Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-24 / 303. szám
Egy érdekes statisztikai kiadvány Képzettség és kereset E feltételezhetően sokak kíváncsiságát felkeltő címmel jelent meg a Statisztikai Időszerű Közlemények idei 14. kötete, amely a mérnökök, technikusok és egyéb felső- és középfokú képzettséggel rendelkező szakemberek kereseti arányairól ad képet A reprezentatív adatfelvétel eredményeinek csaknem 60 oldalas, táblázatokkal, grafikonokkal tarkított értékelésből nagyon sok, a fejlődést dokumentáló megállapítás, jövőt alakító következtetés olvasható ki. Közülük itt csak ízelítőül idézünk néhányat. Azt, hogy hazánkban a foglalkoztatottak szakképzettség szerinti összetétele az utóbbi másfél évtizedben milyen jelentősen változott, ezúttal beszédes adatok is bizonyítják: Míg 1930-ban az összes aktív keresők 11,8 százaléka rendelkezett nyolcosztályos végzettséggel, a mostani adatfelvételkor már 44,7 százalék. Az érettségizettek aránya ugyancsak 1930-hoz képest napjainkig 5,1 százalékról 11,1, az egyetemet végzetteké pedig 1,9 százalékról 3,4 százalékra emelkedett. Ösztönzőkbe a kereseti arányok Am nagyon sok tényező kölcsönhatásának függvénye az, hogy a szakemberállomány gyarapodása milyen hatékonyan gyorsítja a gazdasági fejlődés ütemét. E tényezők egyik legjelentősebbike a kereseti arányok alakulása. Pontosabban így is lehetne kérdezni: megfelelő mértékben ösztönzik-« a keresetek a szakembereket arra, hogy képzettségük szerinti munkaterületen maradjanak, s munkakörükben a felkészültségük adta optimális hatékonysággal dolgozzanak? A kereseti színvonal tekintetében az utóbbi két évtized egyik legfontosabb jellemzője, hogy az egyes szakmák közötti bérkülönbségek jelentősen csökkentek. Ez politikai és közgazdasági szempontból helyes tendencia volt, de sok figyelmeztető jel arra mutat, hogy esetenként a szükséges arányokon túl is folytatódott. A kívántnál nagyobb arányú nivellálódás következménye, hogy jelenlegi bérarányaink túlságosan „összenyo- mottak”, bérrendszerünk nem honorálja kellőképpen a magasabb színvonalú szakmai fel- készültséget, a sok esetben nagyobb felelősséget. Például a 60 éves korig megszerezhető életkereset a felsőfokú képzettséggel rendelkező keresők esetében átlagosan mindössze 17,9 százalékkal több, mint a középfokú végzettségűek életkeresete. • Az élet Poznanban IV. Magyar autosyphonnal készül a szódavíz Poznan élelmiszeriparának legfontosabb termékei: az ecet és a mustár, különféle csokoládék és a tésztafélék. Az egyik élelmiszeripari üzem néhány termét azonban más célra használják. A nagy nyári kánikulák idején itt készítik az üdítő italokat a város lakóinak és a környező kirándulóhelyek sok ezer üdülő vendégének. Nálunk Lengyelországban nemrégiben még a szódavizet csak a hagyományos üvegekben árulták. Az autosyphont nem ismertük. Pedig az üveg nem éppen a legideálisabb „csomagolási mód” a szódavíznek. Kényelmetlen a vevőnek és a gyártónak is. A szállításhoz nagy rakfelülethez van szükség, az üvegek súlyosait, arról nem is beszélve, hogy gyorsan kiürülnek és akkor lehet szaladni ismét az üzletbe az újabb üvegért. S így általában csak kevés üveget tudnak raktáron tartani az üzletek, a nagy melegben nem is tudják a szükségleteket kielégíteni. Egy idő óta áttértünk mi is a Magyarországon már régóta ismert autosyphon használatára. Hamar megszerettük, hiszen