Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
A művelődés ír *”* anyagi feltételeinek alakulása Bács-Kiskun megyében, a II. ötéves terv időszakában bői 375-öt vegyes fedezeti for-} Az általános iskolák televí non /i:rj '.„..i ,..-.1 ' _ni 'i -n--,/. Napjainkban sok szó esik a II. ötéves terv időszakában elért eredményekről. Ezek az eredmények pártunk következetes politikájának gyümölcsei, s igazolják annak a politikának helyességét, mely a hatvanas évek első felében elvezetett a szocializmus alapjainak lerakásához, s megyénk életében is döntő fordulatot hozott Egyben ezek az eredmények alapozzák meg a III. ötéves tervre kitűzött céljaink megvalósítását, éppen ezért a közelgő választásokon az ország dolgozó népe teljes bizalommal adhatja szavazatát a párt eddig követett politikájának folytatására, a Hazafias Népfront jelöltjeire. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése mellett jelentősen bővült megyénkben a művelődésügy anyagi bázisa is. Ez egyrészt mutatja azt a messzemenő gondoskodást, mellyel a párt és a kormány a lakosság kulturális szükségleteinek korszerű kielégítésére törekszik, másrészt kifejezője annak a jelentős szemléletbeli változásnak is, mely a lakosság soraiban az utóbbi évek folyamán végbement A II. ötéves terv időszakában ugyanis soha nem látott mértékben megnőtt a dolgozó tömegek előtt a művelődésügy becsülete, szélesedett a kulturális szükségletek elismerése, megnövekedett a dolgozók áldozat- készsége, s ez alkalommal elsősorban erre szeretném ráirányítani a figyelmet. Megyénkben a II. ötéves terv Időszakában közel 150 millió forint értékű beruházás valósult meg a tanácsi művelődésügyi intézményeknél. Ebből 72 millió forintra kaptunk központi beruházási keretet, s több mint 74 millió forint értékű beruházás saját forrásból valósult meg. 'Ezzel a saját forrás forintfelhasználása terén megyénk országosan az első helyen áll. Legerőteljesebben a művelődési otthonok építésénél, az óvodai és általános iskolai fejlesztéseknél, valamint az általános iskolai diákotthonok létesítésénél mutatkozik meg a saját források felhasználása. öt év alatt 26 művelődési otthon épült fel megyénkben, kizárólag vegyes és társadalmi erőforrásokból; 153 általános iskolai osztályterem közül 48-at vegyes fedezeti forrásból, 25-öt tisztán társadalmi erőforrásból hoztunk létre, s csak 80 osztályterem megépítése (a fejlesztés 52 százaléka) terhelte a központi beruházást; 27 általános iskolai műhelyterem létesült megyénkben, és ebből csak 7 központi beruházásból: az 54 elkészült pedagóguslakásból csak 19- et építettünk központi beruházásból, a többit vegyes és társadalmi erőforrásokból. Közismert, hogy a II. ötéves terv időszakában óvodai férőhelyekre csak minimális mértékben lehetett központi beruházást felhasználni. Megyénkben ebből mindössze 50 férőhely kialakítására jutott fedezet. A megye óvodai férőhelylétszáma viszont 992-vel nőtt az öt év alatt. Ebrásból és 567-et (57 százalék) tisztán társadalmi erőforrásból valósítottunk meg. Ezek mögött az eredmények mögött jelentős szervező munka van. De a szervező munka csak akkor járhat ilyen eredménnyel, ha a lakosság tényleges igényeivel, szükségleteivel és a megvalósításra irányuló szándékával találkozik. Elmondhatjuk, hogy Bács-Kiskun megye lakossága e téren is jól vizsgázott: tudatában van a tanulás, a művelődés fontosságának, s szívesen áldoz erre a célra. E helyről is elismeréssel kel szólni mindazokról a szervekről és személyekről, akik e nagyszerű eredményt hozó munkában részt vettek. Az említetteken kívül 5 év alatt 250 gyermekotthoni, 410 általános iskolai diákotthoni férőhellyel, 55 középiskolai tanteremmel, 300 középiskolai diákotthoni