Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

t oldal 1967. január 29. vásárnál» Ifjúsági mozgalmunk egy éve Beszélgetés Borsos Györggyel, a KISZ megyei bizottsága első titkárával magyar ifjúmunkás építőbri­gádnak is. A középiskolák tanulmányi versenyednek szervezésében szintén aktívan közreműködtek a KISZ-szervezetek, és a leg­több iskolában a továbbtanu­lásra javasolt fiataloknál az eddiginél jobban figyelembe vették a KISZ véleményét, jel­lemzését. A társadalmi munká­ban, a kulturális tevékenység­ben, a tanulmányi ■ színvonal emelésében, az iskolai fegye­lem megszilárdításában, a spor­tolási, szórakozási lehetőségek megteremtésében ugyancsak építhettek a tantestületek a KlSZ-szervezetekre. A kisebb rendezvények mel­lett politikai demonstrációk so­rozatát rendezték. Ezek során mintegy hatvanezer Bács me­gyei fiatal fejezte ki tiltako­zását az USA vietnami agresz- sziója miatt, s a megye ifjú­sága mintegy 400 000 forinttal növelte a vietnami szolidaritási számla befizetéseit. KÉRDÉS: Hogyan alakult a no­litikai oktatásban részt vevő fia­talok száma, és milyen eredmé­nyek születtek az egyéb poli­tikai akciókban, a kulturális és sportmimkában? A KÍSZ-szervezetek munká­ját. a megyében fokozottabb mozgalmasság, aktívabb cselek­vőkészség jellemezte 1966-ban, mint az előző időszakokban. A fiatalok helytállását, a KISZ szervezeti tevékenységének, vonzerejének, tekintélyének fej­lődését a példák sokasága bi­zonyítja. Ezek a KISZ — 1966- ra meghirdetett —, „Tervez­zünk és cselekedjünk együtt!”, ,',Vádoljuk az imperializmust!” és a „Szót kér a KISZ-tag” politikai jelszavainak eredmé­nyes megvalósítását Is jelzik. Borgos György elvtárssak a KISZ megyei bizottsága első titkárával folytatott beszélgeté­sünk témája éppen ezért a me­gye KISZ-fiataljainak elmúlt évi társadalmi, politikai, gazda­sági tevékenysége, a végzett munka elemzése, értékelése volt. KÉRDÉS: A KlSZ-flatalok ta­valy — az idősebb korosztály­hoz hasonlőau —> az MSZMP IX. kongresszusa jegyében In­dítottak munkaversenyt a me­zőgazdasági és Ipari tervek va- lőraváltásáért. milyen jelentő­sebb munkásikerek születtek? VÁLASZ: Tavaly — különö­sen a SZOT Elnöksége és a KISZ KB közös felhívása után —, lendült fel a fiatalok körében a szocialista munkaverseny- mozgalom. összesen 350 brigád négyezer tagja tett vállalást az ipari üzemekben, száz brigád­dal több mint 1965-ben. A régi és az új ifjúsági brigádok 80 százaléka külön felajánlásokat tett'a párt IX. kongresszusa tiszteletére, a szocialista cím elnyerésére, és az újonnan ala­kult több mint 200 új ifjúsági brigádnak közel 60 százaléka több mint ötszáz tagja, már a küzdött, illetve küzd a szocia- ^^^tt tőberi SzSisto törrfdahim lista cím elnyereseert. f mélykúti tf Élet három évfordulójának meg­Az üzemekben, a KISZ me- leánybrigádja, valamint a já- ünneplése szerepelt program- gyed jellegű brigádversenyeket nosfaalmd tsz-közi vállalkozás lufcban, A honvédelmi nevelő- is meghirdetett, ebbe az ifibri- fiataljai. A múlt év tavaszán Mszabadula­mintegy 8500 holdról a falusi évfordulójának, május 1­fiatalok vezették el a talajvi- ne“; ® megünneplése, s az egyéb zet. Mintegy hatezer holdról c®ernenye^cben való közreműkö- takarították be a gabonát, a a a datálok a*t"- , , , , . . . kiskunhalasi és a Városföldi tavltasat­pogyár, a Kiskunhalasi Faipari Állami Gazdaságban pedig tár- A kulturális és sportrendez- Vállalat fiataljai szerepeltek a sadalmi munkában végezték él vények, az úttörők különféle legeredményesebben. A „Ki a gabona tisztítását. A betaka- akciói nemcsak a fiátalok tízez- minek mestere?” megyei eszter- rítás idején a gépek javítása- reit mozgósították tavaly, ha­ban, karbantartásában — töb- nem a legtöbb esetben a felnőtt bek körött —, a Kiskunfélegy- lakosság elismerését s kivívták házi Gépjavító Állomás fiatal- a megye városaiban és közsé- jai, a Városföldi és az Izsáki be az idén költöznek be a fia­tal házasok. — 1965—66-os oktatási évben csaknem huszonhárom ezren kapcsolódtak be a párt- és KISZ politikai oktatásba. A IX. kérdés: Az elmúlt évben 114 kongresszus anyagát 417 kong- SÄftr." resszusi- körben több mint tíz- szövetkezetekben, állami gazda- dolgozó és kozol tizonhá­ságokban, gépállomásokon az romezer tanuló fiatal tanul- lyen mányozza. A múlt év második a mezőgazdaságban az ifjúsági faleben a KÍSZ-szervezetek a munkacsapatot? „Jelentjük pártunknak” jelszó VÁLASZ: Elöljáróban szeret- ^röltefnében tcvékeTiykedtelc A ném megemlíteni: 1966-ban a k?ngröSszusi előkészületekén kí- megyében 43 ifjúsági brigád gádok egyharmada kapcsolódott be, e többek között a 9. sz. AKÖV, a kiskunhalasi MÁV, a kecskeméti és a félegyházi ci­gályos vetélkedőn száztíz fiatal szakmunkás vett részt, és a megyei legjobb, országosam a 'ülvene-égZe1íz Veíe.h!t AHami Gazdaságokban dolgozó ségesebb ifjúmunkásoknak több készenléti brigádok álltak helyt mint 100 újítását fogadták el példásan. A megyében több tavaly, s bevezetésük közel fél mint ezerháromszáz ifjú trak- millió forint hasznot hozott a toros vett részt a munk^iver- népgazdaságnak. senyben, és teljesítette túl éves Paprikás ügy gelbem. Bubor Gyula Rövid idő alatt két, egymás* sál szinte párhuzamos pert foly­tatott a bíróság a Kalocsa- vidéki Fűszerpaprika és Kon­zervipari Vállalat, valamint a kalocsai Iszkra Termelőszövet­kezet között. Nem véletlen, hogy mindkettőt a tsz nyerte meg. — Amint a bíróság egyik ítéletének indoklásában meg­jegyzi — a paprikaüzem sza­bálytalanul járt el. Az egyik perről a múlt év december 11-i számunkban már írtunk. Most ismertetjük a másikat, amely* ben a napokban hozott jogerős ítéletet a megyei bíróság. Nézzük, mi indította a terme­lőszövetkezet vezetőit arra, hogy a szerződésből eredő vitát tör­vényi útra vigyék, s miért ítél­te meg a bíróság a közös gazda­ságnak a több mint 137 ezer fo­rintot. Mi volt a szerződésben? Három évvel ezelőtt, ponto­sabban 1963. december 14-én termelési szerződést kötött a kalocsai Iszkra Tsz a paprika­ipari vállalattal. Ebben meg­állapodtak, hogy a tsz 3400 má­zsa fűszeipaprikát ad át az üzemnek a hivatalos átvételi ár ellenében. Külön kikötés volt a szerződésben, hogy a tsz a ter­mék egy részét addig tárolja (utóérleli), míg a paprika ned­vességtartalma 60 százalékra csökken. Ezért a vállalat má­zsánként 40 forint felárat fizet. Rögzítették a szerződésben azt is, hogy az így szárított papri­kát az átvétel idején a szedési súlyra kell visszaszámolni és a konzervipari vállalat annak megfelelően fizeti az átvételi díjat. A paprikaüzem azonban nem tartotta be a szerződésben vál­lalt kötelezettségeit. A tsz 1964 végén — a megállapodás sze­rint — 217 ezer 799 kiló nyers paprikát adott át a vállalatnak, a termés többi részét ládákba rakta és szárította. Mikor elér­kezett az átadás ideje, vagyis a száradás következtében 60 szá­zalékra csökkent a paprika víz­tartalma, beszállította a válla­lathoz, ahol átvették. A tárgya­lás során a termelőszövetkezet­nek a könyvszakértő által is megvizsgált kimutatásai szerint 1964-ben 350 ezer 691 kiló pap­rikája termett, amit teljes Jelentős népgazdasági haszon­nal járt a megye üzemeiben az a csaknem 30 000 normaóra­megtakarítás, amit mintegy tervét. Hasonló eredményt ho­zott a kombajnosok versenye. Az állami gazdaságokban a nyár folyamán — a 12 ifjúsági építőtáborban — közel tízezer 1500 ifjúmunkás ért el, továb- középiskolás segédkezett a gyü- bá a munkaversenyben részt- ™ölcs- és zöldségszedésben, vá- vevő fiatalok több mint 42 000 ^Satasban csomagolásban. Az óra társadalmi munkája A he- ePltQtaborok közel 400 000 fo- ora társadalmi munkaja. A he rinttal túlteljesítették előirány­lyi es központi vednokvallalas- zatukat. Az őszi tanításmentes ban többen vettek reszt, mint munkanapokon az úttörők, kö- 1965-ben. A központi védnöksé- zépiskolások, és felsőfokú tan­gók közül kiemelkedett a vegy- intézeti hallgatók — összesen ipari létesítmények beruházá- több mint háromezren —, sairiak segítése. Ennek kereté- mintegy 31 000 hatórás munka­ben az ÉM. Fémmunkás Vál- naP°,t dolgoztak a megye álla- lalat Kecskeméti Gyáregysége, szövetkezeti gazdaságai­a Félegyházi Vegyipari Gépgyár ifjúmunkásai, a helyi védnök­ségvállalások teljesítésében pe­dig a kiskunhalasi DÁV ifjú­munkásai értek el kiemelkedő sikereket. Ismeretes, hogy a KISZ a harmadik ötéves tervben 10 000 lakás felépítését vállalta orszá­gosan. A megyében terv szerint KÉRDÉS: Milyen fejlődés ta­pasztalható a megye tanintézeti Kisz-szervezeteinek munkájá­ban? VÁLASZ: A szakmunkásta­nuló intézetekben mintegy há­romezren vettek részt a Szak­ma Kiváló Tanulója-versenyek- ben, Összesen negyven szaltmá- bdn. A versenyekben több mint kétszázan kaptak jelvényt, hu­500 KISZ-lakást hozunk tető alá szónhat tanuló az országos ver­ebben az időszakban. Tavaly 84 senyen is jól szerepeit. Közü- KlSZ-lakást adtunk át, jelen- lük két felszabadult ácstanuló leg 120 újabb lakás épül, ezek- tagja volt a Mongóliában járt Varjú Pál Csütörtökön, a délutáni órák­ban, életének 65. évében el­hunyt id. Varjú Pál, a Kecske­méti Városi Ta­nács szociálpo­litikai csoport- vezetője. Búcsúzóul, s emlékeztetőül íme dióhéjban az élete; 1902-ben, Rá­csán született. A félárva fiú 1948-ban lett tagja a párt­nak. 1953. óta vezetőségi tag­ja a tanácsi pártalapszerve- zetnek, s vá­lasztott vezető­je a munkahe­lyi szakszerve­zeti bizottság­nak. 1951-től foglalkozott a városi tanács­nál szociális ügyekkel, s 1954-től volt a 15 éves korában már vasúti pá- szociálpolitikai csoport vezetője, lyamunkás Kecskeméten. 1922- 1958-ban választották először ia­hen szerény hivatalsegédi kiné- nácstaggá Kadafalván. vezés reményében nyolchónapi , , , , , ingyenmunkát vállalt a java- , emcsak munkahelyen — a dalmi hivatalban, ahol 1943-ig varosban, s a messzi tanyákon fogyasztási adóőrként dolgozott. *s vsrek ismerték, tisztelték, A felszabadulást követő napok- szerettek. ban aközött az öt ember kö- városi tanács fc a Közal- zött volt, akik elsőnek láttak kalmazottak Szakszervezetének »r-rsst,’”. ­közigazgatás miamennyi ágát, s ^tnten tagja volt _ saját ha- közben részt vett minden társa- i^tOduak tekinti. Búcsúztatása dalmi, városi feladat megoldd- és . temetése hétfőn délután 3 sában, a földosztástól a mező- órakor lesz a kecskeméti új gazdaság átszervezéséig. köztemetőben. mennyiségben az említett üzem­nek adott át. Ennek ellenére a Vállalat csupán 320 ezer 742 kiló nyerspaprika átvételét is­merte el, ami alatta marad a szerződésben kikötött súlynak. A tsz, mikor kézhez kapta az elszámolási kimutatást, rögtön kifogást tett a szárított papri­kának nyers súlyra történő Visszaszámítási módja és az el­len, hogy a válalat nem fizette még az utóérlelésért megígért és jogosan járó 40 forint má- zsánkénti felárat. Elindul a per Ha az átszámítással nem is, de a - 40 forintokkal kapcsolat­ban elmondhatjuk, hogy a vál­lalat részéről ez az eljárás nem volt egészen korrekt. Nem kell tehát csodálkozni azon, hogy az Iszkra Termelőszövetkezet sem 1965-ben, sem azóta nem haj­landó paprikatermelési szerző­dést kötni a vállalattal. Pedig az üzemnek sem lehet mindegy, honnan kapja a nyersanyagot és milyen véleménnyel vannak munkájáról a termelők. Tudo­másunk szerint az Iszkra nem egyedüli gazdaság, amely meg­szakította kapcsolatait a szóban forgó üzemmel. A tsz igazának tudatában egyeztető bizottsághoz fordult, de mivel ott eredménytelen maradt az eljárás, a kalocsai járásbírósághoz nyújtott be ke­resetet. A bíróság részletesen elemezte mindkét fél vélemé­nyét, bizonyítékait, szakértőkét hallgatott ki, tanúkat . .idézett meg. Ezek alapján arra kötelez­te a Kalocsai Paprikafeldolgozó és Konzervipari Vállalatot, hogy 15 nap alatt fizessen meg a ka­locsai Iszkra Tsz-nek 137 ezer 720 forintot szerződési elszámo­lásként, ennek 1964. november 15-től számított évi 5 százalé­kos kamatát, valamint 4045 fo­rint szakértői költséget. Ez az összeg a tsz által tény­legesen termelt, s á vállalatnak átadott paprika súlya, valamint az üzem által elismerten átvett paprika súlya közötti különbö­zet árából és a mázsánkénti 40 forintból tevődik ki. A fellebbezést elutasítják A járásbíróság ítélete éllen a konzervipari vállalat fellebbe­zett, de ezt tette a termelőszö­vetkezet is, mert eredetileg 275 ezer forint volt a követelése. A fellebbezéseket a megyei bíró­ság a napokban megtartott tár­gyalásán elutasította és az első­fokú ítéletet hagyta helyben. Indoklásában a járásbíróság bi­zonyítási anyagára támaszkodva fejtette ki véleményét, többek között azt is, hogy az Iszkra Tsz-nek a megítélt összeget meghaladó követelése megala­pozatlan. Komoly figyelmeztető kell, hogy legyen a per, s annak ta­nulságai a Kalocsavidéki Pap- kafeldolgozó és Konzervipari Vállalat jövőben folytatandó munkájára nézve. Többről van itt szó, mint két „partner” összetűzéséről. Kalo­csán és környékén elterjedt ezeknek a pereknek a híre, az emberek — tsz-ek és egyéb gazdaságok vezetői — ismerik a vita alapját, lényegét. Így az­tán húzódoznak attól, hogy ter­melési szerződést kössenek a vállalattal. Természetesen. ez helytelen, hiszen a fűszerpapri­ka nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresett cikk, a gyár zavartalan termelése, nép- gazdasági érdek. Hiba .volna te­hát, ha ez az érdek elkerülhető és talán csak makacskodásból származó perlekedések .miatt károsodást szenvedne. g. a

Next

/
Thumbnails
Contents