Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
a. oldal 1P6T február 23 csütörtök Kádár János beszéde a budapesti választási nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) Mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek megfelelően. Hasonlóképpen fel kell tárni a birtokukban levő termelőeszközök eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit, az úgynevezett belső tartalékokat. Ezt a miunkát jól csak úgy végezhetik el a gazdasági vezetők, ha meglátásaikat és elgondolásaikat, a feladatokat megbeszélik munkatársaikkal, a helyi párt ^szak- szervezeti, ifjúsági vezetőkkel, tanócsfunkcionáriusokkal, a munkásokkal, a termelőszövetkezeti tagokkal. A társadalmi szervezetek, a dolgozók támogatása hatalmas alkotó erőt szabadit fel és biztosít a gazdasági vezetők számára és nélkülözhetetlen a reformmal kapcsolatos feladatok jő megoldásához. Kádár elvtárs itt utalt arra, hogy a gazdasági építőmunka ma a szocialista forradalom elő- revi te lének központi kérdése, s ezért a pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek ezután, is érmék megfelelően kell azokkal foglalkozni. Hatáskörük és felelősségük e téren a reform bevezetése után növekedni fog, mert az üzemek önállóságának és hatáskörének növekedésével ez együttjár. Az érdemi befolyásolás lehetősége részükről nagyobb lesz, csökken azoknak a gazdasági ügyeknek száma, amelyeket „fent” és távol, s növekszik azoknak a száma, amelyeket helyben fognak eldönteni. Részben általános agrárpolitikánkból adódóan, s részben a gazdasági reformmal összefüggésben sok fontos állásfoglalás történt a kongresszuson a mezőgazdasággal, a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. További lépések egyikeként a tavasszal összeül a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. Ott majd megtárgyalják, hogyan alakul a termelőszövetkezetek élete, munkája a módosult feltételek között. Az utóbbi időben számos olyan intézkedés történt, amely kedvezőbb feltételeket teremt az eddiginél a termelőszövetkezetek munkájához. A tanácsok — rendszerünk sarokpillérei A szorosan vett választási kérdések közül még egyről kívánok szólni — folytatta Kádár elvtárs. — Március 19-én népünk a tanácsokat is újjáválasztja. Mint a jelölések összesített adatai mutatják, 35 ezer tanácstagot fogunk mégválasztani. Már maga a puszta szám is jelzi, hogy közéletünk milyen fontos kérdéséről van szó. A tanácsok, amelyek egyidejűleg néphatalmi, közigazgatási szervek, s bizonyos vonatkozásban tömegszervezetekként is működnek, rendszerünk sarokpilléreit alkotják. Ha az ország gazdasági fejlődéséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelentékeny gazdasági működést is kifejtő, s a területi fejlesztés kérdésben még nagyobb szerepet játszó tanácsokat. Ha a dolgozók életkörülményeinek javi- tásáról szólunk, nem mellőzhe- tőek a tanácsok, amelyek a közművek, utak és lakások karbantartásában és sokféle szolgáltatás tekintetében a dolgozó milliók mindennapi problémáival foglalkoznak; Városaink, fal- vaink általános fejlesztése, szépítése és kultúrája a legszorosabban összefügg a tanácsok munkájával. A tanácsok úgynevezett „helyi” munkát végeznek, de munkájuk együttesen nem kismértékben hat az egész ország arculatára, az egész nép életére. Erre való tekintettel, a gazdaságvezetési reform egyik lényeges eleme a tanácsok munkájában az önállóság növelése, a hatáskör bővítése gazdasági és nemcsak gazdasági területen. Ezzel kíván' kormányzatunk a tanácsokban dolgozók számára is jobb munkafeltételeket biztosítani. Népünk támogassa á tanácstagjelölteket szavazatával, s majd munkájukban, is megbecsülésével, mert a közügyek fontos területén vár reájuk nagy és felelősségteljes feladat. Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársaik! Mi békés viszonyok között élünk és választásokra készülünk, abban a meggyőződésben, hogy a választások során népünk jóváhagyja és szavazatával is megerősíti politikai törekvéseinket, a társadalmi célkitűzéseinket és a választások után megnövekedett erővel dolgozhatunk elérésükért. De ahogy mindenkor, így most is figyelembe kell vennünk a nemzetközi helyzetet. Külpolitikánk elvi alapokon nyugszik Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik, nem rögtönözhetünk, nem követhetünk ideiglenes és ingadozó, konjuk- turális elgondolásokat, mert feladatún^ is állandó. Védelmezzük nemzeti függetlenségünket, országunk szuverénitását, népünk szocialista vívmányait és békéjét. Ennek megfelelően harcban állunk az imperializmussal, minden agresszióval, és vállvetve küzdünk mindazokkal, akik határainkon kívül, szerte a világon a békéért, a népek függetlenségéért, barátságáért, egvenjogúságáért küzdenek. Szövetség, barátság és gyümölcsöző együttműködés van a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Mi a Szovjetunióban a szocializmus, a haladás, a béke legerősebb támaszát becsüljük, s ebben az évben, mint a világ minden haladó embere és népe, a magyar nép is együtt ünnepli a szovjet nepoel az emberiség történetében úi. fényes lapot nyitó Nasv Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóját; Barátság, együttműködés, érdekeink közössége köt össze bennünket minden szocialista országgal, és bizalommal tölt el bennünket az, hogy a Magyar Népköztársaság is tagja a varsói védelmi szerződésnek. A Magyar Népköztársaság ma tényezője a nemzetközi életnek saját eredményei alapján, azért, mert szocialista ország, és fokozottabban azért, mert külpolitikája következetes és szorosan együtt halad a szocialista országok népeinek nagy családjával. Külpolitikánk aktív a kapi taglista országok viszonylatában is, mert változatlanul hívei vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. Mi ezt az elvet úgy értelmezzük, hogy ésszerű, ha egy szocialista és egy kapitalista ország között normális államközi kapcsolatod létesülnek, ha kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális csere alakul ki. De a norma a felekre egyformán kötelező: — békésen egymás mellett élni annyi, mint tiszteletben tartani minden ország területi sérthetetlenségét, minden nép nemzeti függetlenségét, tartózkodni más országok bel- ügyéibe való beavatkozástól, tiszteletben tartani minden nép jogát társadalmi rendszerének szabad megválasztáséhoz és tárgyalások útján rendezni a vitás nemzetközi kérdésekét. A kapitalista országok vezetőinek tudniuk kell, hogy Magyarország sem egy, sem három tál lencséért nem eladó. Egyébként országunk számos kapitalista országnak korrekt, a megállapodásokat pontosan betartó jó partnere, és ilyen viszony létesítésére készek vagyunk olyan országokkal is, amelyekkel ez eddig nem alakulhatott ki. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan kezdeményezést, amely az államok közötti normális kapcsolatok kialakítását, a nemzetközi helyzet enyhülését előmozdíthatja, és sorompót állít egy új világháború kirób- bantásának megakadályozására. Vietnam sohasem lesz az amerikaiaké Kedves Elvtársak! A békés egymás mellett élés elvét manapság a vezető kapitalista államok szóvivői sem támadják, ellenkezőleg, ők is ezt hangoztatják. Ezzel szemben jelenleg a világban olyan eseményeknek vagyunk tanúi, amelyek a legnagyobb éberségre és az erőszakkal való szembeszegülésre késztetik a népeket. Az Amerikai Egyesült Államok költségvetése az idén meghaladja a százmilliárd dollárt, s ennek ötvenhat százaléka, tehát az amerikai adófizető minden dollárjából ötvenhat cent, katonai kiadások fedezésére szolgál. Az USA világszerte katonai támaszpontokat tart fenn, s jelenleg határaitól sok ezer kilométerre barbár háborút folytat a vietnami nép ellen. Közel félmillió megszálló katonával operál Dél-Vietnamban, és naponta agressziót követ el a szuverén .Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az. Egyesült Államok a. vietnami nép ellen elkövetett agresszióval és háborújával kivívta maga ellen az egész világ haladó embereinek felháborodását és elszigetelődött még saját szövetségesei között is — jelentette ki Kádár János, s hangsúlyozta: a vietnami nép harca igazságos, a világ minden haladó embere velük van, Vietnam sohasem lesz az amerikaiaké, és a népek előbb-utóbb rá fogják az USA-imperializmust kényszeríteni arra, hogy eltávozzon onnan, és érvényesülni fog a vietnami nép elidegeníthetetlen önrendelkezési joga. A nemzetközi helyzetet bonyolítják, az imperialistákat bátorítják, a vietnami nép megsegítését nehezítik a Kínai Népköztársaságban kibontakozott események. Mao elnök és követőinek irányzata nemzetközi síkon már évek' óta a kommunista pártok és'a szocialista országok egysége ellen, a vietnami nép támogatásának összehangolása ellen lép fel és rágalmazó hadjáratot folytat a szocialista országok és testvérpártok többsége, különösen a Szovjetunió és vezetői ellen. A Kínai Népköztársaságon belül Mao elnök és követői hatalmi harcot folytatnak és le akarnak számolni mindazokkal, akik szembekerültek politikájukkal. Mindez joggal nyugtalanítja és aggodalommal tölti el a világ haladó embereit. A Magyar Szocialista Munkáspárt is sajnálatosnak tartja ezeket az eseményeket. Rokonszenves érez a kínai munkásosztály és dolgozó nép iránt. Bízunk abban, hogy a kínai kommunisták végülis leküzdik a kommunizmustól idegen törekvéseket, és helyreáll egységünk a marxizmus—leninizmus alapján, a Kínai Népköztársaság a szocialista forradalom útján halad tovább. Az imperialistáknak a pekingi eseményekkel kapcsolatos számvetése is tévesnek fog bizonyulni, mert Vietnam nem marad egyedül, a szocialista országok és a világ kommunista és munkáspártjai, az egész haladó emberiség folytatja harcát Vietnam megsegítéséért. Az európai biztonság kérdéséről Kedves Elvtársak! Az utóbbi időben ismét napirendre került az európai biztonság kérdése, amelynek jelentőségé túlmegy kontinensünk határain. A XX. század történelmi tapasztalatai mutatják, hogy a világ sorsa elválaszthatatlan Európa sorsától. A Varsói Szerződés országai, közöttük a Magyar Népköztársaság, a múlt évi bukaresti tanácskozáson kifejezték azt a szándékukat, hogy készek az európai kollektív biztonság megteremtéséért dolgozni. Az az elgondolás, hogy Európa minden államának képviselői együttesen dolgozzák ki és kössék meg az európai kollektív biztonság szerződését. Mi szükségesnek tartjuk az európai kommunista pártok közös tanácskozásának összehívását az európai biztonság kérdésében és azon részt veszünk. A második világháború időszakában Európa népeinek a hitler- fasizmus ellen vívott szabadság- harca élén a munkásság haladt. A kollektív biztonság megteremtéséért jelenleg folyó harcban is élenjáró szerepe van az európai munkásságnak. Az európai biztonság kérdésinek vizsgálata során termé- Hetesen sok kérdés felmerül. Így a NATO és a Varsói Szerződés közötti meg nem támadási szerződés kötése, a két katonai szövetség egyidejű feloszlatása, az atommentes övezetek kérdése, a hadseregek létszámának csökkentése és más kérdések. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a központi probléma, amelynek elfogadható rendezése nélkül Európa biztonsága elképzelhetetlen, a német kérdés. Európában a biztonság megközelítése a második világháború eredményeként kialakult határok, a történelmileg kialakult két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság elismerésén keresztül történhet. Az utóbbi időben a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nyilvános állásfoglalásaiban és diplomáciai közlésekben ismételten azt hangoztatta, hogy békés törekvései vannak, s ennek bizonyságául rendezni kívánja kapcsolatait a kelet-európai szocialista országokkal. Mi már múlt év december első napjaiban, pártunk kongresszusán világosan és nyilvánosan kifejtettük álláspontunkat ebben a kérdésben. Ami a bonni kijelentéseket illeti, a szavak hitelét, mint1 tudvalevő, a tettek adják meg és támasztják alá. Ha a Negtet Szövetségi Köz tár* saság kormánya valóban rendezni kívánja kapcsolatait az európai szocialista országokkal, s hozzá akar járulni az európai helyzet tényleges javításához, akkor olyan lépéseket kell tennie, amelyek a mindenféle re- vansista törekvéssel váló' határozott szakítást bizonyítják. Ez egyértelmű az Odera—Ncissc határ elismerésével, az atomfegyverről, az úgynevezett egyedüli képviselet igényéről yaló lemondással, és természetesen vonatkozik a másik német állam, a Német. Demokratikus Köztársaság elismerésére. Ami a Magyar. Népköztársaságot illeti, mi normális viszonyt, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat akarunk kiépíteni minden országgal, amely erre készséget mutat, és különösen fontosnak tartjuk az európai országokhoz fűződő kapcsolatainkat. Ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a szomszédos országokkal, a szocialista Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával. Rendeztük viszonyunkat egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával. Arra törekszünk, hogy a Duna-Völgye az európai béke tényezője legyen. Javultak és bővültek kapcsolataink Franciaországgal és más nyugat- és észak-európai kapitalista országgal is. Nagyra értékeljük a Szovjetuniónak az európai helyzet javítása érdekében kifejtett munkáját. Üdvözöljük a szovjet— francia, a szovjet—angol kapcsolatok javulását, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének Olaszországban és VI. Pál pápánál tett látogatását. Üdvözöljük és cselekvőén támogatjuk mindazon ismert lépéseket és javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, Lengyelország. , a Ííéme'f Öem0krätiKÜs':'KözíSfsaság és más szocialista országok tettek, amelyek- megválósfíiásuk esetén valóban elősegítik az európai biztonság megteremtését. Elveinkből, társadalmi rendszerünk lényegéből fakad, hogy minden tőlünk telhető támogatást megadunk a felszabadult és szabadságukért küzdő népeknek. Mélységesen elítéljük és megbélyegezzük a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás harcosainak üldözését, legyen ilyen bárhol a világon. Kedves Elvtársak! A nemzetközi helyzet néhány érintett kérdése is mutatja a világban jelenleg meglevő viszonyok bonyolultságát. Semmiféle imperialista erő és agresz- sáó, a haladás erőinek kegyetlen üldözése sem tudta és nem tudja ma sem megakadályozni a történelem törvényszerű fejlődését. Létrejött a Szovjetunió, a szocializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer a széthullás állapotában van, az emberiség megállíthatatlanul halad a nemzeti függetlenség, a társadalmi felszabadulás útján. Hogy ez a haladás még gyorsabb legyen, szorosabbra kell vonni sorainkat, növelni kell a szocialista országok, a haladás és a béke minden erejének egységét, együttműködését. A Magyar Szocialista Munkáspárt, népi államunk, szocialista, elveitől vezéreltetve mindent megtesz ma és a jövőben is mindent meg fog tenni ennek érdekében. Tisztelt Nagygyűlés! Elvtársak! Barátaim! Ez az a politika, amelyhez • választás napján a szavazók h zailmát és támogatását kérjük Legyen a március 39-1 válasz tás felhatalmazás a képviselők és tanácstagok számára bátorítás, hogy az ország dolgozó nepe mögöttük áll. Legyen ez egyben népszavazás pártunk,' a Hazafias Népfront politikája és rendszerünk mellett; legyei] e? a magyar nép messzehangzí szava a szocializmus igazsága ét, a béke ©elleti, tMTli
