Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-20 / 17. szám
IMI. Január 29. péntek 3. oldal / Hatszázhuszonnégy-ezer forint nyereség stkere, évet aárt a kecskeméti termelőszövetkezetközi baromfitársulás Változnak az irányítás módszerei — Hozzászólás — Nemrégiben tartotta a Kecskeméti Termelőszövetkezetek Baromfinevelő önálló Közös Vállalkozásának igazgató tanácsa zárszámadó ülését. Az évek óta sikerrel működő vállalkozás hét közös gazdaság kezdeményezésére született. Az elmúlt esztendőben is jó eredményeket értek el a telep dolgozói. Nem kis büszkeséggel számol be erről Paksi József igazgató. — Az elmúlt évi feladatokat sikeresen hajtottuk végre. A tervnek minden egyes mutatóját teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Jellemzője az elmúlt esztendőnek, hogy kevés és hagyományos anyagi eszközökkel értük el céljainkat. Különösebb beruházás nem történt, mindössze egy kétszáz négyzetméteres csibenevelő ólat korszerűsítettünk. Arányos emelkedés akkor 1966-ban minden dolgozóra 280 ezer forint új értékelőállítás esik, vagyis mindegyik alkalmazott egy vagon baromfiterméket „állított elő”. Egy dolgozóra 38 ezer forint tiszta jövedelem „termelés” jut. Jól indulnak Ha az elmúlt három évre visszamenőleg figyelemmel kísérjük a társtermelőszövetkezetek nyereségét, akkor megállapíthatjuk: 1964-ben 581 ezer, 1965-ben 620 ezer, 1966-ban 624 ezer forint volt a felosztott nyereség összege. Reméljük, az idei esztendő is legalább olyan sikeres lesz, mint a tavalyi — állapították meg az igazgató tanácsülés résztvevői. A feltételek ehhez valóban megvannak. Jó minőségű tojóállománnyal indulnak, a törzsállomány-utánpótlás szerződésileg biztosítva van. A pecsenyecsirke alapanyagra is szerződtek. Az első csoportot, mintegy 10 ezer naposcsibét, nemrég már leszállították a társulás számára. Takarmányban sem lesz hiány. K. S. Istállóba indul a siló Jő minőségű silótakarmányt készítettek az ősszel a bácsbo- kodi Űj Otthon Tsz szarvasmarha telepén. A mintegy 90 jószágnak ízlik az eleség, naponta 22 mázsát fogyasztanak el belőle. A 15 ezer mázsás ka- zalnrk több mint a fele még etetésre vár. Képünkön: Kirin- ger András és Szurok István tsz-gazdák az istállóba hordják a napi szükségletet. Nézzük meg közelebbről, miképp festenek a társulás eredményei. A tervezett 1 785 000 helyett, 1 814 000 darab volt a tojástermelés. Pecsenyecsirkéből 42 ezer helyett csaknem 55 ezret, pecsenyekacsából 9 ezer helyett csaknem 16 500-at adjak a fogyasztóknak. Érdemes vizsgálni az egy tyúkra jutó tojáshozamot. Három évre visszamenőleg arányos emelkedést állapíthatunk meg. 1964-ben 204, 1965-ben 219; 1966-ban pedig már 233 darab volt az egy tojóra jutó átlag. Az úgynevezett shaver hibridtyúkokat tartják. Az elmúlt évi átlagos állomány maidnem 7800 darab volt. Paksi József hangoztatja, hogy tavaly a takarmányellátásban sem volt zökkenő. A résztvevő termelőszövetkezetek az ígért takarmányt beadták, sőt, a Petőfi Termelőszövetkezet jóvoltából még maradt is tartalékkészlet. Egy va^on fejenként A termelékenységet vizsgálva érdekes számokat nyerhetünk. A társulásnak az elmúlt esztendőben húsz fizikai, négy műszaki és adminisztratív dolgozója volt. Ha a termelésben közvetlen résztvevőket vesszük, Nemrégiben figyelemre méltó vezércikk jelent meg a Petőfi Népe hasábjain, Irányítás és önállóság címmel. A téma mostanában sokakat foglalkoztató kérdéseket fejteget. Ezért tartottam ón is szükségesnek — amellett, "hogy a cikkel teljes egészében egyetértek — kiegészíteni a problémakörrel kapcsolatos megállapításokat. Az elmúlt években a párt és tanácsirányítás segítségével, valamint a termelőszövetkezetekbe küldött szakemberek közreműködésével lényegesen javult a gazdálkodás színvonala. Emelkedtek a terméshozamok, nőtt a közös gazdaságok vagyona és fokozatosan emelkedik a tagság jövedelme, életszínvonala. Megállapíthatjuk