Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
Számvetés Tassen . Ismét nyitva a RUDAS-FÜRDŐ MagvfzsgáM és takarmánvvizsgáló laboratóriumok a Szovjetuniónak Az Esztergomi Labor Műszeripari Művekben az idén 300 magvizsgálót és 70 takarmányvizsgáló laboratóriumot gyártanak szovjet megrendelésre. A harmadik ötéves terv végéig több mint 1700 komplett mező- gazdasági laboratóriumot vásárol a Szovjetunió az esztergomi üzembőL Mint ez általában szokásos, Tasson is a számvetés jegyében teltek el az 1966-os év utolsó napjai. Tanácsülésen, a tsz-ek vezetőségi ülésein, közgyűlésein értékelték a község, illetve az egyes gazdasági egységek eredményeit, s ezek tükrében kutatták a fejlődés további lehetőségeit. Milyenek nálunk az eredmények? Biztatóak a további előrehaladás szempontjából. Községünk vízhálózata egy kilométerrel bővült, leraktuk az új iskola alapját, felújítottuk az egészségházat, az orvosi rendelőt és a régi iskolát. Előkészítettük a művelődési otthon rendbéhozását, könyvtárunk állománya pedig ötezer forint értékű könyvvel gyarapodott. Közös gazdaságaink Tasson még soha el nem ért eredményeket mutattak be. Kenyérgabonából 15,9 mázsa termett holdanként. a burgonya termésátlaga megközelítette a 120, a kukoricáé — a májusi morzsolt- ban — a 19 mázsás átlagot. Az egy személyre jutó jövedelem az 1965. évihez képest 6—7 százalékkal emelkedett az előzetes számításaink szerint. Sorolhatnám még az előreha Iadás példáit. A legfontosabb eredménynek mégis azt az egy séges cselekvő képességet és tudati fejlődést tartom, amely termelőszövetkezeti parasztságunk, s a község egész lakosságának Mikor üzemi baleset a baleset? Egy helyettesítés következményei Munkaügyi perek a Legfelsőbb Bíróság előtt Egy vasipari üzemben baleset történt: a brigádban dolgozó négy nő egyike átvette a másik brigádtag gépének kezelését, s miközben egy pillanatra elfordult, hogy szemét védje a szilánkoktól, a fűrész elkapta a kezét és összeroncsolta. Kártérítési perében a két alsófokú bíróság ellentétes döntése után végül is a Legfelsőbb Bíróság ítélkezett. A végső döntés indokolása szerint maga a sérült, a brigád többi tagja, de a vállalat is vétett a szabályok ellen, mert minden dolgozó csak a számára kijelölt munkahelyen végezheti munkáját. A megsérült asszonynak le kellett volna állítania a gépet, amikor a másik brigádtag elhagyta a helyét, 6 azonban egyszerre két gép kezelését vállalta és ez végül is balesethez vezetett. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy e szabályellenes gyakorlat már évek óta fennáll az üzemben, s ezért a vállalat vezetői is felelősek a balesetért. Cukrászdában találkozott az állami gazdaság több vezetője, közöttük egy mérnök is, aki a közelben lakott. A megbeszélés közben a mérnök a gazdaság motorkerékpárját kölcsönkérte és hazament rajta. Később a gazdaságba is elment, majd visszafordult, s miután a társaság tagjait már nem talalta a cukrászdában, ismét hazaindult. Közben egy szembejövő teherautót ki kellett kerülnie, s leszorulva az útpadkára, megsérült. A kártérítési perben az elsőPETŐFI NÉPE A Magyar Szorialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 16-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-69 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U.-8Ő index; 25 06$ ' ' fokú bíróság elutasító ítéletet hozott, kimondva: nincs bizonyíték arra, hogy a cukrászdában tartott összejövetel hivatalos volt és azon a később megsérült mérnök munkaköri kötelezettségből vett részt. A baleset tehát nem tekinthető üzemi balesetnek. Fellebbezés után a másodfokú bíróság megítélte a kártérítést, azzal az indoklással, hogy a baleset üzemi baleset, mert a felperes mérnök a cukrászdában munkájával összefüggésben tartózkodott. A másodfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság törvénysértőnek minősítette, s a járásbíróság ítéletét hagyta helyben. A jogszabály értelmében — hangzik az indokolás — a baleset üzemi jellegének megállapításánál a munkából való elindulás szorosan összekapcsolódik a hazatéréssel. A kerületvezetői értekezletről való távozással a felperes — a mérnök — munkaköri tennivalója befejeződött, a cukrászdái összejövetel tehát nem ítélhető munkaértekezletnek, s így a baleset sem tekinthető üzemi balesetnek. A kártérítési igénynek így semmi alapja nincsen. munkájában megnyilvánult. Erre építve biztosan törhetünk a cél felé, melyet a IX. kongresszus határozata így fogalmazott meg: „... népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása”. Községünk kis közösségének érdeke megegyezik az országos célkitűzéssel, s e nagy célkitűzéshez igazítjuk munkánkat. Ezt bizonyítják azok az életrevaló, okos javaslatok, kezdeményezések. amelyek a községi, termelőszövetkezeti és pártfórumokon elhangzottak. Csak néhány példát! A tsz- ben keresik a lehetőségét, hogy saját erőből hogyan lehetne fizetett szabadságot adni. a dolgozóidnak. fürdőt és öltözőt építeni a tsz-majorban. a munkadíjazás differenciáltabb módszereivel fokozni az anyagi érdekeltséget, szilárdítani a munkafegyelmet. fokozni a társadalmi bizottságok tevékenységét. Minden lehetőség adott, hogy ezek a javaslatok az idei tervekben valóra is váljanak. Redő Ferenc Tass Hosszú tatarozás után ismét a közönség rendelkezésére áll a 1-város legrégibb nyilvános fürdője, a Rudas, amelynek gyógyhatású vizéről már a török hódoltság korából is maradtak feljegyzések. A kád- és gőzfürdő, valamint az uszoda mellett az év első napjától kezdve megnyílt az ivócsamok is, amelyet az Er- zsébet-híd budai hídfőjénél helyeztek el. Újdonságnak számít a Rudas úgynevezett szájzuhanyozója. Ez a különleges zuhanyozó-rózsákkal ellátott gyógyászati készülék a fogágy-megbetegedé- sek kezelésére alkalmas. A Ju- ventus-forrás rádiumtartalmú gyógyvizét másfél atmoszférás erős sugárban a fogágyakra irányítják; a tapasztalatok szerint 15 ilyen kezelésből álló kúra nemcsak a vérzést szünteti meg, de a már meglazult fogak rögződését is elősegítheti. Fényképeink a szájzuhanyozót, valamint az újjáépített uszoda medencéjét mutatják. (Wormser Antal felvételei.) Van-e élet a Marson? Miután az épülő fal tizennyolcadik téglája is helyére tétetett, Ványa bácsi, a kőműves, ünnepélyesen kihirdette: — Cigarettaszünet! Nemdohányzó segédje, a Vitya még elhelyezte a tizenkilencedik téglát a feje alá és végignyúlt a deszkán. — Mi a véleményei Ványa bácsi — kérdezte, majd rövid gondolkodás után folytatta — van-e élet a Marson? — Nincs — biztosította komoran Ványa bácsi Vityát. — Már tegnap megmondtam neked, hogy ha lennének emberek a Marson, már régen bemutattak volna őket a tv-ben. — Akkor hogy kerültek a csatornák a Marsra? — gg mind ostobaság! — S Ványa bácsi hatalmas füstfelhőt eresztve rövid gondolkodás után még hozzátette: — Ha, mondjuk lennének a Marson marslakók, már régen eljöttek volna hozzád látogatóba. Igaz, hogy te egyáltalán nem érdekelnéd őket. — Hogy-hogy nem érdekelném? — háborodott fel Vitya, — Mit hangoskodnak, elvtársak? — kérdezte az odaérkező munkavezető. — Sn azt mondom, hogy vannak a Marson értelmes lények — fordult hozzá Vitya —, Ványa bácsi pedig azt állítja, hogy nincsenek! .— Persze, hogy nincsenek! — jelentette ki Ványa bácsi. A munkavezető olvasott embernek tartotta magát és a világért sem mulasztotta volna el az alkalmat, hogy kifejthesse a felvilágosultság jegyében alkotott véleményét. — A Marson nincs szerves élet — ez tudományos tény — jelentette ki megfellebbezhetetlenül. — Ami a homo sapiens-t illeti, hogy úgy fejezzük ki, a természet értelmes... — Szóval az nincs? — szakította félbe a mun-, kavezetöt Ványa bácsi. — Se homo, se sapiens, se természet. Akkor ért oda a maltert szállító gépkocsi. A sofőr pillanatok alatt értékelte a helyzetet és aktívan bekapcsolódott a vitába. Fentről lemászott a darukezelő és megtudván, hogy miről van szó, magas röptű fejtegetésekbe bocsájt- kozott, melyek már-már a csillagászati tudomány határait súrolták. A szomszédos épülő házakból siettek a stukatúrozó munkások, hogy részt vehessenek az értekezésen, hol ennyire égetően fontos kérdést vitattak meg. Ványa bácsi és Vitya körül nőtt a tömeg. Valamelyik járókelő megijedt a nagy csődülettől, bajt gyanított és kihívta a mentődet. Markos mentőápolók szétlökdösték a tömeget és döfésre kész injekciós tűvel robbantak be a kör közepére. Kórusban kérdezték tőlük: — Van-e élet a Marson? De a mentők már nem értek rá válaszolni. Berobogott a rendőri készültség. Meghallgatva minden érvet pro és kontra tisztázták a tényállást és egy korosabb őrmester javasolta, hogy demokratikusan döntsék el a kérdést — általános szavazással. A javaslatot barátságtalan kacaj fogadta. Ekkor az őrmester a filozófiai álláspontjáról nyűit a kérdéshez: — Ha a Marson lennének gondolkodó polgártársak, akkor lennének események is. Amennyiben a Marsról bejelentés nem érkezett ... — Következtetéseid nem helyesek gyermekem — szólalt meg ugyanekkor Ug Lug, a marsi obszervatórium föcsillagásza, felemeltbe fejét a teleszkóp szemlencséjéről. — Az, amit te értelmes magatartásnak nevezel, értem alatta az építkezést, nem bír el semmilyen kritikát. Ugyan melyik értelmes marslakó építkezne ilyen tempóbanl
