Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

1998. november 6. vasárnap S. oldal HAZATÉRTEK Kilenc év után, betegen..: Meghitt. kedves otthon, I / Kalocsán. Kiss bácsd nyugdí- ’ jas, a felesége játékkészítő kisiparos. Az idős emberek a nyugdíj mellett azért vállalták í ezt a kiegészítő foglalkozást, hogy néha ajándékkal kedves- f kedjenek az unokáknak. Ök i. mondták el leányuk, Várad! i/Jánosné. Kiss Ilona történetét. 7 Tavaly augusztusban tért haza ,f Buenos Airesből megbetegedve, •A-' s csak azért nem ő mondta el » mindezt, mert jelenleg is sza- t natóriumbán van. * Hogy is történt. 1956. novem­berében a 19 éves Kiss Ilona kalandvágyból elhagyta az or­szágot, s néhány nap múlva már a bécsi gyűjtőlágerben találta magát. Ö még akkor is hitt az ígéreteknek, s ezért nem is akart hazatérni. A lágerben ismerkedett meg Várad! János­sal. s nem törődve bizonyta­lan sorsukkal, rövidesen házas­ságot kötöttek. Hónapokig él­ték a lágerlakók szürke, egy­hangú életét. Türelmetlenek voltak s ezért jelentkeztek egy Törökországba induló csoportba. Amikor megérkeztek a keleti nagyvárosba, Isztambulba, azt hitték tényleg szép jövő. bol­dog élet vár rájuk. A férfi vas­betonszerelő volt, ezért azon­nal munkába állhatott. Ám az építkezés hamar befejeződött, ezzel együtt összeomlott a bo- mdkna épített boldogság. A részletre vásárolt holmid visz- szakerültefc a tulajdonoshoz, hiszen nem tudták fizetni a részleteiket. Néhány szűkös hó­nap után egy újabb lehetőség adódott. Argentínába kerestek építőmuhkásolkat. S ők a ha­zátlanok. akiknek mindegy volt Isztambul, vagy más város, el­indulták Dél-Amerikába. HOSSZÚ hajóút után Kordová- ba kerültek, s itt négy szűkös, nélkülözésekkel terhes eszten­dőt éltek meg. Hiába dolgoztak teljes erejükből mind a ketten, 1 drága volt a lalcás. az élelem, i a ruha, s az egyik fizetéstől a másikig nem volt elég a kere­set. S ott lebegett felettük ál­landóan a munkanélküliség sö­tét árnya. A férfi nem bírta a hajszát, az italban keresett vi­gasztalást. Később már nem dolgozott, az asszony tartotta él. Egy darabig még tűrte az éhezést Kiss Ilona az iszákossá vált ember mellett, s aztán dön­tött: otthagyta férjét és Buenos Ai lesbe utazott. Szerencsésnek mondhatta magát, sikerült sza­kácsnőnek elszegődnie. Az ál­landó éhezéstől megszabadult, de pénze a hazautazáshoz nem volt, pedig kuporgatta a pesó- kat. Egy hálom levelet írt ha­za a szülőkhöz, testvérekhez, amelyben a „könyörgök”, a *,megbántam” szó sűrűn isméid lődött. A könyörgés a szülők­nek szólt, próbálják elintézni, hogy pénzt küldhessenek a ha­zautazáshoz. Ám a szülők nem bírták ezt az anyagi megterhe­lést. A fiatalasszony az éhezés­től, a sok és megerőltető mun­kától súlyosan megbetegedett, s egyre nehezebben tudta össze­gyűltem a hazautazás költsége­it. Sűrűn járt orvoshoz, s egy­golytáborban ismerkedett meg a felállított mártírem kommunista eszmékkel, s mint Kossuth-díjat kapott. ■ti- V"< egy orvosi vizit, gyógyszerek nélkül, fél havi fizetésébe ke­rült. öt teljes évig kellett szin­te látástól vakülásig dolgoznia, amíg a hajójegyre való össze­gyűlt. Amikor hazajött, azonnal