tehát, hogy az egyre javuló szakmai irányítás mellett a termelőszövetkezetek többsége korszerű, eredményes gazdálkodást folytat. Ha ezzel a fejlődéssel összehasonlítjuk a belső adminisztratív tevékenységet a közös gazdaságok ön- igazgatási szerveinek hatáskörébe tartozó vitás ügyek elintézésének helyzetét, meg kell állapítanunk, hogy ez nem tartott lépést az általános gazdasági fejlődéssel. Továbbra is szükséges az ellenőrzés A mezőgazdasági szakigazgatás tevékenységére is általánosságban azt a megállapítást lehet tenni, hogy a termelőszövetkezetek szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat eredményesen ellátta. A termelőszövetkezetek törvényes működésének felügyeletével kapcsolatos hatósági tevékenység azonban még nem kielégítő. A felügyeletben észlelt hiányosságok részben arra vezethetők vissza, hogy maguk a mezőgazdasági osztályok sem helyeztek ezekre kellő súlyt, az ezzel kapcsolatos műn Kát harmadrendű, vagy éppen felesleges bürokráciának minősítették. Az általános érvényű, jogszabályokkal meghatározott ügyekben továbbra is szükség van az államigazgatás szerveinek ellenőrzésére. Közismert, hogy a gazdasági reform előkészítésének évében vagyunk. Mostanában áPandó téma, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb önRégen kellett volna Zajló életünkben különös fontosságot kap minden nap eseményeinek megörökítése. Ez a felismerés vezetett — sajnos, elcg későn — a községi krónikák írásira. Ez — sok egyéb ok mellett — az indítója a honismereti szakkörök működésének. Nem tettünk azonban meg mindent, hogy hétköznapjainkat maradéktalanul megörökítsük. Az egészet összetevő apróbb részletekről még elfeledk-’Ztünk. Nevezeteden: a tcrmelőszö- vetke-eti és vállalati krónikák írásáról. Igaz, elvétve akad, ahol csinálják, de intézményesen, mozgalomszerűen még nem indult el. Kuczi Károly kalocsai gimnáziumi tanár, a honismereti szakkörök megyei szakreferense már dolgozik egy módszertani tájékoztatón, amelynek hasznát vehetik majd a tsz-ek. vállalatok históriásai. Felszabadulásunk huszonötödik évfordulójára ennek a munkának már eredményeket kell felmutatnia, hiszen tömérdek apró — fontos! — érdekesség vész el, hm nem rögzítsük életünk legapróbb eseményeit is. Nem lesz hiány háti permetezőben A KERMI jóváhagyására vár a műanyagkészülék A Vegyiműveket Szerelő Vállalat tiszakécskei gyáregységének a vegyipari berendezések mellett továbbra is a legfontosabb feladatai közé tartozik a háti permetezők gyártása, hiszen az országban egyedül itt készítik ezt a háztáji gazdaságokban, régi telepítésű szőlőkben pó'ciha tat'an mezőgazdasági gépet. Az 1966. évi 20 millióval szemben idén 48 millió forint értékű permetezőgépre, illetve alkatrészre kapott megrendelést az üzem az Agrotröszttől. A kereskedelem szerint ez a mennyiség tökéletesen elegendő. Nem fenyeget tehát az a veszély, hogy — mint a korábbi években — a háti permetező a hiánycikkek listájára kerül. Tiszakécskén járva azt is megkérdeztük a gyáregység vezetőitől, hogyan halad a műanyag készülék gyártását célzó kísérlet. Elmondták hogy ma már nem kísérletről, sokkal; inkább eredményekről beszólhatunk. A műanyag tartályos permetezők első szériáját már tavaly szé'küldték az ország különböző pontjain dolgozó termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. A használat során kialakult vélemények szerint, a műanyagból gyártott készülékek nem rosszabbak a hagyományosnál. Csak olyan a or óbb változtatásokat iava.soltak a szakemberek, a me'veket a gyártás elindítása előtt könnyű lesz végrehajtani. A sorozatgyártáshoz mo6t már mindössze a KERMI jóváhagyása szükséges. Ha ez idejében megérkezik, akkor már az idén 8—10 ezer műanyag háti permetezőt; szállíthatnak a kereskedelemnek. A polietilénből, polipropilénből, illetve PVC-ből készült tartozékokat a Hungária Vegyiművek gyártja és