Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA w xxii. eve., 2i. sz. Ara 60 fillér m7. jan. 2s, szerda 4 Központi Statisztikai Hivatal jelentése Világ proletárjai, egyesüljetek' a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről 1966-ban. a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: I. Termelés és forgalom 1966-ban a megtermelt új érték — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivel az 1966. éves terv számolt (4 százalék). Az ipari termelés 1966-ban — a tervezett 4—6 százalékkal szemben — 7 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység növekedéséből adódott. 1966-ban — a korábbi évekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott volt az ipar fűtőanyag- és energiaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhasználás szerkezetének átalakulása. 1966-ban csaknem másfélszer annyi volt a föld- gáztermelés, mint egy évvel azelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a széntermelés. Valamivel kevesebb volt a kőolajtermelés is, de a kőolajbehozatal kb. egy- harmaddal meghaladta az 1965. évii A kohászat termelése átlagosan 7 százalékkal emelkedett. 1966-ban a gépipar és a vegyipar továbbra is az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növelte termelését. A vegyipar termelésének 12 százalékos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak termelése nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szinthez képest — kb. 7 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 százalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai és külföldi végső értékesítése együttesen valamivel kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg 1966-ban az ipari termelés — élelmiszeripar nélkül számítva — 8 százalékkal volt több, addig az ipar a belkereskedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel korábban. A külföldre eladott ipari termékekért kapott devizamennyiség kb: 5 százalékkal haladta meg az előző évit. 1966-ban tovább folytatódott az ipari eredetű készletek növekedése. A növekedés mértéke — előzetes számítások szerint — 1966-ban jóval kisebb volt, mint az 1965. előtti években, de valamivel nagyobb, mint 1985-ben. Az építőipari termelés — az 1965. évi viszonylag kismértékű növekedés után — 1966-ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv előirányzott. A foglalkoztatottak száma kismértékben növekedett (kb. i százalékkal). Az építőanyagipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A mezőgazdasági termelés — a viszonylag kedvezőtlen termésű 1965. év után — 1966-ban 5—6 százalékkal növekedett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A termelés 1966. évi növekedése elsősorban az 1965. évinél nagyobb növénytermelési eredményekből adódott. Kedvező volt a gyümölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari növény terméseredménye. Kiemelkedő volt a kukoricatermés. A kenyérgabonatermés 2,4 millió tonna volt, valamivel kevesebb, mint 1965- ben, de a rendelkezésre álló mennyiség fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés termelési értéke némileg meghaladta az 1965. évi szintet. 1966-ban növényi termékekből, vágóállatokból és állati termékekből együttvéve kb. 3 százalékkal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 százalékkal haladta meg az egy évvél azelőtti szintet. A mező- gazdasági és az élelmiszeripari termelés növekedése fedezetet nyújtott a lakosság élelmiszer- vásárlásainak kb. 4 százalékos és a mezőgazdasági és élelmi- szeripari export kb. 11 százalékos növeléséhez (összehasonlítható árak alapján számítva). A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelményeknek a közlekedés eleget tett. 1966-ban a vasút áruszállítási teljesítménye 1965. évhez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei ennél kisebb mértékben, kb. 2 százalékkal emelkedtek. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965- ben. 1966-ban számos új nagyobb ipari építkezést kezdtek meg, több fontos beruházás 1966-ra előirányzott üzembehelyezése pedig későbbre húzódott — ezért az üzenibehelyezett beruházások értéke kisebb volt, mint az előző évben és a befejezetlen beruházások állománya jelentősen növekedett. 1966-ban többek között megkezdte termelését a Pécsi Hőerőmű újabb 50 mw-os gépegysége, a hajdúszoboszlói földgázüzem, a Szolnoki Papírgyár IV. számú papírgépe. Átadták a forgalomnak a Szerencs—Nyíregyháza közötti villamosított vasútvonalat, ezenkívül új szállodákat (pl. a budapesti Sport és a siófoki Európa Szállodát), számos új üzletet építettek és korszerűsítettek. Elkészült az új Csepeli Állami Áruház. Több új beruházással bővültek az egészségügyi intézmények (pl. a komlói és a vásárosn a mén y i kórházak) és a sportlétesítmények (pl. elkészült a Népstadion fedett játékcsamoka). 