Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A tanácsok áldozatkészségéből Kétmillió forint könyvtárak felúj í fására Az első „könyvbarátház“ tervei xxn. ÉVF., 5. sz. Ara 60 fillér 1967. JAN. 6, PÉNTEK ■ r r.r r •« fii f r Irányítás es önállóság M os tanában gyakran szóba kerül a tanácsok mezőgazdasá­got irányító tevékenységének tartalmi változása a gazdasági reform előkészítése, majd a megvalósítása időszakában. Szá­mos értekezlet, eszmecsere zaj­lott le már megyénkben is, ez­zel kapcsolatban. A termelőszö­vetkezetek helyzetében, számos változás történik, ami összefügg a tanácsok irányításának tartal­mi jellemzőivel. A párt IX. kongresszusának a mezőgazda­ságot érintő döntései elsősegí­tik, hogy az új helyzetben a termelőszövetkezetek gazdálko­dása gyorsabban fejlődjön. Szá­mos. a közös gazdaságokat érin­tő fő kérdésben hozott határo­zatot a kongresszus, t.ovább kor. szerűsödik a termelőszövetkeze­tek tervezése, bővül gazdasági tevékenységük, nagyobb lesz a termelőszövetkezetek saját gaz­dasági alapjainak jelentősége. Mindez érinti az államigazgatá­si szerveik és a közös gazdasá­gok kapcsolatát. Az erről szóló viták során azt minden esetben leszögezték, hogy a termelőszövetkezetek működése az új gazdasági irá­nyítás rendszerének előkészíté­se, valamint bevezetése után sem nélkülözheti az állami fel­ügyeletet. Az általános érvé­nyű jogszabályokkal meghatá­rozott ügyekben a jövőben is szükség van az államigazgatás szerveinek ellenőrzésére és ar­ra, hogy ezek a szervek gon­doskodjanak a törvényességről, a rendeletek betartásáról. A ké­szülő új szövetkezeti törvény és a gazdasági irányítás új rend­szere elősegíti majd. hogy az államigazgatás szervei a hatás­körükbe utalt ügyekben a szö­vetkezeti demokrácia megsérté­se nélkül érvényt tudjanak sze­rezni intézkedéseiknek, határo­zataikat szükség esetén kény­szereszközökkel is végre tud­ják hajtani. Számos intézkedés történt már. A termelőszövetkezetek tervezésének kötöttsége —, mint ismeretes — megszűnt. Most a zárszámadások felülvizs­gálatánál és megerősítésénél is történtek változások. A megerő­sítés valamennyi termelőszövet­kezetnél elmarad. A jól gazdál­kodó termelőszövetkezetek fe­lülvizsgálata is megszűnt. Csu­pán a még gyenge gazdaságok zárszámadásának felülvizsgála­tát. végzik a járási szervek. Gyakran esik szó többek kö­zött a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének ki­bővítéséről, mellék-, segédüzem­ágak létesítéséről. Közismert, hogy az erre vonatkozó régebbi rendeletet az élet már túlhalad­ta. a törvényhozás foglalkozik a termelőszövetkezetek mellék- tevékenységének újabb jogi sza­bályozásával és kiterjesztésével. Addig is, amíg ide vonatkozóan új jogszabály nem jelenik meg, a gazdasági irányító szervek és a tanácsok végrehajtó bizottsá­gai egyes esetekben a jelenlegi szabályozás keretén túlmenő te­vékenységre is adhatnak enge­délyt. Ezt megelőzően azonban gondosan kell megvizsgálni, hogy a szóban forgo tevékeny­ség bevezetésének megvannak-e a tárgyi és személyi feltételei. Az azt irányító személyek er­kölcsi és politikai megbízható­sága kellő garancia-e az esetle­ges visszaélések megelőzésére. Külön figyelemmel kell kísérni, hogy a termelőszövetkezetek le­hetőleg saját gazdáikat vonják be ebbe a tevékenységbe, tekin­tettel arra, hogy mindinkább előtérbe kerül a tagok folya­matos foglalkoztatásának szük­ségessége. Megállapítható a tanácsi me­zőgazdasági szakigazgatási szer­veik tevékenységéről általában, hogy a termelőszövetkezetek szakmai irányítását eredménye­sen ellátták eddig. Az élet azon­ban előrehaladt és a régi mód­szerek ma már nem időszerűek, újakat kell keresni. A régi ke­reteket feszíti a korszerűbb tar­talom és nem lehet már a régi módon irányítani. Ezért került napirendre az új gazdasági re­form és ennek kapcsán a taná­csok mezőgazdasági irányító te­vékenysége. A termelőszövetke­zetek nagyobb része „felnőtt”, kiváló képzettségű vezetőik van­nak, akik alkalmasak egy me­zőgazdasági nagyüzem irányítá­sára. Kincs szükség már régi formára az irányításuknál a köz- igazgatás részéről sem. Csök­kenni fog a beavatkozás köre a mezőgazdasági osztályok ol­daláról. ugyanakkor a jövőben az eddiginél határozottabban szorgalmazzák a hatósági ren­delkezések következetes betar­tását. Az irányításból azonban nem hiányozhat a gazdasági ta­nácsadás, a tapasztalatcserék szervezése, a jó módszerek nép­szerűsítése. vagyis mindaz, ami a gazdálkodás további fejlődését segíti. Átmeneti időszakban élünk. A gazdasági reform megvalósítása nyomán beálló változásoknak még csak a kontúrjai látszanak, de az biztos, hogy már az ed­digi intézkedések is elősegítet­ték a gyorsabb fejlődést. K. S.' A múlt esztendőben taná­csaink — a költségvetésben könyvbeszerzésre és dologi ki-' adásokra juttatott két és fél millió forinton kívül — mint­egy kétmillió forintot adtak KÖFA-ból a könyvtárak helyi­ségeinek és berendezéseinek felújítására. Legjelentősebb ezek között a kiskunfélegyházi Hattyú-ház rekonstrukciója. A járási és a városi könyvtár ka­pott itt méltó elhelyezést. A 'községi könyvtárak között minden bizonnyal a mélykúti dicsekedhet leginkább a tanács bőkezűségével: egy régi iskola­épület átalakítása útján terem­tenek hajlékot ebben a község­ben a könyvtárnak. Eddig 400 ezer forintba ke­rült az építkezés. Lesz itt olvasóterem, szabad- polcos kölcsönző és külön if­júsági részleg. Az átalakított könyvtárat a tavasszal adják át ren del tetősének. Két új művelődési házban: Csengődön és Dunapatajon ugyancsak helyet kapott egy- egy könyvtár. Jelentős a har- kakötönyi beruházás is, vala­mint a kerekegyházi, ahol a művelődési otthon szűk helyi­ségéből külön épületbe költöz­tették ki a könyvtárat. Lajos- nvzsén a községi tanács 100 ezer forintot fordított a helyi­ségek rendbehozására. Kisszál­láson a művelődési házban biz­tosított a községi tanács kor­szerű. tágas helyiséget a könyv­tárnak. Az átköltözés óta a könyvforgalom megkétszerező­dött a községben, összegezve: a megye tizenegy községé­ben lelt új otthonra múlt esztendőben a köny\ tár a tanácsok áldozatkészségéből. Ha azonban a közelmúltról be­számolunk, már a jövő tervek­ről is beszélhetünk. A kiskunhalasi új járási és városi könyvtár építését ebben az évben kezdik el két és fél millió forintos költséggel. A minden tekintetben korszerű könyvtárépület létrehozásához az érdekelt tanácsok egymillió forinttal járulnak hozzá. Számos helyen vették tervbe a könyvtárak bővítését, így többek között Kecelen, ahol már régebben szükségessé vált a bővítés. A megyei könyvtár­igazgatási szervek Kecelen sze­retnék létrehozni az ún. „könyvbarátházat”. aminek prototípusát Somogy megyében valósították meg. Klubbal és eszpresszóval összekapcsolt könyvtárépület ez, amely komplex formában tölti be hi­vatását. A keceli községi tanács hajlandó erre a célra 100 ezer forintot áldozni. azonkívül ugyanolyan értékű társadalmi munka is biztosítva van. Több községben égetően sür­gőssé vált már a könyv­tárhelyiség bővítése, illetve tatarozása. Nagyon szűk, elhanyagolt álla­potú a könyvtár Pirtón, Szalk- szentmártonban és a Páhi köz­ségben. A nagy múltú kun- szentmiklósi könyvtár mindösz- sze egy szobában szorong, ezért bővítése most már elodázhatat­lan feladat. Ezt a községi ta­nács egy lakás kiürítésével szándékszik megoldani. A szó­ban forgó lakás régebben is a könyvtárhoz tartozott. Égetően fontos — és remél­jük, hogy az új évben megol­dódik — a kecskeméti és ba­jai könyvtárak olvasóterem­gondja is. Kecskeméten a ta­nács ígéretet tett egy tágas ol­vasóterem biztosítására, Baján p>edig — a könyvtár mellett levő fodrászüzlet átköltözésével — ugyancsak lehetőség nyílik az olvasóterem megnyitására. B. J. Megérkezett a nyolcadik Jó a kapcsolat a jelenleg már 68 erőgéppel rendelkező mély­kúti Alkotmány Tsz és a Kis- szá.lási Gépállomás között. A közös gazdaság, noha tekintélyes méretű javítóműhellyel rendel­kezik, a nagyjavításra, generálo­zásra szoruló traktorait a gépál­lomással hozatja rendbe. Az cí­műit évben nyolc gép esett át ilyenfajta javításon. Felvételün­kön: a gazdaság központjába megérkezik a nyolcadik, telje­sen újjászületett erőgép. Együttműködés a kommunisták és a többi baloldali párt között Csütörtök reggel a Párizs mel­letti Levallois-Perret korszerű sportcsarnokában folytatta ta­nácskozását a Francia Kommu­nista Párt szerdán megnyílt XVIII. kongresszusa. ^ A küldöttek az „Egység a de­mokratikus, független és virág­zó Franciaországért” című be­számolóhoz szólnak hozzá, s megkezdődött a külföldi kül­döttségek vezetőinek felszólalá­sa is. Az FKP kongresszusának csü­törtök délelőtti vitájában min­den felszólaló elsősorban a kom­munisták és a többi baloldali párt közötti együttműködés je­lentőségét méltatta és saját szervezetének tapasztalataival igazolta az FKP Központi Bi­zottsága és a demokrata-szocia­lista baloldali szövetség leg­utóbbi megállapodásának he­lyességét. A délelőtti vitában részt ve­vők éles szavakkal bélyegezték meg a kínai vezetők szakadár, [kalandor politikáját és konkrét [példákat soroltak fel arra, ho­gyan igyekeznek anyagi eszkö­zökkel is megingatni a francia 'munkásokat és szembeállítani őket a Központi Bizottság irány­vonalával. A délelőtti ülés utolsó felszó­lalójaként kapott szót Arvid Pelse, a Szovjetunió Kommunis­ta Párja Politikai Bizottságának tagja. Pelse hosszan tartó viharos tapssal fogadott beszéde végén felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a Francia Kom­munista Párt XVIII. kongresz- szusához intézett üdvözletét, majd átnyújtotta Waldeck Rochetnak az SZKP ajándékát: a moszkvai űrhajós emlékmű makettjét és a Lenint ábrázoló festményt. A kongresszus részt­vevői az Intemacionale elAne- kelésével köszöntötték az aján­dékot átadó szovjet küldöttsé­get. Képünk: a küldöttek a beszá­molót hallgatják.

Next

/
Thumbnails
Contents