munkát keresett. Nem vette igénybe a szülők segítségét, hi­szen odakint nagyon jól megta­nulta, mit jelent a fizetésből megélni. Kalocsán az egyik gyárban talált munkát, ahon­nan néhány hónap múlva éppen a külföldön szerzett betegsége gyógyítására kórházba, majd szanatóriumba küldték. — Higyje él kérem, ezek a fiatalok a jó dolgukban nem tudtak mit csinálni. Lányom­nak mindene megvolt. Tanít­tattuk, ruhára, élelemre Äem volt gondja. Kilenc évig volt távol, s fájó tapasztalatokkal jött vissza. Magának kereste mindazt, amit átélt. Mi figyel­meztettük, mondtuk neki mi­lyen ott az élet. Nem hitte, s lám ez lett. az eredménye. Ké­ső bánat, de talán mások szá­mára is okulás. Gémes Gábor ¥? ARSONYOS. bőrös huza- tű fotelok, antik stílusú bútordarabok, szőnyegek, zöld- növények. Az ünnepélyes kör­nyezetben szinte semlegessé válnak az íróasztalok, barna s üveges szekrények. A bejárati ajtóval szemben festmény függ a falon. Az ezt körülfogó abla­kokon borús időben is derűs fény vetül a helyiségbe; az ut­ca túlsó oldalán sárga emeletes épület áll. Így kap mindig élénk visszfényeket az említett kép, amely szinte szimbólum — ebben a hivatalban. A kék Du­nát ábrázolja, barátságos lom­bos. fövenyes partszegélyévél, s az innenső oldalon halász­csónakkal ... Baja és a napsü­tötte Duna... A táj. ahol szü­lettek, élnek az idevalósiak, és amely akikor befogad... Az élet legjelentősebb for­dulóinak dátumait ebben a hi­vatalban jegyzik be. A megfe­lelő anyakönyvekbe. Hatalmas termetű, ősz fejjel is jóvá.gású férfi az anyakönyvvezető. Kas­sai János 1937 óta közigazgatási ember. 1950-től az anyakönyvi hivatalt vezeti. Sereg elismerő oklevél után tavaly Kiváló dol­gozó kitüntetést kapott — a Ma­gyar Népköztársaság Minisz-> tertanácsátóL Hány házasságot törvényes!? - tett, Kassai elvtárs? — Nem számoltam. — Mbsd- lyog. — Évenként 250—300-as átlagot lehet venni. — Mi a tapasztalat? Tart' ,a születések számának aggasztó XJCUDSCtlgl J.g-Ct/AJ'i.VClIH.ycUIb. _______„ _ k önyvvezető kezdd a kivonat ki­töltését. Közben barátságosan beszélget. — Mi lesz a kislány neve? — Tímea. — Tímea? — egyenesedik fel az írásból Kassai János. — Hogy választották ezt a nevet? Miért nem Ilona vagy Mária, vagy a sok ismertebb közül? — Mutatja, mintha csodálkoz­na, de szeme sarkában vidám kíváncsiság bujkál. — Ez a divatos — mo­solyint az ifjú apa. A felesé­gem választotta, de nekem is tetszik. Haladni kell a korral ebben is... Tímea ... Tetszik tudni, az Aranyemberben is ... KKOR MÁR nevetve la­poz vissza az anya­könyvben. Mond egy-egy nevet — Marika. István, Dezső —, de aozzá teszi. — Egyre több a különlege­sebb, „választékosabb” név... Itt van: Boglárka. Henriette ... Zsuzsanna. Ilona nem, de me­gint: Andrea. Beáta... — Ha fiú lett volna, Attilá­nak hívnánk — jegyzi meg a fiatalember, Károly Jenő. — Az a név is fut most — bólogat az anyakönyvvezető, s gyorsan három Attilát is mutat a matriculában... Aztán egy másik Timea-t. Dórát, Nórát, Anikót, Yvett-et. Igaza van, nem elmaradni ... — Csak azt tessék megmon­dani, mikor van Tímea neve- napja? Végignéztem a naptárt, de nem találtam... — érdek­lődik