Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
A közéleti tevékenység a hatáskörök bővítésével fokozható Dr. Varga Jenő kongresszusi felszólalása Mint tegnapi lapszámunkban jeleztük, a IX. kongresszus csütörtök délutáni tanácskozásán fel- j szólalt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke. Ezúttal közöl-! jük felszólalása teljes szövegét. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! A két kongresszus között eltelt időszakban Bács-Kiskun megyében is rendkívüli feladatok álltak a kommunisták előtt. Ebben az időszakban kellett választ adnunk és megoldást találnunk a mezőgazdaság átszervezésével összefüggésben — az új módon felmerülő — a szorosabb értelemben vett mezőgazdasági és gazdasági kérdéseken kívül a kulturális, egészségügyi és kommunális feladatok magasabb színvonalon történő kielégítésére. E feladatok megoldásához útmutatást jelentettek számunkra a VIII. kongresszus határozatai, amelyek államunk további fejlődésének kulcskérdéseként jelölték meg a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatását, a lakosság részvételét az állami munkában. Megyed pártbizottságunk és a megyei pártértekezlet vizsgálat tárgyává tette ezen határozatok végrehajtását abból a kongresszusi határozatban foglalt célkitűzésből kiindulva, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése, a demokratizmus szélesítése nem öncél, hanem a politikai, társadalmi, gazdasági, és a kulturális munka fellendítését kell szolgálnia, tehát társadalomépítő tevékenységünknek célja és egyben eszköze is. Felszólalásomban néhány gondolatban foglalkozni kívánok a VIII. kongresszus vonatkozó határozatai - végrehajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalataival és problémáival, különös figyelemmel a tanácsi demokrácia eredményeire és fogyatékosságaira. Megyénk lakossága az eltelt időszakban mindennapi életében érezte a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának jótékony hatását. Közismert, hogy megyénk 10 évvel ezelőtt országos viszonylatban egyike volt az ország legelmaradottabb területének — úgy a mezőgazdaságra, mint más ágazatokra jellemző volt az országos átlagtól való nagyarányú elmaradottság. Az MSZMP politikája következtében azonban az elmúlt években megyénkbeh az országosnál sokkal erőteljesebb fejlődés, társadalmi és szakmai átrétegeződés következett be. Megmozdult az elmaradt Duna—Tisza köze! Amíg 1957-ben a keresők 83 százaléka volt a mezőgazdaságban, addig 1965-re ez az arány már 49 százalékra csökkeni. Örvendetes, hogy az átrétege- ződöttek túlnyomó többsége a mezőgazdasághoz földrajzilag közel — zömében az újonnan létrehozott üzemekben — a megyén belül talált elhelyezkedést. Ez nagymértékben hozzájárult az elvándorlás csökkenéséhez, amit jól bizonyít, hogy amíg 1960-ban megyénkből több mint 10 ezer fő vándorolt el, addig 1965-ben az el- költözöttek száma 1500 volt. Városainkban alapjában véve megoldódott a teljes foglalkoztatottság, pedig néhány éve ez volt legnagyobb gondunk. A megyei pártbizottság határozatának megfelelően hozzáfogtunk a 10 ezer főnél több lakossal rendelkező másodvárosokban és nagyközségekben a középüzemek kialakításához, hogy növeljük a vegyes foglalkozású családok számát. Megyénk minden lakosa tudatában van annak, hogy e rendkívül előnyös és gyors változás, amely évszázados elmaradottságot számolt fel — a VII. és VIII. kongresszus politikája következetes végrehajtásának eredménye. Tudatában van annak, hogy az ugrásszerűen megnőtt beruházási és költségvetési — finanszírozási lehetőségek elsősorban központi erőforrásokból jöttek létre és alapvetően ez tette lehetővé azt a nagy változást, ami termelési, kulturális, egészségügyi, áruforgalmi és a kommunális ellátás területén létrejött. Az elmúlt években erőteljesen fejlődött a mezőgazdasági termelés és termelékenység, a felvásárlási hatékonyság, megháromszorozódott az ipari termelés. Kulturális vonalon: bővült a napközi otthonok és kollégiumok ^hálózata, új közép- és felsőfokú iskolák jöttek létre; minden községünkben van kultúrház. Méreteiben és színvonalában ugrásszerű változás történt az egészségügyi ellátásban: 1960-hoz képest megkétszereződött a biztosítottak száma. Mindezek következtében emelkedett megyénk lakosságának életszínvonala, amit az is igazol, hogy az elmúlt 10 év alatt az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom megkétszereződött. Ma már azt is elmondhatjuk, hogy az életszínvonal tekintetében erősen közelítünk az országos átlaghoz, amely annak következménye, hogy megyénkben a keresők száma és a dolgozók keresete az országos átlagnál erőteljesebben emelkedett. Ez azt eredményezte, hogy az 1960. évi országos egy főre eső forgalomnak csupán 70 százalékát' jelentő megyei szint 1965-re már az országos átlag 83 százalékáig emelkedett. Ha figyelembe vesszük, hogy a lakosság — mezőgazdasági jellegénél fogva — saját termeléséből való fogyasztása nagyobb, mint az országos átlag, megállapíthatjuk, hogy megyénk lakóinak személyi fogyasztása megközelíti az országos színvonalat. A párt helyes politikájának végrehajtásában, a pártbizottságok irányításával jelentős szerepet játszottak a tanácsok is. Erősödött, szilárdult a testületi vezetés, elsősorban a járási és városi tanácsoknál. A politikailag jobban képzett, szakmailag hozzáértőbb emberekből olyan testületek alakultak ki, amelyek képesek voltak a rájuk bízott terület terveinek kidolgozására, a feladatok meghatározására. A párt és a kormány által rendelkezésünkre bocsátott lehetőségek kedvező kihasználásához nagymértékben hozzájárult az az erőteljes közéleti tevékenység, amely valamennyi feladat végrehajtásának kísérője és fontos eszköze volt. A mezőgazdaságban, iparban, valamint a községfejlesztésnél érezni lehetett a lakosság széles rétegeinek tevékenységét, a feladatok megoldásában való részvételét. A kommunáiig ellátás javításában különösen sokat segített a községpolitikai munka, amelyre jellemző, hogy a tanácsok rendelkezésére álló községfejlesztési alap megyénkben a második ötéves terv során mcg- _ haladta a 760 millió forintot. Különösen kedvező, hogy mind a tervek készítése, mind pedig végrehajtásának időszakában a tanácsok nagy gondot fordítottak a társadalmi erőforrások kiaknázására, amelynek eredményeképpen fellendült a társadalmi munka és a felhasznált összeg 17 százalékát a lakosság közvetlen — a munka megvalósításában való részvétele biztosította. Az eredmények mögött mindenütt meg lehet találni a választott testületek tevékenységét, a választók és választottak együttműködését. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a szocialista demokrácia, mint eszköz, nagymértékben hozzásegített bennünket a nehéz feladatok megoldásához, politikai és gazdasági síkon egyaránt, elősegítette pártunk politikájának népszerűsítését, a tömegek széles körű bevonását és aktív részvételét. Az említett pozitívumok mellett azonban szóvá kell tenni, hogy bizonyos színvonal elérése után a továbbfejlesztésnél — elsősorban a gazdálkodási építés vonalán — problémákkal és gondokkal kell szembenéznünk, amelyek kiküszöbölése feltétlenül fontos további munkánk eredményes végrehajtása érdekében. Tapasztalataink szerint számtalan olyan jogszabály