Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

Legyen a választás a magyar nép

messzehangzé szava a szocializmus igazsága és a béke mellen

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Kádár János beszéde a budapesti választási nagygyűlésen

r

A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tartott a Sportcsarnokban. Az elnökségi emelvény mögött felirat hirdette: Éljen és erősödjék a szocialista építési segítő nemzeti összefogás!

A nagygyűlés résztvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszöntötték az emelvényen megjelenő elnökséget.

Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára.

A Himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a választási nagygyűlés résztvevőit és fájtuk keresztül az ország minden választópolgárát: nőket és férfiakat, idősebbeket és fiatalabbakat; közöttük külön azokat a fiatalokat, akik ez alkalommal először élnek majd alkotmányadta jogaikkal, majd így folytatta: A párt és a népfront politikája tíz év óta töretlenül halad a szövetségi politika irányában, s ezt kívánjuk folytatni a jövőben is. Egyértelmű és közérthető program ez, amely megnyerte a széles tömegek bizalmát, s szoros kapcsolatokat és együttműködést hozott létre a párttagok és a pártánk! - vüliek között.

Erdei Ferenc végül leszögezte: Nagy eredmények elérése után s nagy feladatok előtt kerül sor a mostani választásra. De van elegendő alap a bizalomra az iránt, hogy az a politika, amely az eddigi időszakban eredményes volt, képes lesz a következő időszak ma is ismert és még előre nem látott feladatainak a megoldásában is helytállni.

A legdöntőbb érv fejlődésünk elért foka, s meg nem torpanó előrehaladásunk: veszélyes nemzetközi helyzetben, adottságainkból eredő gazdasági problémákkal küzdve, nehéz politikai örökséget hordozva is konszolidált viszonyok között élünk. Gazdaságunk fejlődik és erősödik, közműveltségünk gazdagodik és szélesedik, társadalmunkban minden dolgozó ember munkája szerint vívhatja ki a helyet, a fiatalabbakról és az idősebbekről, s minden ember egészségéről úgy gondoskodunk, ahogy kevés helyen a világon. S az előttünk álló jövő is biztató: nyugodt alkotó légkörben dolgozhatunk szocialista fejlődésünk előbbrevitelén, hazánk felvirágoztatásán.

Ebben a tudatban szavazhat minden választópolgár a Hazafias Népfront jelöltjeire.

Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt. Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra.

Kádár János bevezetőben arra a kérdésre adott választ, milyen viszonyok között készül ma. a magyar nép a választásokra. Hangsúlyozta, hogy a párt a nép sokéves harcának legfőbb eredményeként választásra készülő hazánkban ma szilárd a néphatalom, törvényes a rend és nyugalom van, békés és eredményes szocialista étütő- munka folyik. Utalt az MSZMP IX. kongresszusának munkáiéra, az ott meghatározott politikai és gazdasági célkitűzésekre. Hangoztatta, hogy a jelölőevű- lések tapasztalatai szerint párttagságunk, népünk jól fogadta

és helyesli a kongresszus határozatait, osztatlan egyetértéssel találkozott, hogy politikánk céllizmus és a béke ügyének hű szolgálata az ország házában. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselők méltók legyenek a bizalomra. A képviselők pedig legyenek büszkék arra, hogy az eddig ismert legdemokratikusabb rendszerben, szocialista ország parlamentjében a nép ügyét szolgálhatják — jelentette ki Kádár elvtárs, majd rámutatott:

A választás eddigi menetében, a jelölőgyűléseken, inkább az ajánlók és a választók beszéltek, most, a második részben a tömeggyűléseken már a jelölteknek kell a program alapján fellépni és beszámolni az eddigi munkáról, a jövő feladatairól és saját munkájukkal kapcsolatos elgondolásaikról.

Ha szocialista építőmunkánknak eredményeit, az ország fej

iránya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol szükséges, és megfelelő döntések születtek fejlődésünk megoldást kívánó kérdéseiben. A továbbiakban a választási törvény néhány jellemző vonását vázolta, majd így folytatta.