a tiszakécskei üzemben szerelik össze a készülékeket. A műanyagok alkalmazását elsősorban az Indokolja, hogy a színes fém drága importanyag. Ezenkívül valamivel könnyebb is a műanyag tartály, mint a réz és — az eddigi tapasztalatok szerint — a minőséget sem befolyásolja előnytelenül az alapanyag megváltoztatása. A korábbi években — 1961-ben indultak a kísérletek Tiszakécskén — megpróbálkoztak a nagynyomású készülékek gyártásánál is a mű- anvag alkalmazásával. Felmerült az üvegszállal erősített műanyag tartály gyártásának a lehetősége is. Az üzem szakemberei szerint azonban, a jelenlegi adottságok mellett, egyelőre nes kell elégedni a kis nyomású háti permetezők „műanyagosításával”. A továbbiakban természetesen szeretnék a nagynyomású gépeknél is műanyaggal helyettesíteni a színes fémet. B, D. állósága esetén hogyan alakuljon az irányítás. Jogok és kötelességek Mint ismeretes, a megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év novemberében tárgyalta a termelőszövetkeze' ck állami felügyeletével kapcsolatos helyzetet és ezen belül a termelőszövetkezetekben a törvényesség betartását. Mint minden közösségben, a termelőszövetkezetekben is a tagoknak jogai és kötelezettségei vannak. A taggyúté". határozatokat hoz, amelyek minden tagra kötelezőek. A vezetőség pedig meg kell, hogy követelje a gazdáktól a tagsági viszonnyal együtt vállalt kötelezettségek teljesítését, a közös munkában való részvételt. A kötelezettségekkel együtt jogaik is vannak a gazdáknak és biztosítani kell azok érvényesülését. Csak így várható a szövetkezeti demokrácia további fejlődése, a gazdálkodás javulása és egyáltalán olyan légkör kialakulása, hogy a tagok valóban magukénak érezzék a szövetkezetét. A törvényesség betartása, az alanszabályszerű működés, a különböző vitás ügyek eldöntése, amely a működés során jelentkezik, elsősorban a közös gazdaságok feladata. A tanácsok a jövőben — amellett, hogy őrködnek a törvények és állami rendelkezések betartásán — csökkentik a termelőszövetkezetek gazdálkodására gyakorolt beavatkozások körét. Tevékenységük főleg arra irányul, hogy politikai, szakmai segítségadással . biztosítsák a termelőszövetkezetek különböző szerveinek, vezetőségének, bizottságainak megfelelő működését. Szélesedik a demokrácia Tapasztalható ugyanis, hogy több termelőszövetkezetben nem működnek megfelelően például az ellenőrző, szociális és kulturális bizottságok, vagy létezésük formális. Ez már a szövetkezeti demokráciához tartozik. Ennek szélesebb körű kibontakozását jelenti e bizottságok élénkebb tevékenysége. Ha figyelembe vesszük, hogy az új gazdasági irányítás rendszerének bevezetése a termelő- szövetkezetek még nasyobb önállóságát. a termelőszövetkezeti demokrácia erősödését jelenti, akkor tudomásul kell venni, hogy a nagyobb önállósággal még fokozottabb felelősség jár és jobban ki kell építeni a be’ső szervezeti életformát. Számtalan példát lehetne felsorolni a termel ős zövetkeze‘ek életéből és a mezőgazdasági osztályok (működéséből annak bizonyítására, hogy még nagyon sok a tennivaló. Sok konkrét panasszal lehetne alátámasztani azt a megállapítást, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői nem foglalkoznak éléséé a tagok ügyes-bajos dolgaival, kérelmeivel, vagy azokat nem a jogszabály és a termelőszövetkezeti alapszabály szellemében intézik el. Azonkívül, hogy az eddiginél határozottabban törekednek a mezőgazdasági osztályok a rendelkezések betartására, u°van- akkor fokozottabban előtérbe kerül az elemző munka, a gazdasági tanácsadás, a tapasztalatcserék szervezése, a jó mód szerek elterjesztése. Mindezekből következik: má- most elő kell készülni az új helyzetben arra, hogy a mező- gazdasági osztályok irányító tevékenysége más lesz. tartalmilag jelentősen változik. Dr. MAAR ANDRÁS, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának vezetője