a fiatal apa. Kiderül, hogy csakugyan ne­héz dió erre válaszolni. — Hány gyereket terveztek? — Egyelőre kettőt... Én fiút szerettem volna... De megjó­solták, hogy úgy is lány lesz a második is ... — Megjósolták? —Hát azt csak úgy mond­ják. Az egyik bátyámnak, aki legjobban hasonlít rám, szintén kislányai vannak. — Látom, mind a ketten a Poszógyárban dolgoznak. Meny­nyit keresnek? — Én 1690 Ft-ot átlagban, a feleségem 1200-at. Albérletben lakunk, azért 300-at fizetünk. Van már jegy kis félretett pén­zünk, gyűjtünk hozzá eev-két évig, aztán beszállunk valami­lyen társas építkezésbe. Van­nak ezek a KISZ -lakás akcd - ók... — Szóval nyugodtan tervez­hetnek. — Miért is nyugtalankod­nánk? MÜCSŰZAS előtt még pár szót váltanak. Megbe­széli a fiatalasszonnyal, néva­dó ünnepséggel indul-e a kis Tímea a „hivatalos” életbe? — Jöjjenek, meghívjuk a vál­lalatot, szüleiket, a barátokat. Meglátja, tudunk mi is olyan bensőséges, vidám ünnepet ren­dezni. mintha... — Tudom.,. így még bará­tibb ... Tóth István Kun Béla emlékműve November 20-án, a Kun Béla téren leplezik le Olcsai Kiss Zoltán legújabb alkotását, Kun Béla emlékművét. A mestert szoros emlékek fűzik a kom­munista mozgalomhoz. 1915 ta­vaszán mint főiskolás vonult be, katonának, s még abban az év-' ben fogságba esett Galíciában. A forradalom kitöréséig a fo­egykori hadifogoly, az interna­cionalista század katonája lett. Szibériában, majd 1919-től a kö­zép-oroszországi frontokon har­colt a szovjet hatalom győzel­méért. 1921. őszén Bécsbe emig­rált, később Párizsban élt 1945- Ig. A felszabadulás után az el­ső vonattal érkezett Budapestre. 1958-ban, a Kerepesi-temetőben LLsiU jtviss Lutein a Kun Béla térre készülő háromalakos kom­pozíció egyik alakját, Kun Bélát mintázza. (MTI Foto — Molnár Edit felv.) stagnálása, amiről annyit vitat­koznak, cikkeznek az utóbbi t'o.y -ive i 6 V uxiu í Nem válaszol mindjárt, de jó­kedvű hunyorgása, míg a leg­szükségesebb kimutatásokat, majd a hatalmas anyakönyve­ket összekeresi, sejteti a válasz lényegét. — Vegyük előbb a születése­ket T— mondja —, és difctádja a pontbs adatokat — 1960-tól. A KKOR 1008 születést je­•**' gyeztek be. azóta ez a szám — az 1962-es visszaesést leszámítva — szívósan növek­szik. Tavaly 1083 volt. az idén, október 27-ig ezernél tartottak. — Ehhez nyugodtan lehet két­száz születést számítani év vé­géig, — biztat az anyakönyv- vezető, majd egy kis kiegészí­tést'tesz. Ez a szám — évenként — a bajaj intézményeknél szü­letett gyermekekre vonatkozik, tehát benne vannak a környék­beliekéi is. Köztük a bajaiak száma 350—400 között mozog. — Észrevehető tehát az emel­kedés. Ez a tendencia a havi születési átlagban is mutatko­zik. Tavaly 75—80 volt, az idén 100 körüli. Nő a családalapítási kedv is a fiatalokban. 