Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
i oldal 1961?, január 7J, péntek Sokoldalúan van szükség képzett vezetőkre Beszélgetés az SZMT vezető titkárával a szakszervezeti választásokról Mint ismeretes, a SZOT Elnöksége úgy határozott, hogy az alap- és középfokú szakszervezeti szervek újjáválasztását 1967. január 2-a és április 15-e között kell megtartani. A megyében az ezzel kapcsolatos szervezeti és politikai előkészítés megtörtént, jelenleg már a bizalmiak, műhelybizottságok megválasztása foíyik. Most és az elkövetkező hetekben, hónapokban — mintegy 100 ezer szakszervezeti tag — 16183 szakszervezeti tisztségviselőt választ a megyében. Szabó Lajos elvtárssal, az SZMT vezető titkárával a választások jelentőségéről és lebonyolításáról beszélgettünk. — Hogyan fejlődött a megyében a szakszervezeti mozgalom a legutóbbi választások óta? — Az alapszervezetek taglétszáma — s ezzel tömegbefolyásuk, tevékenységük hatékonysága — a párt helyes politikája nyomán kialakult kedvező légkörben tovább növekedett. Az üzemek, gazdaságok, intézmények dolgozóinak szervezettsége 87-ről 91,4 százalékra emelkedett, 1962 óta több mint húszezerrel gyarapodott a szakszervezeti tagok száma. Ezzel párhuzamosan a tisztségviselők csoportja is közel 5 ezerrel nőtt. Ezért nagy gondot fordítottunk a káderképzésre. Alapfokú szak- szervezeti iskolán körülbelül 15 ezer, középfokon 400 aktivistát képeztünk. Hatékonyabbá, sokoldalúbbá vált az alapszervezetek tevékenysége. Az érdekvédelem területén például a társadalombiztosításba bevont dolgozók számának növekedése —, amely 1966-ban már meghaladta a 220 ezret — állította nehézségek elé a szakszervezeteket. Üjabb 20 üzemi kifizetőhely létesült, s több mint száznegyven üzemben végzik már önállóan a nyugdíjelőkészítést. A munkahelyeken 6300 munkavédelmi őr tevékenykedik, s nagy részük van abban, hogy az 1000 dolgozóra eső balesetek száma több mint 9 százalékkal csökkent. Az SZMT munkavédelmi felügyelői 3600 esetben foganatosítottak baleseteket megelőző intézkedéseket. Lényegesen javult azonban a szakszervezetek termelést szervező tömegpolitikai tevékenysége is — hangsúlyozta Szabó elvtárs. — A mozgalmi szervek és gazdasági vezetők szorosabb együttműködése kedvező hatással volt a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakoztatására. Míg 1962-ben 1071 brigád 11 409 tagja, addig 1966-ban már 2025 brigád több mint 20 ezer tagja tűzte célul a szocialista cím elnyerését. Hosszan sorolhatnám még az újítómozgalom eredményeit, le hetne beszélni a különböző sikeres szakszervezeti rendezvényeken, termelési tanácskozásokon egészségesen fejlődő üzemi demokráciáról, a dolgozók élet- színvonalának emelkedéséről. Az utóbbiról talán annyit, hogy az 1966. februári bérrendezés a megyében 25 ezer dolgozót érintett, s az 1965. évi vállalati ered mények alapján több mint 20 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki. Szólhatnék a vállalati döntőbizottságok, társadalmi bíróságok egyre javuló tevékenységéről. Mindezek figyelembevétele mellett, fő törekvésünk tovább javítani, színvonalasabbá tenni a szakszervezeti munkát. Az erőfeszítések ellenére sem mondható, hogy minden üzemben jó az együttműködés a gazdaságvezetéssel, s mindent megtettek már a demokratikus légkör kialakítására A szakszervezeti munkában sok még a tisztázatlan kérdés különösen az új mechanizmus követelményeihez igazodva. A munkamódszereket — az érdekvédelmet és termelést illetően egyaránt — javítanunk kelL — Milyen feladatok állnak a szakszervezetek előtt az elkövetkező időszakban? — Az MSZMP Politikai Bizottságának 1966. május 10-i „A szakszervezetek gyakorlati tevékenységéről és pártirányításuk továbbfejlesztéséről” szóló határozata, majd a IX. kongresszus megszabta az elkövetkező időszakra a politikai, gázadás ági és társadalmi élet fejlesztésére vonatkozó tennivalókat. Eszerint a szakszervezeteknek is hatékonyabban részt kell venni a dolgozók ideológiai képzettségének növelésében, a nép- gazdasági tervek megvalósítására való mozgósításban, a munkakörülmények javítására, az életszínvonal emelésére tetterő- feszítésekben. A politikai nevelő munka homlokterében továbbra is a szocialista hazafiság, a proie- tárintemacionalizmus, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista munkaerkölcs fejlesztése áll. Igen fontos tennivaló a IX. kongresszus politikai célkitűzésének széles körben való tudatosítása. Mindennapos feladata lesz a szakszervezeteknek a gazdasági munka aprólékos problémáinak megoldása, amely a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására, az exportkötelezettségek teljesítésére kell hogy irányuljon. Szakszervezeteink már sok sikert értek el a szocialista munkaverseny szervezésében. Ez továbbra is elsőrendű feladatuk, hozzáigazítani a dolgozók éves kötelezettségvállalásait az új mechanizmus szabta követelményekhez. A jövőben a szocialista munkaversenyvállalások- nák eredményesen kell elősegíteni a megrendelő és a termelő vállalat érdekének összekapcsolását a termékek korszerűsítését, üzembiztonságát, választéknövelését, s nem utolsósorban az áruk idejében történő szállítását. Igen fontos célkitűzésünk az anyagi ösztönzés hatékonyságának javítása, a kereseti aránytalanságok csökkentése. A megyei pártbizottság és a szak- szervezetek megyei tanácsa mindenekelőtt az 1200 forinton alul keresők bérhelyzetét kívánja felülvizsgálni, illetve javítani. Többségük az élelmiszeriparban, a könnyűiparban, a helyiiparban dolgozik. Gondot fordítunk az évek óta stagnáló keresettel rendelkező fizikai munkások bérproblémájának megoldására, akik elsősorban az órabéresek köréből kerülnek ki. Szakszervezeteinknek nagyobb figyelemmel kell kísérni a béren felüli szabad keretek — célprémium, nyereség- részesedés, újítási feladattervek — céltudatosabb, igazságosabb elosztását. A demokratizmus tovább szélesedik az üzemekben. Az üzemi tanácsok helyébe nagyobb irányítási jogkörrel rendelkező szakszervezeti tanácsokat választanak. Mind több üzem szakszervezete végzi majd a társadalombiztosítással kapcsolatos teendőket, a nyugdíjelőkészítést, ellenőrzi a helyi ügyintézést, s bővül a munkavédelmi felügyelők jogköre és hatásköre. — A vezetőség-választások hogyan teszik képessé a szakszervezeteket a megnövekedett feladatok elvégzésére? — Mint ismeretes, a gazdaságirányítási reform a vaUalatoík vezetésében változásokat idéz elő. Ehhez a szakszervezetek is igazodnak oiy módon, hogy a szakszervezeti bizottságok mellett létrejönnek az üzemi szakszervezeti tanácsok. A megyében 8 nagyvállalati szakszervezeti tanácsot és 64 üzemi szakszervezeti tanácsot választanak. Ezeknek a hatásköre és jogköre olyan mértékben növekszik, amilyen mértékben nagyobbodik a vállalati önállóság. Ezek veszik át az üzemi tanácsok által eddig gyakorolt jogköröket és újszerűén alkalmazható vétójogot és a szakszervezeti mozgalom minden területén operatívabb irányítási jogot kapnak. A taglétszám növekedése folytán 30 százalékkal több bizalmit választanak. Jelentősebb szerephez jutnak a műhely- és osztálybizottságok. Mindez megköveteli a szakszervezetek káderhelyzetének javítását. Előreláthatóan a tisztségviselők körében mintegy 20—40 százalékos személycsere lesz. A választások során a dolgozók véleménye érvényesül. A politikailag képzettebb, termelésben élenjáró, a dolgozók érdekeit megfelelően képviselő vezetőségi tagok kerülnek ismét a különböző szakszervezeti posztokra, «- Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig a választásokról? — Eddig minden ütemszerűen zajlott le. A jelölő bizottságokat, bizalmiakat már csaknem mindenütt megválasztották- Jelenleg műhely- és osztálybizottságok megválasztása folyik. A dolgozók aktivitására és érdeklődésére jellemző, hogy a bizalmiak eddigi tevékenységét, megvitatták, elmondták véleményüket és a kötelességüket elmulasztó tisztségviselőket nem is választották újra. Tapasztalataink szerint a IX. kongresszus határozatai felkeltették a dolgozók élénk érdeklődését és számos kérdéssel fordultak a szakszervezeti rendezvények előadóihoz. Ilyenek többek között: a rövidített munkaidő bevezetése, anyasági segély, új gazdasági mechanizmus stb. Emellett számos rosszindulatú híreszteléssel is találkozni. Ezekre a kérdésekre a vezetőségválasztó taggyűléseken megnyugtató választ kell adni. A tisztségviselők jelölésénél arra törekedjenek a jelölő bizottságok és a szakszervezeti tagok, hogy az újjáválasztott vezetőségekbe sokoldalú, bonyolult feladatokat megoldani tudó elvtánsak kerüljenek. Olyanok, akik a párt politikai célkitűzéseit világosan látják, képesek a dolgozók jogos érdekeinek védelmére, s nem utolsósorban a termelésben saját alkotó kezdeményezéseik kibontakoztatására — mondotta végül az SZMT vezető titkára. Nagy Ottó A reform előjelei a cipőgyárban Bármelyik üzembe látogat is a riporter mostanában, találkozik a gazdaságirányítási rendszer reformjának előjeleivel. Az Alföldi Cipőgyár Félegyházi Üzemében két pillanatot rögzítettünk filmszalagra, amelyeket elég néhány mondattal kiegészítenünk és máris kitűnően illusztrálják az előbbi állításunkat. A szabászat melletti kis irodahelyiségben kaptuk lencsevégre Lengyel Ferenc igazgatót és Fekete Pál művezetőt. Egy új .női cipőmodell kialakításán fáradoztak. Bár kitűnő szakemberek mindketten, mégsem könnyű a dolguk, hiszen jó minőségű, divatos típust szeretnének gazdaságosan gyártani, mégpedig á lehető legrövidebb időn belül. Különben könnyen megelőzheti őket s piacon valamelyik másik üzem — hallottuk Lengyel FerenctőL Nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy e törekvések mögött már a gazdasági reform érződik. De hadd jegyezzük meg még ezt is: az, hogy olyan vezető áll az üzem élén. aki 1920 óta van a szakmában, és így nem csupán utasítással serkenti a gyártmányfejlesztést, hanem néhány jó tanáccsal is tud szolgálni, szintén jól harmonizál a reform célkitűzéseivel. Másik felvételünk a talpszabászatban készült. Itt sem kellett sokáig nyomozni azok után a bizonyos előjelek után. Ezt az üzemrészt ugyanis a múlt év derekán szervezték át a termelékenység növelése céljából, a gazdaságosság jegyében. Az átszervezés lényege röviden ennyi: korábban a* Alföldi Cipőgyár kecskeméti és félegyházi üzemében is működött felsőbőr- és talpszabászat. Most már Kecskeméten készül az összes felsőrész, a talpgyártást viszont — a gépek átcsoportosításával — Félegyházára összpontosították. Eredménye: nagyobb szériák készülnek mindkét alkatrészből — kevesebb munkaidő vész kárba a gépek átállítása miatt, ez pedig előnyösen befolyásolja a termelékenységet. De megmutatkozik az átszervezés előnye abban is. hogy azóta kevesebb anyag kerül a hulladékba, könnyebbé vált a munkaszervezés és a technológia tökéletesítése. (Békés — Pásztor.) Dr. Soós Gábor előadása Baján A termelőszövetkezeti vezetőképzés keretében dr. Soós Gábor, földművelésügyi miniszter- helyettes tartott előadást „A külföld mezőgazdasága” címmel január 25-én, Baján, mintegy 220 szövetkezeti vezető és szakember előtt. A nagy érdeklődéssel kísért, előadást vita és számos kérdés követte. A miniszterhelyettes a délutáni órákban Szabó Imre, a járási pártbizottsági első titkár és dr. Gajdócsi István járási tanács vb- elnök társaságában a csávolyi Egyesülés Tsz-be látogatott Kéménytűztől kigyulladt a magnó Szerdán délután fél hatkor a Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemének földszinti folyosóján kémény tűz következtében átizzott beton kéményajtótól tüzet fogtak a becsomagolt, szállításra kész magnetofonok, amelyeket a folyosón tároltak. A tüzet az üzem dolgozói vették észre és oltották el — így a helyszínre érkező tűzoltók már csak a tényeket állapították meg: Néey magnetofon „sérült” meg — s a kár körülbelül hatezer forint. A felelősség megállapítása folyamatban van.
