Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

A közéleti tevékenység a hatáskörök bővítésével fokozható Dr. Varga Jenő kongresszusi felszólalása Mint tegnapi lapszámunkban jeleztük, a IX. kongresszus csü­törtök délutáni tanácskozásán fel- j szólalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke. Ezúttal közöl-! jük felszólalása teljes szövegét. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! A két kongresszus között el­telt időszakban Bács-Kiskun megyében is rendkívüli felada­tok álltak a kommunisták előtt. Ebben az időszakban kellett választ adnunk és megoldást találnunk a mezőgazdaság át­szervezésével összefüggésben — az új módon felmerülő — a szorosabb értelemben vett me­zőgazdasági és gazdasági kér­déseken kívül a kulturális, egészségügyi és kommunális feladatok magasabb színvona­lon történő kielégítésére. E feladatok megoldásához útmutatást jelentettek számunk­ra a VIII. kongresszus határo­zatai, amelyek államunk továb­bi fejlődésének kulcskérdése­ként jelölték meg a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatását, a la­kosság részvételét az állami munkában. Megyed pártbizottságunk és a megyei pártértekezlet vizsgálat tárgyává tette ezen határoza­tok végrehajtását abból a kong­resszusi határozatban foglalt célkitűzésből kiindulva, hogy a szocialista demokrácia fejlesz­tése, a demokratizmus szélesí­tése nem öncél, hanem a poli­tikai, társadalmi, gazdasági, és a kulturális munka fellendíté­sét kell szolgálnia, tehát tár­sadalomépítő tevékenységünk­nek célja és egyben eszköze is. Felszólalásomban néhány gon­dolatban foglalkozni kívánok a VIII. kongresszus vonatkozó határozatai - végrehajtásának Bács-Kiskun megyei tapaszta­lataival és problémáival, külö­nös figyelemmel a tanácsi de­mokrácia eredményeire és fo­gyatékosságaira. Megyénk lakossága az eltelt időszakban mindennapi életé­ben érezte a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt politikájának jó­tékony hatását. Közismert, hogy megyénk 10 évvel ezelőtt or­szágos viszonylatban egyike volt az ország legelmaradottabb te­rületének — úgy a mezőgazda­ságra, mint más ágazatokra jellemző volt az országos át­lagtól való nagyarányú elma­radottság. Az MSZMP politikája követ­keztében azonban az elmúlt években megyénkbeh az orszá­gosnál sokkal erőteljesebb fej­lődés, társadalmi és szakmai átrétegeződés következett be. Megmozdult az elmaradt Du­na—Tisza köze! Amíg 1957-ben a keresők 83 százaléka volt a mezőgazdaság­ban, addig 1965-re ez az arány már 49 százalékra csökkeni. Örvendetes, hogy az átrétege- ződöttek túlnyomó többsége a mezőgazdasághoz földrajzilag közel — zömében az újonnan létrehozott üzemekben — a megyén belül talált elhelyez­kedést. Ez nagymértékben hoz­zájárult az elvándorlás csök­kenéséhez, amit jól bizonyít, hogy amíg 1960-ban megyénk­ből több mint 10 ezer fő ván­dorolt el, addig 1965-ben az el- költözöttek száma 1500 volt. Városainkban alapjában vé­ve megoldódott a teljes foglalkoztatottság, pedig néhány éve ez volt legna­gyobb gondunk. A megyei pártbizottság határo­zatának megfelelően hozzáfog­tunk a 10 ezer főnél több la­kossal rendelkező másodváro­sokban és nagyközségekben a középüzemek kialakításához, hogy növeljük a vegyes fog­lalkozású családok számát. Megyénk minden lakosa tu­datában van annak, hogy e rendkívül előnyös és gyors vál­tozás, amely évszázados elma­radottságot számolt fel — a VII. és VIII. kongresszus poli­tikája következetes végrehajtá­sának eredménye. Tudatában van annak, hogy az ugrássze­rűen megnőtt beruházási és költségvetési — finanszírozási lehetőségek elsősorban közpon­ti erőforrásokból jöttek létre és alapvetően ez tette lehetővé azt a nagy