férőhellyel és 12 új mozival gyarapodott megyénk eszközállománya. Bács-Kiskun megyében valósult meg az országosan felépített óvodai férőhelyek 5,7, az általános iskolai osztálytermek 6,1 és a nevelői lakások 6,3 százaléka, vagyis a területeken a megye lakossága (az ország lakosságának 5,6 százaléka) számarányát meghaladó mértékben vette ki részét a fejlesztésből. Természetesen minden fejlesztésnek megvan a maga költségvetési kihatása (felszerelés, fenntartás, munkabér, karbantartás stb.) Ezért érdemes a költségvetési számadatokat is szemügyre venni. A megye ösz- szes költségvetési kiadásainak legmagasabb tételét (34 százalékát) a kulturális ágazatra fordított összeg képezte a II. ötéves terv időszakában, s a tervidőszakban erre a célra fordított közel 1,2 milliárd forint 40.7 százalékos emelkedést jelent 5 év alatt. Erőfeszítéseink eredményeképpen az 5 évvel ezelőttinél lényegesen jobb körülmények közé juttattuk művelődés- ügyi intézményeinket, nagyobb kereteket biztosítunk az oktatás és népművelés számára. Háromezerrel több tanulót részesítünk napközis ellátásban, 8000-rel több általános iskolai tanuló számára biztosítunk szakrendszerű oktatást, 3000-rel több középiskolai, 3000-rel több szakmunkástanulónak adunk tanulási lehetőséget, 26-tal növeltük a művelődési otthonok, 4-gyei a művelődési autók, ' 70-nel a könyvtárak, 300 ezerrel a könyvtári kötetek számát Mindezt azonban csak úgy tudjuk megfelelőképpen értékelni, ha a számok tükrében megnézzük, milyen helyet tölt be megyénk jelenleg az országos képben. Annak ellenére, hogy megyénk kulturális vonatkozásban az ország legelmaradottabb területei közé tartozott, néhány területen máris az országos átlag fölé került. Anna Pellegrini: Reggel Szél lángol hajamba«, Tulok majd feléd. Kilincsedre buli kezem: a bizalom két kénnyű fürtje ragyog fel ajtódon, ..Lásd, ttt vagyok” szólok S © naptél fogva az élet uralmát mint átizzadt ruhát vetem le magamról Este Miár nem talállak-zéthullt rácsai közöli. Kifakult lépéseid hizlalják sűrűvé az estét« érák lihegnek, arcukon maskara fekete festék zióval való ellátottsága terén az első, magnetofonnal való ellátottság tekintetében a harmadik, rádióval való ellátottságban a negyedik, lemezjátszóval való ellátás terén az ötödik helyet foglalja el Bács-Kiskun megye a megyék sorrendjében; a II. ötéves terv fejlesztési ütemét tekintve az országos átlag fölött fejlesztettük az óvodai férőhelyek, a középiskolai osztálytermek, a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézeti férőhelyek, a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak számát A megvék közt harmadik helyen állunk az egy középiskolai tanulócsoportra jutó tanulók és az 1000 lakosra jutó színház- látogatások — negyedik helyen az egy tanerőre jutó általános iskolai tanulók —, hetedik helyen az egy középiskolai tanerőre jutó tanulók, — kilencedik helyen a kollégiumi elhelyezést nyert középiskolai tanulók, — tizedik helyen az 1000 óvodáskorú gyermekre jutó óvodai férőhelyek, az egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulók és az 1000 lakosra jutó mozilátogatók száma tekintetében. Jelentős lemaradásunk van azonban továbbra is az általános iskolai napközi otthonos ellátásban (15. hely) és az óvodai étkeztetésben részesülő tanulók száma (18. hely), valamint — főleg települési viszonyaink miatt — a szakrendszerű oktatásba bevont általános iskolai tanulók száma tekintetében (17. hely). A felvázolt kép természetesen nem teljes. Egy ilyen rövid tájékoztatónak nem is lehet célja, hogy teljes képet adjon, a felsorolt adatok azonban így is világosan rámutatnak arra, hogy — megyénk művelődésügyi vonatkozásban is kilábalóban van az elmaradottságból, — a további fejlesztéseknek elsősorban a minőségi fejlesztés irányában kell történniök, — megyénk lakossága megérti és támogatja törekvéseinket. Amikor ezt Örömmel állapítjuk meg, egyben kérjük és igényeljük a jövőre nézve is ezt a támogatást, hogy a központi és helyi erőforrások egyesítésével minél hamarabb véglegesen felszámoljuk múltból örökölt hátrányos helyzetünket. Madarász László, a megyei tanács vb-einökhelyettese Aggódva, hittel. A minden reggeli újságolvasás érthetetlen, kusza, baljós eseményekkel hökkent, A történelemben járatlan tán felltacag rajtuk, ám a jövőért aggodalmaskodó — rég tapasztalt, jólismert szorongással töpreng: mivé idomítaná, mily alaktalan tömeggé, mily embertelen káossszá néhány tévelygő az eszmét, torz tükörben nézvén a Holnap csillagát, mely tiszta fénnyel mindnyájunk felett ég. Akad, ki néki tetszőn magyaráz, a másik unottan legyint. Mi tudjuk: korunk gonddal viselős, de aki biztos távlatba tekint, látva a gondosan kimért utat, — egész glóbuszunk rendjéért felelős! ... Nap mint nap milliárd szempár fürkész távoli híreket, keresi az értelem skáláján a megoldás hullámhosszát.., E tétova félhomályban egyedül biztos iránymutató: a kipróbált hit. s a pártos okosság. Jóba Tibor Weintrager Adolf: Tavaszváró. Jelölőgyűlésen Hatvani Dániel fordítása A résztvevők egy- más után emelkedtek szólásra, s elmondták véleményüket, a jelölttel kapcsolatos élményeiket. Míg őket hallgatom, régi emlékek merülnek fel bennem. 1945 októberét irtuk. Fűtetlen. kitört ablakú, hulló vakolatú tanteremben ültünk, s vártuk az első néprajzi előadás kezdetét. Csak pár napja értesültünk arról, hogy az elhunyt Viski Károly profesz- szorruik kinevezték az utódját. Sovány, szőke fiatalember lép be, s indul a katedra felé. Az idősebb" hallgatók felállnak. Biztos, valami tanársegéd — gondoljuk mi gólyák. Az ismeretlen beszélni kezd, kegyelettel emlékezik meg a néprajz- tudomány elhunyt három kiválóságáról, Győrffy Istvánról. Solymossy Sándorról és Viski Károlyról. — Hisz ez Ortutay Gyula, az új profesz- szor! — villan belénk a felismerés. Hírből ismertük már. tudtuk, hogy könyvei jelentek meg, a Rádió elnöke és a politikai élet terén is tevékenykedik. Ezek alapján jóval idősebbnek képzeltük. Előadás után minden hallgatójával kü- lön-külön elbeszélgetett, a két fő kérdése: Mik a tervei, milyen körülmények között él? A következő héten a kihallgatások megismétlődtek, de akkor már csomaggal a hónunk alatt és boríték- 1<al a kezünkben távoztunk. „Nekem ne köszönjön semmit, a borítékban van a cím, oda írjon levelet” — búcsúszavakkal tuszkolta ki a megilletö- dött diákot. Egy sereg ismert közéleti személy neve szerepelt a borítékokban. ftéhány hét múlva a Néprajzi Intézet ablakait beüvegezték. a falakat kifestették, s tüzelő is került valahonnét.' A törzsgárda reggeltől estig ott tanyázott minden szabad idejében. Csodálatos berendezésünk volt. Mindig az romlott el, aminek javításához éppen értett valami megszorult hallgató. Hol egy asztali lámpát, hol egy zárat kellett megjavítani, s munkabérre mindig volt fedezet az intézet kasszájában. A Rádió elnöke többször utazott külföldre különféle tárgyalásokra, s onnét a néprajz professzora mindig egy- egy láda szakkönyvvel tért vissza az intézeti könyvtárba. A tanulás előfeltételeit az akkori viszonyokhoz mérten irigylésre méltó módon biztosította számunkra. Észrevette, ha valakinek gondok nyomták a léikét, ha a szokottnál is soványabb volt. ..Öra után jöjjön be.” S a bemeneteleknek mindig volt eredménye. (Csak azt „nem vette észre”, hogy egyik hallgatója a professzori szobában aludt, mert nem volt pénze lakásra. Két hónap múlva az illető keresethez jutott, s így elköltözött.)
