Petőfi Népe, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

cikk:lísrik: nyomán Jövőre a keltetők önállóan értékesítik a naposcsibéiket A tavaszi forradalmi évfordulókat I köszöntik műsoraikkal a műkedvelő együttesek Lapunk február 7-i számában Elmélkedés a naposbaromfi-él- látásrál címmel elemeztük a csibekeltetés és értékesítés gondjait. Egyebek között bírál­tuk az illetékeseket is, amiért nem tették lehetővé, hogy a keltetőállomások — az ország másik négy megyéjéhez hason­lóan — áttérjenek a mostani gyakorlathoz képest ésszerűbb­nek bizonyuló saját értékesítés­re. Cikkünkre dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője válaszolt, korántsem helyreigazításra, csu­pán kiegészítésre tartva igényt. A kiegészítésnek az alábbisík­ban helyt adunk: A saját értékesítésre való át­térés jó néhány vállalat, intéz­mény, szerv — Baromfiipari Országos Vállalat, megyei ta­nács vb felvásárlási osztálya stb. — közreműködését igényli. Ezek véleményének figyelembe vétele nélkül, ilyen fontos kér­désben, osztályunk nem dönt­het. Az áttéréssel kapcsolatos ■tárgyalássorozat már a múlt év novemberében megkezdődött, de annak kimenetelét — a külön­böző vélemények megnyugtató egyeztetése miatt — még meg­közelítőleg sem láthattuk előre. Ám amit már kezdetben is gya­níthattunk, beigazolódott: a megbeszélések átnyúltak az idei keltetést szezonra. Rs az átté­rés ilyen körülmények között már kockázatosnak mutatkozott. Ha az összhang hamarább ki­alakul az illetékesek között, ta­lán megkísérelhettük volna az önálló értékesítést... Ennek előnyei egyébként számunkra is nyilvánvalóak, s így az átállás a jövő évben mindenképpen megtörténik. A kiegészítést ezúttal — az utolsó mondatban foglaltakat külön megnyugvással is — tu­domásul vesszük. H. D. Országos autóközlekedési értekezletet rendeznek ma és holnap Kecs­kemétem Az ország autóközle­kedési vállalatainak forgalmi vezetői, valamint a KPM Autó- közlekedési Vezérigazgatóságá­nak képviselői a kétnapos érte­kezleten megvitatják a vállala­tok ez évi feladatait az áru- és személyszállításban és az új gazdasági mechanizmus beveze­téséből következő fejlesztése­ket, illetve változtatásokat. A tanácskozás ma délelőtt 11 óra­kor kezdődik az SZMT kecske­méti székházában. Megkezdődött a „Hatóm, ha­zám, te mindenem” művészeti bemutatósorozat, amelynek fó­rumán a tavaszi forradalmi év­fordulókat, március 15-ét és 21- ét, valamint április 4-ét köszön­tik verssel, prózával, énekkel, zenével, tánccal az ország leg­jobb műkedvelő együttesei. Az irodalmi színpadok, színjátszó csoportok, kórusok, zenekarok tagjai olyan 25—30 perces mű­sorokat állítottak össze, amelyek a Forradalmi Ifjúsági Napok programjában 1848, 1919 és 1945 történelmi eseményeire, a hala­dás ügyének legkiemelkedőbb magyar hőseire emlékeznek. Ezekben a napokban tájegy­Az idei költségvetésből mint­egy 360 millió forintot kap a Posta, elsősorban a hírközlési hálózat fejlesztésére. Ezenkívül saját erőből 130 millió forintot fordít szolgáltatásainak korsze­rűsítésére, s külön 100 millió fo­rintot költenek a légvezetékes hálózat rekonstrukciójára, össze­sen tehát csaknem 600 millió fo­rint jut a Posta fejlesztésére. Tovább növekszik a telefon­központhálózat befogadóképessé­ge. Bővítik vidéken 2 000—2 000 állomással Győr és Kaposvár te­lefonközpontját. Az idén Zala­egerszegen 3 