Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

1991. február 23, esfitörH* 3. oldal Gyors valutacsere Az eternit napokban Nagy- Britannia erőteljesen szorgal­mazta am atomfegy verek elter­jedését szolgáló szerződés meg­valósítását. Szombaton Bonn bejelentette, hogy nem fizet a rajnai brit csapatokért. Két nappal ezelőtt, vagyis kedden este lord Chalfont, Anglia küldötte a genfi leszerelési ér­tekezleten azt mondotta, hogy reményeivel ellentétben egye­lőre nem terjeszthetik elő as említett szerződéstervezetet, „egyes” nem nukleáris hatal­mak „fenntartásai" miatt. Szer­dán közölték, hogy Bonn még­is fizet a rajnai csapatokért 31 milliót. Bonn pénzzel fizet, Inadon magatartással, amely megve­hető. Valutacsere nyugati ala­pon, amelyben a tét közöm­bössé válik. <b. kJ Vietnam aoraa vár Thaiföldre ia? Hazafias mozgalmak az amerikai nyomás ellen ! HANOI. (MTI) A legutóbbi időben egymás­után érkeznek hírek Hanoiba a Tbaiföldön élő vietnami kisebb­ségek elleni durva atrocitások­ról. Néhány nappal ezelőtt Thai­föld északkeleti részében a csendőrség több mint száz viet­nami lakost letartóztatott és el­szállított. Még nem ellenőrzött hírek szerint sokat közülük meg is öltek. Hanoiban határozott az a vé­lemény, hogy mindez a Thai­földre egyre súlyosabban nehe­zedő amerikai nyomás egyenes következménye. A dél-vietnami szabadságharcosok ellen gyak­ran indulnak Thaiföldről beve­tésre a repülők és az észak-vi­Sukarno lemondott Suharto javára DJAKARTA (MTI) Nyugati hírügynökségek a djakartai rádió hírére hivatkoz­va közük, hogy Sukamo indo­néz elnök elnöki hatalmát Su­harto tábornokra ruházta, Sukamo lemondó nyilatkoza­tát Diah tájékoztatásügyi mi­109 milliós indonéz nép vezére. Rendkívül összetett problémák­kal kell szembenéznie politikai és gazdasági téren egyaránt etnami városokat és falvakat ta madó amerikai repülőgépeknél pedig 75—80 százaléka száll fel e támaszpontokról. A vietnami nép elleni legsú­lyosabb kötelezettséget azonban most a napokban vállalta a kor­mány: Hivatalosan beleegyezett, hogy az amerikaiak B—52-es szuperbombázóikat is thaiföldi támaszpontokon helyezzék el. j A thaiföldi kormány mind na­gyobb elkötelezettsége az Egye­sült Államoknak, s mind aktí­vabb részvétele a vietnami ag­resszióban, heves felháborodást váltott ki Vietnamban, valamint a Thaifölddel szomszédos Laosz- ban és Kambodzsában, de foko­zódó ellenkezéssel válaszolnak rá a thaiföldi hazafiak is. Eleinte csak az ország déli részén, de jelenleg már az or- j szág más vidékein is, gyakran kerül sor fegyveres összecsapá- sokra. A thaiföldi belügyminisz- J tér hivatalos nyilatkozata sze­rint „az északkeleti tartomány­ban szervezett gerilla mozgalom alakult ki, amely végzetesen em­lékeztet a vietnami háború ko­rábbi stádiumára.” Baloldali előretörés Keralában niszter olvasta fel az egybe­gyűlt újságírók előtt. A volt el­nök, aki több mint 21 évig állt az ország élén, gyakorlati hatal­mától azonban 1965. októbere után fokozatosan megfosztották, végül is engedett a reá gyako­rolt és egyre fokozódó nyo­másnak és — mint azt a nyi­latkozat hangoztatja — „felmér­ve a jelenlegi konfliktus lénye­gét, a nép, a nemzet és az ál­lam érdekében minden kor­mányhatalmat Suharto tábor­nokra ruházott”. A dokumentum aláírása meg­fosztotta Sukamót egyszer s mindenkorra minden hatalmá­tól. Névlegesen azonban Indo­nézia elnöke marad, mert ettől a tisztségétől — az alkotmány­nak megfelelően — csak az ideiglenes népi tanácskozó gyű­lés foszthatja meg. — Indonézia legfelsőbb politikai irányító szerve március 7-én ül össze. Sukarno gyakorlaiä lemondá­sával Suharto tábornok lett a Az indiai választásokról ér­kezett újabb részleteredmények arról tanúskodnak, hogy a ha­talmon levő Nemzeti Kongresz- szus Pártot — Indira Gandhi miniszterelnök pártja — érzé­keny veszteségek értek, a bal­oldali és a szélsőjobboldali erők viszont megerősödtek. Kerala államban viszont a 133 tagú helyi parlamentben a két kommunista párt válasz­tási egységre lépett és az őket támogató baloldali erőkkel együtt