és%főhatósági utasítás van még ma is érvényben, amelyek lassítják, drágítják, bonyolulttá teszik a legegyszerűbb ügyeket is, elsősorban a mezőgazdasági, a községfejlesztési és általában a beruházási vonalon, amelyek csökkentik a megyei és területi szervek, vállalatok, szövetkezetek hatáskörét és tevékenységük hatásfokát. E csökkentő tényezők nagymértékben hozzájárulnak a közéleti tevékenység elhalványulásához. Véleményünk szerint pezsgő közélet gazdasági hatáskörök, alkotási lehetőségek nélkül nem alakítható ki. Részfeladatok, utasítások végrehajtására nem lehet testületeket működtetni és tőlük eleven — élő, alkotó tevékenységet várni. Ezért messzemenően üdvözöljük a Központi Bizottság beszámolójának azon megállapításait, amelyek értékelik a szocialista demokrácia, a közélet helyzetét, és kimondják, hogy: „Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális fejlesztés területén és a kulturális, szociálpolitikai igények kielégítésében.” Különösen a gazdasági mechanizmus reformja kell, hogy szükségszerűen maga után vonja a tanácsoknál, a társadalmi szerveknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél a szocialista demokrácia erőteljesebb érvénye.- sülését, a dolgozók nagyobb mértékű bevonását a feladatok megoldásába. Messzemenően egyetértünk a beszámoló azon javaslatával, amely szerint: „szükséges a tanácsok szerepének, hatáskörének pontosabb meghatározása egy új tanácstörvényben.” Rendkívül fontos e téma napirendre tűzése, mert az elmúlt években elég erőteljes gátló tényezőként jelentkezett példá- ul a tanácsok kettős irányításából fakadó problémák tömege. A kettős irányítás ugyanis a legtöbb esetben a gyakorlatban nem kettős, hanem sokszoros és ellentmondásos irányítást jelent, és érdemi kérdésekben a helyi szervek hatáskörének csökkentésére vagy helytelen megoldásokhoz vezetett. Megítélésem szerint az új tanácstörvény megalkotásánál figyelembe kell venni az elmúlt 20 év azon tapasztalatait is, amelyek arra mutatnak, hogy a tanácsok munkájában sok a formális vonás, túl sok apró egységre osztódott igazgatásunk, sok a bizottságok száma, amelyek eredményeképpen elég nagy az üresjárat, megnőtt a bürokrácia. Vannak problémáink elsősorban az útépítés és vízellátás vonalán és a feladatok megoldásának más területén is. Ezek közül rendkívül kiélezett probléma azonban megyénkben a lakáshelyzet. A lakóépületek túlnyomó része — mintegy 90 százaléka — vályog és sárfalú, 60 százaléka a századfordulókor vagy előtte épült, mindössze 57 százalékban van villany és 9 százalékában vízvezeték. A megyében nagy területen fellépő belvizek a gyenge műszaki állapotú épületekben, nagyobb számú megrongálódást idéznek elő, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet, és ha nem tudunk syors és szervezett, erőteljes felújítási munkálatokat elvégeztetni a tulajdonosokkal — az épületek 90 százaléka magántulajdonban van — akkor a következő évtizedben egy elemi csapás, — erős belvíz különösen a homokhátság! részen — szinte megoldhatatlan helyzet elé állíthat bennünket. Ugyancsak súlyos gondjaink vannak a lakásépítési tervek megvalósítása terén is. A harmadik ötéves tervszámok — elsősorban a városokban _ előre haladást jelentenek a korábbi időszakkal szemben, de a tervszámok megvalósítását megnehezíti a kapacitás- és anyaghiány. Ezért szeretném tolmácsolni pártértekezletünk kérését a kongresszushoz, amelyben intézkedést kér a megye rendkívül súlyos problémájában, úgy a lakásépítés, mint a magántulajdonban levő lakások felújításának biztosítására szolgáló anyagigények kielégítésére. A harmadik ötéves tervben előirányzott anyag- és kapacitásszámok nem megnyugtatóak. Őszintén meg kell mondanunk azt ’ is. hogy a magán- tulajdonban levő lakásállag e nagymérvű leromlásához nagymértékben hozzájárult a második ötéves tervben krónikussá vált építőanyaghiány. A kereskedelem építőanyagellátása legkritikusabb pontja volt az egész második ötéves terv áruforgalmának. Jellemző, hogy amíg egyes cikkcsoportoknál, köztük olyanoknál, amelyek anyagbiztosítása importigénnyel járt, viszonylag bőség volt, és a kereskedelmi forgalmat a bázisidőszakhoz képest általában 60 százalékkal, de a villamossági es más cikkeknél még ennél nagyobb mértékben tudtuk emelni, addig a megye építőanyagellátásának emelkedése a bázishoz mindössze 15 százalékos volt. és ebben benne voltak azok a rendkívüli igények kielégítésére szolgáló anyagok is, amelyek az árvíz, és belvízkár idején megyénkben terven felül jelentkeztek. Ezért szükséges, hogy a harmadik ötéves terv végrehajtása érdekében az illetékes szervekkel és hatóságokkal egyetértésben keressük meg a lehetőséget olyan építőanyag-igény kielégítésére, mely lehetővé teszi a régi lakások egy részének felújítását. a tervszámokban előirányzott lakások megépítését. Az építőanyag biztosításán kívül szükségesnek és indokoltnak tartjuk azoknak a rendelkezéseknek felülvizsgálatát is, amelyek akadályozzák ezen a területen a házilagos kivitelezés megvalósítását. Elemi gazdasági érdek, hogy különösen a községfejlesztés a lakásépítés, a mezőgazdasági beruházások területén szűnjenek meg a kötöttségek és az engedélyezési jogkör kerüljön teljes egészében az adott gazdasági szervezet — szövetkezet, tanácsi vonatkozásban pedig a járási, városi, illetve megyei tanács ’ ha- taskorébe. Ezzel nagymértékben csökkenteni tudjuk a költségeket és olyan építőipari kapacitást tudunk létrehozni, amely adott területen sokkal olcsóbban « gyorsabban tudja feladatát elvegezni. Tisztelt Pártkongresszus! Pártunk politikáját az élet messzemenően igazolta. Me gyénk minden dolgozója érzi és tudja, hogy milyen nagy fejlődést eredményezett városainkban és falvainkban ez a politika, ezért nagy várakozással é<- bizalommal tekint á IX. kongresszus elé, bízik a harmadik ötéves tery megvalósulásában. (Jjabb bombatámadás Hanoi ellen A DNFF harci sikerei HANOI. Az AFP francia hírügynök- g gyorshírben jelentette, hogy in teken, helyi idő szerint 13 akor az amerikai vadászbom- izók három hullámban táma- ist intéztek Hanoi déli kül- irosa ellen. A támadásban bb repülőgép vett részt, mint VDK fővárosa ellen intézett inius 29-i bombázásban. Az AFP jelentése szerint a letnami főváros egére két feste füstfelhő emelkedett a tá- iadás után. Az egyik F—105 pusú amerikai lökhajtásos gé- et a tudósító ' megfigyelése serint rakétával lelőtték. A VNA összefoglaló jelenest közöl az október 27. és ovember 27. közötti időszak él-vietnami harcairól. A je- entés szerint a szabadsághar- osok megöltek, megsebesítetek. illetve foglyul ejtettek 11 ezer 400 ellenséges katonát, köztük 4200 amerikait és 388 dél-koreait. Ebben az időszakban a partizánok teljesen szétvertek két amerikai és egy dél- vietnami zászlóaljat. Dél-Viet- nam légiterében lelőttek, illetve repülőterein megsemmisítettek 70 repülőgépet és helikoptert, megrongáltak 16 másikat. A partizánok elsüllyesztettek két hajót, megsemmisítettek 134 katonai őrállást és raktárát. WASHINGTON. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Rusk december 4. és 13. között öt ázsiai országot keres fel. A külügyminiszter vasárnap indul kőrútjára és ellátogat Japánba, Tajvan szigetére, Dél- Vietnamba. Thaiföldre és Iránba. (AFP, MTI)
