Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTÉSE (Folytatás a 7. oldalról.) tézményekben és termelőüzemekben működnék párszervezetek. Az ipar fejlődésének következtében 20 ipari pártszervezet jött létre. Kevesebb lett a partszervezettel nem rendelkező termelőszövetkezetek száma. A pártszervezetek vezetési színvonalának növelése céljából sor került 32 kis létszámú 1 pártszervezet összevonására, s ezzel 11—20 tagú pártszervezetek jöttek létre. Lehetővé vált, hogy felkészültebb vezetők kerüljenek a pártszervezetek élére és rendszeresebbé váljék a szervezeti élet, s hatékonyabb legyen a szervező tevékenység. M egyénkben változatlanul nagy gondot jelent a kis létszámú, főleg termelőszövetkezeti pártszervezetek erősítése. Politikai befolyásuk, valamint a tervszerű tagfelvétel érdekében szükség van a KlSZ-szerveze- tek, pártbizottságok, valamint a pártonkívüli aktivisták széleskörű tevékenységére. A határosatok helyi végrehajtása Társadalmunk és a gazdaság szocialista fejlődésében bekövetkezett változások magasabb igényeket állítanak a pártszervezetek, a kommunisták elé. A IX. kongresszus határozatai, a harmadik ötéves terv célkitűzései. a gazdasági mechanizmus reformja szükségessé teszi. hogy továbbfejlesszük pártvezetési elveinket és módszereinket. Ez a tapasztalatok gondos mérlegelését, hasznosítását és a követelmények sokrétű számbavételét kívánja. A hatékonyabb munka alapvető követelménye, hogy párt- szervezeteink körültekintéssel dolgozzák ki a párt határozatainak és kormányintézkedéseinek helyi végrehajtását szolgáló eszmei, politikai és szervezési feladatokat. Az irányító munkában jobban kell érvényesítem az eszmei-politikai irányítás elveit. A praktikus, operatív utasítgatá- sok és beavatkozás helyett előtérbe kell állítani az emberek eszmei, politikai nevelését, alkotókészségük, politikai felkészültségük fejlesztését. A párttagság gondos felkészítésével ki kell bővíteni a lakosság körében az érvelő, meggyőző, agi- tációs tömegmunkát. Társadalmunk fejlettségének megfelelően céltudatos munkamegosztást kell érvényesíteni a párt-, állami és társadalmi szervek között a tennivalók jobb megoldása, a társadalmi aktivitás és a közélet demokratikus fejlesztése érdekében. A párt- szervezetek az elvi-politikai irányítás fejlesztésével növeljék e szervek önállóságát, aktivitását. A szervekben dolgozó kommunisták hatékonyabb tevékenységével fejlesszék a pártirányítást és pártellenőrzést. Változatlanul központi feladatunk a szocialista gazdaság fejlesztése. A gazdaság pártirányítását a pártszervezetek azonban ne az operatív beavatkozással lássák el. Elsősorban a párt gazdaságpolitikája megértetésével és a gazdasági reform célszerű helyi megvalósulása érdekében. fejtsék ki tevékenységüket a kommunisták útján. Segítsék elő. bogy a gazdaságvezetők a gazdaságpolitika szellemében önállóan és felelősséggel dolgozzanak, élve a nagyobb vállalati hatáskörrel. Meggyőződésünk, hogy az elért nagyszerű eredményekre alapozva, a pártszervezetek irányító tevékenységének továbbfejlesztésével, még jobban együttműködve lakosságunk széles tömegeivel, a párt politikájának következetes végrehajtásával még nagyobb eredményeket érünk el a szocializmus teljes felépítése feladatainak megvalósításában. Erre hívjuk fel a megye kommunistáit, elvtái“ sainkat és pártonkívüli barátainkat! Borsodi György, a megyei pártbizottság t' lkára Felszólalásában nemzetközi kérdésekkel foglalkozott Mint hangsúlyozta: Napjaink legexponáltabb, egyben legsúlyosabb nemzetközi problémája — a vietnami helyzet. Ez változatlanul a nemzetközi politika központi kérdése, amely az Amerikai Egyesült Államok egyre fokozódó agressziója miatt a háború más országokra való ki- terjesztésének, s az új világháború kirobbantásának veszélyét is magában rejti. Sok hozzánk címzett kérdés és vélemény hangzott el a vietnami helyzettel kapcsolatban. Ennek kapcsán nyomatékkai hangsúlyozzuk, hogy a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió, de hazánk is segíti mind anyagi eszközökkel, mind hadifelszereléssel Vietnamot. E segítség nélkül nem tudott volna ellenállni és sikeresen harcolni az agresszorokkal szemben. Vietnami elvtársaink hónapról hónapra fokozzák harci