jelentős sikereket rät el. ötvenhat mandátum sorsa még nem ismeretes. De nyilvánvaló­nak látszik, hogy a baloldal abszolút többséget kap. A kom­munisták eddig 39 mandátum­hoz jutottak, a velük szövetsé­ges szamjukta szocialisták, for­radalmi szocialisták, keralai szocialisták, a muzulmán liga képviselői, a munkáspárt kép­viselői és a függetlenek 26 mandátumon osztoztak. A Nem­zeti Kongresszus Párt kénytelen volt hat mandátummal megelé­gedni. Üj Delhiben 56 városi man­dátum közül 29 sorsa dőlt el. A kongresszus párt csak kilen­cet szerzett, a jobboldali Dzsa- na Szangh párt viszont 19-et. Rapacki a brit fővárosban George Brown brit külügymi­niszter szerdán ebéden látta vendégül a hivatalos látogatás­ra Londonba érkezett Adam Rapacki lengyel külügyminisz­tert és feleségét. Az ebéd után a kora délutáni órákban megkezdődtek a hiva­talos brit—lengyel külügymi­niszteri tárgyalások az európai biztonság kérdéseiről és a két országot kölcsönösen érdeklő problémákról. A béke és barátság komnatája Az ezredes parancsnok és az alezredes politikai tiszt kö­zött megyek a laktanya széles udvarán. Kissé megilletődve lépkedek a megtiszteltetéstől, amelyben a két magas rangú katona részesít. Szolgálati öltö­zékük van rajtuk, de tudom, ünnepségen nem egyszer láttam: a díszegyenruhájuk zubbonyán annyi a Nagy Honvédő Hábo­rúban kapott kitüntetésük, hogy nagyon oda kellene figyel­ni, mire az ember mind meg tudná számolni. S íme, csöppet sem éreztetik a „rangkülönbséget”. Sőt. Mind­ketten elém jöttek a kapuhoz, s olyan szívélyes közvetlen­séggel kalauzolnak, hogy pillana­tok alatt feloldódik a feszélye- zettségem. Nemcsak a vendé­get tisztelik bennem. Magatar­tásuk, a gesztusaik elárulják: számukra most, ezekben a per­cekben, s az elkövetkező ne­gyedórák alatt, én képviselem a „civil” társadalmat, népemet, a magyarságot. Tág körre ter­jed hát ki a tiszteletük, s meg­vallom: örvendek a szerencsé­nek, hogv annak fényében köz­vetlenül sütkérezhetek. Maga a mód is, ahogy és amiért egy társaságban meg­hívtak, elárulja: mennyire tisz­telnek. szeretnek bennünket. Ok, a szocialista tábor legfőbb erősségének, a Szovjetuniónak, egy világhatalomnak a vérben és vasban edzett fiai minket, egy tízmilliós nép általuk fel­szabadított, s védett gyerme­keit! — Gyerünk el hozzánk, hadd mutassuk meg a béke és ba­rátság szobáját — mondták. Amíg haladunk az ud­varon, az erős villanyégők fé­nyétől átszabdalt homályban, a katonás rend, pedantéria, s a távolabbi szín alatt sorakozó lövegek, harckocsik láttán sem érzem ridegnek a környezetet. Csend van most, béke —, s ez­zel nem mondok újat, de nem hagy nyugton a gondolat: azért itt a kényelmet száműző fegye­lem, hogy megkushadjon a bé­kés életünket fenyegető veszély. S a hangulatot (micsoda jel­lemző vonása ez is e hadse­regnek!) harmonikaszó szövi át halkan, ' megkapó líraisággal. Valamelyik szolgálaton kívüli kiskatona játszik egy félho­mályban álló fának támaszkod­va, a csillagos ég alatt. Vajon hány ezer kilométerre él az, aki után a dal szárnyára kél a vá­gyakozás?! A laktanya tízezer kötetes könyvtárával szemben végülis belépünk a béke és barátság komnatáiába. azaz szobájába. Hatalmas helyiség, s már az első pillanatban lenyűgöző. Fa­lain, s a szobát a közepén ket­téválasztó ízléses állványokon tablók, felnagyított fényképek, a polcokon könyvek. Mit ábrá­zolnak, tartalmaznak? A szo­cialista forradalmak történetét, az új világ építésének, s a bé­kének a dokumentumait. Az egész földkerekségről —, s kü­lönösképpen hazánkról. Felemelő érzés látni: a tőkés világ elleni harc több magyar hősét is számontartják itt. Kun Béla, Zalka Máté, Münnich Fe­renc fényképe díszük az inter­nacionalizmus zászlaja alatt Spanyolországban is küzdött Malinovszkij marsall, s bolgár, szlovák, német és más nemze­tiségű forradalmárok portréi között. A nemzetköziség eszmé­jének hangulata vesz körül, s fűt a szobában. És a hazasze­reteté. Azé a tudaté, hogy a kettő nem választható külön, szervesen egybetartozik. Amikor például a hazánkban épülő szo­cializmust