Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

2. oldal 1967. Január 7. szombat Vietnam és Brown javaslata De Gaulle hevesen bírálta Amerikái Cnnep Havannában AZ ÚJ ESZTENDŐ első hetének legfonto­sabb eseményei az el­múlt évtől örökölt, sú­lyos és megoldatlan nemzetközi problémával, az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójával voltak kapcsolatosak. Kudarcba fulladt rövid idő leforgása alatt az angol külügyminiszternek, ■ George Brownnak szilveszter­kor előterjesztett, amolyan alibi jellegű kezdeményezése, amely- lyel az Egyesült Államok, Dél- Vietnam és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság között ja­vasolt tárgyalásokat a vietnami hadműveletek befejezésének előkészítésére. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztériumának szóvivője elutasította a Brown-javaslatot, egyebek között rámutatva arra, hogy ezzel akarta el hallgattatni 'a Wilson-kormány a Vietnam­mal kapcsolaté« hivatalé« angol politika hazai ellenzékét. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Dél-Vietnami Nemzeti Felsza- bádítási Fronttal való tárgyalá­sok nélkül képtelenség a dél­vietnami háború beszüntetésé­ről beszélni. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabad ítási Front is nyilatkozatot adott ki, amely hasonlóképpen elutasította az angol kezdeményezést. HÉTFŐN, az újévre meghir­detett tűzszünet lejárta után újból megindultak az ellensé­geskedések, sőt az amerikaiak már a tűzszünet utolsó percei­EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN Mozgalmas napok (Folytatás az 1. oldalról.) ■ H asonlóképpen elmondhat- juk ezt a szakszervezeti vá­lasztásokról is, amelyeknek egyik fontos aktusa, a bizalmi­ak újjáválasztása, éppen most kerül sorra. S itt nem az úgy­nevezett „tagdíjbeszedőket” vá­lasztják újra, hanem a dolgo­zók csoportjainak legjobbjait, érdekeik harcos képviselőit. A termelőszövetkezeti köz­gyűlések jelentőségéről szinte szükségtelen beszélni ezúttal, hiszen ez annyira közismert, és gyakran hangoztatott témá­ja a sajtónak, agitációnknak. S hogy a mostani közgyűlé­sek jellege sok tekintetben el­tér a korábbiaktól, az is nyil­vánvaló. A párt- és kormány- határozatok szellemében, új feladatok küszöbén, szélesebb horizontokra látva, valóban sa­ját dolgaikról döntenek most a közös gazdaságokban. Ki vitatná, hogy országosain is sorsdöntő, mélyreható vál­tozások előtt állunk, melyek új medret szabnak gazdasági éle­tünknek, s a dolgozó nép élet­színvonalát is kedvezően kell, hogy befolyásolják. A politika valaha „úri hun­cutságnak” számított az egy­szerű dolgozó emberek szemé­ben, s akkor valóban nem is volt más. A mai mozgalmas napok forrpontján azonban bi­zonyára mindenki megállapít­hatja majd. hogy őérette, s ér­dekeinek képviseletében törté­nik mindez, akár tanácsválasz- tásró1, akár a tervtárgyaló tsz- közgyülésről legyen szó. A zért nem kell sajnálni, hogy egy kicsit torlódnak most körülöttünk az események. A lényeg csak az: használjuk ki jól és okcsan a kínálkozó le­hetőségeket a lakossággal, dol­gozótársainkkal való találko­zásra és term e kény eszmecse­rékre, pártunk politikájának ismertetésére a közös célok ér­dekében. így lesz gyümölcsö­ző igazán a most következő időszak valamennyiünk számá­ra. T. P. ben útnak indították bombázói­kat a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Egyébként is számtalan esetben megsértették az Egyesült Álla­mok repülőgépei, egyes egységei a fegyvemyugvási előírásokat. Ennek ellenére a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front újabb egy hétre meghirdette a hadműveleteinek beszüntetését: február 8-a és 15-e között, a vietnami hold-újév alkalmával, a Tet-ünnepén ismét életbelép- teti a „tüzet szüntess” paran­csát. Végül a vietnami probléma­körhöz tartozik De Gaulle tá­bornok két újévi megnyilatko­zása is. A francia köztársasági elnök még soha olyan kemény szavakkal nem ítélte el az Egyesült Államok fegyveres be­avatkozását, mint a francia rá­dióban és televízióban elmon­dott beszédében, valamint a párizsi diplomáciai testület előtt tett újévi nyilatkozatában. Charles Bohlennak. az USA nagykövetének