kényelmes, az ember maga tölti meg az alumínium, tehát nem törékeny készüléket, s egy tucat autosyphon patron, tehát 12 liter szódához elegendő szénsav elfér egy könnyen zsebre vágható dobozban. Nagy előny ez nálunk, ahol a turizmus valóságos népmozgalom. Jó időben ezrek és tízezrek lepik el a város környékén elterülő, vagy távolabbi erdőket, tavakat, s tavasztól őszig a hét végét ritkán töltjük otthon. Megfizethetetlenül hasznos és kényelmes ilyenkor ez a praktikus készülék, amelyből a szokatlan ízű, idegen víz is jobban esik. Egyszóval hamar megszerettük a jobbára magyar barátaink révén megismert autosyphont. Ma már nemcsak magyar, hanem hazai gyártmányú palackok is kaphatók az üzleteinkben. De még mindig importra szorulunk, a legutóbbi szállítmány is 120 ezer ilyen készüléket hozott Magyarországról. Ezek igen közkedveltek nálunk, mert jól működnek és formásak, esztétikusak; Elég sok bajunk akadt azonban mindeddig a patronokkal. Eredetileg az egyik poznani vállalatnál kezdték meg gyártásukat és töltésüket. A gyár kapacitása azonban nem tudta kielégíteni a gyorsan növekvő szükségleteket. Így még egy új töltőüzemet is létre kellett hozni. Megépítettük, a töltőgépeket pedig Magyarországról szereztük be. Így jött létre Poznanban Lengyelország egyetlen patrontöltő üzeme, amely azonban az egész országot képes ellátni. Az üzem az idén érte el teljesítőképessége maximumát, napi 60 ezer patront állítanak elő a korszerű gépsorok két műszakban. Az automatizált üzemben mindössze húsz munkást foglalkoztatnak. A patronok mosása, lúgozása, töltése, plonnbálása és mérése közvetlen emberi beavatkozás nélkül, teljesen automatizáltan történik. En nem tudom, talán megmosolyognak majd érte, hogy ilyet mondok, de állítom, nagyon sok autosyphon-tulajdo- nossal együtt, hogy az új üzem patronjaival egészen más íze van a víznek, mint amilyet korábban megszoktunk. Ezt a finomabb szódavizet a magyar berendezéseknek köszönhetjük. Eugeni asz Cofta Viszont az is való, hogy nálunk fiatalok, felnőttek túlnyomó része tanulni szeretne. s emiatt évről évre sokszoros túljelentkezéssel találják szembe magukat a középiskolák, az egyetemek. Csakhogy a statisztikusok ezúttal arra is rámutattak, amire eddig nem mindenki gondolt: ebben a jelenségben kisebb szerepük van az anyagi momentumoknak, mint a foglalkozások jellegének, társadalmi tekintélyének. Szakképzettség és munkakör Egy másik fontos részletkérdés: összhangban áll-e egymással szakképzettség és betöltött munkakör? Egy dolgozó középfokú kiképzése — egyes szakoktól függően — 9—25 ezer forint, a felsőfokú képzés pedig 30—135 ezer forint állami ráfordítást igények Nem közömbös tehát, hogy az állami szektorban foglalkoztatott 150 ezer felső- és 360 ezer középfokú végzettséggel rendelkező aktív kereső milyen hányada dolgozik képzettségének megfelelő, vagy attól eltérő munkakörben. A felmérések szerint az egyetemet végzettek 6,1. a technikumot, középiskolát végzettek 7.9 százaléka nem képzettségének megfelelő munkakört tölt be, s ez kereken egymillárd forint, a korábbi években eszközölt „szellemi beruházás” részbeni befagyását, vagy a lehetségesnél alacsonyabb hatásfokú felhasználását jelenti. Különösen figyelmeztető, hogy a 8400 mezőgazdasági technikusnak 20 és fél százaléka nem szakképzettségének megfelelő munkát végez. Ebben szerepe lehet annak is, hogy ha nem