Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
Ismét a régi poszton Ho»*»a fehér sapkában, kesében faikanállal lépett elő a gőzzel teli konyhából Czagány István, a főnök. Már közeledett az ebédidő — ilyenkor van legtöbb dolga a szakácsnak —, mégis nyugodtan hagyhatta ott a készülő húsokat, leveseket. Nekem pedig önkéntelenül eszembe jutottak Gáspár Ferenc, a szilveszterkor megnyílt Halasi Csárda üzletvezetőjének szavad: — Czagány szaktáms mindig szívesen tanítja a fiatalokat, számos felkészült, ügyes szakácsot nevelt nálunk. Nem véletlenül kapott 1965-ben Kiváló Dolgozó kitüntetést Az út szakadékba vitt OVÍ,PACI!... Elkészült az „Expressz“ idei programja ,,Béke-vonat“ a Szovjetunióba Társadalmi bizottságok végzik a szervezést Szász-Syáfc, Pozsony, Bécs, Leningrád útvonalak KÖZEL KÉT hónappal ezelőtt egy borzalmas bűncselekmény híre jelent meg az újságban: Szánkon bestiális módon meggyilkolták a nyolcvan- éves Cserényi Pálné, Nap utca 10. szám alatti lakost. A rendőrség széles körű nyomozást indított a tettes kézrekerítósé- re, s röviddel az eset után le is tartóztatták Máté Zoltán 23 éves kiskunmajsai lakost, aki beismerte, hogy az idős asz- szonyt ő ölte meg. Az ügyben most készül, a vádirat, s hamarosan sor kerül a bírósági tárgyalásra, amelynek során fény derül arra, hogy md indította ezt a fiatalembert ilyen kegyetlen cselekedetre. Máté Zoltán már többször állt a bíróság előtt. Legutóbb azért kapott két évi szabadságvesztést, mert megszökött a katonaságtól, ahol tényleges katonaidejét töltötte. Néhány nappal ezelőtt ítélte el a kiskunfélegyházi járásbíróság, mert Kiskunmajsán, az italbolt elől ellopott egy kerékpárt és azzal Jánoshalmára hajtott. Korábban díúrathamisitást követett el. Érdemesnek tartottuk, hogy felkeressük ennek az embernek a szüleit, s beszélgessünk az idő® emberekkel arról, mi a véleményük, hogyan jutott el eddig Zoltán fiuk, milyen magyarázatát tudják adni eddigi, egyáltalán nemkövetés- reméltó, viselkedésének. Az édesapa hatvanhoz közeli, beteges kisiparos. A községben mindenki a legnagyobb tisztelettel beszél róla és családjáról. Becsületesen dolgozott egész életében, hogy három gyermekét felnevelje. Súlyos asztmája ellenére még ma is dolgozik, amennyit erejéből képes. Két lánya már régen férjezett: rendes munkásemberek, tisztességgel nevelik gyermekeiket. A tiszta családi házban csak az apát találtuk otthon. — NEHÉZ erről beszélni. Még ma sem tudom elhinni, hogy Zoli fiam ilyen súlyos bűnre vetemedett. Gyerekkorától kezdve mindig baj volt vele. Hazudozott. Emlékszem, még iskolába járt, s egyszer csak hívatnak. Kiderült, hogy a gyerek napok óta nem volt iskolában. Vallatora fogtam és elmondta, hogy egy idős nénihez szokott elmenni, aki Ismerőse volt a családnak. Ha délután ment, azt mondta, most lett vége a tanításnak és fordítva. Persze, _ éppen az ellenkezője volt igaz. Aztán, mikor nagy- nehezen kijárta az iskolát, bor- bélyinasnak ment, majd bányában dolgozott. Tizennyolc éves sem volt, akaratunk ellenére megnősült, elvett egy elvált, gyermekes asszonyt, aki később otthagyta — panaszkodik az édesapa. — Mondtuk is neki: Zolikám, ráérsz te még a nősüléssel, hiszen nincs se szakmád, se rendes állásod. Az volt a baj. hogy rossz társaságba került. meg az iskolában sem tör. ródtek vele úgy, ahogy kellett volna. Pedig amúgy jó gyerek lenne... Érthető, ha az apa „jó gyereknek” tartja a fiát, bár ő is. tudja, hogy Zoltán régen letért arról az útról, amelyen a becsületes, munkaszerető emberek járnak. Egy alkalommal öreg szüleitől ellopott négyezer forintot. Zsebre tette és Kiskunfélegyházán elköltötte. Nem törődött azzal, hogy a pénz* nélkülözve kuporgatták otthon, Ö könnyelműen elszórta. — AKKOR IS, még csütörtökön, november 17-én elment hazulról. Azt mondta kiszalad Szánkra és munkát keres az olajosoknál. El akarta vinni a táskarádiót. Mondtam néki, Zolikám, ne vidd él, maradjon az csak itthon. Nem szólt semmit, a rádiót letette a székre és elment, magával csak a borbélyfelszerelést vitte a táskában. Én utána akartam menni két- három nap múlva, hogy megnézzem, mire jutott. Esett cudarul az eső, s hogy ilyen beteges vagyok, engedtem a feleségem lebeszélésének. Itthonmaradtam, Pedig lehet, ha kimegyek, most nem vagyunk ilyen helyzetben. Higyje el, sokszor, ha éjszaka felébredek, s eszembe jut, hogy mit tett ez a gyerek, még a hátam is megfájdul és alig birom túlélni a gondolatot. Mi les-z vele — kérdezi szinte magától és legyint... Igen. Talán ez a baj, hogy sokszor legyintett, amikor erélyesebben kellett volna fellépni fiával, Máté Zoltánnal szemben. Most már valóban csak legyinteni tud <5, az édesapa. A többi a törvény dolga. DE ÉPPEN ez az, ami riasztó képeket, gondolatokat vált ki a család minden tagjából. Valóban, amit Máté Zoltán elkövetett, az a legsúlyosabb, amivel embert vádolhatnak, s ezt mindannyian tudják. — Még ma sem birom elhinni, hogy ő lenne a tettes — folytatja az apa a meditációt, aztán elmeséli, hogyan vitték ki őt is a helyszínre autóval, hogy felismeri-e az otthagyott ruhákat. Később arról beszél, hogy bizony sokszor nem tudták, hol van és mit csinál a fiuk. Azt emlegeti, hogy mindennek a rossz társaság az oka, de pontosan nem tudja, név- szerint kikből állt az a rossz társaság. Egy darabig hallgatunk a konyhában. Egy nagy fazékban fő a krumpli, kint esik a hő. Máté bácsi szorongatja a jobb karját: reumás és ilyen időben hasogatni szokott. Arcán szenvedés és kétkedés látszik. Mentőkörülményt keres, amivel magát megnyugtatná. A FOGLALKOZÁSA egyébként kötélgyártó mester. Azt a reményt dédelgette magában, hogy öreg napjaiban majd a Zoltán fia segíteni, támogatni fogja. Most rettegve és reménykedve várják az ítéletet Gál Sándor A konyhafönöfo kissé zavartan elmosolyodott: — Jobban szeretem — jegyezte meg — a gulyáslevest, a pörköltet, a halászlét főzni, vagyis a munkát, mint a beszédet. No, meg a tanítást, amit egyébként akkor tud az emberj jól csinálni, ha maga is állan-í dóan tanút Az óbudai „Vasmacska”-vendéglő mintájára készült hangulatos, Halasi Csárda konyhafőnökét azonban nem az ínycsiklandó ételek, ízek összetételének, készítésének titkairól „vallattuk” ezúttal, hanem arról a megbízatásáról, aminek 1964. óta tesz eleget — dolgozótársai legnagyobb megelégedésére. Mosolyogva meséli: — Ügy is mondhatnám, hogy a szakszervezeti bizalmi „munkakör” családi hagyomány nálunk, hiszen a feleségem is bizalmi — a halasi Barnevál- nál. Elég sok a munkám, odahaza is van mindig tennivaló, s őszintén szólva megfordult a fejemben: Mi lenne, ha a következő ciklusra mást jelölnének bizalminak? — Nem így történt — fűzi hozzá csendesen —, s nem tagadom, akármennyi pluszmunkát jelent a megbízatás —, jól esett a kollégák szavazata. Amikor beszélgettünk Cza- gány Istvánnal, „hivatalosan” még csak a jelölés történt meg. A napokban azonban a választás is megvolt: A Halasi Csárda húsz főnyi dolgozógárdája kivétel nélkül reá adta „voksát”. Vajon miért? _ Erről érdeklődtünk az éppen itt tartózkodó vendéglátó kirendeltség vezetőtől, Németh Jánostól: — Valamennyi vezetője és munkatársa nevében mondom — válaszolta Németh elvtáns—, keresve sem találtunk volna a tisztségében ismét megerősített Czagány kartársnál megfelelőbb személyt a bizalmi munkakörbe. Munkája mindig példamutató volt. Ha meggyőződött arról, hogy valaki rászolgált a kedvezményes üdülőbeutalóra, szak- szervezeti segélyre —, nyugodtan számíthatott rá. A Halasi Csárda mellett épülő korszerű mosdok, öltözők, zuhanyozók tervezésénél, kivitelezésénél is figyelembe vettük a véleményét. S amikor sor került a vendéglátó dolgozók legutóbbi fizetésrendezésére, javaslataival dolgozótársai, felettesei egyaránt egyetértettek. Sokszor talán túlságosan is sokat vállal magára. — Valóban, igen sok „aprómunkát” végzek — veszi át a szót ismét a bizalmi. — Ezért