Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
LEZÁRULT A BESZÁMOLÓK FELETTI VITA (Folytatás az 1. oldalról. tormeloszo vetkezeti hitelrendezés nem elsősorban a szövetkezeti parasztság személyes jóve- aauneneK közvetlen növelésére irányúi, hanem a termelés fej- loűeset szolgaija s ezúton ior- rasa lesz nemcsait a paraszti, hanem a munkásjövedeimeh. jövőbeni emeikedesenek is. Azért keil erre kitérni, mert a városi dolgozók egy része rendszerint csak az előbbire gondol, ha a íelvasanasi árak emeléséről hali. Természetesen a paraszti jövedelmek emelkedni fognak, mégpedig a népgazdasági tervekben előirányzott ütemben. A másik lényeges körülmény az, hogy a niezögazdasagi árszínvonalnak a harmadik öt- eves tervben reálisan várható emelkedése és a mostani hitel- rendezés a termelőszövetkezetek egy részében — különösen a mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezetekben — még nem teszi lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Igaz ugyan, hogy a felgyűlt hitelek nagyobb részét a mostani rendezés során törlik. De az is igaz, hogy a rendszeresített amortizációs alapot saját árbevételeikből csak részben tudják fedezni, mert a mostoha természeti viszonyok miatt még az egyszerű újratermelésre sem képesek. Ezért az ilyen szövetkezetek termelési célú állami támogatását ezután is fenn kell tartani. A mezőgazdasági tervezés ki- elakult rendjében már a múlt év második felében történtek közönyös változtatások az új mechanizmus szellemében. Az állami gazdaságokban körülbelül egyharmadával csökkentették a kötelező tervmutatók számát. A felvásárló vállalatok az idei felvásárlási szerződéseket a termelőszövetkezetekkel már közvetlenül kötötték. A mezőgazdasági termelésűén előbb említett változtatások azt a célt szolgálták, hogy növefiódjék az állami gazdaságok és terníelőszövéikézetek önállósága, erősödjék a gazdaságok és felvásárlók közvetlen gazdasági kapcsolata, a tanácsok pedig mén tesül jenek a sok esetben bürokratikus feladatok elvégzésétől. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az intézkedések a tervezett mennyiség leszerződésé- ben nem hoztak még átmeneti nehézséget sem. Már a közeljövőben igyekszünk tovább bővíteni a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységét A mező- gazdasági nyersanyagok egy részét a termelés helyén lehet a legelőnyösebben ipari feldolgozásra előkészíteni, tartósítani. Mezőgazdasági üzemeink jelentős része képes is az ilyen kiegészítő tevékenységet gazdaságosan ellátni. Kívánatos és szükséges, hogy szövetkezeteink különböző szolgáltató .tevékenységet is folytassanak (gépjavítás, szállítás, épület javítást stb.) saját üzemi szükségleteik kielégítésére vagy a lakosság részére. Ügyszintén kívánatos és szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak, családtagjainak folyamatos és helyi foglalkoztatása céljából szervezett munkakapcsolatok (bedolgozás) alakuljanak ki egyes ipari üzemekkel, főleg kisipari termelőszövetkezetekkel és földművesszövetkezetekkel. A munkásosztálynak és a városi lakosságnak csak előnyös, ha a mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének bővítése eredményeként több és olcsóbb élelmiszerhez jut. De szövetkezeti parasztságunk is jól jár, mert a szűk értelemben vett mezőgazdasági tevékenység sok nagyüzemben nem nyújt sem kielégítő foglalkoztatást, sem elegendő jövedelmet. Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a dolgozók élet- körülményeinek javítására. Fontos célunk, amint azt a kongresszus határozati javaslata iá tervbe veszi, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala, kulturális ellátottsága között. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a termelőerők fejlődésének útjából hárította el a legfőbb akadályt, hanem — éppen az előbbi révén — a parasztság társadalmi helyzetének, szociális körülményeinek gyökeres megváltoztatása útjából is. A nyugdíjas paraszt korábban ismeretlen fogalom volt a magyar faluban. Az egyéni paraszt nem részesült kedvezményes betegellátásban, nem kapott családi pótlékot. Fokozatosan, még a harmadik ötéves terv időszakában a családi pótlék azonos lesz a munkásokéval. Rövid idő múlva új szövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe. Ez alapelveiben és rendszerében azonos lesz a bérből élőkével. A nyugdíj összege a tagok tényleges., a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjevekhez igazodik. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer nem jelent külön megterhelést az államnak. Annak növekvő terhét maga a termelőszövetkezeti parasztság viseli, hiszen a nyugdíjjárulék- befisetósi rendszer is azonos lesz a bérből élőkével. A termelőszövetkezetek 1968. január elsejétől egységesen a tagoknak kifizetett jövedelem 7,5 százalékának megfelelő társadalom- biztosítási járulékot kötelesek az országos nyugdíjalapba befizetni. (Ez a 7,5 százalék magában foglalja a betegellátási és balesetbiztosítási járulékot is.) Ezenkívül a szövetkezeti tagok személyi jövedelmük után a bérből élőkével azonos módon progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek be a nyugdíjalapba (legalább három százalékot). Emellett a gazdaságoknak saját szociális alapjukba kell helyezni a kifizetett jövedelem mintegy 2,5 százalékát a szövetkezet tagjait jogszabály szerint megillető juttatások (táppénz) és a szövetkezet által meghatározott egyéb szociális, kulturális kiadások fedezésére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer a pártkongresszus jóváhagyó állásfoglalása esetén 1967. január elsején lép életbe. Ügy gondoljuk, ezek az intézkedések, különösen a középkorú férfiakat és a mai fiatalokat ösztönzik majd arra, hogy falun maradjanak, s talán részben a "lassú visszaáramlást is elősegítik. Továbbfejlesztjük a jövedelemelosztási módszereket is. Előmozdítjuk, hogy a szövetkezetek az évi részesedés nagyobb részét, legfeljebb azonban 80 százalékát termelési költségként kezelve — már év közben garantáltan és rendszeresen munkadíjként kifizethessék a teljesített munka után tagjaiknak. A. mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezeteknek az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy tagjaiknak — a közös munkában való részvétel mértékétől függően és ennek előmozdítására — az adott viszonyoknak megfelelő évi részesedés nagyobb részét, legfeljebb 80 százalékát, ők is garantálhassák és kifizethessék. A jövedelemelosztási és munkadíjazási formák megválasztása természetesen ezután is a +cr- melőszövetkezetek belső ügye lesz. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei, a gazdasági irányítás reformja, a termelőszövetkezetek megszilárdulása ós további erősítése lehetővé és szükségessé teszi a föld- tulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően nálunk a termelőszövetkezetekben ez ideig csak a föld használata volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a földhasználat jelenlegi állapota azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet. A föld ugyanis az idős termelőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az ennek következtében előállott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén növekvő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába, akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethivatásszerűen mezőgazdasági munkával. Emiatt a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek jelenleg mgr egyötöde van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében mintegy 130 ezer kívülálló személynek rendszeresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal terheli a termelőszövetkezeteket. A földtulajdon és a földhasználat elkülönüléséből az öröklés és az elvándorlás folytán mind gyakoribbá váló jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat biztonságát és nehezítik a hosszú távú befektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetetlen a szövetkezeti f öldtulaj dón bevezetése és fokozatos kiterjesztése. Előnyös lesz ez a szövetkezeti parasztságnak és előnyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtulajdon meggyőződésünk szerint a szocialista tulajdon egyik formájának tekintendő. Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívülálló személyek. a nem szövetkezeti tag örököfök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulajdonába, a szövetkezeti földalapba.. Ügyszintén megváltási (ha bár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak a tsz-tagnek a részére, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Az ilyen megállapodás a szövetkezet és a szövetkezeti tag föld- tulajdonos közötti szabad elhatározás. a legszigorúbb önkéntesség alapján jöhet csak létre. E téren mindenféle kampányszerűség szigorúan tilos, a sietség és türelmetlen,ség káros. E folyamat hosszú időt fog igénybe venni, annál is inkább, mert a megváltási árral járó anyagi terheket maguknak a termelő- szövetkezeteknek kell viselniük. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban célszerű és Szükséges a termelőszövetkezetek demokratikusan Wilson brit miniszterelnök és Smith, a lázadó rhodesiai fehértelepes kormány vezetője pénteken a kora hajnali órákban találkozott a „Tiger” brit cirkáló fedélzetén. Wilson csütörtökön a késő éjjeli órákban érkezett a brit fővárosból Gibraltár repülőterére. A fajüldöző salisbury-i kormány miniszterelnöke hajnali egy órakor érkezett meg a titkos találkozóra. A két miniszterelnök több mint 13 hónap után találkozott először. Kezet fogtak és rövid/ üdvözlő beszédet váltok tak. i A „Tiger” cirkálón folyó tárgyalások minden .valószínűség szerint nem tartanak tovább 18 óránál, mivel Wilsonnak hétfőn jelentést kell tennie a parlamentben, a cirkáló úticélpontját megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a Termelő- szövetkezetek 1 Országos Kongresszusa, amely négyévenként ül össze, továbbá a kongresszus által megválasztott Országos Termelőszövetkezeti Tanács, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek. Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyéken belül a gazdasági tájkörzetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoznak, amelyekkel a társult szövetkezetek megbízzák, illetve, amelyek választott szerveik határozataiból következnek. Így például elláthatják az egymás közti, s az állami vállalatok közötti termelési. értékesítési. beszerzési együttműködés koordinálását; termelőszövetkezetek közötti létesítményeket. vállalkozásokat hívhatnák létre; felkérésre rendszeres ellenőrzést végezhetnek a résztvevő termelőszövetkezetek könyvelésében, ügyvitelében; ellátják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a Termelőszövetkezetek , Országos Kongresszusát. Ezen a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek kérdéseit. Az új termelőszövetkezeti törvény és az új föidjogi törvény tervezetét, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. A területi szövetségeket a termelőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. Az idei év eredményei alapján megnyugvással állapíthatja meg a kongresszus, hogy a harmadik ötéves terv megvalósítása a mezőgazdaságban is megfelelően indult. A mezőgazdaság brutto termelése meghaladja a tervben előirányzott színvonalat. Az összfelvásárlásban a tavalyihoz képest mintegy 3,5 százalékos növekedés várható. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is bizton számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesz- sz' bbmenő támogatására! Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Tömpe István, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A kongresszus a jelentést tudomásul vette. Ezután Jedlicska Gyula, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Novobátzky Károly akadémikus, Gyimóthi Dénes, a pápaj járási pártbizottság első titkára szólalt fel, majd szünet következett. A szünet után Korom Mihálynak, a Központi Bizottság titkárának elnökletével folytatódott a munka, s a következő felszólalók kaptak szót: K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Nagy Játovábbra is homály fedi, hírügynökségek úgy vélik, hogy Malta .felé -tart. A Tiger cirkáló péntek reggel magyar idő szerint 8 órakor a Gibraltári kikötőből kifutott a Földközi-tengerre és keleti irányban halad meg nem nevezett célpontja felé. (AP, Reuter, UPI, AFP, TASZSZ) PEKING (TASZSZ) Pénteken ismét több tucat huligán gyűlt össze a pekingi szovjet nagykövetség kapuja előtt, s szovjetellenes jelszavakat kiabáltak, sértegették a szovjet nagykövetség és más nos, rudabányai alapszervezeti párttitkár, Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja, Giacomini Agos- tina, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Enrique Lister, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Emest Decosterd, a Sívájci' Munkapárt Központi Bizottságának tagja, Henning Nilssón, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és George Jef- fares, az ír Dolgozók Pártja Központi Bizdttságának tagja. Az ebédszünet után Méhes Lmjos elnökletével folytatódó vitában részt vett dr. Bakos Zsigmondi, a Vl. kerületi párt- bizottság első titkára, Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizottságának titkára és végül Szviridov Ivánná, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke. Ezután szünet következett. Szünet után Komócsin Zoltánnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelentette, hogy Biszl^u Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor elállt a zárszótól, mert a Szervezeti Szabályzat tervezetével, továbbá a Központi Revíziós Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár János, 'a7, MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitbzáró beszédet. A kongresszus a benyújtott nyilatkozattervezetét egyhangúlag határozatta emelte. A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. A Központi bizottság első yt- kárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János vitazáró beszédét és a benyújtott határozati javaslatot- egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt Szervezeti Szabályzatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag fogadta el. Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldöttcsoportok megbízatása alapján javaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Szato j apáti miniszterelnök pénteken délelőtt elfogadta 18 miniszterének1 lemondását. A csütörtökön a liberális demokrata párt elnökévé újból megválasztott Szato azért szánta el magát a kormány átalakítására, mert annak több miniszterét heves támadások érték az utóbbi idők közéleti botrányai miatt. pekingi szovjet intézmény arra járó munkatársait. Provokációdat rendeztek a Magyar Népköztársaság nagy- követsége előtt is. A nagykövetiég bejárata előtt magyarellenes jelszavak jelentek meg. Találkozó — szigorú biztonsági Intézkedések közepette Lemondott a Japán kormány TOKIÓ. PravikácIM a pekingi szovjet és magyar nagykövetség elölt
