Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-14 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXL. ÍIVF., 234. SZ. Ara 6U fillér 19«. DEC. 14, SZERDA A jövő évre A Kalocsai Fémtömegcikk ipari Vállalat szereldéjében e Ganz-MÁVAG részére export Diesel-mozdonyokhoz fűtő- és hűtőberendezések készülnek Az ez évi rendeléseket már elkészítették. A Ganz-MÁVAG azonban kérte, hogy a jövő év- március 31-ig rendelt nyolcvan hűtő- és fűtőberendezést korábban szállítsák. Ennek folytán a szereide dolgozói a kongresszusi versenyt tovább folytatva vállalták, hogy január 31-ig elkészítik a kért hűtő- és fűtő berendezéseket. Képünkön Csere Károly lakatos már az újabb megrendelés alapján készülő hűtőberendezés csőfalának • forrasztását végzi. (Pásztor Zoltán felvétele) Pezsgő, korhelyleves, újévi kismalac Tájjellegű borok és ételek Munkára készen a cukrászok Készül az ünnepekre a vendéglátóipar Néhány nap múlva a megyei vendéglátó vállalat vezetői, kirendeltségvezetők, árubeszerzők találkoznak Kecskeméten. Arról tanácskozik a megyei vendéglátás „vezérkara”, milyen menük kerüljenek az ünnepi étlapokra, s döntés születik arról is, hogy az ételek után melyek legyenek a kedveién tó italok, amikor majd koc- cir ,unk az újesztendőre. Asztalfoglalás — 15 étteremben — A végleges „eligazításra” — mondotta Molnár János, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója —, ezután kerül sor, az ünnepi készülődés azonban már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elkezdődött a vállalatnál. Az öt városban 15 étteremben szolgáltatunk zenét., s ezekben az éttermekben mintegy ötezren szórakoznak majd. Az asztal- foglalások már megkezdődtek, de nemcsak a zenés, hanem a többi étteremben, cukrászdában, kisvendéglőben is igyekszünk a vendégek igényeit kielégíteni. — A mj szilveszteri „főpróbánk” az idén is karácsony második napja lesz, amikor valamennyi üzletünk teljes kapacitással dolgozik. (Karácsony első napján, illetve estéjén az idén is csak egy-egy étterem tart nyitva az öt városban, Kecskeméten a Hírős, Kiskunfélegyházán a Kiskunság, Kiskunhalason az Alföldi, Kalocsán a Piros Arany, Baján pedig a Duna Étterem.) A pulykasülttől — a hidegtálig — A hagyományokhoz híven — folytatta a vendéglátó vállalat igazgatója —, az idén több, ma már alig-alig ismert recept alapján készített tájjelegű étel kerül majd felszolgálásra. Például Baján a közkedvelt scsebabcsicsa, fűszerezett apróhús rizzsel, de nem marad el a szilveszteri pulykasült, töitöttpulyka, malacpecsenye, korhelyleves és kolbászos bableves sem a kecskeméti, halasi, félegyházi, kaé, bajai étlapokról. __ A megye öt városában — a háziasszonyok munkájának megkönnyítése céljából —, lehetőség nyílik hidegtálak megrendelésére. amiket kérésre házhoz is szállítunk. Cukrászüzemeink előreláthatólag 2000 mázsa mákos- és diósbeiglit készítenek az ünnepekre. Ebből a mennyiségből a vendéglátó vállalaton kívül a kiskereskedelemben. az üzemi konyhákon jelentkező igényeket is kielégítjük. A beigli mellett tortakarika. cukrászsütemény, torta és teasütemények előrendelésére is van módjuk a háziasszonyoknak. Habzóbor, koktél, negyvenféle rövidital — Milyen italok között válogathat a karácsonyi és szilveszteri vendégsereg? — Raktárainkban 3000 üveg pezsgőt, 2500 üveg wermouthot, 1000 üveg habzóbort, 40 féle röviditalt tartalékolunk az ünnepekre. Ezenkívül különféle koktélok készülnek, s több mint 200 hektoliter palackozott Bács megyei bort is felszolgálnak. A hagyományos szilveszteri tombola természetesen az idén sem marad el, összesén 15 kismalacot és egyéb nyereményeket sorsolunk ki a legszerencsésebbek között. Befejezésül Molnár János elmondotta: — Néhány, az étel és ital- választék bővítésére tett erőfeszítésünk eddig — sajnos —, eredménytelennek bizonyult. Szeretnénk, ha a Kiskunfélegyházi Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalattól mielőbb kapnánk belsőséget, kocsonyakészítéshez szükséges „alapanyagot”. A Borforgalmi Vállalat illetékeseihez pedig az a kérésünk, hogy vendégeink igényeinek kielégítése céljából biztosítson vállalatunk részére az eddiginél nagyobb mennyiséget a közkedvelt Balaton-melléki és hegyvidéki borfélékből is. B. Gy. ' Hogyan tovább NSZK? Kiesinger szint vallott BONN. (MTI) Mint már jelentettük, Kurt Georg Kiesinger, az új nyugatnémet kancellár kedden a szövetségi gyűlésben ismertette az új kormány nyilatkozatát. Az egy óra hosszat tartó ismertetést a gazdasági helyzet taglalásával vezette be és drasztikus intézkedéseket helyezett kilátásba a megrendült államháztartás szanálására. Félreérthetetlenül kijelentette, hogy a „szükséges korlátozásokat és terheket a lakosság minden rétegének lehetőleg egyaránt viselnie kell”. AZ NSZK-ban állomásozó külföldi haderők fenntartási költségeinél is az NSZK pénzügyi helyzetét veszik figyelembe és további kötelezettségvállalásokra enélkül nem kerülhet sor. Nyomatékosan kifejtette, hogy a kormány nem hajlandó lemondani az adóemelésről sem. A kancellár a gazdasági helyzetet súlyosnak minősítette. A kormánynyilatkozat külpolitikai részében hangsúlyozta, hogy az NSZK Franciaországgal együtt, igyekszik előmozdítani a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok szövetségének megszilárdulását, amelyet „elengedhetetlennek” tekint. „Rendkívül fontos a nyugatnémet—francia együttműködés, lehetőleg minél több területen a kelet-európai szomszédokhoz fűződő viszony megjavításának szempontjából”. — mondotta Kiesinger. Ezután arról beszélt, hogy az NSZK kormányának hő óhaja az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok megszilárdítása és fejlesztése. A továbbiakban hangoztatta, hogy a bonni kormány következetesen folytatja a nyugat- európai gazdasági közösség fejlesztését, „A Közös Piac nyitva áll minden európai állam előtt.” Különösen szívesen látná a nyugatnémet kormány Anglia és a többi EFTA-ország csatlakozását. A nyugatnémet—szovjet viszonyt értékelve a kancellár azt állította, hogy a német egység megoldatlan problémája „még teherként nehezedik” ezekre a kapcsolatokra. Remélhető, — mondotta —, hogy fokozatosan megjavul a kölcsönös bizalom, javulnak a két ország kapcsolatai is. A két ország viszonya fejlesztésének alapjául Kiesinger a szovjet—nyugatnémet „gazdasági, szellemi, és kulturális” kapcsolatok előmozdítását jelölte meg. Kiesinger kijelentette, hogy az NSZK meg akarja javítani viszonyát a többi szocialista országgal is „gazdaság’, kulturális és politikai” szinten, és „amennyiben a körülmények megengedik” kész diplomáciai kapcsolatra is lépni velük. Szavaiból azonban kitűnt, hogy a bonni kormány továbbra sem ismeri el az Odera—Neisse határt, mert — mint mondotta — az „egységes Németország határait” külön egyezményben kell majd rendezni. A német kérdésről szólva megismételte azt a korábbi hivatalos bonni álláspontot, miszerint az NSZK kormánya az egész német nép képviselőjének tekinti magát. A kormánynyilatkozat elhangzása után a szövetségi gyűlés ülését elnapolták. NE LEGYEN A szocialista munkaverseny a termelési feladatok sikeres megvalósításának, a dolgozók politikai nevelésének fontos eszköze. Sokszor elhangzott — és ennek folytán már-már közhellyé kopott — e meghatározás. Mégis előfordul, hogy egyesek — bár jóhiszeműen —■ nem eszköznek, hanem célnak vélik a versenymozgalmat. Az egyik megyei textilfeldolgozó vállalatnál az eddigi bri- gádrendszerü termelés helyett szalagszerű gyártást vezettek be néhány munkafolyamatnál. Röviddel az átszervezés után megfordultunk az üzemben és érdeklődtünk a dolgozóktól: hogy ízlik a változás? Elismerték, hogy szükséges és helyes lépés volt összevonni a brigádokat, hiszen így minden tartozékból nagyobb szériák készülnek, kevesebb idő pazarlódik el a gé- peg átállítása miatt, termelékenyebb a munka. De többen panaszként megemlítették azt is, hogy az évek folyamán jól ösz- szeszokott szocialista brigádjukat beolvasztották egy nagyobb közösségbe és nincs mód arra, hogy teljesítményüket kiemelve, külön értékeljék. Igaz, hogy a versenyt folytathatják — most már a megnövekedett létszámhoz szabva vállalásukat —, mégis úgy érzik, elölről kell kezdeniök mindent. E miatt kissé alábbhagyott a lelkesedésük. Gyakran előfordul az építőipari vállalatoknál is, hogy az évi munkaversenv-vállalások megszületése után át kell csoportosítani a dolgozókat. Vagy azért, mert egy másik építkezésen jobban sürget a munka és szükség van a segítségre, vagy azért, mert az átmeneti anyaghiány miatt, oda kell irányítani az embereket, ahol semmi sem gátolja a termelést. Ilyen esetben a vezetők — nagyon helyesen — igyekeznek úgy szervezni a munkát, hogy lehetőleg együtt maradjanak a szocialista brigádok és teljesíteni tudják versenyvállalásukat. De nem mindig vehetik figyelembe még ezt sem. Viszonylag ritkán tiltakoznak °z átszervezés miatt a legjobb dolgozókat tömörítő kollektívák, hiszen a szocialista cím megköveteli a vállalat, a népgazdaság érdekének a tiszteletben tartását. Azonban a szórványos panaszok is figyelmet érdemeinek. Hallottunk arról is. hogy egyes szocialista brigádok idegenkedve fogadják a kevésbé gyakorlott, fiatal munkásokat. Indokuk: lerontja a teljesítményt és veszélybe kerül az évek alatt kivívott előkelő helyezés. M ásutt a munkaverseny-vállalások nincsenek tökéletes összhangban a legfontosabb gazdasági feladatokkal. Az egyik megyei üzemben például évek óta a kívántnál magasabbak a termelési költségek és baj van a termékek minőségével is. A szocialista brigádok nagyrésze mégsem a munka gazdaságosságának és minőségének a javítását tűzte célul maga elé, ha- npm a termelés mennyiségének a növelését. Ráadásul olyan cikkek esetében is, amelyek iránt nem mutatkozik a tervezettnél nagyobb kereslet. Azzal sem lehet egyetérteni, ha egy elismert brigád — úgymond — kiszolgáltatja magát a többiekkel és elvárja, hogy a versenyvállalás teljesítése érdekében neki juttassák a legkönnyebben végrehajtható feladatokat, a legjobb minőségű anyagot. Nem az elmondottak jellemzik a megyei üzemek versenymozgalmát. De kétségkívül tapasztalható egyik-másik kollektívánál, hogy bár igyekszik többet nyújtani a megköveteltnél. tévesen értelmezi a versenymozgalom hivatását. A ió szándék vitathatatlan, ezért nem „harcolni” kell az ilyenféle nézetek ellen, hanem türelmes szóval megmagyarázni: a munkaverseny sohasem válhat öncélúvá, legfejlettebb formája a szocialista brigádmozgalom is eszköz a vállalat gazdasági feladatainak végrehajtásához és mindenben ezekhez kel] igazodnia. A megfelelő versenyforma kiválasztásában. a kívánalmak és a vállalások összehangolásában viszont segít.eniök kell a munkacsapatokat az üzemek politikai és gazdasági vezetőinek is. B. D.
