Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
i oldat 1966. november S, Munkáért bér jár A pultok túlsó oldalán KÖZEL két évvel ezelőtt, pontosabban 1964. november 28-án egy cikket közöltünk lapunkban. A jövő szakmunkásainak védelmében Levél egy magánkisiparoshoz” cím alatt. Az írás — amely arról szólt, hogy egyes mesterek túlzottan igénybe veszik tanulójuk munkaerejét, s ezért alig, vagy egyáltalán nem fizetnek — nem maradt hatástalan. A megyei bíróság éppen a napokban hozott jogerő^ ítéletet K. A. festősegéd és volt mestere, Nagy Sándor, Kecskemét, Báthory utca 1. szám alatti lakos festő kisiparos ügyében. A polgári perben mindkét fokon — a járási és megye} bíróság előtt — Nagy Sándor maradt a vesztes. Kötelezték, hogy volt tanulójának fizessen meg 6160 forint elmaradt munkabért, a munkaruha megváltásáért 200 forintot, valamint viselje a perköltségeket. MEGLEPŐ tények láttak napvilágot a tárgyalás során, ahol tanúként felsorakoztak a kisiparos volt és mostani alkalmazottai. Maga a felperes. K. A. elmondta, hogy 1962 augusztusától 1965. március 15-ig volt ipari tanuló Nagy SándomáL — Amikor letettem a szakmunkás-vizsgát, elmentem tőle — vallotta a járásbíróság előtt a ma már segéd K. A., majd így folytatta: — Állítom, hogy az egész tanulóidő alatt összesen 200 forintot fizetett Naponta átlag 14—15 órát dolgoztunk. Én tudtam, hogy munkabér jár, ismertem a szerződésben leírt feltételeket, de panaszra mégsem mentem sehová, mert any- nyira féltem az alperestől. Nagyon szigorú ember volt és attól tartottam, hogy elküld. Még azt sem mertük megkérdezni, hová megyünk dolgozni... Természetesen ezeket a mester tagadta, hiszen tisztában volt vele, hogy amit tett, az jogszabályellenes. A tárgyaláson többek között a következőket mondta: 1— Bérjegyzékkel nem tudom igazolni a fizetést, de a felperes mindenkor megkapta a neki járó munkabért, megkapta a munkaruhát is. lietve annak ellenértékét. Nagy Sándor szobafestő és mázoló nem először alkalmazott tanulót. Alig hihető tehát, hogy ne ismerte volna azokat a kötelező szabályokat, amelyeket az iparitanuló-szerződés tartalmaz a bérfizetéssel kapcsolatban. Nevezetesen arról van szó. hogy az iparos köteles a tanuló bérét fizetni, a bérről — a kiszámítás módját is feltüntető — jegyzéket köteles adni. Ezt elmulasztotta. vagy talán „elfelejtette” a mester? Nyilván nem erről van szó. Nagy Sándor szobafestő úgy gondolta, hogy jó „megtakarítást” eredményez, ha tanulójának nem fizet, viszont úgyszólván látástól vaikulásig dolgoztatja. Elmondta az egyik tanú a tárgyalás során, hogy K. A-nak — aki barátja, s így többször szórakoztak együtt — általában nem volt pénze, azt is hallotta, amint panaszkodott a tanuló, hogy a mestertől nem kapja meg a munkabért. „Volt úgy is — mondta a tanú —, hogy a felperes szombaton nem tudott velünk jönni, mert este 8—9 óráig dolgozott. MÉG ELGONDOLKOZTA- TÖBB, hogy K. A. sorsa szóba került az iskolában, az osztály- főnöki órákon is, de éppen a fiú kérésére nem tettek semmit, mert a tanuló nem alkart elle- tétbe kerülni mesterével, mielőtt leteszi a szakvizsgát. Egyáltalán nem áll szándékunkban. hogy a kisiparosokat általában elítéljük. Nagyon jól tudjuk, hogy a kisiparosok nagy többrége becsületes, munkaszerető ember törvénytisztelő állampolgár. De mint a fenti rossz példa (mutatja, van közöttük néhány, aki a régi inasok sorsát szánja a hozzá szerződő tanulónak. ÉRDEMES visszatérni a hivatkozott cikkre, ■ amelyet az iparitanuló-intézet egyik tanára saját tapasztalatai alapján vetett papírra. Abban többek között a következőket írja: „Nem egyedüli eset ez. Az egyik tanulót a nyelvművelő szakkor foglalkozására nem engedi él a mestere, pedig a foglalkozás délután öt órakor kezdődik. Ez a tanuló reggel hétre megy dolgozni. A másik, aki harmadéves, két év óta egyetlen fillér fizetést nem kapott a mesterétől, s egyetlen nap nyári szabadsága sem volt. Egy harmadik tanulót háztartási munkára használnak rendszeresen...” Ezek után nem túlzás az az igény, hogy az ilyen mesterekkel szemben szigorúan, és határozottan kell fellépni. A gyerekek tanulni akarnak, s nem mosogatni. fát vágni, 15 órákat dolgozni. Ügy gondoljuk, az ismertetett ítélet élég figyelmeztető lesz azoknak, akik hasonlóan bánnak tanítványaikkal. 