is kimagaslóan, de 4,8 százalékkal — átlagosan mintegy 100 forinttal — magasabb a havi jövedelmük, mintha a szakmájukban dolgoznának; Nőnek kevesebb jár? Bár röviden, de szólni kell arról a feszültségről, ami az adatfelmérés tanulsága szerint az azonos képzettségű férfiak és nők keresete között fennáll. Míg a felső- és középfokú képzettséggel rendelkező férfiak havi átladkeresete 2678 forint, addig az azonos képzettséggel rendelkező nőké 1726 forint. Igaz, hogy a mintegy 36 százalékos keresetkülönbség kisebb része abból adódik, hogy a felső- és középfokú képesítéssel rendelkező nők átlag- életkora a férfiakénál 4—6 évvel alacsonyabb, tehát kisebb a szolgálati idejük. De ez csak az egyetlen ok. Erőteljesen tükröződik a statisztikában, az az elmaradott szemléletre valló gyakorlat, hogy még azonos képzettség esetén is gyakran a férfiakénál alacsonyabb beosztásban és a munkakörön belül is alacsonyabb besorolásban alkalmazzák őket. Talán e néhány részlet bizonyítja, hogy érdemes belelapozni ebbe a kiadványba. Mert az értékelés és az utána következő mintegy 100 oldalnyi táblázat külön, Bács megyére vonatkozó adatokat nem tartalmaz ugyan, de néhány tanulsága és következtetése szűkebb hazánkban is bizonyára sikerrel hasznosítható. Eszik Éva PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 35-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-8S Index; H 06* Csak a sport veszíthet Tiszakécskén idáig minden sportkedvelő örült az asztaliteniszezők sikereinek. Jó szereplés a megyei bajnokságban, győzelmek, helyezések, mind a férfi, mind a női csapat részéről: ez alapozta meg a megyei hírnevüket. A fiatalok kedvvel, nagy ambícióval végezték a sportköri munkát és az edzéseket. Ma viszont ott tartanak, hogy a szakosztály további léte is kérdéses. Mi történt? Hová lettek a lelkes fiatalok? — Elkedvetlenedtek — hangzik a válasz Szent- endrey József szakosztályvezető szájából. — Én is lemondok. Nem bíznak bennem, hiszen annyiszor becsaptam őket — igaz önhibámon kívül. Az történt ugyanis, hogy ja község országos hírű művelődési házából, ahol az edzéseiket tartották, egyre inkább kiszorultak. — Hiába van meg a program, hogy kedden és pénteken edzés, mindig közbejön valami. A nagyteremben gyűléseket, értekezleteket tartanak sokszor alkalomszerűen, és mi legtöbbször kintrekedünk. Az értekezletek fontosabbak, ez az érv. De már olyan is történt, hogy négy-öt fő részére tartottak a nagyteremben libatömő tanfolyamot. Ezért maradt el az edzés! Csoda, hogy nem jönnek, többet a játékosaink? Természetesein a művelődési ház vezetőjének is vannak jogos „miértjei”. — Például miért égetnek feleslegesen minden villanyt? Miért nem tornacipőben edzenek? Sok szemetet, rendetlenséget hagynak maguk után? És még sorolhatnánk tovább a panaszokat. Az mindenesetre tény, hogy amíg nincs egyetértés az asztaliteniszezők és a művelődési ház vezetője között, nem lehetséges a szakosztály működése sem. Ezzel az írással nem az a célunk, hogy kiderítsük kinek van a vitában igaza. Inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az áldatlan állapotnak mindenképpen a község sportélete látja kárát. Véleményünk szerint van lehetőség arra, hogy megoldódjon a probléma. Ha mindkét fél igyekezne alkalmazkodni a körülményekhez, lehetne megfelelő edzési időpontokat találni. Nem kellene hozzá más, csak az egyik részről nagyobb fegyelem, a másikról valamivel több sportszeretet K. G. A hétvége egyetlen sporteseménye lesz a december 25-én, vasárnap délelőtt Kecskeméten sorra kerülő hagyományos Aranyhomok Kupa” sakk villámverseny, melyet de. 9 órai kezdettel a MÉK Bercsényi utcai kultúrtermében rendez meg a megyei sakk szövetség. Kiskunhalason tovább javult az MHS munkája AZ ELMTJLT napokban kibővített aktívaülésen tárgyalta meg az MHS kiskunhalasi járási elnöksége az 1965—66-os kiképzési év eredményeit, hibáit és az elkövetkező feladatokat. A gyűlést a Fegyveres Erők Klubjában tartották meg, s azon részt vett Sípos János, a kiskunhalasi járási pártbizottság munkatársa, Bálabán Sándor alezredes, az MHS megyei elnöke, dr. Bilekov Pál, a járási tanács vb-elnökhelyettese, Eke István alezredes, a járási kiegészítő parancsnoka. A KIKÉPZÉSI évről Budai István, az MHS járási elnöke tartott mindenre kiterjedő beszámolót. Erősödött a járási és alapszervezeti elnökségek irányító tevékenysége. Fejlődés történt a honvédelmi elő- és utó- képzés, a polgári védelmi oktatás terén. Komoly eredményt értek el a honvédelmi tömegsportokban. A járás területén különböző honvédelmi rendezvényeken keresztül mintegy húszezer embert mozgósítottak. A sorkötelesek előképzésében legeredményesebb munkát végezték Jánoshalma, Mélykút, Kelebia, Kisszállás és kiskunhalasi alapszervezetek. Lényegesen javult a tagdíjfizetési készség; A munkában kiemelkedett Jánoshalma, ahol már az első negyedévben elszámoltak az egész évi tagdíjjal. Jelentős javulást mutat a párt, valamint állami és társadalmi szervekkel való együttműködés. E jó kapcsolat bővítette a honvédelmi nevelés munkájának társadalmi bázisát. A HONVÉDELMI munka valamennyi ágát figyelembevéve, megállapítható, hogy az alapszervi elnökségek többsége eredményesebb munkát végzett, mint az előző évben. A JÄRÄSI elnök beszámolóját vita követte, melyen felszólalt Balabán Sándor alezredes, az MHS megyei elnöke is. —■ A IX. kongresszus tömegszervezetekre szóló határozata tegyen összekötő a párt és a tömegek között — mondta többek között. — A kiskunhalasi járás MHS-szervezetei az elmúlt időben jól dolgoztak, élenjártak a feladatok megoldásában. A honvédelmi nevelés nem pusztán MHS-feladat, hanem a községi vezetőszerveké is, akik szívesen segítik ezt a munkát, mely csak a közös összefogáson keresztül lesz eredményes. VÉGÜL a megyei elnök jutalmakat osztott ki az MHS-mun- kában élenjáró társadalmi aktíváknak. Laszti* József Kosárlabda Vereség Budapesten BEAC—Bajai Bácska Posztó 67:60 (25:31) Budapest, Sportcsarnok, v.: Szécsi, Nagy. Baja: Kovács (25), Halmos (12) — Rátvai (16) — Ikotity (1), Szepes (2). Csere: Piszáro- vics (2), Weidinger (2), Németh. Edző: Tax Imre. Az első félidőben a bajai csapat vezetett, de a második félidőre a BEAC magához ragadta a kezdeményezést, és szoros küzdelemben győzött. A Bácska Posztónak így nem sikerült a múlt évi szép eredmény megismétlése. Végeredményben az MNK-t a Bp. Honvéd nyerte a MAFC előtt. A döntőben a Honvéd 72:67 arányban győzött 3. BEAC, 4. Bajai Bácska Posztó. A női MNK-t nagy meglepetésere, de teljesen megérdemelten a sportág történetében először vidéki csapat a Székes- fehérvári VT Vasas nyerte, miután fölényes, 61:36 arányú győzelmet aratott a Bp. Előre felett. Meglepetés még az MTK újabb veresége. A bajnokcsapat így a VTSK mögött a 4. helyre szorult,