dokumentáló képeket szivdobogtatú büszkeséggel né­zem, lehetetlen nem gondolnom rá, hogy eredményeinket nem érhettük volna el a szovjet és a többi baráti nép segítsége nélkül. S még egyre tanít ez a szo­ba. Arra, hogy a hazát csak úgy A világrbéke őre 1918. február 23. Ezt a napot büszkeséggel és hálával ünnepli a szovjet nép, a szocialista or­szágok nagy családja és az egész haladó emberiség. Ezen a na­pon, a fiatal szovjet állam had­seregének éppen hogy csak megalakított egységei Pszkov és Narva térségében vereségei mértek az állig felfegyverzett német imperialista csapatokra. Ezzel a győzelemmel megkez­dődött a Szovjet Hadsereg di­csőséges, legendás harci útja, amelyen járva ragyogóbbnál ra­gyogóbb tettekkel írta be nevét az elmúlt fél évszázad történel­mének arany lapjaira. Ezen a napon a Szovjet Had­sereg megalakulásának 49. év­fordulóját ünnepeljük, annak a hadseregnek a születésnapját, lehet szeretni, ha szűkebb pát­riáját is szereti az ember. Ah­hoz viszont, hogy szeretni tud­ja, meg kell ismernie. Számos kép, tabló, sőt, jónéhány üveg konzervgyári termék dokumen­tálja: mi épült, készült, mit építettünk mindannyian a me­gyénkben. Az érzések bennem, a ma­gyarban támadnak —. de két­ség nem fér hozzá: az enyéim­mel azonos lelki emóciókat vált ki a szoba a szovjet katonák­ból is, a közlegényektől fel, egészen a legmagasabb sarzsit viselőkig. És lehetetlen egy másik, az amerikai hadsereg katonáira nem gondolnom. Őket vajon milyen tablókkal, dokumentu­mokkal, — és mire „nevelik”? Nyilván vietnami falvak fel­égetését, szabadságharcosok megkínzását és ehhez hasonló „hőstetteket” ábrázoló képek­kel —, ugyanolyan galádságok elkövetésére. Csak ez a szoba, ez az egyet­len egy komnata is mennyire fényt vet a két hadsereg jel­lege közötti különbségre. Árva hogy melyik az erősebb. Az, amelyik az élet, a béke szeretetére neveli a ka­tonáit, mert — ami soha nem válhat közhellyé — az élet mindig diadalmaskodik a pusz­tulás felett, a béke mindig le­győzi a háborút. Tarján István amely a külföldi katonai inter­venció és a polgárháború évei­ben élet-halál harcban legyőzte a belső ellenforradalmak és a külföldi intervenció egyesített csapatait, hadseregeit. Becsület­tel megállta helyét, és világ- történelmi jelentőségű győzel­meket aratott a szocialista for­radalom ellenségei felett. A Nagy Honvédő Háború idősza­kában megsemmisítette az ak­kori idők leghatalmasabb hadi­gépezetét, a hitleri fasiszta had­sereget és megszabadította Euró­pát, de mondhatjuk, hogy az egész világot a rabszolgasorstól, teljesítve történelmi hivatását, a népek szabadságának kivívá­sát is. Az imperialisták nemcsak 1918-ban, hanem most is sze­retnék megakadályozni azt a fel­tartóztathatatlan fejlődési folya­matot, amely a világ forradalmi átalakulásához vezet. Erről ta­núskodik az is, hogy az NSZK- ban erősödnek a revansista militarista erők és ezek atom­fegyvereket követelve készülnek a szocialista országok elleni tá­madásra. Az USA-ban aktivizá­lódnak az imperialista reakció erői, amelyek követelik az eszkaláció kiterjesztését a hő­sies vietnami nép ellen. A nemzetközi helyzet ilyen formán való alakulása a szov­jet emberektől, a szocialista or­szágok népeitől magas fokú po­litikai éberséget, készenlétet és honvédelmünk állandó erősíté­sét követeli meg, az imperialis­ta támadás elhárítása, a béke megvédése érdekében. Hála a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép erőfeszítései­nek, a világ első szocialista ál­lama rendelkezik olyan korsze­rű eszközökkel, és hadsereqgel, amelyekkel képes megsemmisí­teni bármely agresszort, mely a Nagy Októberi Szocialista For­radalom országára, vagy a szo­cialista rendszerre támad. Az évforduló napján szeretet­tel köszöntjük hatalmas fegy­vertársunkat, a dicsőséges Szovjet Hadsereget. Kívánjuk hogy a harci és politikai kikép­zésben, a harckészültség bizto­sításában kimagasló eredménye­ket érjenek el az emberiség fej­lődésének, a béke megvédésé­nek szolgálatában! KEREKES SZILVESZTER ezredes

Next

/
Thumbnails
Contents