35. A pilóta valóban elaludt mihelyt becsukta a szemét. Nem töprengett a parancs felett — többször előfordult már, hogy négy-ötnapos munkát kapott Például el kellett repülni New York-ba egy repülőgépen, hogy aztán másikat vezessenek oda Adanába, vagy egyéb, az európai vagy ázsiai kontinensen fekvő légitámaszpontra... Másnap egy közönséges katonai szállítórepülőgépbe ültették — utasként, s aztán Khelton ezredes is mellé telepedett. — Kellemes útitárssal kellemes utazni — mondta Khelton. — Remélem, főhadnagy, végig A legfrissebb felmérés szerint a megye kereskedelmi- és pénzintézeti dolgozóinak mintegy 40 százaléka szocialista címet nyert, vagy a címért küzdő brigádban, egymással versenyezve, végzi munkáját. Az 527 brigádba tömörült, csaknem négyezer „versenyző” közül több mint nyolcszázan irodában dolgoznak, a fiatalokból alakult 13 KISZ-brigádban pedig száznál többen tevékenykednek. néhány adat is bizonyítja: 1960. óta rohamosan tért hódított a megyében a kereskedelmi, a pénzintézeti dolgozók szocialista brigádmozgalma. Az eredmények természetesen elősegítették a megye állami- és szövetkezeti kereskedelmének általános fejlődését. A tények sokaságával alátámasztották ezt a megállapítást a szocialista brigádvezetők közelmúltban megtartott, kecskeméti és bajai tanácskozásán elhangzott hozzászólások is,, A madarasi példa A madarasi földművesszövetkezetnél például az adminisztratív dolgozók rendszeresen közük a bolti eladókkal a napi formegőrizzük ezt a kellemes hangulatot ... Rowers bólintott: — Azt hiszem, így lesz, ezredes úr! Az ezredes újságot vett elő a zsebéből. Körülöttük — még néhány műszaki tartózkodott a gépben — mindenki hallgatott. Az ezredes átfutotta a lapot, aztán halkan füttyentett: — Egy sor sincs a tüntetésekről! Talán sikerül észreérí- teni az embereket. Maga hallott ezekről a dolgokról? ... — Saját szememmel is láttam egyet, ezredes úr! — mondta Rowers. — Nem hiszem, hogy valamire jutnának .,. Legalábbis ott, Izmirben. Csak egy magalmi eredményt, s így, az ugyancsak brigádba tömörült eladók mindennap pontos képet kapnak vállalásuk teljesítéséről. Ha szabadság, vagy betegség miatt hiányzik valaki, az irodai dolgozók szívesen elvégzik hiányzó társuk munkáját. És biztosan számíthatnak rájuk, ha „műszak” után igénylik közreműködésüket a leltározás meggyorsítása érdekében. A madarasi példához hasonlóan szó esett a vitában több kollektíváról is. Néhányan elmondták: ma már a gazdasági vezetők is szorgalmazzák a szocialista brigádok versenyének nyilvánosságát, rendszeresen értékelik tevékenységüket. Ez természetesen jobb munkára serkenti a többi bolti és "adminisztratív dolgozót is. A kereskedelem kulturáltságának emelése állandó erőfeszítést kívánó feladat. A szocialista brigádtagok ezt sem tévesztik szem elől, ezért vesznek részt a politikai, szakmai továbbképzésben, segítik egymást a munkában, a tanulásban, sőt az egyéni problémák megoldásában is. Több ABC-áruházat Az áruellátás elsősorban a falvakban — még mindig kívánni valót hagy maga után — állapították meg többen is a tanácskozásokon. Ezért a községek lakói inkább a városi üzletekben vásárolnak. Több, s a jelenleginél jobb minőségű, divatosabb ruházati cikket, iparcikket igényelnek az fmsz-bol- tok. Elősegítené a falusi kereskedelem jelenlegi színvonalának fejlődését a korszerű ABC-áru- házak építésének gyorsítása, illetve ezek számának a gyarapítása. Idézünk egy másik hozzászóroknyi ember tüntetett. Semmi erőt nem képviselnek... A főhadnagy hallgatott róla, hogy miként futamodtak meg a tüntetők elől. Az ezredes mindössze ennyit mondott: — En nem vagyok olyan biztos benne, hogy minden rendben van! De reméljük. Kellemetlen lenne másik, éppen most, amikor a NATO külügyminisz-, terei négy nap múlva Isztan- bulba érkeznek .:s Aztán az újság első oldalára mutatott, amelyen minden cikk a közelgő csúcstalálkozóval foglalkozott: , — És nem szerencsés, hogy mindez most történik, mielőtt a négy nagy összeül... Rovers az újságra nézett. A lap washingtoni levelezője „biztos diplomáciai forrásból” közölte, hogy Eisenhower elnök ismét felveti a légi ellenőrzés kérdését. Moszkvai jelentés viszont arról adott hírt, hogy Hruscsov előreláthatólag ismét a teljes leszerelést állítja javaslatai és tárgyalásai középpontjába, s bizonnyal ragaszkodik ahhoz a régebbi szovjet lásból is. „A ruházati, a vasműszaki, az élelmiszer, az iparcikk szakmában még mindig gyakori a vevők jogos reklamációja. Ennek okát elsősorban a gyártó üzemekben, a vállalataiknál kell keresni, ahol gondosabb minőségellenőrzéssel, időben és lényegesen kisebb költségráfordítással lehetne korrigálni a hibákat. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatát kedvezően befolyásolják a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, illetve a gyártó üzemek közötti szocialista szerződések. A kecskeméti Állami Áruház, a Székesfehérvári Villamossági Televízió- és Rádiókészülékek Gyárával kötött szocialista szerződést. A gyár szakemberei az áruházban találkoznak időnként a vásárlókkal, akiket nemcsak tanácsokkal látnak el, hanem ők is tájékozódnak gyártmányaikról a vevők véleménye alapján. Kiközösítik a fogyasztók megkárosítóit A vásárlókkal való ndvarias foglalkozás, az előzékeny kiszolgálás elsőrendű feladat. Ezen a téren ugyancsak számottevő az előrehaladás, akárcsak a társadalmi tulajdon védelmében. A februári bérrendezés nyomán a kereskedelmi I dolgozók tapasztalhatják a társadalom fokozódó anyagi megbecsülését. A kifogástalanul dolgozó többség mellett azonban akadnak, akik visz- szaélnek a vevők bizalmávaL Ilyen esetekben — hangoztatták a vita résztvevői —, ha a fel- világosító, nevelő munka, a fe- lelősségrevonás sem használ, előbb-utóbb a kiközösítés sorsára jutnak a fogyasztók megkárosítói. Hiszen a kereskedelmi dolgozók becsületének, tekintélyének védelméről van szó, a szocialista brigádok azon fáradoznak, hogy az üzletekbe szívesen térjenek be és onnan megelégedéssel távozzanak a vevők. # Gazdag számvetés, hasznos javaslatok sokasága — így jellemezhetjük „dióhéjban” a megyei kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szocialista brigádvezetőinek tanácskozását. Bízunk az itt meghatározott célkitűzésék valóra váltásiban — amihez bizonyára a felettes szervek is segítséget adnak. állásponthoz, amely elutasítja a leszerelés nélküli légi ellenőrzést, azzal érvelve, hogy ez nem más, mint legalizált kémkedés. A gép Peshawarban ért földet. Ebben a pakisztáni kisvárosban is volt a 10—10-es egységnek. megfelelő repülőtere. Amikor Rowers rövid sétára indult. egy hangár előtt a légierők különleges rendőrségének emberei álljt parancsoltak neki. A főhadnagy elővette igazolványát, de a katonai rendőrök meg sem nézték. — Szigorú parancs van, hogy senkit nem engedhetünk a hangár közelébe! — mondták, — Forduljon vissza! Rowers engedelmeskedett. Gondolta, mit őrizhetnek ilyen gondosan abban a hangárban. Adanában sem volt kevésbé szigorú az őrség, amely az U—2-es- re ügyelt. Maguk a pilóták is csak akkor mehettek a géphez, ha szolgálati elfoglaltságuk megkövetelte. S ahogy egy-egy U— 2-es repülőgép földet ért, máris közrefogták az Air Force Police emberei. (Folytatása következikJ G. S. Öregek napközi otthona A fogalom néhány évvel ezelőtt vonult be a köztudatba. Ma mindenki tudja, hogy az intézmény mit jelent a munkában megfáradt, idős embereknek: nyugodt, kellemes, gondoktól mentes időtöltést, pihenést. S ha ezúttal az elsők között, 1960- ban létesült jánoshalmi napközi otthont említjük, nemcsak kedves lakói, hanem unokáik, a község úttörőinek kedvéért is tesszük. Mert példaadó az a kapcsolat, amely közöttük kialakult, a figyelmesség, amellyel az idős embereket a pajtások körülveszik. Ha beteg valamelyik néni, vagy bácsi? Délidőben biztosan számíthat rá: mindjárt nyílik az ajtó, lakására viszi az otthonból az ebédet a kis úttörő. Szinte nem múlik el nap, hogy a gyerekek meg ne kérdeznék: kihez mehetnek el takarítani, fát aprítani, vizet hordani. És nemcsak kérdezik, meg is fogják a dolog végét! (Pásztor Zoltán / felvétele.) B. Gy. TÉP? ISTVÁN*