elhatároztam, igyekszem minél több kartársamat bevonni a szakszervezeti munkába. Mert van tennivaló: a bélyegeladástól, elszámolástól kezdve, a munkaruhák igénybevételéig, a munkaverseny szervezéséig, irányításáig. Ezzel is érdemes erőteljesebben foglalkozni, mint tavaly, ha nem kell két hétig lehúzni a „redőnyt” az átépítés miatt, a megye kisvendéglői között a miénk kerülhetett volna első helyre az egy főre jutó forgalomban. ••• Terveit, ötletek, elgon- j dolások a jövőre nézve — ezekből is legalább olyan bő a választék, mint a konyhában készülő finom ételekből. — De egyelőre ne írjon konkrétumot, előbb szeretnék mindent megbeszélni a többiekkel — mondta Czagány István; Bubor Gyula Mikor, hová, milyen feltételekkel utazhatnak külföldre a megye 30 éven aluli fiataljai az idén az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésében? — Énre a kérdésre kaptunk választ Kecskeméten, a KISZ megyei bizottsága nevelési osztályán. — Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan — hangzott az információ —, az idén is a városi és járási KISZ-bizottságok segítségével bonyolítjuk le az „Expressz” külföldi túráit.- A bajai fiatalok júliusban 11,5 napos útjuk során Moszkva és Leningrád vendégei lesznek, egy másik, harmincnégy tagú csoport pedig augusztus elején a Magas-Tátrában és Besztercebányán tesz 6 napos autóbusz- kirándulást. A bajai járásból szeptember elején harmincötén utaznak 9 napos útra Moszkvába. — Augusztus első felében Csehszlovákiába (Besztercebánya), október közepén pedig az NDK-ba (Weimar—Meissen— Frankfurt—Drezda) utaznak mintegy hatvanan a dunavecsei járásból. A kecskeméti járás fiataljainak útiprogramja június elején 8 napos út az NDK-ba: Berlinbe, Weimarba, Potsdamba és Drezdába — A megyeszékhely fiataljai előtt milyen utazási lehetőségek állnak? — Augusztus 3-án - gyorsvonattal huszonkilencen indulnak Drezdába, Rostockba, Meissen- be és Szász-Svájcba, 11 napos útra. A kiskunhalasi járásból és Kiskunhalasról ugyanennyien utazhatnak július közepén 3 napra ugyancsak az NDK-ba. A Potsdam—Lipcse—Berlin— Drezda útvonal részvételi díja — zsebpénzzel együtt — 1650 forint. — Említést érdemel a május elején a kiskunfélegyházi járásból Besztercebányára, Pozsonyba és Bécsbe induló harmincnyolc tagú csoport is* amelynek tagjai 7 nap alatt két országba látogatnak ed, autóbuszon. Végül, a KISZ megyei bizottsága Parasztifjúsági Osztálya szervezésében a megyéből harmincnégy fiatal utazik gyorsvonaton és repülőn 12 napos útra az NDK-ba, programjukban — többek között — Berlin és a Rügen-ezigetek szerepéinek. — Hogyan bonyolítják le az utazásokkal kapcsolatos szervező munkát? — Kecskeméten, a KISZ megyei bizottsága mellett héttagú társadalmi bizottság alakult, s már működik a középiskolai- és szakmunkás tanulók külföldi utazásaival foglalkozó társadalmi bizottság. Baján szintén megalakult az „Expressz” társadalmi bizottsága. Ezek tevékenységét fogja össze, irányítja a KISZ megyei bizottsága mellett működő társadalmi bizottság, amely egyébként március végén és április elején háromszáz résztvevővel „Béke-vonatot” indít Moszkvába és Kijev- be. Az út részleteiről az érdeklődők időben, megfelelő felvilágosítást kaphatnak a járásivárosi KISZ-bizottságokon, a megyei KISZ-bizottságon, és az „Expressz” társadalmi bizottságok tagjaitól. PETŐFI NÉPÉ ' j’yar Szocialista Mcnkáspárt Bács-K!skun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadta a Báos megyei Lapkiadó Vállalat. Felelőt fádé: Mezei István Igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. asztóség) telefonközpont: 28-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-3S •Cladótuvatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-99. Terjesztt a Magyar Posta. Előfizethető 9 helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés* dll 1 hónapra 13 forint. Bácü-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét Telefoni 11-81. «ágy