Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

Arany János

és Kecskemét

• MÁRCIUS 2-ÄN, másfélszáz esztendeje, hogy a szalontai to- rony közelében, egy kicsiny nád- íödeles házban megpillantotta a napvilágot az a kisfiú, aki felcseperedvén az első magyar népi éposszal, a Toldi-val ajándékozta meg a magyar irodalmát.

öreg szüleinek féltett szemeiért veként növekszik a gyermek. A kemence elé hintett hamuba rótt betűkön tanonckodik az írás tudományában, aminek később egyik csodált mestere lesz. Megjárja előbb még a Csitt vári krónika és Csokonai emlékét őrző debreceni öreg kollégiumot. Vándorszínészkedik is. De hazakényszeríti az otthoni szükség. Tanít, segédjegyzősködik, hogy az otthoniakon segítsen. Gyöngybetűssé csiszolódott írásával írja tele egymás után a hivatalos árkus papirosokat. Hallgatja szülőföldje öregjeinek meséit a múlt dicsőségét hirdető öreg toronyról és más nevezetességekről, amikről csak az élet alkonya felé lépegetek tudnak álmodni és amely álmokban annyi meg annyi biztatás van a megszépülő, megjobbuló jövőről.

Oda, a torony alá megy a levél és a verses üzenet a Toldi sikere után a testvér költőtől, Petőfitől. Aztán rohan a történelem szekere. Arany Vas Gerebennel a Nép Barátját szerkeszti. Majd minisztériumi tisztviselő Debrecenben.

Világos után bújdosik. Barátja, Petőfi nincs többé. Szalonta rejti Aranyt és családját. A költő, mint a Tisza-család házitanítója keresi kenyerét.

És akkor egyszerre két helyre is hívják gimnáziumi profesz- szomak, a két rivális városba: Nagykőrösre és Kecskemétre. A körösi meghívás előbb érkezik néhány nappal. Igent mond rá. A kecskéméi i meghívást udvariasan Hárítja el, hogy Kőrösnek adott szavát nem másíthatja meg.

1851 október végén költözik Kőrösre. Ott kiváló tanártársakra talál. Különösen ottmű- kcdése első fél évtizedében társaságukban jól is érzi magát. De hasonló jó hírű pedagógus- gárdával dicsekedhetik a kecskeméti kollégium is. CserélődErre a hírre Kecskemétről Obernyik Károly és Ballagi Károly is odazarándokolt A helikoni találkozó baráti mulatságba hajlott. Arany naplója szerint volt „kártyázás, kvaterká- zás, tréfa". Tompa hatalmas erejét is fitogtatta — S-sé görbített egy patkót, kettészakított egy összefogott 52 lapból álló kártyacsomagot.

Ugyanennek az évnek júliusában Lévay József fordult meg a körösi Arany-portán. Bizony, ha ott volt, nem ragadt egy helybe, Arannyal együtt átruccant Kecskemétre meglátogatni Losonczy Lászlót és Obernyik Károlyt

Még a távolabbi iskoláknak is szinte zarándokhelyévé vált az idén tízesztendős Arany János Emlékmúzeum a Nagykőrösi Gimnáziumban. Dr. Törös László, a múzeum vezetője. Arany nagykőrösi éveinek neves kutatója (a háttérben, középen) személyesen kalauzolja ilyenkor végig a gazdag anyagon a vendégeket.

Arany János domborműve a nagykőrösi gimnáziumban.

tözze, ment az 500 éve topog ugyanazon helyben.

DE NEMCSAK a pályatársak körében megtalálni vélt felfrissülés hozza Kecskemétre Aranyt, hanem a beszerzési nehézségek is. Mindjárt Körösre érkezése után, 1851. november 12-én írja sógorának, Ercsey Sándornak: „Itt vagyok végre valahára Nagykörös homokos, salétromos Kánaánjában. Szállásunk csak tegnapelőtt óta van. Azelőtt Menlovichnál szorongtunk ... Nagykőrösön nemhogy bútorfélét, még kosarat, dézsát, tálat sem lehet kapni, azért is Kecskemétre kell fuvarozni."

A drágaság miatt is sokszor panaszkodik. A panaszból kiviláglik, hogy Kecskeméten is megkísérli lebonyolítani vásárlásait. 1853. augusztus 16-án írja: „Ezen az Istenverte drága Kőrösön idestova az ingét is megeszi az ember. Igazán dúdolja Losonczy László collegánk az ő poémájában: »Drága szülőföldem, Kecskemét!« Mert ez a két város a drágaságban Pestet is felülmúlja."

1856-BAN KECSKEMÉT el

„unalom és egyhangúság” elől Kecskemétre megy tanártársával, Mentovich Ferenccel, hogy Szilágyi Sándorral találkozzék. Ott vendégeskedik Gyulai Pál is, aki valami regényt ír. A kecskemétiek meghívják Gyudolgozásától. Nem így Gyulai Pál, aki senkivel nem törődve 1860-ban megjelentette Bánk bán-tanulmányát. Arany munkája félben maradt, csak nem sokkal halála előtt nyomtatták ki először.

A betegeskedő költőt magas irodalmi hivatalai a. fővárosba szólították. Ott megtalálta régi baráti körének egy részét. De megnyugodni, feloldódni úgy, mint a körösi—kecskeméti időkben, nem tudott többé. Maga-magának is csak tambu- rás öreg úr maradt, aki csupán a saját szórakoztatására nyúlt divatjamúlt hangszeréhez.

1882. október 22-én bekövetkezett halálakor Kecskemét is kivette részét az országos gyászból. Sokain éltek még akkor itt, akik személyesen ismerték azt az óriást, kinek nagyságánál csak szerénysége volt nagyobb.

KOSZORÚJÁBÓL pár babérlevél néhány éve még megvolt a kecskeméti levéltárban. A költő unokája küldte az akkoriban Halason élő volt nevelőjének, Karacs Teréznek. Az ő hagyatékából a relikvia a halasi tudós papnak, Szilády Áronnak, Arany egyik volt tanítványának- a birtokába került Szilády ha- rösre, hogy felkérje őt a kecs- pár év múlva akadémiai szék- lála után gazdag könyv- és kémét kollégium igazgatására, foglalóra kell készülnie, Katona irattárát örököseitől Kecskemét A költő éppen úton van — elég művét választja témául. Levele- városa vásárolta meg. Ezt a

költőjének „A magyar nemzeti verselésről’’ írt dolgozata. Arany Tompához írt levelében bevallja, hogy csak hosszas unszolásra fogott a téma kidolgozásához azért, hogy az efféle feladatok alól magát 12 évre mentesítse. Tizenkét tanára volt ugyanis az intézetnek és évenként más-más tanár kötelessége volt a Tudó- sítvány programdolgozatának előállítása. Szilády nyomtatómester többre értékelte a munkát, mint a szerző, s különös gondot fordított a kinyomatá- sára. Puszpángfából metszette ki a magyarázó kótákat, hogy „Arany professzor úr újrakiadás esetén is használhassa.”

Nem volna teljes az Arany Jánost Kecskeméthez kapcsoló kép, ha kihagynánk belőle Katona művével, a Bánk bán-nal találkozását. A nerpzeti vers- idomról szóló értekezés kinyo- matása évében jelenik meg ugyancsak a Szilády-nyomdá- ban, Horváth Döme gondozásában a Bánk bán első kecskeméti kiadása. Jut ebből Kőrösre is. Arany akkoriban Shakespeare-1 tanulmányozza és fordítja. ösz>

szeveti az angol drámaköltő alakarja hódítani Aranyt Kőrös- kotásadt a Bánk bán-nal és

, 0-„ tőL A református egyháziközös- semmivel sem tartja ezt háfc3 augusztusában Arany az súg küldöttséget meneszt Kő- rább állónak amazoknál. Mikor

sűrűn járt Pestre író barátai- zett efelől Szász Károllyal, mert hoz, Hanvára Tompa Mihály- úgy tudta, hogy ő is foglalko- hoz, Kunszentmiklósra Szász zik a Bánk bán értékelésének Károlyhoz — hazaérkezése után gondolatával. Arany szándékáét tanárnak. Vállalja is, de írásban köszönd meg a megtisz- ról tudomást szerezvén, Szász Pestre erve megbánja és vissza- teltetést: „Ezúttal sem tehetek Károly visszalépett a téma fel“ .írja Arany elegei kérésüknek. Egy új - naplójában rosszallóan. .. .

vagy újból szervezendő mtézet

________ ______ Ismeri Arany a Kecskemét— kormányzása sokkal

n

ek is a tanárok a két intézet yersei3é3^';r°* szóló anek- erélyesebb jellemet

között. Az iskolai annelesekben Kőrösön is, Kecskeméten is megtalálhatjuk Ács Zsdgmond,

Losonczy László, Szilágyi Sándor, Szász Károly nevét.

EZEN A RÉVEN mélyül el Arany kapcsolata Kecskeméttel. Körösi tartózkodása első éveiben szívesen átsétálgatott kecskeméti kollégáihoz. 1852-ben, február derekán Tompa Mihály látogatta meg Aranyt Kőrösön.

erősebb, igényel,

amint amilyennek magamat ismerem * valóban akkor élnék vissza a tisztelt egyház bizalmával, ha e se physice se morali- ter nem nekem váló állást elrá *'!• s< </•*» / "í

gyűjteményt az 1950-es évek elején az Akadémia könyvtárába szállították el. A néhány babérlevelet is a költő gyászkoszorújából.