változást, ami ter­melési, kulturális, egészségügyi, áruforgalmi és a kommunális ellátás területén létrejött. Az elmúlt években erőtelje­sen fejlődött a mezőgazdasági termelés és termelékenység, a felvásárlási hatékonyság, meg­háromszorozódott az ipari ter­melés. Kulturális vonalon: bő­vült a napközi otthonok és kol­légiumok ^hálózata, új közép- és felsőfokú iskolák jöttek lét­re; minden községünkben van kultúrház. Méreteiben és szín­vonalában ugrásszerű változás történt az egészségügyi ellátás­ban: 1960-hoz képest megkét­szereződött a biztosítottak szá­ma. Mindezek következtében emelkedett megyénk lakosságá­nak életszínvonala, amit az is igazol, hogy az elmúlt 10 év alatt az egy lakosra jutó ke­reskedelmi forgalom megkét­szereződött. Ma már azt is el­mondhatjuk, hogy az életszín­vonal tekintetében erősen kö­zelítünk az országos átlaghoz, amely annak következménye, hogy megyénkben a keresők száma és a dolgozók keresete az országos átlagnál erőtelje­sebben emelkedett. Ez azt ered­ményezte, hogy az 1960. évi or­szágos egy főre eső forgalom­nak csupán 70 százalékát' je­lentő megyei szint 1965-re már az országos átlag 83 százalé­káig emelkedett. Ha figyelem­be vesszük, hogy a lakosság — mezőgazdasági jellegénél fog­va — saját termeléséből való fogyasztása nagyobb, mint az országos átlag, megállapíthat­juk, hogy megyénk lakóinak személyi fogyasztása megköze­líti az országos színvonalat. A párt helyes politikájának végrehajtásában, a pártbizott­ságok irányításával jelentős szerepet játszottak a tanácsok is. Erősödött, szilárdult a tes­tületi vezetés, elsősorban a já­rási és városi tanácsoknál. A politikailag jobban képzett, szakmailag hozzáértőbb embe­rekből olyan testületek alakul­tak ki, amelyek képesek voltak a rájuk bízott terület tervei­nek kidolgozására, a feladatok meghatározására. A párt és a kormány által rendelkezésünkre bocsátott lehetőségek kedvező ki­használásához nagymérték­ben hozzájárult az az erő­teljes közéleti tevékenység, amely valamennyi feladat végrehajtásának kísérője és fontos eszköze volt. A mezőgazdaságban, iparban, valamint a községfejlesztésnél érezni lehetett a lakosság szé­les rétegeinek tevékenységét, a feladatok megoldásában való részvételét. A kommunáiig ellátás javítá­sában különösen sokat segített a községpolitikai munka, amely­re jellemző, hogy a tanácsok rendelkezésére álló községfej­lesztési alap megyénkben a má­sodik ötéves terv során mcg- _ haladta a 760 millió forintot. Különösen kedvező, hogy mind a tervek készítése, mind pedig végrehajtásának idősza­kában a tanácsok nagy gondot fordítottak a társadalmi erő­források kiaknázására, amely­nek eredményeképpen fellen­dült a társadalmi munka és a felhasznált összeg 17 százalékát a lakosság közvetlen — a mun­ka megvalósításában való rész­vétele biztosította. Az eredmények mögött min­denütt meg lehet találni a vá­lasztott testületek tevékenysé­gét, a választók és választottak együttműködését. Mindezekből azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a szocialista demokrácia, mint eszköz, nagymértékben hozzá­segített bennünket a nehéz fel­adatok megoldásához, politikai és gazdasági síkon egyaránt, elősegítette pártunk politikájá­nak népszerűsítését, a tömegek széles körű bevonását és aktív részvételét. Az említett pozitívumok mel­lett azonban szóvá kell tenni, hogy bizonyos színvonal eléré­se után a továbbfejlesztésnél — elsősorban a gazdálkodási építés vonalán — problémák­kal és gondokkal kell szembe­néznünk, amelyek kiküszöbölé­se feltétlenül fontos további munkánk eredményes végre­hajtása érdekében. Tapasztalataink szerint szám­talan olyan jogszabály és%főha­tósági utasítás van még ma is érvényben, amelyek