Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

WW. január Í9. vasárnap

Kádár János beszéde

(Folytatás az 1. oldalról) nyugodt bizakodással és tiszta lelkiismerettel léphetnek az ország népe elé. Ez a megállapítás természetesen érvényes minden egyes képviselő elvtársra is.

— Sohasem mondtuk, hogy a párt, az állam, a Hazafias Népfront vagy bármely nagy társadalmi intézményünk hiba nélkül. tökéletesen dolgozik. Még kevésbé mondhatjuk ezt egyes emberekről, bárkiről is legyen szó. Népünk azonban politikailag fejlett, nagy történelmi tapasztalatokkal rendelkezik, s felelősséggel, és jól meg tudja ítélni nagy társadalmi szervezeteink és az egyes emberek munkáját Az értékelésben. az ítéletben két döntő momentum játszik szerepet. Az egyik az, hogy eredményes volt-e a négy esztendő munkája, vagy sem. Mindaz, amit a közvéleményről tudunk, azt mutatja, hogy erre népünk igennel válaszol; ágy vélekedik, hogy az országgyűlés eredményesen dolgozott.

— A másik — ami az esetleges hiányosságok kapcsán döntő jelentőségű —, hogy a közvélemény és a nép nemcsak a tettet, hanem a szándékot is nézi. Bizonyosak vagyunk abban — és ennek is nagyon sok jele van —, hogy népünk jól tudja: ez az országgyűlés, feltétlenül a jó ügy odaadó és teljes szolgálatára törekedett. Ezt sem felejtik el az emberek.

Tovább

szélesítjük

demokráciánkat

'— Az új választás törvényszerűen, minden országgyűlés életében azt jelenti, hogy az országgyűlés személyi összetétele különböző, kiküszöbölhetet- len és elkerülhetetlen okoknál fogva változik. Hogy példát mondjak: sajnos, a természetnek megvannak a maga kérlelhetetlen és elkerülhetetlen törvényei, és emberek, akik a jó ügyet hosszú időn át szolgálták, el is égnék ebben a munkában. Országgyűlésünkben, amely ma együtt ül, vannak olyanok is, akik a felszabadulás első napjától, az ideiglenes nemzetgyűlés összeülésétől kezdve mindmáig, sokszor rendkívül nehéz történelmi körülmények között, nagy nehézségeket leküzdve, becsülettel szolgáltak. Lehetséges, hogy ez a harc, ez az odaadás azzal is jár, hogy a következő képviselőházban már nem1 lesznek képesek dolgozni. Ez is szerepet játszik az összetétel változásában.

— Mint képviselőtársaim tudják, most bizonyos értelemben sajátos időszakban és körülmények között üléseztünk. Még együtt ül, működik a képviselőház, a választókerületekben és a különböző, arra illetékes szerveknél pedig mér a jelöléseket készítik elő. A jelölés törvényes programja végső döntéssé azonban csak akkor válik, amikor a törvény előírása szerinti hivatalos aktusok, a jelölőgyűlések lezajlanak, s a kiállított okmányok az előírt helyre befutnak.

— Szeretnék utalni arra is, hogy bizonyos elvek elfogadása gyakorlati következményekkel jár. Az új választójogi törvény, az egyéni képviselői választókerületre való áttérés például — amit a Tisztelt Ország- gyűlés maga határozott el és szavazott meg —, önmagában is elvileg új helyzetet teremt. Azt jelenti, hogy bizonyos értelemben — a központi jelöltekkel szemben — növekszik a helyi jelöltek szerepe és részaránya.

A másik elv, amit már jó ideje hangoztatunk, s a gyakorlatban fokozatosan érvényesítünk, hogy szélesítsük demokráciánkat úgy is, hogy vonjunk be minél több embert a közéleti tevékenységbe és ilyen módon is növeljük az országos vezetők számát. Ez is régi és helyes törekvésünk.

