Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
4, oldal 1966. december 4. vasárnap Egy mindannyiunkat érdeklő kérdés: Milyen kenyér kerül az asztalunkra? Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV, a Minőségvizsgáló Intézet és a KÖJÁL segítségévei októberben megvizsgálta a megyei sütőipar termékeinek minőségét, választékát, átlagsúlyát és a szállítási határidők betartását A tapasztalatokat összegező jelentés megállapítja, hogy bár az elmúlt években sokat fejlődött a megyei sütőipar — Kecskeméten, Izsákon, Jánoshalmán új üzemet építettek és több régi pékséget korszerűsítettek — az igények gyors növekedésével nem mindenben tudott lépésit tartani a legfontosabb közélelmezési cikket gyártó iparág. A termékek minőségével, választékával kap- csalatos panaszok zömét mégsem a kívántnál alacsonyabb műszaki színvonal, és a termelőkapacitás szűkös volta okozza, hanem a munkaszervezésbőr, a technológiában és az ellenőrzésben tapasztalható hibák. Fekete kenyér Táziáron Bizonyítják e megállapítást sütödékben szerzett tapasztalatok. Kétségtelen, hogy az elavult kisüzemekben, zsúfoltak a nyersanyag- és készáruraktárak és ilyen körülmények között rendkívüli nehéz a tárolási előírások maradéktalan betartása. Az észlelt szabálytalanságok tekintélyes hányada azonban a pékségekben dolgozók gondatlanságára vezethető vissza. A lajosmizsei és a solt- vadkerti üzemben például nem különítették el a selejtes termékeket. Ezért fordulhatott elő, hogy az utóbbi pékség túlsütött, elszenesedett héjú kenyereket szállított ki a tázlári földművesszövetkezeti boltba. A termékek minőségvédelmét szolgálja az az intézkedés, hogy a kenyér csak bizonyos hűlési idő után szállítható. A kisSun- majsai pékség, mégis „kemencemeleg” kenyeret rakott kocsira, kitéve az árut a defor- máiódás veszélyének. Óvatos boltvezetők Általában bővült a sütőipari termékek választéka — a központi boltok a hagyományos árukon kívül 5—6 fajta egyéb cikket, vajas-, tölteléke® süteményt — hoznak forgalomba. A községekben és a peremkerületekben levő élelmiszerboltokban azonban ennél jóval szűkösebb a kínálat. És ebben azok a boltvezetők is ludasak, akik túlzott óvatosságból nem rendelnek elegendő süteményt. Mondanunk sem kellene talán, hogy ezt az „óvatosságot” erőteljesen cáfolja a fogyasztók igénye. Egyedülálló jelenségként tapasztalta a vizsgálat, hogy a kiskunmajsai üzletekben finomfehér kenyeret egyáltalán nem árusítanak. A helyi sütőüzem ugyanis — szűk kapacitására hivatkozva — ilyet egyáltalán nem gyárt. Mire való a kesztyű? A korábbinál lényegesen kevesebbet panaszkodnak a vásárlók az utóbbi Időben a kenyér és a péksütemény késedelmes szállítása miatt. Ebben nyilván közrejátszik, hogy — ha nem is kielégítő mértékben — bővült az üzemek szállítóparkja. A javulás ellenére azonban még mindig előfordul, hogy — főleg a szombati napokon —, egyes boltok csak a zárás előtt egy-két órával kapják meg a napi kenyéradag egy részét, vagy csak a délelőtti órákban érkezik meg az üzletbe a reggelihez való péksütemény. Sok kívánnivalót hagy maga után a szállítás higiéniája. A, legjellemzőbb hiányosság az, hogy — bár rendelkezésükre áll —r a szállító munkások nem igen használják az előírt védőruhákat: a kesztyűt, fonott cipót stb. A lajosmizsei sütöde pedig olyan ponyva alatt szállította az áruját, amit évek óta nem tisztítottak. A vizsgálat szerint ilyesmi azért fordulhat elő, mert a vállalatok vezetői és az egészségügyi szervek nem fordítanak kellő gondot a szállítás ellenőrzésére, a fogyasztók egészségét veszélyeztető ha. nyagságok megszüntetésére. Ráadásul a nemtörődöm szállítók általában igen enyhe büntetésben részesülnek; A kereskedelmi dolgozók rovására elsősorban az írta az AKF, hogy sok boltban csak „tessék-lássék” módon végzik az áru mennyiségi és minőségi átvételét. Pedig a gondos átvétel a fogyasztók érdekét védő, mindenki számára kötelező előírás. Liberális a kereskedelmi „meó“ Sajnos a sütödék egy része visszaél a kereskedelem elnéző minőségellenőrzésével és azzal is, hogy a „jó kapcsolat” érdekében — különösen az fmsz-ek ritkán érvényesítik kötbérezés! jogukat, ha súlyhiányt tapasztalnak. Gondosabb átvételre int, hogy a sütőipari termékek minősége, bár a korábbi évekhez viszonyítva javult, még mindig nem egyenletesen jó. A megvizsgált minták jelentős hányada ellen merült fel minőségi kifogás, sőt nem ritkán súlyhiányt is tapasztaltak az ellenőrök. A vizsgálat anyagát eljuttatta az illetékesekhez az ÁKF, azzal a céllal, hogy kiinduló alapul szolgáljon a minőség javítását célzó intézkedésekhez. Új üzemek — fehér cipó A megyei tanács ipart osztályán még nem fejeződött be a bőséges vizsgálati anyag feldolgozása, de néhány intézkedésről máris tájékoztatást kaptunk. Kiskunmajsán új sütöde épül a következő két évben és ezzel megoldódik a község kenyérellátási problémája. De addig is gondoskodnak arról, hogy finom fehér kenyér is legyen a boltokban. Lajosmizsén szintén új üzemet létesítenek a harmadik ötéves terv időszakában. A vizsgálat során feltárt hibákért — piszkos ponyva stb. — rövid időn belül felelősségre vonják a mulasztókat. A választék bővítése érdekében az ÁKF javasolta, hogy a felügyeleti szervek engedélyezzék a kettő-három kilós finom fehér kenyér gyártását is, hiszen a fogyasztók egy része kedveli a vágott, kerek cipókat. Az ipari osztály már a vizsgálatot megelőzően megtette az első lépéseket ennek érdekében. Ha szükséges: Kötbért! Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának a vezetője elmondta, hogy a közeli napokban összehívják a kereskedelmi felügyelőket a vállalatok áruforgalmi vezetőit. Más ké-dések mellett ismét napirendre kerül a tanácskozáson a pékáruk minősége is. Mindenekelőtt a boltok mennyiségi és minőségi átvevő munkáját kell javítani, ezért ismét felhívják a kereskedelmi dolgozóknak a figyelmét arra hogy következetesen éljenek a kifogásolási-kötbérezési jogukkal, ha hibát tapasztalnak — hangsúlyozta az osztályvezető. A választékbővítéssel kapcsolatban megemlítette, hogy az utóbbi időben — különösen a városi élelmiszerüzletekben — örvendetesen sokfajta sütemény és cukrásztermék között válogathatnak a vevők. Ezeknek nagy részét azonban nem a megyei ipar szállítja. Ideje lenne felfigyelni erre a sütödék vezetőinek is hiszen a kereskedelem áruforgalma fényesen bizonyítja: a fogyasztók a választék bővítését követelik. Békés Dezső Teljesítette hízottsertés- felvásárlási tervét a megye A tervezettnél 2000-rel többet, 157 009 hízót vásárolt fel eddig az Állatforgalmi Vállalat, s ezz él teljesítette ez évi hí- zottsertés-felvásarlási tervét. A A pártkongresszus tiszteletére indított vállalásuk teljesítése után decemberben is szervezetten. jó ütemben látják majd el a felvásárlási teendőket. Az év végéig még 20 000 hízott sertést vesznek át a termelőszövetkezetekből, háztáji gazdaságokból. s továbbítanak az ország ellátására. Fegyelmileg elbocsájtva AZ ELMÜLT HÉTEN nem bírósági tárgyaló.terembe látogattunk el, hanem felkerestük a megyei tanács Területi Munkaügyi Döntőbizottságát. Itt is elég bonyolult, szövevényes ügyekben kell határozatot hozni, ami igen érzékenyen érintheti a „vádlottakat”, hiszen a döntésnek súlyos következményei vannak. A munkaügyi viták tisztázása nem egyszerű feladat. Körültekintő, minden részletre kiterjedő vizsgálódást igényel, hiszen csak így lehet igazságosan, a jogszabályoknak megfelelően dönteni. A napokban, pontosabban november 29-én nagyon tanulságos, sok megyei termelőszövetkezet által megszívlelendő ügy végére tett pontot á döntőbizottság. Az egésznek az volt a kiinduló pontja, hogy 1966. március 12-én a jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet fegyelmileg és azonnali hatállyal elbocsáj- totta Rádu Miklós főagronómust. Mi váltotta ezt ki, milyen vétkei voltak a főagronómusnak, aki még két évet sem töltött a közös gazdaságban, hiszen 1964. április 13-án került oda, ugyancsak Jánoshalmáról, az Űj Alkotmány Termelőszövetkezettől. A JÓKAI TSZ fegyelmi bizottságának határozata mérsékelt hangon, de igen határozottan rögzíti a döntés indoklását. Pillantsunk csak bele; „Rádu Miklós munkáját hanyagul és felületesen végezte, aminek következtében többek között 1965- ben körülbelül 70 hold terület A vonal túlsó végén felveszik a kagylót. — Kecskeméti játékbolt? nagy portéka, — 130 Ft-ba kerül. Biztos sikere lesz az exportmackónak. Ismét van na— Igen. Franyó Jánosné üzletvezető beszél. — Megkezdődött-e már a nagy játékvásár? — Szerdával kezdődően feltűnően megélénkült a forgalom. Máskor húszadika táján szokott alábbhagyni, érthető okból: laposodnak az erszények... Most a fizetés körüli napok is mozgalmasabbak. mint egyébkor. A szülők, rokonok nyugodtan küldhetik a Mikulást, van árunk bőven. Ma is másfél teherautónyi játék érkezését várjuk. Van társas, elemes, építő, technikai játék, baba. mackó bő választékban. Hétfőn voltam Szegeden, akkor futott be oda nagy szállítmány külföldi és hazai játék. Köztük újdonságok. Mint például a Csizmás kandúr; szép, gyóbb mennyiségben műanyag- dugós vadászfegyver; 49 Ft-ért. Elemes géppisztoly is lesz, de csak annyi, hogy aki ilyet akar, siessen beszerezni. Nagy a választék hangszer- árukban. Szebbnél szebb gitárok, harmonikák, dolgok közt lehet válogatni, hogy csak ezeket említsem. Ja, — és tessék még közölni a kedves szülőkkel, hogy a 680 Ft-os Moszkvics kisautó vásárlásával is igyekezzenek, míg van belőle. - Három-hét éves gyerekek számára kitűnő játék: beleülhetnek. lábbal hajthatják., s külön öröm, hogy kormányozhatják. Kérjük, ne a tizenkettedik órában keressenek meg bennünket a kedves vevők. A játék ilyenkor úgy fogy, mint a cukor. ,. <t) vetetten maradt. A kukorica elvetése szakszerűtlenül történt... Miután tudomást szerzett arról, hogy a vetőgépek nem üzemelnek rendesen, azokat nem javíttatta ki, a ennek következtében mintegy 700 holdon 30—10 százalékos volt a tőhiány.. — olvashatjuk a fegyelmi határozatban. Van azonban még más is, ami nem kevésbé terheli a volt főagronómus felelősségét. Amikor a hiányosan elvetett kukorica megcsappant termését tárolták, nem szedette ki közüle a tejes, tehát még éretlen csöveket, s ennek az lett a szomorú eredménye, hogy a termelőszövetkezet egész évi kukorica mennyisége romlásnak indult, penészedni kezdett. Mikor ezt észrevették — májusi morzsoltban számolva — már mintegy 14 vagonnyit kitevő termény tönkrementi MINDERRŐL Rádu Miklósnak más a véleménye. Egyik beadványában — három sűrűn gépelt oldal — alig van szó arról, hogy őt milyen felelősség terheli. Annál többet beszél viszont a termelőszövetkezet más vezetőiről, tagságáról, egyáltalán nem dicsérő szavakkal. Rájuk akarja hárítani a felelősséget. Nem azt mondjuk, hogy a hibákért kizárólag ő a felelős, hiszen mások is megkapták a büntetésüket. De neki nagyrésze van abban, hogy az 1965-ös gazdasági évet a tsz több mint kétmillió forintos mérleghiánnyal zárta és a tervezett 23 forint helyett csupán 14,67 forintot tudtak osztani munkaegységenként. Rádu Miklós keserű hangsúllyal beszél említett beadványában arról, hogy ő a termelőszövetkezet tagjai előtt , nem volt szimpatikus, mert szigorúan ragaszkodott a szabályokhoz, az előírásokhoz. Nos, a fegyelmi bizottság határozati indoklásból úgy látjuk, hogy ennek más oka lehetett. Érdemes néhány mondatot idézni: „Súlyos kifogásolás alá esik azonban a magatartása is... Sokszor előfordult, hogy munkaidő alatt kocsmába járt és italozásokat folytatott. A tsz állatállományából — anélkül, hogy arra a vezetőségtől engedélyt kért és kapott volvn — két csikót eladott és azok árát „fizetésként” saját részére megtartotta .. Ezek uán aligha lehet csodálkozni azon, hogy Rádu Miklós nem volt szimpatikus ember a termelőszövetkezet tagsága előtti Vagy úgy gondolta — ahogyan egyes tsz-vezetők még ma is gondolkodna!?: —, hogy a közös gazdaság csak az egyéni érdekek hajszolásának lehet az alapja? Szerencsére ma már nem sok az ilyeneknek a száma, de itt-ott még felütik fejüket. Természetesen „pályafutásuk” nagyon hamar olyan, dicstelen véget ér, mint Rádu Miklós fő- agronómusé. ö AZONBAN nem nyugodott bele a tsz fegyelmi bizottságának a döntésébe. Fellebbezett. Először a járási, majd a megyei dönőbizottság uasította el fellebbezését. Aztán — minden lehetőséget kihasználva — új eljárás iránti kérelmet terjesztett a megyei területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz. De mivel a vele kapcsolatban megállapított tények cáfolására semmi bizonyítékot nem tudott felhozni. kérését elutasították. A termelőszövetkezeten csak segített, hogy Rádu nem ott fejti ki „működését”. Azóta fellendült a gazdálkodás, eltűnt a mérleghiány és nein kapkodva, hanem tervszerűen folyik a munka. G. S \