lassítják, drágítják, bonyolulttá teszik a legegyszerűbb ügyeket is, első­sorban a mezőgazdasági, a köz­ségfejlesztési és általában a be­ruházási vonalon, amelyek csök­kentik a megyei és területi szervek, vállalatok, szövetkeze­tek hatáskörét és tevékenysé­gük hatásfokát. E csökkentő tényezők nagy­mértékben hozzájárulnak a köz­életi tevékenység elhalványu­lásához. Véleményünk szerint pezsgő közélet gazdasági ha­táskörök, alkotási lehetőségek nélkül nem alakítható ki. Rész­feladatok, utasítások végrehaj­tására nem lehet testületeket működtetni és tőlük eleven — élő, alkotó tevékenységet vár­ni. Ezért messzemenően üdvö­zöljük a Központi Bizottság beszámolójának azon megálla­pításait, amelyek értékelik a szocialista demokrácia, a köz­élet helyzetét, és kimondják, hogy: „Biztosítani kell a taná­csok számára az önálló pénz­ügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális fejlesztés terüle­tén és a kulturális, szociálpoli­tikai igények kielégítésében.” Különösen a gazdasági me­chanizmus reformja kell, hogy szükségszerűen maga után vonja a tanácsoknál, a társadalmi szerveknél, vállalatoknál, szövetkeze­teknél a szocialista demok­rácia erőteljesebb érvénye.- sülését, a dolgozók nagyobb mértékű bevonását a fel­adatok megoldásába. Messzemenően egyetértünk a beszámoló azon javaslatával, amely szerint: „szükséges a tanácsok szerepének, hatáskö­rének pontosabb meghatározá­sa egy új tanácstörvényben.” Rendkívül fontos e téma napi­rendre tűzése, mert az elmúlt években elég erőteljes gátló tényezőként jelentkezett példá- ul a tanácsok kettős irányítá­sából fakadó problémák tömege. A kettős irányítás ugyanis a legtöbb esetben a gyakorlatban nem kettős, hanem sokszoros és ellentmondásos irányítást je­lent, és érdemi kérdésekben a helyi szervek hatáskörének csökkentésére vagy helytelen megoldásokhoz vezetett. Megítélésem szerint az új ta­nácstörvény megalkotásánál fi­gyelembe kell venni az elmúlt 20 év azon tapasztalatait is, amelyek arra mutatnak, hogy a tanácsok munkájában sok a formális vonás, túl sok apró egységre osztódott igazgatá­sunk, sok a bizottságok száma, amelyek eredményeképpen elég nagy az üresjárat, megnőtt a bürokrácia. Vannak problémáink elsősor­ban az útépítés és vízellátás vo­nalán és a feladatok megoldá­sának más területén is. Ezek közül rendkívül kiélezett prob­léma azonban megyénkben a la­káshelyzet. A lakóépületek túl­nyomó része — mintegy 90 szá­zaléka — vályog és sárfalú, 60 százaléka a századfordulókor vagy előtte épült, mindössze 57 százalékban van villany és 9 százalékában vízvezeték. A megyében nagy területen fel­lépő belvizek a gyenge műszaki állapotú épületekben, nagyobb számú megrongálódást idéznek elő, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet, és ha nem tudunk syors és szervezett, erőteljes fel­újítási munkálatokat elvégez­tetni a tulajdonosokkal — az épületek 90 százaléka magántu­lajdonban van — akkor a kö­vetkező évtizedben egy elemi csapás, — erős belvíz különö­sen a homokhátság! részen — szinte megoldhatatlan helyzet elé állíthat bennünket. Ugyancsak súlyos gondjaink vannak a lakásépítési tervek megvalósítása terén is. A har­madik ötéves tervszámok — el­sősorban a városokban _ elő­re haladást jelentenek a korábbi időszakkal szemben, de a terv­számok megvalósítását megne­hezíti a kapacitás- és anyag­hiány. Ezért szeretném tolmácsolni párt­értekezletünk kérését a kongresszushoz, amelyben intézkedést kér a megye rendkívül súlyos problémá­jában, úgy a lakásépítés, mint a magántulajdonban levő lakások felújításának biztosítására szolgáló anyag­igények kielégítésére. A harmadik ötéves tervben előirányzott anyag- és kapa­citásszámok nem megnyugta­tóak. Őszintén meg kell mon­danunk azt ’ is. hogy a magán- tulajdonban levő lakásállag e nagymérvű leromlásához nagy­mértékben hozzájárult a máso­dik ötéves tervben krónikussá vált építőanyaghiány. A keres­kedelem építőanyagellátása leg­kritikusabb pontja volt az egész második ötéves terv áru­forgalmának. Jellemző, hogy amíg egyes cikkcsoportoknál, köztük olya­noknál, amelyek anyagbiztosí­tása importigénnyel járt, vi­szonylag bőség volt, és a ke­reskedelmi forgalmat a bázis­időszakhoz képest általában 60 százalékkal, de a villamossági es más cikkeknél még ennél nagyobb mértékben tudtuk emelni, addig a megye építő­anyagellátásának emelkedése a bázishoz mindössze 15 százalé­kos volt. és ebben benne voltak azok a rendkívüli igények ki­elégítésére szolgáló anyagok is, amelyek az árvíz, és belvízkár idején megyénkben terven felül jelentkeztek. Ezért szükséges, hogy a har­madik ötéves terv végrehajtása érdekében az illetékes szervek­kel és hatóságokkal egyetértés­ben keressük meg a lehetőséget olyan építőanyag-igény kielégí­tésére, mely lehetővé teszi a régi lakások egy részének fel­újítását. a tervszámokban elő­irányzott lakások megépítését. Az építőanyag biztosításán kí­vül szükségesnek és indokoltnak tartjuk azoknak a rendelkezé­seknek felülvizsgálatát is, ame­lyek akadályozzák ezen a terü­leten a házilagos kivitelezés megvalósítását. Elemi gazdasági érdek, hogy különösen a községfejlesztés a lakásépítés, a mezőgazdasági be­ruházások területén szűnjenek meg a kötöttségek és az engedé­lyezési jogkör kerüljön teljes egészében az adott gazdasági szervezet — szövetkezet, tanácsi vonatkozásban pedig a járási, vá­rosi, illetve megyei tanács ’ ha- taskorébe. Ezzel nagymértékben csökkenteni tudjuk a költsége­ket és olyan építőipari kapaci­tást tudunk létrehozni, amely adott területen sokkal olcsóbban « gyorsabban tudja feladatát elvegezni. Tisztelt Pártkongresszus! Pártunk politikáját az élet messzemenően igazolta. Me gyénk minden dolgozója érzi és tudja, hogy milyen nagy fejlő­dést eredményezett városaink­ban és falvainkban ez a politi­ka, ezért nagy várakozással é<- bizalommal tekint á IX. kong­resszus elé, bízik a harmadik ötéves tery megvalósulásában. (Jjabb bombatámadás Hanoi ellen A DNFF harci sikerei HANOI. Az AFP francia hírügynök- g gyorshírben jelentette, hogy in teken, helyi idő szerint 13 akor az amerikai vadászbom- izók három hullámban táma- ist intéztek Hanoi déli kül- irosa ellen. A támadásban bb repülőgép vett részt, mint VDK fővárosa ellen intézett inius 29-i bombázásban. Az AFP jelentése szerint a letnami főváros egére két fe­ste füstfelhő emelkedett a tá- iadás után. Az egyik F—105 pusú amerikai lökhajtásos gé- et a tudósító ' megfigyelése serint rakétával lelőtték. A VNA összefoglaló jelen­est közöl az október 27. és ovember 27. közötti időszak él-vietnami harcairól. A je- entés szerint a szabadsághar- osok megöltek, megsebesítet­ek. illetve foglyul ejtettek 11 ezer 400 ellenséges katonát, köztük 4200 amerikait és 388 dél-koreait. Ebben az időszak­ban a partizánok teljesen szét­vertek két amerikai és egy dél- vietnami zászlóaljat. Dél-Viet- nam légiterében lelőttek, il­letve repülőterein megsemmisí­tettek 70 repülőgépet és heli­koptert, megrongáltak 16 má­sikat. A partizánok elsüllyesz­tettek két hajót, megsemmisí­tettek 134 katonai őrállást és raktárát. WASHINGTON. Az amerikai külügyminiszté­rium bejelentette, hogy Rusk december 4. és 13. között öt ázsiai országot keres fel. A külügyminiszter vasárnap in­dul kőrútjára és ellátogat Ja­pánba, Tajvan szigetére, Dél- Vietnamba. Thaiföldre és Irán­ba. (AFP, MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents