Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
A pártértekezlet hétfő esti vitája Simó Tiborc a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára — A megyei pártbizottság beszámolóját olvasva önkéntelenül is csaik az elismerés hangján szólhatunk a kommunistáit a pártonkívüli munkások, parasztok, értélmiségiek munkájáról. akik végrehajtották azokat a változásokat, amelyek az elmúlt négy évben a megye területén bekövetkeztek — mondotta felszólalása elején Simó Tibor elvtárs. — Megállapíthatjuk azt is, hogy a megye fejlődése számos területen dinamikusabb, gyorsabb volt. mint az ország más területén — ezt tükrözik a jelentésben foglalt számok, ha az országos adatokkal összehasonlítjuk azokat. Melyek; voltak azok a mozgató erők. amelyek ilyen gyorssá tették a megyében a fejlődést? Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy ez az alkotó munka nem fejlődhetett volna ki, ha a Központi Bizottság a VIII. kongresszus határozataival alátámasztva nem biztosítja a nyugodt. alkotó légkört. Pártunk politikája széles nemzeti egységre támaszkodott, a munkiás- paraszt szövetségre, az osztályharc helyes értelmezésére, s ez növelte pártunk politikájának tekintélyét. A másik tényező, amely a gyors fejlődést lehetővé tette, az volt. hogy a megyei pártbizottságnak, a megye kommunistáinak az elmúlt négy évre megvolt a helyes elképzelése, s átfogó programja a megye fejlesztésére. Ezután a felszólaló különböző elvi kérdésekkel foglalkozott, majd így folytatta: — A pártépítésben, a gazdasági és kulturális életben, a kiskőrösi járásban hívein alkalmaztuk azt a politikát,. amelyet a VIII. pártkongresszus előírt számunkra. A pártonkívülieket munkájuk alapján ítéltük meg. Nálunk a szövetkezetek megszervezésékor igen alacsony volt a párttagság aránya. Nem is lehetett mást tenni, mint a pártonkívüliekkel jól együttműködni. Ha az akkori statisztikát felszínesen összehasonlítjuk a maival, furcsa megállapításra jutunk. Ügy tűnik, mintha a kiskőrösi járásban kiszorítanák a pártonkívülieket a közfunkciókból. Ez azonban nem így van. Nagyon sok pártonkívüli vezető azóta párttag lett. olyan kommunista, aki tiszteletet és becsületet vívott ki magának. A jövőben sor kerül az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére. Ez lehetőséget ad arra, hogy nagyobb megbecsülést kap a jobban dolgozó, az alkotó ember. Megítélésem szerint a megyei elgondolások azért voltak eredményesek a második ötéves terv idején, mert a szocializmus alapelveit betartva el mertek térni a sablontól. Merész volt, a mesvei vezetés az ioar szervezésében és abban is, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ahol az szükséges volt, több faita alacsonyabb típusú szövetkezéssel valósította meg. Járásunk parasztságának termelési kedve megnövékedett, s ebben nem kis része van a párt helyes agrárpolitikájának. Simó elvtárs ezután az SZTK- és nyugdíjjárulék kérdéseivel foglalkozott, majd felszólalását így fejezte be: — A megyei pártbizottság beszámolóját és a megye fejlesztésére tett javaslatait reálisnak tartom, azokkal egyetértek és elfogadásra ajánlom. Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója — A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése következtében, egyre nagyobb mennyiségű nyersáru jelentkezik a feldolgozó ipar részére. Ennek megfelelően kell gondoskodni a Kecskeméti Konzervgyár feldolgozó kapacitásának növeléséről. Vállalatunk a megye legnagyobb élelmiszeripari üzeme. Fejlődése mind politikailag, mind gazdaságilag jelentős az elmúlt öt évben. A beszámolási időszakban megerősödtek pártszervezeteink és létrehozhattuk üzemünkben a vállalati pártbizottságot. Kommunistáink zöme minden' területen megállja helyét. Példamutató munkájukkal, magatartásukkal lelkesítik pártonkívüli dolgozóinkat is az eredményesebb munkára. Az üzem gazdasági fejlődése viszont nem volt töretlen. A második ötéves terv időszakában vállalatunk termelési értéke több mint 42 százalékkal növekedett. Ez évben várhatóan 75 százalékkal, forintértékben 190 millióval fogunk több értéket előállítani, mint 1960-ban. Ennek ellenére az elmúlt három évben az előírt termelési tervünket nem tudtuk teljesíteni, ami kihatott a többi mutatóra is. Ennek több oka is van. Mindnyájunk előtt ismeretes az elmúlt évek rendkívül nehéz, aszályokkal, jégveréssel, árvízzel sújtott mezőgazdasági termelése. Vállalatunk sajátosságánál fogva a mezőgazdasági termeléstől függően termel, ugyanakkor mint ipari üzem, eleget kell tennie a kereskedelmi igényeknek is. Különösen jelentős ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az Idén például termékeink háromnegyed részét exportáljuk. Az exportra vonatkozó termelési tervünknek minden évben eleget tettünk eddig is, azonban a belföldi igényeket nem tudtuk mindig és mindenben kielégíteni. A terv nemteljesítésének voltak munkaszervezési okai is, a rapszódikus nyersanyagellátás sokszor kapkodóvá tette munkánkat. Nem kis mértékben nehézséget okozott az elő- réhaladásban, hogy csúcsidő- szakban évről-évre egyre nagyobb a létszámhiány és mindezt — bár évi 20—22 miHió forintot ruháztunk be — nem tudtuk ellensúlyozni a műszaki, technológiai fejlesztéssel. A jövő évben megkezdődik üzemünk rekonstrukciója, melynek során több mint 170 millió fetrintot ruházunk be, mindezt úgy, hogy biztosítanunk keli a termelés egyenletes fejlődését, a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően. Bejelenthetem, hogy a szocialista munkaverseny, s ezen belül az újító és szocialista brigádmozgalmak eredményeként éves tervünket pártunk IX. kongresszusáig teljesítjük, illetve az év végéig 105 százalékra fogjuk teljesíteni. Sisák Péter, a kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport elnöke — A VIII. pártkongresszus óta eltelt időszakban községünkben is megváltozott a mezőgazdaság arculata. Az átszervezés sorár. járásunk területének 50 százalékán alacsonyabb típusú szövetkezetek jöttek létre. A községünkben jelenleg négy termelőszövetkezeti csoport és egy szakszövetkezet működik. A m: gazdaságunk hatezer holdon felüli és nyolcszázhét taggal működik. Szerintem sürgősen felül kell vizsgálni azokat a fejlődést gátló tényezőket, amelyek jelentkeznek a termelőszövétkezeti csoportoknál. Például az adóztatás felülvizsgálatára volna szükség. A másik: a társadalmi biztosítás rendezése. Tagjaink szívesebben mennek állami gazdaságba és az iparba dolgozni, bár nincs nagyobb kereseti lehetőségük, mint nálunk, de élvezik azokat a kedvezményeket, amelyhez a termelőszövetkezeti csoportban csak részben, vagy semmiképpen sem jutnak hozzá. Sok gondunk van a gépesítéssel, gyakran hiányzik az alkatrész, nincs megoldva a gumiabroncs-ellátás. Ez akadályozza a mezőgazdasági munkák zavartalan, időbeni elvégzését. Ha olcsóbb és több árut akarunk előállítani, az ipartól is több segítséget várunk. Következőkben a termelőszövetkezeti csoport távlati terveiről szólt. Fő üzemáguk az állattenyésztés, ezért nagy gondot fordítanak a tömegtakarmányok termelésére, a talajerő utánpótlásra, a homok javítására. A kongresszusi verseny eredményeként az őszi vetést időben befejezték és jól előre haladtak az egyéb időszerű munkákkal is. Radvánszki Imre, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára — A kiskunhalasi járás termelőszövetkezetei az elmúlt négy év alatt sokat fejlődtek — mondotta. — A többi közt jól példázza ezt az. hogy közös vagyonuk 269 millióról 615 millió forintra növekedett, s az állami felvásárlónak átadott kenyérgabona mennyiségét több mint meaik étszerezték. Üsyszin- tén sertésből, szarvasmarhából, baromfiból és teiből is jelentős mértékben növelték az államnak átadott mennyiséget. A sző vetkezeti gazdaságok általános fejlődésében jelentős szerepe' látszott a termelés szakosítása S a termelés növekedésével párhuzamosan sokat szépült a járás községeinek arculata is. Ami a pártszervezetek tevékenységét illeti az értékelt időszakban, azt a termelésben való intenzív közreműködésük jellemezte. Enélkül szinte lehetetlen lett volna megszilárdítani a szövetkezeti gazdálkodást. Most, a harmadik ötéves terv időszakában, más követelményeket támaszt a pártmunkával szemben az élet — hangsúlyozta Rad- vánszki elvtárs. — Nem szabad például összekeverni a párt- és a tanácsi feladatokat, mert így elmosódik a két terület irányítóinak felelőssége közötti különbség. A továbbiakban megemlítette, hogy a járás pártvezetőségi ülésein szó esett arról is; egyes gazdaságvezetők a termelést irányító munkájukhoz nem mindig kérték ki a pártszervezetek véleményét. Ezen a magatartásukon haladéktalanul változtatniuk kell. A párt vezető szelepének érvényesítése viszont megköveteli: minden kommunista végezzen aktív pártmunkát; a pártszervezetek pedig fellenőrizzék: a párt- és az állami feladatok maradéktalanul végrehajtásra kerüljenek. Ehhez elengedhetetlenül fontos az alap- szervezeti titkárok, s a kommunista aktívák állandó képzése. A járás mezőgazdaságának további fejlődésével kapcsolatban hangoztatta, hogy a legjobb termelési tapasztalatok általánossá tételével meg kell szüntetni azokat a különbségeket, amelyek jelenleg szembeszökőek az egyes tsz-ek terméseredményei között A búza átlagtermése például az idén 14,90 mázsa volt járásszerte, de akadt tsz, amelyben csak 10, s olyan is, amelyben 25 mázsa átlagot takarítottak be. Egyes tsz-ekben a tej önköltsége kétszer akkora, mint a járási átlag. Vizsgálva az egyes szövetkezeti gazdaságok eredményei közötti nagyfokú eltérést, kiderül, hogy ennek nem kis mértékben az anyagi érdekeltség érvényesítése körüli hibák az okai. Helyes tehát, ha az ösztönzést kevésbé jól alkalmazó tsz-ek vezetői felülvizsgálják e kérdést, s • kidolgozzák a gazdaságuk adottságainak legjobban megfelelő módszereket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ösztönzésnek csakis az a formája lesz hatásos, amelyet a szövetkezeti gazdák elfogadnak, igazságosnak tartanak — hangsúlyozta a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára. Deák István, a tiszakécskei Szabadság Tsz főagronómusa Bevezetőként a kecskeméti járás termelési adottságaival foglalkozott, majd rátért Tisza- kécske fejlődésének ismertetésére. A község az elmúlt négy év alatt nagyot lépett előre a politikai, társadalmi és a kulturális élet területén egyaránt, Négy termelőszövetkezete Is megerősödött, amit bizonyít, hogy közös vagyonuk eléri a 188 millió, az egy tagra jutó átlagjövedelem pedig meghaladja a 16 ezer forintot. A járásban eltelepített 9300 kh szőlőből és 5235 kh gyümölcsösből 1100, illetve 600 kh-at a község tsz-ei hoztak létre. Csaknem 1400 holdon intenzív zöldség- kertészkedést is folytatnak, árbevételük 20—25 százalékát ez biztosítja. A szövetkezeti gazdák szocialista tudatának a növekedésével kapcsolatban meg- emlitette, hogy a négy közös gazdaságban több mint ötven brigád 1300 fővel vesz részt a szocialista munkaversenyben, s ennek eredménye meg is mutatkozik a : termelésben. Nem kis mértékben visszavetik azonban a termelést a belvizek, amelyek ebben az évben is a négy tsz kenyérgabonatermésében 4 millió forint kárt Okoztak. A belvizek rendezése tehát sürgős feladat, s ugyancsak a közeljövőben meg kell valósítani a járulékos beruházásokat is, hiszen a legtöbb uj ültetvény a harmadik ötéves terv időszakában termőre fordul. Kitért arra is, hogy jóllehet, ebben az évben felemelték a hízó állatok és állati termékek árát, ugyanakkor azonban magasabb lett az alapanyagok, s a táptakarihányok ára is. Szükség lenne az állattenyésztés, de a mezőgazdaság más cikkféleségeivel kapcsolatban is új, egységes áirrendszer kidolgozására. Az értékesítésnél nagyobb önállóságot és lehetőséget kellene. biztosítani a tsz-ek számára. Végezetül arról beszélt, hogy a következő tanévben feltétlenül szükséges Tiszakécskén mezőgazdasági szakközépiskola létrehozása, mert a község és környéke mezőgazdasági üzemeinek termelése jelenleg is több, mint ezer szakmunkást igényel. Kriston Ferenc, a Kalocsai Városi Tanács V. B. elnöke Miután a pártértekezlet küldötteinek tolmácsolta a kalocsai kommunisták üdvözletét, az alábbiakban szólott munkájukról: — Az utóbbi négy évben legfőbb feladatunk a foglalkoztatottság gondjainak megoldása, az ipartelepítés és a mező- gazdasági termelés, a termelőszövetkezetek megszilárdítása. E feladatainkat sikerrel teljesítettül^, s ezzel a város közvéleményét is megnyertük a párt politikájának. Eredményeink kőié tartozik ugyanis, hogy az utóbbi négy évben az iparban foglalkoztatott lakosság arányált alig több mint 30 százalékról 63 százalékra sikerült növelni. A város munkáslétszáma 3200 fővel gyarapodott. — Munkánknak nagy lendületet adott az 1964. évi decemberi párthatározat. Hatására yárgfiUök üzemeiben ny-