is végig kellett hallgatnia, amint a francia el­nök „förtelmesnek” mondotta a vietnami háborút, amelyet „egy nagy nemzet egy kicsi elpusz­títására” indított meg s foly­tat... FRANCIAORSZÁG belpoliti­kai helyzetére nagy hatással le­vő eseményre került sor Párizs egy munkáslakta elővárosában, Ievallois-ban: január 4-én meg­kezdte munkáját a Francia Kommunista Párt XVIII. kong­resszusa. Franciaország legna­gyobb pártja a munkásosztály és a demokratikus erők egysé­gének követelését, az egyséé megteremtésének megvitatását tűzte a kongresszus napirendjé­re, hiszen alig három hónap múlva a nemzetgyűlési válasz­tások erőpróba elé állítják a francia baloldalt. Figyelemre méltó a párt állásfoglalása a nemzetközi kommunista moz­galom dolgaiban is: Waldeck Rochet főtitkár elítélte a kínai vezetők soviniszta, kalandor és szakadár politikáját, kimutatva, hogy a valóságban azok az I igazi revizionisták, akik a j marxizmust—leninizmust „mao- izmussal” akarják helyettesíte­ni. Waldeck Rochet helyeselte olyan értekezlet összehívását, amely lehetővé tenné a kom­munista és munkáspártoknak, hogy együttesen elemezzék az 1960-as nyilatkozat óta végbe­ment változásokat és ezen az alapon közös irányvonalat dol­gozzanak ki a lövőre. AZ EURÓPAI helyzet ala­kulásában újabb érdekes fejle­ményt jelent Krag dán minisz­terelnök varsói hivatalos láto­gatása. A dán kormányfő egy­ben az idei elnöke a NÄTO mi­niszteri tanácsának. Varsó re­pülőterén Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök a dón vendéget üdvözlő beszé­dében a különböző tár­sadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésének lehe­tőségéről és szükségességéről szólt. HAVANNABAN katonai dísz­szemlével és nagygyűlésen em­lékeztek meg a kubai forra­dalom győzelmének 8. évfor­dulójáról. Fidel Castro beszé­dében felvázolta azt a nagy utat, amelyet Kuba a forra­dalom óta megtett. A minisz­terelnök szolidaritásáról bizto­sította az amerikai agresszió ellen harcoló vietnami népet. Javaslatára az új esztendőt Kubában a hős Vietnam esz­tendejévé nyilvánították. Mindén jel arra vall, hogy a világpolitikában is „vietnami esztendő” lesz 1967, amelyet egyrészt az amerikai háborús erőfeszítések, másrészt a viet­nami nép megsegítésére meg­indult akciók, illetve az ame­rikai agresszió megfékezését, a fegyverszüneti tárgyalások le­hetővé tételét célzó diplomá­ciai kezdeményezések jellemez­nek majd. Májusban rendezik a magyar szakszervezetek 21. kongresszusát A magyar szakszervezetek 15 között tartják, a megyei bi- alapszabálya értelmében ebben zottságok és az szmt-k, vala- az évben újjáválasztják a szak- mint az szbt megválasztására szervezeti vezető szerveket. A március 15 és április 15 körül cél — a választási irányelvek kerül sor. leszögezik —, hogy a gazdasági A magyar szakszervezetek irányítás fejlődésével párhuza- XXI. kongresszusa májusban mosan szakszervezeti vonalon ül össze. Megvitatják a szak­is biztosítsák a feltételeket a szervezeti mozgalom helyzetéről, munka önállóbb, hatékonyabb feladatairól a két kongresszus végzéséhez. között végzett munkáról szóló A választási munka első sza­kaszában a bizalmiakat, továb- Az ezt köv°ő hónapokban bá a műhely-, osztály- és mim- _ olctóber végéig _ az egyes kahelyi bizottságokat választják szakszervezetek kongresszusai üléseznek majd. megtárgyalják újjá január végéig. A szakszervezeti bizottságok saját szakmai tennivalóikat, s és a szakszervezeti tanácsok vá- újraválasztják a központi ve- lasztását február 1 és március zetőségeket. (MTI) Duclos felszólalása az FKP kongresszusán A Francia Kommunista Párt XVIII. kongresszusán pénteken este került sor Jacques Dudos- nak, a Politikai Bizottság tag­Dél-koreai katonák a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba szöknek A dél-koreai hadsereg két katonája Kim Choong Ryul és Suh Jung Han átszökött a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságba. Kim Choong Ryul (balról), és Suh Jung Han (balról a má­sodik) a fogadásukra rendezett ünnepségen. Amerikai memorandum Vietnamról Az Egyesült Államok vietna­mi politikájával foglalkozó ame­rikai ügyvédek csoportja