Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

Szakszervezeti választások

a8(ÍII Beszélgetés Egyed Ferenccel.

wlvlt « KPFDSZ megyei titkárával

A következő hónapokban kerül sor a KPVDSZ megyebi- „ottságához tartozó 65 alap- szervezet és 38 osztálybizottság r integy ezernyolcszáz tisztség- élőjének két évenként ese- ■es újjáválasztására. Az állami, szövetkezeti kiskereskedelemben és vendéglátásban, valamint a pénzintézetekben dolgozó több mint tízezer szakszervezeti tag rövidesen dönt először a jelölő bizottságok tagjainak, majd az új tisztségviselők személyéről. A szakszervezetek mintegy kétszáz küldötte pedig március végén, vagy április elején további négy évre megválasztja a KPVDSZ megyebizottságának tagjait.

Egyed Ferenc elvtárstól, a KPVDSZ megyebizottsága titkárától arra kértünk tájékoztatást:

Hogyan készülnek a KPVDSZ alapszervezeteiben a vezetőségválasztásokra?

— Az előkészületeknek jelenleg az elején tartunk — hangzott a válasz. — Decemberben megalakulnak a jelölő bizottságok és januártól kerül sor a bizalmiak, osztálybizalmiak, szak-szervezeti bizottságok megválasztására. A megyében a jövő év októberéig a KPVDSZ valamennyi alsó és középszintű szakszervezeti szervét újjáválasztják. A jelölőbizottságokra felelősségteljes feladat hárul. Alapos mérlegelés, körültekintés után kell javaslatot tenniük az új tisztségviselőkre, akik megfelelően képviselik majd a szakszervezeti tagság érdekeit, és eleget tudnak tenni — a szakszervezetek megnövekedett feladatköre és jogköre alapján — az új gazdaságirányítási rendszerben reájuk háruló feladatoknak.

— Pártunk IX. kongresz- szusa — többek között—, a szakszervezetek eddigi munkáját és további feladatait is elemezte. Miként kívánják hasznosítani a KPVDSZ munkájában a kongresszus idevonatkozó határozatait?

— Alapszervezeteink, az osz- lálybizottságok munkájában változásokra kerül sor tartalmi, módszerbeli téren. Ezt már a választások időszakában figyelembe vesszük. Hiszen a

PETOPI N E P S

* Magyar ida'lsta Munkáspárt

Sacs-Kiskun megye) Bizottsága és a megye) tanács lapja

KösrcflcesztA' dr Weither Dániel Kiadta

9 Bács megye) Lapldadd Vállalat. '»!“lős Kiadó: Mezei István tgazgatr Szerkesztőség:

Kecskemét Város) Tanácsba*

Szerkesztőség) telefonközpont:

2(1-19. 88-1#

Szerkesztő olzottsáfi 18-88 Kiadóhivatal:

Kecskemét Szabadság tét Ük Telefont ir-09

Terjeszti a Magyar Posta.

előfizetés' d!1 1 névnapra 19 forint

szakszervezetek önállóságának növekedése azt jelenti, hogy a különböző kérdésekben való döntés az eddiginél nagyobb felelősséget, s ami ugyanilyen lényeges, magasabb szakmai, politikai képzettséget igényel. S ha arról beszélünk, hogy a szakszervezeteknek egyformán képviselni kell az egyén és a közösség érdekeit, ez nem köny- nyű, de nem is megoldhatatlan feladat. Mindenekelőtt a ! gazdasági és a szakszervezeti együttműködésének „finomítására” lesz szükség a jövőben. 1 Arra is, hogy a gazdasági ve- ; zetők fokozottabban támasz- i kódjának a szakszervezeti bi- ; zottságokra.

— Mindez a gazdasági munkában való intenzívebb részvételt is jelenti — folytatta Egyed Ferenc. — A szocialista munkaversenyre való mozgósítás, ennek szervezése, irányítása ezután is a szakszervezet feladata lesz, vagy azon őrködni, hogy a gazdasági eredményeket a vállalatok ne a dolgozók rovására, érdekeinek zsorbításával érjék el.