Joős Ferene

m

dotákat is. Egyet, a Vas Gereben Visszhangjában megörökí- tettet többször is megemlíti. Az illusztráción Bolond Istók látható, amint kötéllel kötözi körül Debrecent. Tettének miértjére azt feleli, azért teszi ezt, fogadnám.” hogy kedves városa hátrább ne Ugyanebben az évben a kees- menjen. A kötél szabad végét keméti nyomda révén is kap- meg Kőröshöz kötné, mert az csolatba kerül Arany Kecskema is ott van, ahol 300 évvel méttel. Itt készül a körösi gim- azelőtt volt. Azt ajánlják neki, náziunmak az a Tudósítványa, hogy inkább Kecskeméthez kö- amelyben megjelenik a Toldi

: ::: > V ■» *-<■ r

'£'t;

&

VÍG < f

jL-y* *

* t-íZ-i A / i. * y* < _

■ V -fa, */ / f <• ' <

i .

■/-ZiZt'A'

A

m

A

>

$ i

• •

Cserében viszont megkövetelte, hogy tanuljunk. Eleinte nehezen követtük előadásait, különösen mikor németül, franciául és angolul fújta az idézeteket. és szinte a kisujjából rázta ki a könyvcimeket. (Egyszer megszámoltuk: hat oldalnyi előadás- szöveghez negyven külföldi forrásmunkát sorolt fel.)

A z adatszerű tud- nivalókon kívül sokkal lényegesebb dolgot is megtanított hallgatóival: szemléletet. Először nagyon megbotránkoztunk: néprajzos létére hogy gondolkodhat így? A népi írók és bizonyos politikai áramlatok hatása alatt eléggé elterjedt volt az a felfogás, hogy a paraszti műveltség, a paraszti kultúra az új élet alapja,

s olyan kincs, amelyet minden új hatástól óvni kell, mert a civilizáció. a városi új áramlatok megrontják, tönkreteszik.

Ortutay Gyula arról beszélt, hogy a paraszti kultxirát nem lehet megóvni, s a parasztságot hozzá kell segíteni. hogy megismerje a kultúra és civilizáció minden áldását. A megóvást csak úgy lehet elképzelni — fejtette ki később —. ha a falut a régi elzártságba. a régi nyomorúságba kényszerite- nénk vissza, ami lehetetlenség meg embertelenség is lenne. A parasztságot igenis fel kell emelni, művelni, tanítani, s a néprajzosok feladata, hogy a régi kultúra emlékeit felkutassák, rögzítsék, megismertessék, tudományosan feldolgozzák, a fejlődés törvényszerűségeit megállapítsák.

AJ egértettük, hogy a paraszti életforma sosem volt any- nyira zárt és változtathatatlan világ, amit ne ért volna külső hatás, s amely ne fogadta volna be a „magas kultúra” és a szomszéd népektől érkező elemeket. Akkor, amikor több évtizedes tudatos propagandától a soviniszta és nacionalista nézetek még nagyon erősen éltek, Ortutay Gyula előadásaiban népballadákkal. népmesékkel bizonyította, hogy az emberi műveltség mennyire egységes, mennyire több szál köt össze bennünket szomszédainkkal. mint ami elválaszt. Nem „politizált”, nem használt — akkorUjan nagyon

divatos — szólamokat, s igy nem is váltott ki politikai ellenérzéseket az akkor még nagyon zavaros világnézetű hallgatóságból. Néprajzról, tudományról beszélt. Szinte észrevétlenül alakította ki tudományos szemléletünket, s ezzel együtt világnézetünket.

Amikor közoktatásügyi miniszter lett, már nem csodálkoztunk, hogy a falvakból nem élő múzeumot alcar csinálni, hanem néprajzos létére a parasztság műveltségének magas szintre emeléséért dolgozik.

fiz a szemlélet vezérli azóta is, amikor szaktudományának nemzetközi szinten való művelése mellett az országgyűlés munkájában is részt vállal.

Dr. Sólymos Ede

í** v. , <•* é

.<><■

' ■

, 5* L

* > ‘ *

tS. •*■'<

/ *«../ ?' >'V> *

<trá

V

'f /.«• j&ir* '■ ' y / .

/ '

A Fülemile eredeti kéziratának befejező sorai.

Nagykőrösön országos ünnepségekkel emlékeznek meg Arany János születésének másfélszázados jubileumáról.

Március 2-án, csütörtökön az Arany János Gimnázium ifjúsági szervezete emlékünnepséget rendez és gazdag művészi műsort ad a költő műveiből. Erre az alkalomra Adám Jenő professzor ünnepi dalt írt Arany Jánosról. Délután a Kossuth Rá dióban is megemlékeznek az évfordulóról.

Április 21—23-ig pedig Nagykőrösön tartja idei vándorgyűlését a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, s ugyanekkor zajlik le a TIT ünnepi ülése. A program Keresztúry Dezső irodalom- történész megnyitójával kezdődik. A vándorgyűlés ünnepi szónoka Kodály Zoltán lesz, Arany János és a. népdal címmel tart | előadást. Befejezésül dr. Törös László a nagykőrösi Arany kultuszt ismerteti. "