— A demokrácia szegénységi bizonyítványa volna, ha tartósan akarna azzal a megoldással élni — ami a félszabadulás kezdeti időszakában szükség- szerű volt —, hogy egy ember hat-nyoic-tíz, vagy több területen is vezetőként működjék. Arra törekszünk, hogy ezen változtassunk és hogy aki ma nyolc-tíz területen dolgozik aktívan, hat vagy négy területen dolgozzék tovább, s így többet tudjon adni. Törekszünk arra is, hogy új erők is bekapcsolódhassanak az egész fejlődés szempontjából fontos társadalmi munkába.

Növekedik az országgyűlés ellenőrző szerepe

— Sokszor beszéltünk már arról a törekvésünkről is, hogy — a szocialista törvényességnek megfelelően — növelni és erősíteni kell az országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó szerv ellenőrző szerepét a végrehajtó szervekkel, a kormány, az államapparátus vezetőivel szemben. Gondolunk például arra, megvizsgáljuk, s talán a közeljövőben intézkedünk is, hogy az államapparátus legfőbb vezető posztjain dolgozó emberek — elsősorban a miniszterek, s valószínűleg a miniszterek első helyettesei is — olyan viszonyba kerüljenek a parlamenttel, ami mégjobban megfelel a szocializmus igényeinek, törvényeinek és szellemének, azaz mint ellenőrzöttek kerüljenek szorosabb kapcsolatba az országgyűléssel. Ezért úgy gondoljuk, ésszerű, ha az államapparátus csúcsán operatívan és az országgyűlésnek felelősséggel dolgozó emberek között az eddigihez képest csökken a képviselők száma és aránya. Ez következik az elvből és semmiféle ítéletet nem jelent egyetlen emberrel szemben sem.

Kézenfekvő, hogy a legközelebbi országgyűlési ciklusban a képviselőknek nagyobb lesz az elfoglaltságuk és több lesz a dolguk. Ez az egyéni választókerületi rendszerből is következik. Mindenki, aki politikai területen dolgozott, tudja, hogy a választók mo6t nagyobb igénynyel léphetnek fel képviselőikkel szemben. Növekedni fog a képviselők kötelezettsége és elfoglaltsága az országgyűlés testületi munkájában is. Határozott szándékunk — és ezen a téren feltétlenül előrehaladást akarunk elérni —, hogy az országgyűlés munkája fejlődjék, hogy nagyobb hatékonysággal gyakorolhassa azokat az elvitathatatlan jogokat, még inkább eleget tehessen azoknak a kötelezettségeknek, amelyek, mint az ország legfőbb szuverén' testületére, reá hárulnak.

— Ez tehát mind olyan tényező, ami szerepet játszik majd a jövendő országgyűlés személyi összetételének alakulásában.

— Szeretném aláhúzni, hogy a jelenlegi országgyűlés egyet-, len tagja sem került szembe a Magyar Szocialista Munkáspárt vagy a Hazafias Népfront politikájával. Ezt azért említem meg, mert a politika az elsődleges, és ha valakinek eszébe jutna az a régi hagyományos magyar kifejezés, hogy ha valakit nem jelölnek újra, az bukott képviselő, akkor ebben a leglényegesebb politikai értelemben az országgyűlésben bukott képviselő nincs, mert itt ki-ki a maga tehetsége és képessége szerint becsülettel igyekezett szolgálni, képviselni és érvényesíteni azt a politikát, amire választói előtt annak idejfei ígéretet tett.

Ez az ülésszak is bizonyította a magasfokú öntudatot és a szocializmus ügye iránti odaadást,

ami minden képviselőtársunkat

jellemez, s ez tisztességére és becsületére válik valamennyi képviselőnek, aki ennek az országgyűlésnek a munkájában részt vett. Felhatalmazasom van, hogy tolmácsoljam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége politikai és erkölcsi kötelezettségének tartja, hogy azok, akik a jövőben nem képviselőként dolgoznak közéletünkben

— egészségüknek és erejüknek megfelelő mértékben és helyen —, megbecsült és tisztelt emberként aktívan tovább tevékenykedhessenek társadalmunkban és részesei lehessenek annak az ügynek, amelyet mindnyájan szolgálni akarnak.

Engedjék meg kedves képviselőtársak, hogy befejezésül hangsúlyozzam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nagyra értékeli, elismeri az országgyűlés és minden képviselőtársunk munkáját. Köszönetét mond valamennyi képviselőtársunknak azért, hogy az országgyűlésnek tagjaként négy éven át nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy politikánk eredményes legyen. Ugyanezeknek a vezetőtestületeknek a képviseletében és megbízásából

— a magam nevében is — jó egészséget, sikereket, minden jót kívánok mindnyájuknak, akár- hová állítja önöket a párt, a Hazafias Népfront és a becsület, jövendő munkájukban. (Hosszan tartó nagy taps.)

Kedvezményes társas- és családiház-építési akció

az állami gazdasági dolgozók lakásviszonyainak megjavítására

A Minisztertanács határozata

Az állami gazdaságok kereken 120 000 állandó és további 50 000 időszaki dolgozót foglalkoztatnak. Gyakori munkaszervezési nehézségeket és jelentős, évente mintegy ötvenmillió forint többletköltséget okoz, hogy naponta sok dolgozót kell — gyakran nagy távolságból — a gazdaságokba, onnan pedig-haza szállítani. Ennek a helyzetnek egyik alapvető oka az, hogy a gazdaságok lakáshelyzete nem kielégítő.

Az állami gazdasági dolgozók lakásviszonyainak javítására már eddig is történtek központi erőfeszítések és további lakásépítést irányzott elő a harmadik ötéves terv is. A probléma megoldásához azonban szükség van arra, hogy a gazdaságok dolgozói maguk is hozzájáruljanak saját otthonuk megteremtéséhez. Ennek elősegítése érdekében a Minisztertanács úgy határozott, hogy kedvezményes — az országos hitelakciónál kedvezőbb feltételek mellett — társas1 és családiház-építési akciót indít az állami gazdaságok — elsősorban fizikai dolgozói számára. Az akció keretében az építeni szándékozók a következő kedvezményben részesülnek:

Tíz százalékos előtakarékosság

igazolása mellett az Országos Takarékpénztár 25 évi lejáratú kölcsönt nyújt. A kölcsön felső határa százhúszezer forint. A kölcsönszerződés megkötésétől számítva az állami gazdaságoknál munkaviszonyban eltöltött tíz év után a kölcsön tíz százalékát, további öt év után újabb 15 százalékát engedik el.

A gazdaságok ellenszolgáltatás nélkül közreműködnek a házhelyek megszerzésében, de a tervezés az anyagbeszerzés és az építkezés megszervezésében is segítik dolgozóikat. Az építkezők térítés ellenében kérhetik a gazdaság építőbrigádjának közreműködését is. A gazdaságok helyi termelésű építőanyagokat térítés, bontási anyagot pedig bontási munka ellenértékeként adnak az építkezéshez. Ha a bontási aqyag értéke és a bontási munka díja között jelentős d térés van, térítést is kell megállapítani a bontási anyagért. A gazdaságok a bontási anyagot térítés nélkül, a többi anyagot térítés ellenében szállítják az építkezés helyére. Az építkezési akciót 1967-ben kell megindítani, és a következő tíz esztendőben évente ezer társas- és családi ház építését kell biztosítani. (MTI)

A jó munka fiit alma

Készülnek az üzemek a nyereségrészesedés szétosztására

Megyeszerte a vállalatoknál most összegezik az elmúlt évi munka eredményeit. Mennyivel termelt többet az üzem, mit „hozott a konyhára” a dolgozók fegyelmezett munkája, s menynyivel gazdaságosabban állították elő termékeiket. Előzetes adatok alapján néhány vállalatnál kiszámították már, hány nap nyereségrészesedést oszthatnak. Először azoknak a vállalatoknak vezetőit kérdeztük meg, amelyek a lakosság részére végeznek közvetlenül valamilyen szolgáltatást.

357 ezer köbméter víz

— A Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói között mintegy négyheti bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztunk — mondta Bíró Zoltán, a vállalat főkönyvelője. Éves tervünket 2,9 millió forint termelési értékkel szárnyaltuk túl. Különösen az építőrészleg dolgozott jól, amely Kecskeméten 6 kilométer, a környező falvakban és Kiskunfélegyházáin 13 600 méter vízhálózatot épített. Kecskeméten mintegy másfél kilométerrel bővítette a szennyvízhálózatot. Eredményesen dolgozott szolgáltató részlegünk is, s 356 ezer 600 köbméterrel több vizet termelt és juttatott a lakosságnak, mint egy évvel korábban. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy vállalatunk a tervezett 2,4 millió helyett 3,8 millió forintos eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt, s így kerülhet sor ilyen nagymértékű nyereségrészesedés osztására.

Magasabb

műszaki színvonalon

— Előreláthatólag több mint egyheti munkabérnek megfelelő jutalmat osztunk a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat

dolgozóinak — tájékoztatott Roz- gonyi János igazgató. — Vállalatunk eredményei elsősorban annak köszönhetők, hogy javult az anyagszállítás. Egy sor építőipari kisgépet kaptunk, s öt új technikussal bővült a műszaki gárdánk. Ily módon kultúráltabban és gyorsabban tudtuk kijavítani a lakosság által panaszolt hibákat. Éves termelési tervünket 122 százalékra teljesítettük, az egy építőipari munkásra eső termelés 3 százalékkal szárnyalta túl az elmúlt évit. Építési tervünket 5 százalékkal, közvetítő tevékenységünket 66 százalékkal, távfűtési tervünket 53 százalékkal teljesítettük túl.

Versenyben a dolgozók 30 százaléka

— Az elmúlt esztendő rengeteg átszervezéssel, szereléssel járt a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál — mondta Bagi Béla főkönyvelő. — Lecsatolták tőlünk a kiskunhalasi üzemet, ugyanakkor gépi beruházásaink megközelítették a 8 millió forintot. A nyereségrészesedés nálunk alig kevesebb, mint az egyheti fizetés. Tavaly kétheti fizetésnek megfelelő ösz- szeget osztottunk, ez azonban csak látszólag több mint az idei. Évközben ugyanis fizetésrendezést hajtottunk végre, amely mintegy 4,5 százalékkal növelte a nyomda vállalat dolgozóinak bérét. Ha ezt is hozzászámítjuk, már több mint 3 heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedésről beszélhetünk. A nyomda dolgozói körében élénk munkaverseny alakult ki a pártkongresszus tiszteletére, amelyben a dolgozók 80 százaléka vett részt és ez nagyban

hozzájárult ahhoz, hogy 650 ezer forinttal túlszárnyaljuk vállalati eredménytervünket.

45 ezer dollárrul több

A Baromfiipari Országos Vállalat kiskunfélegyházi toliüzemének is sok terméke kerül el a lakossághoz annak ellenére, hogy árui közel 95 százalékát exportálják. Tollhulladékot szállítanak például Olaszországba, Nyugat-Németországba, ahol a kertészetek trágyának használják. Dísztollaik pedig az öt világrészen ismertek. Szabó Lász- lóné telepvezető elmondta, hogy nyolc brigádjuk van, e közül ketten a szocialista címért versengtek az elmúlt évben. A brigádok között kialakult versenynek köszönhető, hogy éves termelési tervüket 126 százalékra teljesítették. A tervezett 151 ezer dollár bevételük helyett 196 ezer dollár bevételt értek el. Eredményeik alapján mintegy 18—20 nap nyereség- részesedésre számítanak.

Tízmillióval

több áru

Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége is több mint egymillió forinttal fejelte meg éves termelési tervét. A szocialista brigádok lelkes versenyének köszönhető, hogy 3 millióval javult a vállalati eredmény, s ennek alapján mintegy 3 heti fizetésnek megfelelő nyereség- részesedésre számítanak — mondta Kiss Mihály számviteli vezető. Része van az eredményekben annak is, hogy a gyár területén több új műhelycsar- noVot adtak át, s száz munkás k- telével már nem a szabadban végzik a termelő munkát, hanem fedett helyen.

N. O-