1966-ban mintegy 55 000 lakás Permetezőgép műanyagból Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Vegyiműveket Szerelő Vállalat Tiszakécskei Gyára a műanyagból készült háti permetezők prototípusait elküldte a TERMI-nek jóváhagyás végett. Ha megkapják a minőségvizsgáló hozzájárulását, akkor már ez évben 8—10 ezer újtípusú permetezőt tudnak adni a kereskedelemnek. Képünkön: Horváth László, a kísérleti műhely fiatal szerelője állítja össze a tetszetős, könnyű műanyaggépeket. (Pásztor Zoltán felvétele.) épült, lényegében annyi, mint 1965-ben. Az állami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt. 1966-ban a kivitt áruk értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlettel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zöme a szocialista országokkal való forgalomból adódott. A tőkés országokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel. II. A lakosság száma és életkörülményei Az ország lakosságának száma 1967. január elsején 10197 000 fő volt, 37 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban 138 000 gyermek született. A születések száma és aránya az össznépességhez képest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is alacsony volt. 6 százalékkal csökkent a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporodása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben. (Ezer lakosra számítva 3,6 ezrelék, az 1965, évi 2,4 ezrelékkel szemben.) 1966-ban 93 000 házasságot kötöttek, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennél kisebb mértékben, de emelkedett — 2 százalékkal — a válások száma is: 1966-ban 20 700 házasságot bontottak fel. 1966-ban a lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 százalékkal emelkedtek, az előző évhez képest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal (ide értve a termelőszövetkezeti munkaegység és munkabér, valamint a felvásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdíjak és a családi pótlék felemelése és kiterjesztése következtében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmilliárd forinttal (kb. 22 százalékkal) többet fizettek ki, mint 1965-ben. A lakosság takarékbetétállománya 1966 végén meghaladta a 23 milliárd forintot. A fogyasztói árszínvonal 1,5— 2 százalékos növekedése folytán a bérek és jövedelmek reálértéke kisebb mértékben emelkedett, mint a pénzjövedelmek. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 3,5 százalék helyett kb. 5 százalékkal nőtt 1965-höz képest. A reáljövedelemnek a tervezettnél nagyabb mértékű növekedését részben az tette lehetővé, hogy a fogyasztói árszínvonal valamivel kisebb mértékben emelkedett annál, mint amivel az 1966. évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az idénycikkek árának múlt évi csökkenéséből adódott, másrészt pedig abból, hogy az árváltozások folytán megváltozott a vásárlások összetétele: azokból a cikkekből, amelyeknek az ára emelkedett, kevésbé nőttek, vagy csökkentek a beszerzések (pl. az élelmiszerek egy része), azok iránt a cikkek iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a kereslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére (amelyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék stb. — emelkedéséből származó jövedelem- növekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett, 2—3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A munkások és alkalmazottak jövedelmeinek átlagos növekedésén belül 1966-ban a szokásosnál nagyobb eltérések voltak. Míg ugyanis egyes — központi béremelésben részesült — rétegek keresete jelentősen emelkedett, addig a béremelésben nem részesült rétegeké az áremelések és a progresszív nyugdíjjárulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásának reálértéke valamivel nagyobb mértékben nőtt 1966-ban, mint a munkások és alkalmazottak reáljövedelme. A fogyasztói árak változása ugyanis a parasztság vásárlásaiban — a munkások és alkalmazottak vásárlásaitól eltérő összetétel folytán — nem éreztette hatását. A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható árakon számítva — 1966-ban 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyisége 4 százalékkal, a ruházati cikkeké kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965- ben. A vegyes iparcikkek forgalma — ugyancsak összehasonlítható árakon számítva — mintegy 10—11 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az iparcikkforgalmon belül — átlagot jóval meghaladó mértékben — ki?. 20 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1966-ban a lakossági szolgaitatásokra kb. 6 százalékkal fordított többet, mint egy évvel azelőtt. A viteldíjak felemelését követően, 1966 második félévében a lakosság helyi közlekedésre — a számításba vett 33 százalék helyett — összesen kb. 20 százalékkal költött többet, mint 1965 második félévében. Az év végén a magánszemélyautók állománya elérte a 100 ezer darabot, 21 százalékkal volt több, mint 1965 végén. 1966. évben tovább javult a* egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900-zal, az orvosok száma mintegy 800- zal emelkedett. 10 000 lakosra az év végén 78 kórházi ágy és mintegy 20 orvos jutott. Az orvosi körzetek száma 61 új körzettel bővült. A bölcsődei férőhelyek száma 1400-zal emelkedett. A kultúra és művelődés iránti igény az elmúlt évben is fokozódott. Az 1966—67-es tanévben 375 700-an járnak középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an tanulnak. 1966- ban mintegy 4700 könyv jelent meg, több mint 45 millió példányban. A napilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót. Az elmúlt évben 105 millió látogatója volt a moziknak, kb. 1,5 millióval kevesebb, mint az előző évben. A televízió előfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 000-rel — * és 1967. évi első napjaiban elérte az egymilliót. 1966-ban jelentősen fokozódott az idegenforgalom: 1,6 millió esetben keresték fel külföldiek hazánkat, és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A külföldre utazó magyar utazásoknak száma csaknem egymillió volt, 7 százalékkal több, mint aa előző évben.