Az új gazdaságirányítási rendszerben a kereskedelmi vállalatok törekednek a stabil, a jelenleginél magasabb szakmai színvonalat képviselő állomány kialakítására. Arra is vigyáznunk kell azonban, hogy a becsületes, hosszú idő óta egy helyen dolgozók valóban az őket megillető anyagi, erkölcsi elismerésben részesüljenek.

— Hogyan készülnek a szakszervezeti vezetők, aktívák, bizalmiak a következő hónapokban új feladataik ellátására?

— kérdeztük végezetül Egyed Ferenc elvtárstól.

— Egész aktívahálózatunk előtt ismertetni kívánjuk helyi gazdasági, politikai célkitűzéseinket, akárcsak a végrehajtás eszközeit, módszereit. Fontos részét képezi tevékenységünknek a dolgozók körében végzendő politikai nevelőmunka is, továbbá az, hogy valóban visszhangra leljenek, megvalósításra kerüljenek a dolgozók jogos véleményei, észrevételei, kívánságai.

— Ami a következő hónapokat illeti: az a célunk, hogy a szakszervezeti választásokat a KPVDSZ különböző szintű szerveiben, a gazdasági változásokkal szoros összhangban hajtsuk végre alapszervezeteinkben

— fejezte be nyilatkozatát a KPVDSZ megyei titkára.

B. Gy.

Kiskun -negv« Nvoipőe V

' Kecském«* — Telefoai BUS Inders SIS

Élni tanulnak...

Szirénázva száguld a mentőautó. Csikorogva fékez a kórházudvaron. Kiszáll a mentő. A kezében egy „Mózes-kosár”. Óvatos léptekkel siet fel az osztályra. A sok meleg takaró közül előkerül egy pólya. Annak is valahol a mélyéről egy alig 1 kg-os újszülött.

Beteg érkezett! Megmozdul az osztály. Mindenki azonnal tudja, hol a helye. Fegyelmezett. jól beidegzett mozdulatok. Kapkodásnak nyoma sincs. Éppen az igazgató főorvos vizitel. Azonnal „átveszi” a csöppséget. A fehérköpenyes emberek — arcukon a steril maszk— nekilátnak a legnemesebb feladatnak, ismét életet adni a már nem is lélegző emberkének.

Üzembe helyezik a mesterséges lélegeztető gépet. Az alig két ujjnyi tüdő megtelik levegővel. Szinte felfújják, aztán leeresztik, mint egy léggömböt. A kis műtőasztalon fekszik a csecsemő. A műtőasztal nem nagyobb mint egy kerekeken gördülő kávézó asztalka. Baj van a vér összetételével. Azonnal vércsere! S máris csordogál a friss, egészséges vér a rossz helyére. Az apró katéter a légcsőben. És dobog a szív! Micsoda pillanatok! S szinte naponta ilyen perceket, sőt órákat élnek át, — nem, rossz a kifejezés —, küzdenek végig teljes egyetértésben az orvosok a nővérekkel, az asszisztensek, technikusok. mindenki, aki csak szakértelmével, igaz ember- szere tété tével tehet valamit.

» • »

10 százalék! Minden tizedik csecsemő koraszülött! Ennyit árul el a statisztika. Rideg számok. Az átlagolás eredménye. Mennyivel többet mond a számoknál az, hogy ezeket a csöppségeket, akik — minden előzetes bejelentés nélkül — hónapokkal korábban jönnek a világra; meg kell menteni!

Mit jelent a fogalom: koraszülött? Az orvostudomány általában minden két és fél kilogrammon aluli újszülöttet az előbb említett kategóriába sorol, függetlenül a születés időpontjától. A méhen belüli élethez szokott gyermek megmentése, akinek belső szervei sok esetben rendkívül nehezen alkalmazkodnak a külvilág mostohább. önállóságot követelő életfunkcióihoz, súlyos, olykor legyőzhetetlen problémát jelent.

Elég, ha csak néhány évtizeddel tekintünk vissza. Az úgynevezett „veleszületett élet- gvengeségben” szenvedő csecsemők jelentős százaléka meghalt. Sok esetben meg sem pró54 dekás csecsemő Mesterséges környezet Harc minden ^mberért

bálkozhattak harcolni értük az orvosok, hisz ismeretlenek voltak a módszerek, s az eszközök.

Csecsemöjelöltek

Az intézet jelenleg hét inkubátorral rendelkezik. Mi is az az inkubátor? Valójában tökéletes „anyaméh”. Talán még a természetes körülményeknél is többet képes nyújtani a koraszülötteknek, hisz páratartalmát, hőmérsékletét az orvosi kívánalmaknak megfelelően változtatni lehet. Falai üvegből vannak. A gyermekhez különleges zsilipszerű nyíláson nyúlhatnak csak. Minden életfunkcióját teljesen steril körülmények között figyelhetik, és szükség esetén azonnal beavatkozhatnak.

A koraszülött-ellátás legmagasabb foka az inkubátor-kezelés. Sajnos, a meglevő hét korántsem elegendő. Idé valóban csak a leggyengébb, legrászorultabb csecsemő kerülhet.

Az intézet kis lakóinak nagy része úgynevezett box-fülke rendszerekben fekszik. A közös

1837-ben Schöpf * Merei Ágost

orvos létrehozta f&dünk — sorrendben negyedik v gyermekosztályát.

A felszabadulás után a gyermek mindannyiunk kincse lett. Egy- re-másra láttak napvilágot rendeletek az anyák és a gyermekek védelmében.

A statisztikát nyomon követve érdekes tényre figyeltek fel a szakemberek. Bár rohamosan csökken a megbetegedésből, rossz ellátásból fakadó csecsemő halandóság, egy területen makacsul tartotta magát. sőt még emelkedett is. Ez a koraszülöttek, „a veleszületett életgyengeségben” szenvedő csecsemők elhalálozási ar^nyszáma.

Megérdemli ez a heroikus küzdelem, amit az állam az orvosokkal összefogva vívett, hogy alakulásánál egy kissé elidőzzünk. 1949-ben nyílt meg az első koraszülött inte: et. Munkája, ilyen körülmények között is, hamarosan jelentős eredményeket produkált. Ki- sebb-nagyobb átalakítások, költözködések után végre 1954-ben

A puli előtt

Este fél hétkor ért véget a munka utáni értekezlet. Igyekeznék haza, vár a család, s ma még a vasalás is. De mit is készítek vacsorára? Legjobb lesz valami „hideget” venni. Futok a piactéri ÁBC-áruházba, egyenesen a hentesáru részleghez. Még ez is! Űjabb negyedóra — sóhajtok fel. Nyolcadiknak állok a sorba, s gyűrközöm a türelmetlenségemmel.

A sor elején egy postás áll. Harminc deka főző kolbászt kér.

— Háromnyolcvanas van, megfelel? Adhatok belőle? — kérdezi kedvesen a vékonyka arcú, törékeny termetű eladónő.

— Lesz szíves... — így a vevő.

Már is a mérlegen az áru. A kértnél két deltával több.

— Maradhat ennyi: Pénzben tizenegy forint nyolcvan fillér... r— csendül fel ismét a kedves hang a pult túlsó oldalán.

Persze, hogy maradhat, jelzi a postás, s máris a pénztárhoz siet.

Húsz deka párizsi és 25 deka disznósajt a következő rendelés. A kicsi asszony keze gyorsan mozog. Papírban a párizsi, következnék a disznósajt. Ám a vevő ismét szól, egy sajt darabkára mutatva:

— Azt tessék lemérni...

— Az nagyon a vége, sok rajta a bőr. Szelek inkább ebből, jó?

A vevő hálásan pillant azasz- szonykára és így szól:

— Maga nagyon szeret engem.

— Minden kedves vásárlót! Másképp hogyan várhatna az ember hasonló viszonzást? — hangzik a nyájas válasz.

Folytassam-e tovább? Így zajlott a kiszolgálás. Hamarosan rám került a sor, személy- szerint is élvezője voltam ennek az igazán hozzáértő, emberi melegséggel teli kiszolgálásnak. És szinte sajnáltam, hogy ott kellett hagynom a jóleső megfigyelésem, tapasztalatom helyét.

Aztán, útban hazafelé, •Ilyeneket gondoltam: Lám, milyen kevés kell a jókedvhez! Ahhoz, hogy a napi munka fáradalma, s az esetleges bosszúságok is f-iedésbe merüljenek!

i — y — n

Az inkubátor és lakója.

páráztató-berendezés biztositja a megfelelő életfeltételket. 65 százalékos a levegő páratartalma és 32 C fok a hőmérséklet. A nővérek és az orvosok fantasztikus munkát végeznek. Ha más területen igaz, hogy csak elhivatott emberek lehetnek jó egészségügyi dolgozók, akkor itt ez százszorosán áll! A parányi „csecsemőjelöltek” még a normális újszülötteknél is sokkal több gondot jelentenek. Életfunkcióik szinte alig követhetők, oly parányi szervezetük minden alkotórésze. Pillanatnyi szünetet sem engedélyeznek ápolóiknak. Mennyi emberszeretet nyilvánul meg abban, hogy a sok kis ráncos testecs- két még szépnek is lássák. Hogyne látnák annak, amikor némelyikért hónapokon keresztül harcolnak. Micsoda boldogság, amikor a mama már hazaviheti a három kiló felé közeledő, egészséges, mosolygó porontyot.

Meg kell tanítani őket élni! Ugye milyen furcsán hangzik? Hisz gondolják, mi sem természetesebb. ha megszületik a csecsemő hát élni is elkezd. A koraszülöttek szervei igen fejletlenek. A mellkas izmai ernyedtek, sok esetben nem képesek betölteni légzést irányító szerepüket. Sokan még nyelni sem tudnak! Emésztőszervük fejletlen. Szóval szinte mindent helyettük kell elvégezni. * * * *

A gyermekgyógyászatban hazánk mindig az élen állt. Már

megalakult az azóta világhírre szert tett, a jeles magyar gyermekorvosról, Schöpf Merei Ágostról elnevezett, koraszülött gyermekek gyógyítására, élet- bentartására specializált kórház. Jelenleg 209 ággyal és egy úgynevezett várható, veszélyeztetett szülésekre berendezett 55 ágyas szülészeti osztállyal rendelkezik.

Az egész országból

Érdekes végignézni az apróságok során. Van itt mindenhonnan az országból, sőt külhonból is. A kis Margitka, csak így szólítják, 83 dekával jött a világra, s édesanyja krakkói tanárnő. De hoztak Szegedről, Debrecenből és sorolhatnánk tovább valamennyi várost, falut. A nyilvántartólapon ilyen bejegyzések olvashatók: neve: B. Zsuzsanna, súlya: 62 dkg, öt hetes, B. Iloi i, súlya: 83 dkg. Az intézet legkisebb súlyú gyermeke 54 dekával született. Alig több, mint fél kiló.

Az intézet világszinten jelentős eredményeket ért el. Az UNESCO statisztikája szerint vetekszünk a világon legjobban felszerelt New York-i koraszülött kórház eredményeivel Egy apró különbség azonbar figyelemre méltó. Amíg eg' New York-i mamának napi 2' dollárt kell fizetnie, addig hazánkban teljesen ingyenes kezelést biztosítanak minden szülő asszonynak.

Irta, fényképezte: Regős István