1960-ban kétszáz­ötvenhárom házasságot kötöt­tek Baján, a múlt évben már 331-et. Itt évről-évre emelke­dés volt. Az idén. szintén októ­ber 27-ig kétszázötvenhárom pár kötötte össze életét. A vallásos, misztikus előíté­letek csökkenését bizonyítja a névadó ünnepségek és társadal­mi esküvők száménak erőteljes növekedése. Baján — az 1960- as 38-cal szemben tavaly már 50 esetben váltotta fel névadó ünnepség a keresztelést. Mig hat éwjel ezelőtt 25 pár, az el­múlt évben már 149 pár tartott társadalmi esküvőt. JT£ ELL-E különösebben bi- ■ zonyítgatni, hogy mind a házasságkötések, mind a szüle­tések számának emelkedése a fiatalok jövőbe vetett hitét tük­rözi? Erre nem is érünk rá, mert vendég érkezik. Világos, kockás zakós. fekete hajú fia­talember. — Mi tetszik? — Kislányunk született, azt jöttem bejelenteni. Átadja a szülőotthon! igazo- lásoikat, a szülők sziemélyazo­Unnepélyesen felavatták Módosult menetrend A 10-es számú Autóközlekedési Vál­lalat közli: a XXIII. Szeged—Röszke országhatár—Subotica autóbuszvonalon november 8-tól a Szegedről induló járat 8 óra 30 perc helyett 8 óra 35 perckor indul, az esti járat pedig 22 óra 40 perc helyett 21 óra 40 perckor indul. A Noviszád—Budapest, illetve budapest— novisadi járatok november 5-től csü­törtökön és. pénteken közlekednek. Sze­ged és Subotica között azonban min­den nap megmarad az utóbuszközleke­dés. E szerint Szegedről 11 óra 23 perc­kor indul az autóbusz, Shboticáról pe­dig 8 óra 30 perckor indul vissza Sze­gedre. A Nagy Októberi Forradalom 49. év­fordulójára rendezett ünnepélyek kere­tében avatták föl tegnap délelőtt Kecs­keméten, a város két új iskoláját, ame­lyekben már a tanév eleje óta folyik a tanítás. • A Nyíri úton a 13 millió forintos költséggel épült Bányai Júlia Gimná­zium aulájában megjelentek Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, Pozsgay Imre, a megyei pártbizott­ság propaganda és művelődési osztályá­nak vezetője, Reile Géza, a városi ta­nács vb-elnöke, dr. Greiner József, a városi pártbizottság titkára, valamint az MSZMP, a KISZ , a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a nötanács megyei és városi bizottságainak, alavszerveze­teinek képviselői és a kecskeméti kö­zépiskolák igazgatói, küldöttei. A rövid műsor után Pozsgay Imre elvtárs adta át ünnepélyesen az iskolát, a tanári karnak és a tanulóknak. Fischer István, a gimnázium igazga­tója, válaszbeszédében az ideális tárgyi feltételekhez illő fokozott munkára buz­dította az iskolaközösséget. Befejezésül a gimnázium új KISZ- tagjainak fogadalomtételére került sor. * A 12 tantermes leninvárosi általános iskolát a városi tanács végrehajtó bi­zottsága nevében Sántha Lajos elnök- helyettes adta át. Az iskola nevében dr. Takács Gyuláné igazgató mondott kö­szönetét, Az évforduló tiszteletére A Kerekegyházi Gépjavító Állomás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának előestéjér jelentették kongresszusi vállalásuk tel­jesítését. Október utolsó napjáig éves terme­lési tervüket 13 millió forintot megha­ladó összegben, 105 százalékra teljesi tették. A mezőgazdasági gépek javítá? tervéhez képest 3 százalékkal magasaid értékű munkát végeztek el, míg a spe­ciális javítások és felújítások tekinteté' ben sikerült az eredeti. 200 ezer fo­rintos tervet megháromszorozniuk. A mezőgazdasági gépüzem 412 százalékos tervteljesítést ért el. A tervarányos ön­költségmegtakarítás egyébként 7 száza­lékot te« ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents