák ismeretében. Éppen abban látom a legnagyobb fejlődést tanácsaink életében, hogy a' tanácstagság összetétele jóvoltából ez a kölcsönhatás egyre szé- lesebbkörű és egyre erőteljesebb. „Magamról keveset tudok mondani” — ezzel kezdte beszélgetésünket dr. Túrmezei Arisztid. Természetesnek véve azt, hogy a szerény emberek helyett tetteik beszélnek. És valóban: beszélnek a sok utánajárással elintézett panaszok, a járás életét előbbre vivő javaslatok, a hartai parasztbácsi hálás kézszorítása és beszél a községi és a járási szerinek elismerése. Csapal Lajos sál és minden egyébbel is. Dohát az anyukák aggódnak: „Jaj, nehogy nélkülözzön az én gyerekem!”, s nem egyszer még az otthoniak rovására is küldik a gazdag hazai csomagokat. Ennél is meglepőbb a kollégium gondnokának az a tapasztalata, melyet a diákok címére érkező pénzküldemé- nyekkeü kapcsolatban szerzett. Legutóbb például ez állt az egyik 1200 forintos postautalvány hátlapján: „Drága kislányom, a pénzből azt veszel magadnak, amit akarsz...” S az eredmény: pocsékolás, könnyelmű vásárlás, ami ha megszokottá válik, kedvezőtlenül befolyásolhatja a serdülők emberi tulajdonságait is. A mértéken felüli gondoskodás természetessé teszi a van-t, nem nevel beosztásra, takarékosságra, küzdőszellemre. S amikor a fiatal a maga lábára áll, egymás után érhetik a csalódások, ha nem minden úgy sikerül, mint ahogyan azt eltervezte. Következésképpen követelőzővé válhat, folyamodhat nem a legbecsületesebb módszerekhez, stb. Sajnos, tudunk rá példákat. Mert hozzá szokott, hozzá szoktatták a „terülj asztalkámhoz”. Az egyik legtermészetesebb és legszebb emberi tulajdonság a gyerek szeretete. Érthető és jó az is, hogy a legtöbb szülő arra törekszik, legyen a gyermeke élete különb, mint az övé volt, Ám túlzásba vinni a gondoskodást, szándékunkkal ellentétes következményre is vezethet. Hasznos ezt számításba venni. Ezért is érdemes elgondolkozni az említett diákkollégium gondnokának tapasztalatain. P. í. PETŐFI NÉPE A Magyar Szó dallsta Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság 19-38 Kiadóhivatal: Keoskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-99. Terjeszti a Magyar Posta, előfizetési díj 1 hónapra 13 forlc Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: li-83 Index: 25 065 FMSZ-KÖZGYÜLÉS ELŐTT Megyénkben is most zajlanak a földművesszövetkezet tagértekezletei. Csikérián például már megválasztották a küldötteket a márciusban sorra kerülő földművesszövetkezeti közgyűlésre. A vezetőség beszámolt a múlt év eredményedről, a jövő év terveiről. A tagság számos javaslatot tett a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Javasolták többek között egy új külterületi bolt létesítését a Si- mity soron és azt, hogy a meglevő boltok áruválasztékait bővítsék. Árusítsák a boltok a szőlőműveléshez szükséges rézgá- licot és maszet is. A szövetkezet 1967-re nem készített nagy terveket. De messzemenően figyelembe vette a lakosság érdekeit. Így például konyha, raktár és mésztároló építését tervezik. Vizin Gergely Csikéria BECSÜLETES MUNKÁVAL Soltvadkerten megkezdődött a kétszer fejtett borok átvétele. Ilyenkor mást sem lehet látni, csak hordóval megrakott kocsikat. Az állami borpincénél három szakszövetkezet dolgozói adják át leszerződött boraikat. A több száz hektoliter bort óramű pontossággal mérik és veszik át Bizáncz László vezetésével a pincészet dolgozói. Becsületes munkájukkal kiérdemelték a község dolgozóinak elismerését. Pontosságukra jellemző,^ hogy eddig a termelők részéről semmi panasz nem hangzott el. Nekik is nagy részük lesz abban, ha a község gazdái időben teljesítik kötelezettségüket. Csáki Mihály Soltvadkert AZ ígéret kevés Még január elején forduUnhUr a kéményseprő vállalathoz panasszal, azonban ügy látszik, csak Ígéretet kaptunk, de intézkedés nem történik. Pedig a hanyagság súlyos következménnyel járhat.-A Kecskemét Ballószög 306-os számú tanyában három család lakik. Az épületnek három kéménye van, de azokat már alig tudjuk használni, annyira eldugultak. A kéményseprő vállalat felénk sem néz. Általában csak akkor jön, amikor egész évre kifizetteti velünk a seprési díjat. Pedig a telerakódott kémény komoly veszélyeket rejt magában. Bármikor kigyulladhat. Ps ezt a veszélyt a vállalat a tett ígéretével még — úgy hisszük — nem hárította el. Virág Hfihályné Ballószög 306. GYÖTRELMES UTAZÁS Utaztak már önök Bajára Kecskemétről a 14 óra 35 perckor induló autóbuszai ? Mi, egyik kollegámmal január 2S-én voltunk kénytelenek ■igénybe venni ezt a járatot. TJz perccel az indulás előtt érkeztünk ki az állomásra de a már bent álló buszra csak közelharc árán tudtunk , felszállni. Az indulásig újabb utasok jöttek és megállapításunk szerint a jármű mintegy 40 százalékos túlterheléssel indult el a síkos úton. A csomagot és kabátot letenni lehetetlen volt és a hőségtől szinte fúldokolt mindenki. A zsúfoltság Izsákon megszűnt. Elképzelhetetlen, hogy az AKÖV ne tudna a Kecskemét és Izsák között utazók részére egy másik járatot indítani. Bosszúságainkhoz csatlakozott még, hogy a kecskeméti autóbuszáilomá- son nincs telefon. Ugyanis sürgősen fel kellett volna hívni munkahelyünket. Mivel nem találtunk nyilvános telefont, a forgalmi irodából bátorkodtunk volna beszélni. Kérésünkre a válasz rideg — nem lehet! — volt. Hiába bizonygattuk, hogy tudunk az egyforintos kötelezettségről. A szolgálatos forgalmista mereven elutasította kérésünket. Keserű Sándor Orgovány Szerkesztői üzenetek M. Istvánné, Kecskemét: Kérjük, levélben szíveskedjék közölni hogy a panasz tárgyát képező csutkát a fuvaros honnan szállította? „S.”, Helvécia: Ha a levelében foglaltak megfelelnek a valóságnak, nyugodtan közölhette volna a elmét is. így, névtelenül nem vállalhatjuk a levélbsnfoglaltakért a felelősséget.
