Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
Az 1987. évi költségvetési törvényjavaslat az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) mházásokat kell mielőbb be- fejezni, s ne kezdjünk indokolatlanul más beruházások átadása előtt több új létesítményt. Ami a beruházásokat ildotációfe, főleg olyan cikkek esetében, melyeknél fontos cél, hogy olcsóbban tegyék hozzáférhetőbbé azokat a vásárlók számára. Ez mindenképpen indokolt, van azonban egy sereg Vidám eszmecsere a Parlament folyosóján. Kádár János társaságában Nyers Rezső és Biszku Béla. leti, a legfontosabb szempont a külkereskedelmi és a fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szükséglet azonban sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos tehát, hogy beruházási politikánk általános követelményeinek hiánytalanul érvényt szerezzünk — mondotta dr. Tímár Mátyás. Az árrendszer problémáiról szólva hangsúlyozta, hogy ennek előírásai szerint adódnak olyan árucikk, melynek dotációja spontán alakult ki, s később folyamatosan megszüntetendő. Ügy azonban, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedések miatt egyetlen társadalmi réteg élet- színvonala sem csökkenjen, hanem a terv szerinti emelkedéshez vezessen. Beszélt a szociális és kulturális kiadások problémáiról. Hangsúlyozta, hogy. az állami nyugdíjasok átlag nyugdíja jelenleg már csaknem 800 forint havonta. A tervezett intézkedések és a már foganatosított rendeletek azt tanúsítják, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása állandó cél. Beszélt a takarékos gazdálkodás főbb irányelveiről, és a gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző intézkedésekről. A reform jelentősége, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb ösz- szekapcsolásától, a döntési hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál levő alkotóerők fokozott kibontakozását, egyidejűleg a bürokrácia csökkentését. Minden remény megvan arra — mondotta dr. Tímár Mátyás —, hogy a reform pezsdítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal emelkedésére. Dr. Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós alelnök elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Inokai János, az ország- gyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvény- javaslat előadója mondott beszédet. Majd a délelőtti ülésen felszólalt Varga Károly Somogy megyei, Bartha János Hajdú- Bihar megyei képviselő. A délutáni ülésen elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Minden siker a termelés frontszakaszán, új lehetőség az életszínvonal emelésékez Fehér Lajos beszéde Tisztelt Országgyűlés! Az idei állami költségvetés v: tája két Szempontból is jó alkalom arra, hogy gazdasági fejlődésünk átfogó, főbb kérdéseiről szóljunk. A népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább folytatódtak azok a kedvező folyamatok-, amelyeket a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatai indítottak el. Bár még nem szűntek meg azok az ellentmondások és aránytalanságok, amelyek továbbra is főleg a tőkés fizetés; mérleg feszültségeiben jelentkeznek: mégis az országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja hogy a harmadik ötéves tev első évének főbb feladatait si kérésén teljesítettük. A mun kásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél. A múlt év gazdasági eredményeiről szólva, úgy érzem, kötelességem a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni azoknak az érés bérintézkedéseknek hatásáról, amelyet a kormány a múlt év első felében foganatosított. A bér- és szociális intézkedéseknek kettős célja volt: egyrészt ellensúlyozták az áremelkedések hatását, másrészt javították a jövedelmi arányokat. Ezeket az elgondolásokat nagyrészt sikerült megvalósítani. A munkás-alkalmazotti keresők 35 százaléka — a tervezettnél jóval több. összesen kb, 1,1 millió fő — részesült tényleges béremelésben. Kereken kétmilliárd forintot fordítottunk béremelésre. Ez az érintetteknél átlagosan 8 százalékos béremelést tett lehetővé. A felvásárlási árak emélése a mezőgazdasági árarányok javítását, ennek révén a belföldi ellátás és az export érdekében szükséges állattenyésztési kedv ösztönzését célozta. Az áremelés leghamarabb a szarvasmarha-hizlalásban hozta meg a kívánt népgazdasági eredményt. Nagyrészt a háromforintos kilogrammonkénti áremelés eredményeként országos viszonylatban 28 kilogrammal nőtt a vágómarhák átlagsúlya, s a termelőszövetkezeteknél még ennél is nagyobb súlyra hizlalják meg az állatokat. Ennek következtében tavaly 24 százalékkal nőtt az élőmarha és a marhahús exportja. Ez kedvezően hatott a fizetési mérlegre. A megvalósított fogyasztói árváltozásokkal az volt a célunk. hogy a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak — mint említettem — közeledjenek a ráfordítások összegéhez, valamint a nemzetközi árakhoz, továbbá, hogy népgazdasági szempontból helyesen befolyásoljuk a fogyasztók értékítéletét. A fogyasztói áremelések a tervezettnél kisebb mértékben terhelik a lakosságot. Elsősorban azért, mert a lakosság kereslete csökkent az értékesebb és drágább húsok, húsos étel- konzervek iránt, viszont számottevően nőtt az. olcsóbb, úgynevezett „vörösáru”, valamint a tőkehúst helyettesítő cikkek: az élőbaromfi, tojás, szalonna, zsírszalorma, töpörtyű, zsír, hal, zöldség stb. iránti kereslet. A korábbi évekhez képest a húsboltokban javul a sertéshús aránya. A lakosságot azonban ez még mindig nem elégíti ki. Éppen ezért szükség van arra, hogy mezőgazdasági üzemeink — különös tekintettel az idei alacsonyabb sertéslétszámra — leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják meg a szerződésben rögzített súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. A felvásárló állatforgalmi vállalat pedig sehol ne vegyen át sertéseket súlyhatár alatt! Az alapvető élelmiszerekből — az időszakos nehézségek mellett — az ellátás általában jó volt és jelenleg is az. Mire számíthatunk a tél hátralevő részében e téi'en? Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy — a húsellátás átmeneti gondjai mellett — kedvezőbb helyzetben vagyunk a téli zöldségfélék, a burgonya tekintetében. A tüzelőellátás kielégítő. Szén van bőven. Tűzifából az erdőgazdaságok jó munkája eredményeként ma már van elegendő és lesz az elkövetkezendő években is. A növekvő készletek ellenére a múlt évben sem lehetett kielégíteni az igényeket építőanyagokból. fürdőkádból, villamosvezetékekből és szerelési anyagokból, továbbá minőségi üveg- és porcelán áruból, valamint személygépkocsiból. A lakosság fogyasztásának idei várható növekedése arra kötelezi a kereskedelmi szerveket. az ipari és mezőgazdasági üzemeket, hogy az év során erőfeszítéseket tegyenek a növekvő vásárlóerő kielégítésére. Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy tavaly végrehajtott ár- és béremelések összességükben hogyan hatottak a lakosság élet- színvonalára? A válasz a következő: a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt az egy keresőre jutó reálbér és a lakosság egy főre jutó reáljövedelme. A reálbér két-három szászaiéval. a reáljövedelem mintegy <St százalékkal emelkedett! Mindezzel nem akarom azt mondani, hogy a gazdasági munka nem szorul javításra. A múlt esztendő eredményei azonban — amelynél rosszabb év a harmadik ötéves terv hátralevő részében se legyen — meggyőzően bizonyítják szocialista népgazdaságunk szilárdságát, népünk alkotó erejét! Tisztelt Országgyűlés! Az 1967. évi népgazdasági terv- és állami költségvetés reális összhangban van a harmadik ötéves tervvel. Tímár elvtárs részletesen foglalkozott az idei célokkal és feladatokkal. Az idei terv megvalósítása során továbbra is nagy erőfeszítést kell kifejtenünk a kedvező folyamatok erősítésére. A legnagyobb gonddal kell törekednünk az igények és a termelés jobb összehangolására, mindenekelőtt az iparban. A termelés mennyiségi növelése nem lehet öncélú. Nagyon fontos, hogy a készletek csak olyan, mértékben növekedjenek, amennyit a termelés bővülése feltétlenül indokol. Az ipari termelés növelése vagy túlteljesítése a műszakilag verseny- képes, gazdaságosan exportálA gyermekgondozási