A Hazafias Népfront képviselőjelöltjeinek, ha bejutnak az országgyűlésbe, el kell látniuk majd mindenekelőtt törvényhozói tisztjüket. Választóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák területük fejlesztését, és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és indokolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy, hogy sohase feledjék, a legfőbb kötelességük a közügy, a dolgozó nép érdekeinek, a szocialődését, a választók előtt négy évvel vállalt kötelezettségeket vizsgáljuk, akkor a választási gyűléseken a Hazafias Népfrontot képviselő emberek tiszta lelki ismerettel adhatnak számot a végzett munkáról, a megtett útról. A II. ötéves tervet végrehajtottuk, fejlődött az ipar, a kereskedelem, a mező- gazdaság, számos új üzem, híd, közmű, iskola, kórház épült, javultak a szociális viszonyok és fejlődött a közművelődés, a kultúra. Fejlesztettük néphadseregünket. közrendvédelmi intézményeinket, a munkásőrséget, úgy, ahogy azt rendszerünk, hazánk védelme és az emberiség iránti kötelezettség szocialista országunktól megkövetelte.

Az építés programjának fontos része a III. ötéves terv

Kádár János elvtárs ezután visszapillantást nyújtott az elmúlt évtized gazdasági fejlődésére, eredményeire. Majd hangsúlyozta: a szocialista. . társadalom építési programjának, így választási programunknak is fontos része a harmadik ötéves terv, amely az ipari termelés 32—36 százalékos, a mezőgazdasági termelés 13—15 százalékos, a reáljövedelem 14—16 százalékos növelését irányozza elő.

A Hl. ötéves terv első éve, az 1966-o.s népgazdasági terv kedvező eredményekkel zárult.

Az ipari termelés hét százalékkal, a mezőgazdasági termelés több mint öt százalékkal, a nemzeti jövedelem hat százalékkal nőtt az előző érihez képest. Az ipari termelés növekedésének 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. A munkások és alkalmazottak átlagkeresete négy és fél százalékkal emelkedett A múlt év eredményei alapján az ál'a- mi iparban az idén körű’belül száznegyvenmillió forinttal na- ayobb nyereségrészesedést fizetnek ki, mint tavaly. A szövetkezeti parasztság személyi

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG tAPJA

xxn. ÉVF., «. sz. Ara 60 fillér 1967. FEBR. S3, CSÜTÖRTÖK

jövedelme — a termeléssel arányosan — szintén növekedett Az életszínvonal emelkedésének kérdését a legnagyobb felelősséggel keli mindenkor kezelni. Nemcsak valljuk, de a gyakorlat igazolja nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Erre mindig akkor kerül sor, amikor a termelés növekedésével, a gazdaságosság javításával a feltételek megteremtődnek. Ez függ a vezetéstől, de nem kisebb mértékben a dolgozók,

munkások, parasztok, mérnökök, tudományos kutatók munkájától, s annaik hatékonyságától.

Választásainkra egyébként sem az ígérgetések a jellemzőek, de ezt az alkalmat is fel kell használnunk arra, hogy erősítsük annak felismerését, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk, és egyének is, csoportok is annak mértékében jelentkezhetnek igényeikkel a közös asztalnál, amilyen mértékben maguk is hozzájárulnak annak megtérítéséhez.

A gazdaságirányítási rendszer reformja

Továbbiakban Kádár János a gazdaságirányítási reform bevezetésének előkészítéséről beszélt.

Meggyőződésünk, hogy a reform előreriszi a szocializmus ügyét és előreviszi nemzeti fejlődésünket. Fokozatosan előre kell tömünk a fejlettség magasabb szintjei felé, emelnünk kell hazánk szerepét és rangját a világgazdaságban. Ennek útja a műszaki fejlődés, a termelékenység, a jövedelmezőség ener- gikusabb növelése.

A reformmal kapcsolatos felvilágosító munka eredményeképp annak alapeszméje mind nagyobb megértésire, és mind szélesebb támogatásra talál. Ahogy minden új és nagy dolognál történni szokott, kezdetben a legkülönbözőbb félreértések és félremagyarázások is adódtak. Az ellenség, annak nyugati hírmagyarázói, a „kapitalista gazdálkodás elemednek felújításáról”, a gazdasági vezetők tömeges elbocsátásáról, munka- nélküliségről és hasonlókról fecsegtek.

Ezzel szemben az igazság az, hogy a gazdaságvezetési reform a szocialista tervgazdálkodásnak az új követelményeknek megfelelő továbbfejlesztése. A népgazdaság tervszerű fejlesztését az eddiginél lényegesen kisebb mértékben központi utasítással, és nagyobb mértékben közgazdasági, gazdasági eszközökkel fogjuk biztosítani. Éppen a rendelkezésre álló termelési eszközök hatékonyabb kihasználása érdekében növelni kell a termelő ipari és mezőgazdasági üzemek önállóságát, az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani a kereslet és kínálat, a piac szabályos szerepének. Más szóval, teljes mértékben a tényleges szükségletnek megfelelően kell termelni.

Az általános kilátásokat illetőén a fejlődést meghatározza maga a III. ötéves terv. A tervben mind a termelőeszközök, mind a fogyasztás és életszínvonal növelését irányoztuk elő és végrehajtása a jelenleginél nem kevesebb, hanem több munkaerő beállítását igényli a népgazdaságban. A gazdasági munkát, közvetlenül irányító emberek az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben végezhetnek ezután valóban alkotó munkát, a termelő munkát végsőknél pedig a szocialista bérezési elv hatékonysága fog érvényesülni. Ez azt jelenti, hog'- a biztosított alapbérnél több kérését jut azoknak, akik többet adnak munkájukkal a társadalomnak. A dolgozni akaró, a munkában helytálló gazdasági vezetőnek, munkásnak, parasztnak, alkalmazottnak, dolgozóink óriási többségének előnyösebb lesz a helyzete a gazdasági reform bevezetését követően. '

Hogy altadnak olyan emberek is a különböző területeken, akiket ezek a kilátások nem nyugtatnak meg teljesen? Erre én azt mondom, ez nem is baj. Éppen ellenkezőleg. Nagyon egészséges dolog lesz az, és az illetőknek maguknak is jót tesz, ha nyugtalankodnak azok a kevesek, akik eddig a becsületesen dolgozók rovására, a munka imitálásával akartak és sajnos sok esetben tudtak is élni és boldogulni.

A reform előkészítése a minisztériumok, a gazdasági szervek irányítóitól sok és jó munkát kíván a legközelebbi hónapokban. Mint említettem, ezek az elvtársak túlnyomó többségükben teljes odaadással, a reform megvalósításán dolgoznak.

Mégis megemlítem, hogy az 1967-es év beruháiásainak elosztásánál az egyes ágazatók, üzemek részéről, a szokottnál nagyobb rohámot vezettek új beruházások indításáért. Világos, ők tudták, ez az év az utolsó, amikor még az ágazat, az üzem komoly megterhelése nélkül, „ingyen”- lehet beruházáshoz jutni. Az ilyen törekvés a helyzetből következett s emberileg érthető, de elfogadható nem volt, ezért a tervhivatal, a kormány gazdasági bizottsága ezeket a „beruházási rohamokat” a népgazdaság érdekeinek megfelelően megfékezték és szabályozták.

Sajnálatos, de az is előfordul, hogy olyan gazdasági vezetők, akiknek hatáskörükből le kell adni, vonakodva teszik ezt, sőt megtorlással élnek általuk irányított gazdasági vezetőkkel szemben azért, mert azok a Központi Bizottság, a Minisztertanács általános felhívása alapján már most önálló kezdeményezésekkel, vagy elgondolásokkal lépnek fel. Elítélendő az is, ha egyik-másik gazdasági vezető segíti ugyan a jobb és korszerűbb termékek térhódítását, de a fogyasztóra eközben nincs tekintettel.

Az ipari és mezőgazdasági Üzemek, a termelőszövetkezetek v -etői készüljenek fel megfe- Ir’őén az önállóbb és hatékonyabb gazdálkodás időszakára.

líőiytatas a 2, oldalon.}