Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
A pártértekezlet hétfő esti vitája Nyers Rezső felszólalást vekedett a termelékenység, s a bázishoz viszonyítva, a múlt évben már 60 millió forinttal nagyobb értékű ipari terméket állítottak elő. Az utóbbi négy évben megháromszorozta vagyonát az Iszkra Termelőszövetkezet is, s a múlt évre 16 500 forintra növekedett a tsz-tagok évi átlagkeresete. Azt, hogy eredményeink milyen hatással voltak a párton- kívüliekre, s hogy dolgozóink elkötelezték magukat a párt politikája mellett, a kongresz- szusi munkaverseny eredményeiből is érezhetjük. Az iparban dolgozó munkások 60 százaléka, csaknem kétszáz brigád nevezett be e versenybe. Ezután a felszólaló röviden ismertette az ideológiai munkában elért eredményeket és ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokat, s végezetül szólt a lakásproblémák megoldásáról: — Mi is azt kérjük a Központi Bizottságtól, hogy a lakásproblémák megoldását még nagyobb mértékben segítse elő, hiszen nálunk is ez a legsúlyosabb gond. Ezen igyekszünk a magunk erejéből is segíteni, de véleményünk szerint a gondok megoldásából még keveset vállalnak magukra a minisztériumi és tanácsi vállalatok, letelepítendő szakembereik lakáskérdésének rendezésével. Sípos János, a kiskunhalasi városi pártbizottság titkára — A beszámoló nyomán két részkérdéssel kívánok foglalkozni. Az egyik a nők helyzete szocialista társadalmi rendszerünkben, a másik a pártépítés, a párt szervezeti és létszámbeli erősítésének néhány kérdése — mondotta bevezetőül Sipos János, s miután idézte a négy évvel korábbi megyei pártértekezlet erre vonatkozó határozatait, így folytatta: — Városi pártbizottságunk arra törekedett, • hogy a nők helyzetével, munkába állításával, közéleti tevékenységének javításával kapcsolatos határozatokat végrehajtsa. Ezt az is (indokolta, hogy az iparban foglalkoztatott nők száma a második ötéves terv időszakában kétszeresére növekedett városunkban. Első feladatunknak a párt vezető testületéiben való részvételük arányának javítását tekintettük. Céltudatos munkával elértük, hogy a testületekben a nők aránya ma már eléri, vagy megközelíti a párttagságon belüli arányt. A változás, természetesen érezteti hatását a tagjelöltfelvételnél, ugyanis a múlt évben és az idén felvett tagjelöltek 23 százaléka nő volt. A párton belül tehát örvendetes változás történt, de számos területen vannak problémáink. Esetenként még mindig találkozunk olyan jelenséggel, amely arra utal, hogy a törvényben, jogszabályokban biztosított jogaikat sem gyakorolhatják a nők. Főleg a megnövekedett termelési- feladatok, újabban pedig a gazdasági mechanizmus reformjának leple alatt feledkeznek meg a termelő munkát végző nők helyzetéről, gondjaik megoldásáról. Pedig e kérdésben nem lehet tetszés szerint állást foglalni. Csak egyet lehet tenni: gondos körültekintéssel segíteni a nők, a családos anyák közéleti tevékenységét, gondjainak megoldását; azt, hogy munkájukat jól elvégezhessék, s a családi otthon, a második műszak ellátása is biztosított legyen. Hiszen a szocializmus építésének minden részkérdése, így előrehaladásunk is összefügg a nők aktív tevékenységével. Ezt már eddig is számtalan példa igazolja. Többek között lakáshelyzetünk enyhítésében is sokat jelentett aktivitásuk, akár a lakások elosztásánál, akár a csoportos, magánerős lakásépítés kiszélesítésénél. A pártépítésrőd szólva a felszólaló elmondotta, hogy tapasztalataik szerint is egészséges a fejlődés a pártszervezetek kiépítésében, amely a négy évvel kqrábbi pártértekezlet hatására indult. — Kiskunhalason 1965-ben és 1966-ban 11 új alapszervezetet hoztunk létre, többségüket termelő üzemben. .Ezek feladataikat jól látják el, aktívan dolgoznak. Az elmúlt négy év alatt a tagjelöltfelvétel összetétele is jól alakult a megyében, s tovább javult a párttagság társadalmi ösz- szetétele. Pártszervezeteink többsége megértette, hogy az igények magasabbak. Határozataink következetes végrehajtása meghozta az eredményt. Az elmúlt két év alatt nálunk a felvett tagfelöltek 50 százaléka üzemben dolgozó fizikai munkás, 84 százaléka 40 éven aluli, s mindössze 14 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Viszont ez idő alatt kétszeresére emelkedett a középiskolát és egyetemet végzettek száma. Befejezésül Sipos János szólott arról, hogy a közelmúltban lezajlott tanácskozások igazolják: a párttagság érzi felelősségét, a reá háruló feladatok nagyságát. A ' megválasztott új vezetőségek és párt- bizottságok összetételük és felkészültségük alapján alkalmasak a pártszervezet irányító tevékenységének továbbfejlesztésére, a lakosság széles tömegeivel való együttműködés javítására, a párt politikájának következetes végrehajtására. Pénzes Pál, a Kalocsai Mezőgazdasági Technikum igazgatója — Kalocsa járás küldötteinek nevében az ideológiai munka néhány helyi problémájáról, valamint az eszmei, erkölcsi és kulturális nevelőmunkáról kívánok szólni. A járás kommunistáinak fő törekvése, hogy községeinkben a szocialista életforma érvényesüljön. E tekintetben sok a pozitív vonás, amelyeket dokumentálnak a második ötéves terv teljesítésében elért eredmények. Ilyen eredmény a termelőszövetkezetek megerősödése, a termelési tervek teljesítése. A munkához való viszonyt jellemzi a IX. pártkongresz- szus tiszteletére kibontakozó szocialista munkaverseny. Járásunk mezőgazdaságában, az állami gazdaságokban öt munkabrigád 570 ezer forint értékű felajánlást tett, s ezt már 776 ezer forintra teljesítette túl. A gépjavító állomáson három brigád, a földművesszövetkezetekben 27 brigád kapcsolódott a versenybe, s a hat KISZ-bri- gád is jelentős vállalásokat tett. A legörvendetesebb — ami a szocialista gazdálkodáshoz való új viszonyt tükrözi — hogy a járás 13 termelőszövetkezetében már 22 brigád versenyez a szocialista címért. Ez azt jelenti, hogy járásunk parasztságának körében a munkához, a közösségi élethez új viszony van kialakulóban. Természetesen közben néhány helyen még a kistulajdonosi szemlélet is érvényesül, ami saját föld tartásában, s a társadalmi tulajdon megkárosításában mutatkozik meg. Járásunkban fokozódik a marxizmus iránti érdeklődés. Négy évvel ezelőtt a lakosság 6 százaléka, jelenleg 28 százaléka vesz részt politikai oktatásban. E számszerű fejlődés mellett az oktatás színvonala is emelkedett, bekapcsolódtak ugyanis a propagandista munkába a marxista—leninista esti egyetemet végzett hallgatók. Az ideológiai oktatás egyik formájának tartjuk a népművelést. A járásban a természettudományi előadások száma például megkétszereződött. Ahol nincs kul- túrház, ott klubok működnek, s ezekben tartjuk az ideológiai jellegű előadásokat. Mintegy 20 százalékkal növekedett a kommunista pedagógusok száma. Az iskolákon belül négy pártcsoport működik. A nevelők közül nyolcán marxista—leninista középiskolát, tizenhatan esti egyetemet végeztek. Szólni kívánok a fiatalok falun tartásáról. Az általános iskolákban az idén 522-en végeztek, s ebből 442-en tanulnak, ipari és kereskedelmi tagozaton tovább. Mezőgazdasági foglalkozásra mindössze 28-an jelentkeztek, pedig a szülők 78 százaléka paraszt. E téren vannak jelentős feladataink, s nem elég csak az általános iskolát végzett fiatalokat falun tartani, arra kell törekedni, hogy a középiskolát végzettekkel is megszerettessük a mezőgazdaságot. Az ezzel kapcsolatos nevelőmunkát az iskolákban kell elkezdeni. Kérjük azonban ehhez a pártszervezetek segítségét is, hiszen tömegbefolyásukkal hatást gyakorolhatnak a közvéleményre. A felszólaló a pártbizottság beszámolóját elfogadta, és elfogadásra ajánlotta, (Folytatás az 1. oldalról.) megvalósításának, a gazdasági növekedésnek feltáruló egyszeri — bár sok évig kiaknázható — forrásait. Milyen forrásokkal pótolhatjuk a kiesőket? Először a termelékenység és a jövedelmezőség gyorsabb növelésével, másodszor a termelési alapok és eszközök jobb kihasználásával, harmadszor piaci versenyképességünk erőteljesebb növelésével. E hármas feladat, s e problémák megoldásához szükséges a szocialista népgazdaság új, megreformált mechanizmusa. A gazdasági mechanizmus reformjára kidolgozott központi irányelveket kommunista következetességgel kell megvalósítani a gazdasági élet minden területén. Szem előtt kell tartanunk, hogy jovooeni céljains. eleresehez ez most a lenini „elöntő láncszem", melynek megragadásával a proDlemák láncoia,anak megoldását segítjük. Segítjük a gazdaság növekedését, lehetővé tesszük az életszínvonal emelését és a harmadik ötéves tervünk megvalósítását. A továbbiakban Nyers elvtárs azt fejtegette — egyes aggályokra válaszul —, hogy nem kerül-e túl magas trónra az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével a nyereség fogalma, nem. fognak-e egyes vállalatok visz- szaélni ezzel? Mint mondotta, a visszaélés lehetősége fennáll, de ez létezett a tervmutatókkal való gazdálkodás időszakában is. A nyereség fontos — szintetikus, és legátfogóbb — mércéje a gazdálkodásnak, de társadalmunkban ez sohasem lehet öncél és csak tiszta eszközökkel szabad elérni. Ahol nem így történik, fel kell lépni ellene. Felmerült — mondotta Nyers elvtárs —, ne hagyjuk-e meg ^ elkövetkező időben egyetlm mutatónak a nyereséget? Vizsgáltuk ennek lehetőségét és. előnyeit. Arra a megállapodásra jutottunk: nem hagyjuk meg kötelező tervmutatónak a nyereséget sem. El akarjuk kerüln^ még a látszatát is annak, hogy vállalataink ezt hajszolják öncélúan. De mégse féljünk a nyereség fogalmától, hiszen a közös célok szolgálatában elért nyereség csak hasznos lehet népgazdaságunknak. Helyesen hangsúlyozta itt az egyik felszólaló, Kovács Imre eivtárs, hogy nem öncél, hanem eszköz a gazdasági mechanizmus reformja. Valóban az, méghozzá helyes eszköz, mely nélkül nem érhetnénk el céljainkat. Nyers elvtárs ezután arról beszélt, hogyan kezdtük az ötéves terv megvalósítását az idei első esztendőben. Mint mondotta, az összefoglaló adatok alapján az összképet pozitívnak mondhatjuk. Az ipari termelés 9 hónap alatt 6 százalékkal növekedett, a termelékenység pedig 5 százalékkal, tehát a növekedésnek több mint 80 százalékát ez utóbbi fedezte. A mezőgazdaság ez évi össztermeléséről még nincs pontos képünk. De minden bizonnyal felette lesz valamivel a tervezettnek, s így túlteljesül az 5 százalékos termelésnövelési terv. A kifizetett munkabérek összege 9 hónap alatt 5,7 százalékkal növekedett, s miután a keresők száma csak kismértékben emelkedett, majdnem ilyen arányú az egy dolgozóra jutó átlagkereset emelkedése is. A külkereskedelem mérlege is javuló tendenciát mutat. Mire kell jobban összpontosítani most a gazdasági vezetők és pártszervezeteink figyelmét? Az éves tervfeladatok komplex, a kormány intencióinak megfelelő teljesítésére. Ennek keretében többek között arra, hogy tudatosabban keressék mindenütt, minden vállalat-] nál saját szakterületükön a böl- ső és külső piac egyidejű kielégítésének a lehetőségeit. Köztudott, hogy az export növelése a mi országunk számára létfontosságú. De mindjobban növelendő az olyan export, amely a belső igények kielégítése mellett jön létre, mert ha minden gazdasági hatást összegezünk, akkor ez a leggazdaságosabb. Ez persze esetenként objektíve még nem lehetséges. Viszont kiküszöbölhető az olyan helytelen szemlélet és gyakorlat, amely az export növelését a belső piac kielégítésének indokolatlan hátrányával igyekszik elérni. Mint legutóbb például a pirospaprikaellátásban tapasztalhattuk. A termés jó volt, de többet exportálnak a kelleténél, ezért hiány mutatkozott az üzletekben. Most viszont a háziasszonyok vásárolnak többet a szükségesnél. Végeredményben tehát senki sem járt jól és senki sem takarított meg ily módon semmit. Nagyobb figyelmet és takarékosabb szemléletet igényelnek viszont a beruházások. Még mindig nem mondhatjuk» hogy e vonatkozásban egyenesben lennénk. Ma is nagyfokú a veszélye a beruházási programok, — mindenekelőtt az építési programok — túlméretezésének. Sajátos módon ezzel együtt jár a beruházások előkészítésének „alulméretezése”. Feltétlenül szakítani kellene mielőbb azzal a még sokakban élő szemlélettel, hogy a beruházások minden összegben és minden méretben előnyösek a gazdasági fejlődés szempontjából. Egyáltalán nincs így, mert a beruházási szétaprózottság nem progresszív feladat. A dekoncentráció fő forrása mindig a beruházási programok túlméretezése. Pártszervezeteinknek a gyakorlati életben az eddiginél nagyobb és kritikusabb figyelemmel kellene kísérniök ezt a nagyon fontos területet. Nyers elvtárs a pártértekezleten elhangzott észrevételekre is reflektálva a radikalizmus helyes értelmezését elemezte felszólalásában. Mint mondotta, egyes elvtársakban aggodalom el: elég kemények vagyunk-e mostanában ügyünk szolgálatában? A radikális megoldásoknak — hangsúlyozta Nyers elvtárs helyesen értelmezve és megfelelő politikai célok érdekében nem lehetünk ellene. De mindig figyelemmel kell lennünk annak kihatására és elért eredményeire. A munkás- osztály célkitűzései nyilvánvalóan a szövetségi politika érvényre juttatásával, a nemzeti összefogással valósíthatók meg. Tehát ezt kell követnünk a megvalósítás eszközeiben is. Ha ezek szocialista demokratizmust igényelnek, már pedig nyilvánvalóan ezt igénylik, akkor nem állíthatjuk vissza a régi m(lőszereket. Azokon a feladatokon már túljutottunk, és álradikalizmus lenne a korábbi módszerek felelevenítése. Az élet ma mást követel tőlünk. A radikalizmus ugyan nagy érték, de helyes irányba kell terelni. Legyünk radikálisak, de ez ne a múltba fordulást, hanem a jelen feladataira való koncentrálást és a jövőbe tekintést, a párt célkitűzéseinek érvényre juttatását jelentse számunkra. Hajtsuk tehát következetesen és állhatatosan végre pártunk helyes határozatait. Végezetül Nyers elvtárs a következőkkel zárta felszólalását: pártunk Központi Bizottságát arról tájékoztathatom majd, hogy a Bács-Kiskun megyei pártértekezlet feladata magaslatán állott és helyes utat nyitott a jövő számára. Központi Bizottságunk nagyra értékeli ezt a munkát, s a következő négy esztendőre sok-sok, s ha lehet még nagyobb sikereket kívánunk önöknek.