emlék­iratot intézett Dean Rusk ame- -ikai külügyminiszterhez. Szabadságharcosok támadása Pleiku környékén Amerikai partraszállás a Mekong deltájában SAIGON (MTI) A szabadságharcosok szomba­ton hajnalban harmincperces tüzérségi előkészítés után gya- logisági támadást intéztek az amerikaiak Pleiku mellett fekvő Holloway repülőtere ellen, gya­logságuk egy másik egysége egyidejűleg megrohamozta a kormánycsapatoknak Pleikutól négy kilométerre fekvő egyik őrállását. Ennek az őrállásnak a legénysége biztosítja általában a Holloway-repülőtér külső biz­tonságát. Áz első saigoni hiva­talos jelentések szerint a kor­mánycsapatok súlyos, az ame­rikaiak kevésbé érzékeny vesz­teségeket szenvedtek. Szombaton reggel nyolc óra­kor a Mekong deltavidékében, Saigontól kilencven kilométerre partraszálltak a 7. flotta ten­gerészgyalogosai. Mint az AFP tudósítója rámutat, az ameri­kaiak vietnami intervenciójának kezdete óta elsőízben került sor arra, hogy behatoljanak a del­tavidékre. Ezzel az amerikai hadvezető­ség újabb lépcsőfokot tett meg a háború kiterjesztésében. Az amerikai ügyvédek meg­állapítják, hogy nem helytálló az Egyesült Államoknak az az érvelése, amely szerint a VDK „agressziót” követett volna el Dél-Vietnam ellen. Az ügyvédi bizottság felhívja a figyelmet a Hágai Konvenció 25. cikkelyére, amely megtiltja a védtelen városok, falvak és települések ellen intézett táma­dásokat és bombázásokat. Egy­úttal megjegyzi, hogy az Egye­sült Államoknak tíz éve lett vol­na arra, hogy erőszakmentesen megoldást találjon. Az ügyvédek visszautasítják az amerikai külügyminisztérium­nak azt az állítását is, amely szerint az Egyesült Államoknak a SEATO-szerződés következté­ben kellett beavatkoznia Dél- Vietnamban. A bizottság végezetül felkéri Fulbright szenátort, a szenátus külügyi bizottságának elnökét, hogy a külügyi bizottság vizs jánalk felszólalására. Duclos el­sősorban nemzetközi kérdéseik­kel foglalkozott, rámutatott, egyre több francia fogadja fel­háborodással azokat a bűnöket, amelyeket az amerikai agresz- szoroflc Vietnamban elkövetnek, és szolidaritásukat nyilvánítják Vietnam népével. Duclos kijelentette: amikor a Szovjetunió a vietnami népet segíti. Lenin szellemében és a proletár internacionalizmus el­vednek megfelelően jár el. Ez a segítség azonban még hatáso­sabb lenne, ha a kínai vezetők nem akadályoznák az antiim- periaiista erők egységét. Ily mó­don az agresszort bátorítják tá­madásai folytatására. Az úgynevezett „kulturális forradalomról” szólva megálla­pította. hogy a valóságban ez az általános kulturális forrada­lom nem kívánja a kapitaliz­mus által örökül hagyott tudo­mányos, műszaki és kulturális hagyományokat birtokba venni és a szocializmus építésének szolgálatába állítani. Helyette olyanfajta megnyilvánulásokra ad alkalmat, amelyek eltorzít­ják a kommunizmus arculatát, és valójában a Kínai Kommu­nista Párt és a kínai munkás- mozgalom ellen irányul. 1 Ez derül ki a szakszerveze­tek elleni támadásokról érkező hírekből. Ebben a helyzetben már nem lehet hallgatni azon a címen, hogy minden kom­munista párt szuverén módon mgaa határozza meg politiká­ját. A szocialista országok egy­sége a vietnami segély össze­hangolására minden kommu­nista pártot érint. Jacques Duolos a továbbiak­ban méltatta az 50. évforduló­jához közeledő Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentő­ségét. Ezután a külföldi küldöttsé­gek vezetői közül szólaltak fel többen. Berlin konkrét választ kér A Neues Deutschland mai szá­ma „Komoly válaszra van szük­ség” című vezércikkében konk­rét bonni választ sürget az NDK 10 pontos javaslatára, amelyet Walter Ulbricht, az NDK ál­lamtanácsának elnöke ismerte­tett újévi üzenetében. A javaslat a két német állam viszonyának megjavítását céloz­za és a két kormány megegye­zését sürgeti a normális kap­csolatok kialakítása érdekében. A vezércikk aláhúzza: eljött az ideje annak, hogy történjék valami, ami 1967-et békeévvé teszi és megnyitja az utat a két német állam és polgárai békés gálja ki a vietnami amerikai in- I egymásmelletti és együttélése tervenció jogi helyzetét I előtt

Next

/
Thumbnails
Contents