000 állomásos auto­mata központot szerelnek fel, s ezzel megszüntetik az utolsó me­gyeszékhelyi manuális telefon- központot is. ségenként mutatták, illetve mu­tatják be műsoraikat az ifjú mű­kedvelők. A Bács-Kiskun, a Csongrád, a Nógrád, a Pest és a Szolnok megyei műsorokat február 25-én Szolnokon mutat­ják be. A tájegységi bemutató­kat a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Televízió, a Művelő­désügyi Minisztérium és a Nép­művelési Intézet szakértői is megnézik, s a látottak alapján választják ki azokat az együtte­seket, illetve műsorszámokat, amelyek a televízió ünnepi mű­soraiban is helyet kapnak. A legjobbak március 15-én és 18- án valamint április 3-án nyilvá­nos adáson szerepelnek majd. A televízió szélesebbkörű vé­tellehetőséget, a jobb minőségi műsorsugárzást teszi lehetővé a tiszántúli és a pécsi televízió adó építése. A lakihegyi rádió adó rekonstrukciója a tervnek megfelelő ütemben halad, s az idén üzembekerül a Kossuth adó egyik új, 150 kilowatté® be­rendezése. A másik 150 kilowat- tos adó — amely egyrészt pár­huzamos járatásra alkalmas, másrészt biztonságos tartalékot jelent — a jövő év végére ké­szül éL A hagyományos postaforgalom is gazdagodik. Vidéken mint­egy 10—12 millió forintos költ­séggel 30—35 korszerű kis pos­taházat építenek. Ezenkívül to­vább folytatódik a postahiata- lok gépesítése. (MTI) Marna és unokája (Pásztor Zoltán felvételei.) Csaknem 600 millió forint a Posta fejlesztésére Lapunk január 26-! számában kö­zöltük Ládori Gyula kecskeméti la­kos levélét, melyben kifogásolja, hogy az esti órákban a helyi l-es számú buszjárat nem elégíti ki az utasforgalom által támasztott igé­nyeket. Levelére dr. Torna László, a 9. számú AKÖV személyforgalmi osz­tályának vezetője válaszolt: „1967. január l-től valóban korlá­toztuk a Kecskemét helyi l-es szá­mú autóbusz-vonal késő esti forgal­mát. A korlátozást szükségessé tet­te az a tény, hogy 19 óra után az autóbuszok kihasználatlanul közle­kedtek. A menetrend-módosítással, illetve korlátozással a városi tanács vb is egyetértett. Panaszra vélemé­nyünk szerint az utazóközönség ré­széről ok nincs, mert az egyes szá­mú vonalon az esti órákban is a járatok folyamatosan, mindkét irányban 30 percenként közleked­nek. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a téli csúcsforgalomban, a ritkított jára­tokkal is minden utazni kívánó sze­mélyt elszállítottunk.** Virágh Istvánné baüószögi olva­sónk „Az ígéret kevés” című la­punkban közölt levelében szóvá tet­te, hogy a kéményseprő vállalat a tett ígéret ellenére, lakásuk kémé­nyét ném tisztittatta ki. Panaszára a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat a következő választ adta: „A kérdéses Ballószőg 306. számú tanyának a kéménytisztítása 1966. december hónapban az oda járó ké­ményseprő hibájából valóban nem lett elvégezve. Ezt a megállapítást a helyszínen történő kivizsgálás tisz­tázta. Megállapítottuk azt I», hogy a cikk megjelenésekor a ház összes kéményének kitisztítása, rendbeho­zása megtörtént. A mulasztás elkö­vetője fegyelmi fenyítésben része- sült ** Bendeczky János Igazgató . kecskeméti Zsinór utca! olva­k levelét — melyben elpanaszol- hoey tavaszi és, őszi Időben az juk a sártól szinte járhatatlan legküldtük a városi tanács vég- n tó bizottsága KÖFA-csoportjá- ahonnan a kővetkező választ ^ Zsinór utcai lakosok kérelme .költ. Az út megépítése korab- a csatornaépítés miatt maradt \ jelenlegi anyagi eszkozok vi- ,t nem elegendőek arra, hogy tható időn belül úí út építését ezzük a város területén. A ren­gésünkre álló anyagi fedezetet íár megépült utak fenntartása szti fel. Azonban tervezzük a ,6r utca VI. kerületi szakaszán irda egvi-k oldalon való megéoí- , \ végleges döntés az anyagi tőségek biztosításáról, a terv el­sülte* után a tanácsülés hatáskö- * fog tartozni.” Dr. Mező Mihály városfejlesztési csop. vez. EGT V A LASZTÓPOLGA R ezt mondta szava zókörzetén ek a tanácstagi jdölögyűl őséről: „Ügy éreztem magáim, mintha parlamentben lettem volna. Mi­ni-parlamentben.* Ha jellemezni akarjuk a túl­nyomórészt már megtartott töb­bi jelölőgyűlést Is. mások és a magunk tapasztalatai alapján valóban eämondlhatjuk: ezek is amolyan kis, miniatűr parla­mentek voltak. Hogy miért? A jelölőgyűióseket az ügyhöz méltó kulturált körülmények között tartották meg; a leveze­tő elnökök általában köztiszte­letben álló emberek voltak; a jelölteket javaslók nem sablo­nos merevséggel, hanem köz­vetlen módon ismertették véle­ményüket, ami arra ösztönzött számos részvevőt, hogy szólja­nak hozzá őszintén, kertelés nélkül a jelöléshez. E jellemző vonások a szer­vezést dicsérik, arra vonatkoz­nak, ám csupán csak a gyűlé­sek keretét vázolják fel, nem adnak teljes képet a társadal­munk politikai életében rend­kívül fontos összejövetelekről. A LEGLÉNYEGESEBB az a nagyfokú érdeklődés és aktivi­tás, ami a választópolgárok ré­széről megnyilvánult. Nem egy helyütt — például Baján az or­szággyűlési képviselői, s Ágas- egyházán a tanácstagi jelölő- gyűlésen — a terem kicsinek bizonyult, több százan a folyo­sókra szorultak. Még egy jel­lemző adat csupán egyetlen já­rásból, a kecskemétiből: amikor a járási és a községi tanácstagi jelciőgyűlések háromnegyedé­nek a lebonyolításánál tartot­tak, a résztvevők száma már meghaladta a harmincezret. Arányuk a többi járásban is ha­sonló, sőt, a „nem tanyás” já­rásokban még jobb is volt. Aktivitásuk is felülmúlt min­den eddigit. Nemcsak a íelszó­Nint­parlamentek tolások nagy számát tekintve, hanem a véleménynyilvánítás sokrétűségét illetően is. Üjbói történő jelölésüknél az előző ciklus képviselőinek, vagy ta­nácstagjainak a tevékenységét például bátran és megfontoltan elemezték: nem hallgatták el a hiányosságokat, de a pozitívu­mokat sem. Ezzel egyszersmind megszabták azt, hogy milyen magatartást várnak attól, aki akár az országgyűlésben, akár a helyi, vagy felsőbb szintű ta­nácsban képviseli majd őket. MINDEZ ÖRVENDETES, s az különösképpen, hogy a hoz­zászólások nem magánjellegű panaszokat, hanem a közös ér­dekeket szolgáló megjegyzése­ket, az együttes tennivalókra vonatkozó javaslatokat tartal­maztak. Például: hol, hogyan építsenek utakat (főleg bekötő­ket a tsz-majorokba), mikép­pen vezessék el a belvizeket, a községfejlesztési alapból ezt és azt létesítsenek stb. Többhelyütt a jelölőgyűlésen felajánlások is születtek arra, hogy községszépítésre társadal­mi munkát szerveznek. A választópolgárok magatar­tása rendszerünk eddigi ered­ményeinek az elismerését tük­rözi („már ott tartunk, hogy villanyproblémánk van” — hangzott el Orgoványon), s pártunk és kormányunk politi­kájának a helyességét is igenli. Az aktivitás az új választási rendszer helyességét is bizo­nyítja, valamint azt, hogy a tömegek megértették közéle­tünk demokratizálásának szük­ségességét, s példásan élnek az ahhoz biztosított jogokkal. EZÉRT VÁLTAK a jelölő­gyűlések apró parlamentekké, szerves részeivé a szocializmus építését irányító és végző or­szágos munkának. Tarján István Kimagasló eredmények Vajon babono? A felsőszentiváni Vörös Ok­tóber Tsz is megtartotta zár- számadó közgyűlését, mélyen a tsz minden tagja megjelent. A 3000 holdon gazdálkodó szövet­kezet olyan eredményeket ért el, amelyek nemcsak járási, ha­nem országos szinten is kiemel- kedőek. Termelési tervét példá­ul 130 százalékra teljesítette. Búzából 21,2 mázsa, kukoricá­ból 27,4 mázsa (májusi mor- zsoltban) volt a termésátlag. Búzából a tervezett 47 vagon helyett 90 vagonnal adtak át az államnak. Az egy tagra jutó jövedelem 23 000 forint. Ezek a kimagasló eredmények a tag­ság szorgalmából születtek, s így a gazdák bizakodva néznek a következő gazdasági év elé. Varga Ferenc Zárszámadás Érsekcsanádon Sikeres évet zárt az érsek- Csanádi Búzakalász Termelő- szövetkezet, amely az elmúlt napokban tartotta zárstómadó közgyűlését. Vétek Frigyes el­nök ismertette a közös gazda­ság 1966. évi munkáját és je­lentette a tagságnak, hogy a szövetkezet 65 forintot fizet munkaegységenként. A beszá­molót követő vitában Szabó László gépjavító köszönte meg társai nevében is a tsz vezetői­nek azt a munkáját, amely hozzájárult ahhoz, hogy az 1960. évi 20 forinttal szemben most 65 forintot fizetett a szövetke­zet. A vitában felszólalt Szter- mann Béla, a községi tanács el­nöke és javasolta, hogy a szö­A Petőfi Népében olvastam, hogy a kanadaiak milyen babonásak a 13- as számmal. A 12. emelet után a 14.-et építik. Nos, nem kell Kana­dáig menni, mert úgy látszik, Kecs­keméten a 9. számú AKÖV-nél is babonásak. A helyi járatok bővíté­sénél ugyanis a 12-es busz után a 14- est és 15-5st állították forgalom­ba. Ha ez nem babonából fakad, merre jár a 13-as busz? Bodó Barnabás Világítsák ki a sorompót A Dózsa György úttól kezdődően a Kecskeméti Konzervgyár n-s szá­mú telepéig terjedő útszakasz nincs kivilágítva. Pedig itt megy keresz­tül a Budapest felé haladó vasút is és itt van a gyári mellékvágány. Helvécia felől ezen a vasúti átjárón bonyolódik le a közlekedés, tehát igen forgalmas útszakaszon van a sorompó kivilágítás nélkül. Mi, a konzervgyár dolgozói váltott mű­szakban dolgozunk. A 6 órai váltás előtt nagyon sok anya magával hoz­za kisgyermekét. A vasúti átjáró két oldalán árkok és gödrök van­nak, ezek Is veszélyeztetik a közle­kedést. Nem lehetne az esetleges balesetet megelőzni és a sorompó környékét sötétedéskor kivilágítani? A Kecskeméti Konzervgyár dolgozói nevében: Mészáros Sándorné PETŐFI NBPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dánle1 Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat felelős kiadó: Mezei István Igazgat: Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanáesház Szerkesztőséül telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér üa Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. vetkezetheti alakítsanak szocia­=3öfizetési dll 1 hónapra 13 forint lista brigádokat. A javaslatot a tagság elfogadta. Sári János Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét - Telefon: U-85 Indes: 25 969

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents