Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

LEZÁRULT A BESZÁMOLÓK FELETTI VITA (Folytatás az 1. oldalról. tormeloszo vetkezeti hitelrende­zés nem elsősorban a szövetke­zeti parasztság személyes jóve- aauneneK közvetlen növelésére irányúi, hanem a termelés fej- loűeset szolgaija s ezúton ior- rasa lesz nemcsait a paraszti, hanem a munkásjövedeimeh. jö­vőbeni emeikedesenek is. Azért keil erre kitérni, mert a vá­rosi dolgozók egy része rend­szerint csak az előbbire gondol, ha a íelvasanasi árak emelésé­ről hali. Természetesen a pa­raszti jövedelmek emelkedni fognak, mégpedig a népgazda­sági tervekben előirányzott ütemben. A másik lényeges körülmény az, hogy a niezögazdasagi ár­színvonalnak a harmadik öt- eves tervben reálisan várható emelkedése és a mostani hitel- rendezés a termelőszövetkeze­tek egy részében — különösen a mostoha természeti körül­mények között gazdálkodó gyenge szövetkezetekben — még nem teszi lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bő­vítsék. Igaz ugyan, hogy a fel­gyűlt hitelek nagyobb részét a mostani rendezés során törlik. De az is igaz, hogy a rendsze­resített amortizációs alapot sa­ját árbevételeikből csak rész­ben tudják fedezni, mert a mostoha természeti viszonyok miatt még az egyszerű újrater­melésre sem képesek. Ezért az ilyen szövetkezetek termelési célú állami támogatását ezután is fenn kell tartani. A mezőgazdasági tervezés ki- elakult rendjében már a múlt év második felében történtek közönyös változtatások az új mechanizmus szellemében. Az állami gazdaságokban körülbe­lül egyharmadával csökkentet­ték a kötelező tervmutatók számát. A felvásárló vállalatok az idei felvásárlási szerződése­ket a termelőszövetkezetekkel már közvetlenül kötötték. A mezőgazdasági termelés­űén előbb említett változtatá­sok azt a célt szolgálták, hogy növefiódjék az állami gazdasá­gok és terníelőszövéikézetek önállósága, erősödjék a gazda­ságok és felvásárlók közvetlen gazdasági kapcsolata, a taná­csok pedig mén tesül jenek a sok esetben bürokratikus feladatok elvégzésétől. Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek. Az intézkedések a ter­vezett mennyiség leszerződésé- ben nem hoztak még átmeneti nehézséget sem. Már a közeljövőben igyek­szünk tovább bővíteni a me­zőgazdasági nagyüzemek gazda­sági tevékenységét A mező- gazdasági nyersanyagok egy ré­szét a termelés helyén lehet a legelőnyösebben ipari feldolgo­zásra előkészíteni, tartósítani. Mezőgazdasági üzemeink jelen­tős része képes is az ilyen ki­egészítő tevékenységet gazda­ságosan ellátni. Kívánatos és szükséges, hogy szövetkezeteink különböző szol­gáltató .tevékenységet is foly­tassanak (gépjavítás, szállítás, épület javítást stb.) saját üzemi szükségleteik kielégítésére vagy a lakosság részére. Ügyszintén kívánatos és szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak, családtagjainak folyamatos és helyi foglalkoztatása céljából szervezett munkakapcsolatok (bedolgozás) alakuljanak ki egyes ipari üzemekkel, főleg kisipari termelőszövetkezetek­kel és földművesszövetkezetek­kel. A munkásosztálynak és a városi lakosságnak csak elő­nyös, ha a mezőgazdasági üze­mek gazdasági tevékenységének bővítése eredményeként több és olcsóbb élelmiszerhez jut. De szövetkezeti parasztságunk is jól jár, mert a szűk értelem­ben vett mezőgazdasági tevé­kenység sok nagyüzemben nem nyújt sem kielégítő foglalkozta­tást, sem elegendő jövedelmet. Pártunk mindig nagy figyel­met szentelt a dolgozók élet- körülményeinek javítására. Fontos célunk, amint azt a kongresszus határozati javasla­ta iá tervbe veszi, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetke­zeti parasztság életszínvonala, kulturális ellátottsága között. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a terme­lőerők fejlődésének útjából há­rította el a legfőbb akadályt, hanem — éppen az előbbi ré­vén — a parasztság társadalmi helyzetének, szociális körülmé­nyeinek gyökeres megváltozta­tása útjából is. A nyugdíjas pa­raszt korábban ismeretlen fo­galom volt a magyar faluban. Az egyéni paraszt nem része­sült kedvezményes betegellátás­ban, nem kapott családi pótlé­kot. Fokozatosan, még a har­madik ötéves terv időszakában a családi pótlék azonos lesz a munkásokéval. Rövid idő múlva új szövet­kezeti nyugdíjrendszer lép életbe. Ez alapelveiben és rendszerében azonos lesz a bérből élőkével. A nyugdíj összege a tagok tényleges., a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedel­méhez és a nyugdíjevekhez igazodik. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer nem jelent kü­lön megterhelést az államnak. Annak növekvő terhét maga a termelőszövetkezeti parasztság viseli, hiszen a nyugdíjjárulék- befisetósi rendszer is azonos lesz a bérből élőkével. A ter­melőszövetkezetek 1968. január elsejétől egységesen a tagoknak kifizetett jövedelem 7,5 száza­lékának megfelelő társadalom- biztosítási járulékot kötelesek az országos nyugdíjalapba be­fizetni. (Ez a 7,5 százalék ma­gában foglalja a betegellátási és balesetbiztosítási járulékot is.) Ezenkívül a szövetkezeti ta­gok személyi jövedelmük után a bérből élőkével azonos módon progresszív nyugdíjjárulékot fi­zetnek be a nyugdíjalapba (leg­alább három százalékot). Emel­lett a gazdaságoknak saját szo­ciális alapjukba kell helyezni a kifizetett jövedelem mintegy 2,5 százalékát a szövetkezet tagjait jogszabály szerint meg­illető juttatások (táppénz) és a szövetkezet által meghatározott egyéb szociális, kulturális ki­adások fedezésére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer a pártkong­resszus jóváhagyó állásfoglalá­sa esetén 1967. január elsején lép életbe. Ügy gondoljuk, ezek az in­tézkedések, különösen a közép­korú férfiakat és a mai fiata­lokat ösztönzik majd arra, hogy falun maradjanak, s talán rész­ben a "lassú visszaáramlást is elősegítik. Továbbfejlesztjük a jövede­lemelosztási módszereket is. Előmozdítjuk, hogy a szö­vetkezetek az évi részese­dés nagyobb részét, leg­feljebb azonban 80 százalé­kát termelési költségként kezelve — már év közben garantáltan és rendszeresen munkadíjként kifizethessék a teljesített munka után tag­jaiknak. A. mostoha természeti körülmények között gazdálko­dó gyenge szövetkezeteknek az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy tagjaiknak — a közös munkában való részvétel mér­tékétől függően és ennek elő­mozdítására — az adott viszo­nyoknak megfelelő évi részese­dés nagyobb részét, legfeljebb 80 százalékát, ők is garantál­hassák és kifizethessék. A jö­vedelemelosztási és munkadí­jazási formák megválasztása természetesen ezután is a +cr- melőszövetkezetek belső ügye lesz. Társadalmi, gazdasági fejlő­désünk eredményei, a gazdasá­gi irányítás reformja, a terme­lőszövetkezetek megszilárdulá­sa ós további erősítése lehető­vé és szükségessé teszi a föld- tulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését. Népi demokratikus fejlődésünk sa­játosságainak megfelelően ná­lunk a termelőszövetkezetek­ben ez ideig csak a föld haszná­lata volt a közös — a be­hozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdoná­ban vannak. A földtulajdon és a földhasználat jelenlegi álla­pota azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet. A föld ugyanis az idős termelőszövet­kezeti parasztok elhalálozása, az ennek következtében előál­lott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén növek­vő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába, akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethivatás­szerűen mezőgazdasági munká­val. Emiatt a termelőszövetke­zetek használatában levő föl­deknek jelenleg mgr egyötöde van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében mintegy 130 ezer kívülálló személynek rendsze­resen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal terheli a ter­melőszövetkezeteket. A földtulajdon és a földhasz­nálat elkülönüléséből az örök­lés és az elvándorlás folytán mind gyakoribbá váló jogviták ma már zavarják a szövetke­zeti földhasználat biztonságát és nehezítik a hosszú távú be­fektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetet­len a szövetkezeti f öldtulaj dón bevezetése és fokozatos kiter­jesztése. Előnyös lesz ez a szö­vetkezeti parasztságnak és elő­nyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtulajdon meggyőződésünk szerint a szo­cialista tulajdon egyik formá­jának tekintendő. Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívülálló szemé­lyek. a nem szövetkezeti tag örököfök tulajdonában levő föl­dek megváltási ár ellenében ke­rülnek a szövetkezet tulajdoná­ba, a szövetkezeti földalapba.. Ügyszintén megváltási (ha bár eszmei) ár ellenében kerülhet­nek a szövetkezetek tulajdoná­ba a használatukban levő álla­mi tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak a tsz-tagnek a részére, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Az ilyen megállapodás a szövetke­zet és a szövetkezeti tag föld- tulajdonos közötti szabad elha­tározás. a legszigorúbb önkén­tesség alapján jöhet csak létre. E téren mindenféle kampány­szerűség szigorúan tilos, a siet­ség és türelmetlen,ség káros. E folyamat hosszú időt fog igény­be venni, annál is inkább, mert a megváltási árral járó anyagi terheket maguknak a termelő- szövetkezeteknek kell viselniük. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével összhangban célszerű és Szükséges a termelőszövet­kezetek demokratikusan Wilson brit miniszterelnök és Smith, a lázadó rhodesiai fehér­telepes kormány vezetője pénte­ken a kora hajnali órákban ta­lálkozott a „Tiger” brit cirkáló fedélzetén. Wilson csütörtökön a késő éj­jeli órákban érkezett a brit fő­városból Gibraltár repülőterére. A fajüldöző salisbury-i kormány miniszterelnöke hajnali egy óra­kor érkezett meg a titkos talál­kozóra. A két miniszterelnök több mint 13 hónap után talál­kozott először. Kezet fogtak és rövid/ üdvözlő beszédet váltok tak. i A „Tiger” cirkálón folyó tár­gyalások minden .valószínűség szerint nem tartanak tovább 18 óránál, mivel Wilsonnak hétfőn jelentést kell tennie a parla­mentben, a cirkáló úticélpontját megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. E társadalmi szervezetek a kö­vetkezők lesznek: a Termelő- szövetkezetek 1 Országos Kong­resszusa, amely négyévenként ül össze, továbbá a kongresszus ál­tal megválasztott Országos Ter­melőszövetkezeti Tanács, vala­mint a területi termelőszövet­kezeti szövetségek. Legcélsze­rűbb, ha e szövetségek a me­gyéken belül a gazdasági táj­körzetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoznak, ame­lyekkel a társult szövetkezetek megbízzák, illetve, amelyek vá­lasztott szerveik határozataiból következnek. Így például ellát­hatják az egymás közti, s az állami vállalatok közötti terme­lési. értékesítési. beszerzési együttműködés koordinálását; termelőszövetkezetek közötti lé­tesítményeket. vállalkozásokat hívhatnák létre; felkérésre rendszeres ellenőrzést végezhet­nek a résztvevő termelőszövet­kezetek könyvelésében, ügyvi­telében; ellátják a szövetkeze­tek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a Ter­melőszövetkezetek , Országos Kongresszusát. Ezen a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövet­kezetek kérdéseit. Az új terme­lőszövetkezeti törvény és az új föidjogi törvény tervezetét, va­lamint a területi termelőszövet­kezeti szövetségek létrehozásá­val kapcsolatos kérdéseket. A területi szövetségeket a terme­lőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. Az idei év eredményei alap­ján megnyugvással állapíthatja meg a kongresszus, hogy a har­madik ötéves terv megvalósítá­sa a mezőgazdaságban is meg­felelően indult. A mezőgazdaság brutto termelése meghaladja a tervben előirányzott színvona­lat. Az összfelvásárlásban a ta­valyihoz képest mintegy 3,5 szá­zalékos növekedés várható. Befejezésül Fehér Lajos hang­súlyozta: — Szövetkezeti pa­rasztságunk, mezőgazdasági dol­gozóink és vezetőink munká­jukban továbbra is bizton számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesz- sz' bbmenő támogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fo­gadott beszéde után Tömpe István, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A kong­resszus a jelentést tudomásul vette. Ezután Jedlicska Gyula, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Novobátzky Ká­roly akadémikus, Gyimóthi Dé­nes, a pápaj járási pártbizott­ság első titkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után Korom Mi­hálynak, a Központi Bizottság titkárának elnökletével folyta­tódott a munka, s a következő felszólalók kaptak szót: K. Papp József, a Tolna megyei pártbi­zottság első titkára, Nagy Já­továbbra is homály fedi, hírügy­nökségek úgy vélik, hogy Malta .felé -tart. A Tiger cirkáló péntek reggel magyar idő szerint 8 órakor a Gibraltári kikötőből kifutott a Földközi-tengerre és keleti irány­ban halad meg nem nevezett célpontja felé. (AP, Reuter, UPI, AFP, TASZSZ) PEKING (TASZSZ) Pénteken ismét több tucat huligán gyűlt össze a pekingi szovjet nagykövetség kapuja előtt, s szovjetellenes jelszava­kat kiabáltak, sértegették a szovjet nagykövetség és más nos, rudabányai alapszervezeti párttitkár, Ilié Verdet, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága állandó elnök­ségének tagja, Giacomini Agos- tina, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Enrique Lister, a Spa­nyol Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, Emest Decosterd, a Sívájci' Munkapárt Központi Bizottságának tagja, Henning Nilssón, a Svéd Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja és George Jef- fares, az ír Dolgozók Pártja Központi Bizdttságának tagja. Az ebédszünet után Méhes Lmjos elnökletével folytatódó vitában részt vett dr. Bakos Zsigmondi, a Vl. kerületi párt- bizottság első titkára, Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktor­gyár pártbizottságának titkára és végül Szviridov Ivánná, az ófehértói Búzakalász Tsz el­nöke. Ezután szünet következett. Szünet után Komócsin Zol­tánnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytató­dott az ülés. Komócsin Zoltán bejelentet­te, hogy Biszl^u Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor el­állt a zárszótól, mert a Szer­vezeti Szabályzat tervezetével, továbbá a Központi Revíziós Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcso­latban választ igénylő problé­ma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár János, 'a7, MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitbzáró beszédet. A kongresszus a benyújtott nyilatkozattervezetét egyhangú­lag határozatta emelte. A IX. kongresszus pénteki ta­nácskozását az elnöklő Komó­csin Zoltán zárta be. A Központi bizottság első yt- kárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. A kongresszus a Központi Bi­zottság beszámolóját, Kádár Já­nos vitazáró beszédét és a be­nyújtott határozati javaslatot- egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfo­gadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt Szer­vezeti Szabályzatának módosí­tását. Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Re­víziós Bizottság jelentését. A Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag fogadta el. Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a kül­döttcsoportok megbízatása alap­ján javaslatot terjesztett elő ar­ra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietna­mi agresszióját. Szato j apáti miniszterelnök pénteken délelőtt elfogadta 18 miniszterének1 lemondását. A csütörtökön a liberális demok­rata párt elnökévé újból meg­választott Szato azért szánta el magát a kormány átalakításá­ra, mert annak több miniszte­rét heves támadások érték az utóbbi idők közéleti botrányai miatt. pekingi szovjet intézmény arra járó munkatársait. Provokációdat rendeztek a Magyar Népköztársaság nagy- követsége előtt is. A nagykö­vetiég bejárata előtt magyar­ellenes jelszavak jelentek meg. Találkozó — szigorú biztonsági Intézkedések közepette Lemondott a Japán kormány TOKIÓ. PravikácIM a pekingi szovjet és magyar nagykövetség elölt

Next

/
Thumbnails
Contents