segélyt folyósítani kell mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én, vagy azután születtek, illetve születnek. Kormányzatunk korábban is számos intézkedéssel könnyít - te a dolgozó és családos nők helyzetét. Ilyen volt többek között a szülési szabadság időtartamának öt hónapra emelése, továbbá a kisgyermekes anyák részére fizetésnélküli szabadság biztosítása, a családi pótlék több ízben történt felemelése stb. Ügy véljük, most a gyermek- gondozási segély bevezetése újabb nagyon jelentős segítség és könnyítés lesz a dolgozó családos nők számára. Fehér Lajos ezután a beruházások kérdéséről, a helyi iparosok, s a mezőgazdasági hitel- rendezésről beszélt, majd így folytatta: A múlt év elején hozott, valamint a IX. pártkongresszuson elhatározott (azóta jelentős részben megvalósított) gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedések lényegében új helyzetet teremtettek a mezőgazdaságban^ a mezőgazdasági termelés további fellendítésének vetik meg biztonságos alapjait. Ha a paraszti munkának e nagy A Bács megyei képviselők egy csoportja: Fekete Pálné, dr. Molnár Frigyes és Beszc Mihály. ható jó minőségű cikkekből indokolt. Emellett kívánatos és szükséges. hogy az anyagfelhasználás mérséklése révén a lehető leglassabban növekedjék az import. Fehér elvtárs ezután a mun- kaerőgazdálkodásról beszélt, máj fi így folytatta: Részben munkaerőgazdálko- dási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermekgondozási segély szükségességét. A pártkongresszus állásfoglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta e kérdést, s megfelelő határozatot hozott olyan gyermekgondozási segélyrendszer bevezetésére, amely lehetővé teszi a kisgyermekes dolgozó anyák otthonmaradását. A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fizetésből élő aktív kereső, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából saját elhatározásából átmenetileg a háztartásban marad. A gyermekgondozási segély a gyermek két és fél éves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, a szabadság és más munkajogi kedvezmények szempontjából munkában eltöltött időnek tekintendő. A családi pótlékjogosultság az otthon töltött időre is fennáll; A gyermekgondozási segély összege a bérből és fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600,— forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, valamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi ötszáz forint. horderejű intézkedésekben megnyilvánult növekvő társadalmi megbecsülése, továbbá a mező- gazdaság korszerűsítésére hozott erőfeszítések párosulnak a szorgalom és a munkatermelékenység együttes növekedésével — az eredmény nem marad el! Az 1967-es év az átmenet esztendeje! S ahhoz, hogy 1968. január elsején az új irányítási rendszer bevezetésében megfelelően startolhassunk, arra van szükség, hogy az idei esztendő is jól sikerüljön. Minden siker a termelés frontszakaszán új lehetőség az életszínvonal emeléséhez, s egyben megalapozó tégla a reform előkészítéséhez! A következő hetek és hónapok tehát komoly és áldozatos munkát követelnek mindnyájunktól; Idei célkitűzéseink megvalósítása elsősorban attól függ, hogy mindenki híven teljesítse kötelességét, becsületesen elvégezze munkáját. Az országgyűlés napirendjén levő idei költségvetés gazdasági céljainkat megfelelően szolgálja, pénzügyileg biztosítja azok megvalósítását. Éppen ezért a költségvetést a kormány nevében elfogadásra ajánlom. Egyúttal kérem képviselőtársaimat: — munkaterületükön tegyenek meg mindent elgondolásaink, céljaink minél jobb megvalósításáért' Fehér Lajos nagy tapssal fo gadott beszéde után Fekszi István, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő emelkedett szólásra. Ezután Sümegi János Nográr’ megyei, dr. Petri Gábor Csöng rád megyei, Valaska László borsodi, Balt Zoltán Tolna megyei Schuchmann Zoltán Nógrád megyei és Belár Sándor Veszprém megyei képviselő szólalt fel a költségvetési vitában, majd az elnöklő Beresztóczy Miklós a csütörtöki ülést bezárta. Az országgyűlés pénteken folytatja