tevékenységüket, s az idő múlásával egyre nagyobb csapást mérnek a megszálló amerikai hadseregre. Az amerikaiak oldaláról azt tapasztaljuk, hogy fokozni kívánják gyalázatos tevékenységüket az agresszió kiszélesítéséért. Az elmúlt hónapokban 200 ezerrel növelték katonáik számát, az a céljuk, hogy hadseregüket legalább 400 ezerre növeljék. Máris 3000 repülőt vetettek be; ez több, mint Koreában volt. Ugyanakkor Johnson és az amerikai vezetés folytatja kétszínű politikáját, amelyben megegyezésről, a békés szándékokról beszél. Az elmondottakból világos, hogy reális számítások alapján nincs remény arra, hogy rövid időn belül befejeződjön ez a tragédia. Mi szolidárisak vagyunk a vietnami nép harcával, segítjük őket. Mindnyájunk nevében kijelenthetem, hogy teljesen egyetértünk a Szovjetunió és pártunk Központi Bizottságának politikai vonalával az egységes cselekvés, az akcióegyscg érdekében tett erőfeszítésekkel. valamint azzal a higgadtsággal, ahogy kezeli ezt a kérdést és keresi a megoldást. A kínai eseményekről szólva rámutatott: Központi Bizottságunk állást foglalt, megállapította, hogy annak, ami Kínában végbemegy, semmi köze sem a proletariátushoz, sem a kultúrához, sem pedig a forradalomhoz. „A nagy proletár kulturális forradalom” címén a kínai forradalmi vezetők szovjetellenes magatartása közismert. Az is tapasztalható viszont, hogy a kínai vezetők külpolitikai koncepciója teljesen zsákutcába jutott. A világ kommunista pártjai elhatárolják magukat tőlük. Ma már azok sem támogatják őket, akik eddig bizonyos reménységeket tápláltak külpolitikájuk iránt. Végezetül Borsodi elvtárs hangoztatta: a negatív jelenségek ugyan lassíthatják a fejlődés kibontakozását, de nem változtathatnak azon az alapvető helyzeten, hogy napjainkban a szocializmus, a béke erői azok, melyek döntően befolyásolják a társadalmi haladás irányát. A világ a szocializmus felé halad, ezt a tendenciát megváltoztatni nem tudják. ság 1949-től 1965-ig 18,2 százalékkal csökkent. 1965-ben 1400- an vándoroltak el. Ügy gondolom, nem kell ahhoz különösebb kommentár, hogy egész társadalmunkat érintő fontos probléma a fiatalok falun való tartása. Ennek érdekében egyik legfontosabb az ipari szintű, vagy ezt megközelítő életszínvonal elérése, a társadalombiztosítás, valamint a nyugdíjak közelítése a városi szinthez. A második a garantált munkadíjazás rendszeres bevezetése, amely növeli a termelőszövetkezeti tagok biztonságérzetét és különösen a fiatalok szempontjából fontos. Nagyon lényeges a szemlélet formálása, a család, az iskola, s az üzem kapcsolata. A fiatalok elvándorlásának megakadályozása érdekében lényeges a városihoz hasonló kulturális körülmények megteremtése. Ez azt is jelenti, hogy amikor a kommunális beruházásokat szorgalmazzuk, elősegítjük, hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a falun. Helyes, ha összefognak a községekben a nagyüzemi gazdaságok, a különböző társadalmi erők. Jó kezdeményezés, hogy a bajai járás 11 községében a művelődési ház igazgatójának a fizetését a termelőszövetkezetek fedezik. Közös erővel hoztuk létre a járásban számos községben az öregek napközi otthonát. A fiatalok szeretik a klubszerű életet, és az a célunk, hogy növeljük a falun a szórakozási lehetőségeket is. Üj abban törekszünk arra, hogy klub- helyiségeket alakítsunk ki a művelődési házakban, ahol öregek és fiatalok egyaránt megtalálják az őket érdeklő művelődési lehetőségeket. / A küldöttek megtekintik a színház pártértekezlet közötti időszak ered a két kiállítást, , A beszámolók után szünet, majd vita következett. A vitában elsőnek dr. Gajdócsi István, a bajai járási tanács vb-elnöke szólalt fel. Dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke A megye általános fejlődését bizonyító adatok jellemzőek a bajai járásra is. Megállapíthatjuk, hogy megvalósítottuk az MSZMP agrárpolitikáját, a mezőgazdaság belterjes irányban fejlődik, és ez megfelel mind a népgazdasági, mind az egyéni érdekeknek. A járásban már nincs sem gyenge, sem mérleghiányos termelőszövetkezet. Jelentősen emelkedett a termelés — állapította meg a felszólaló — majd így folytatta: Szeretnék néhány szót szólni a faluról történő elvándorlás gondjairól. A járásban a lakosErdélyi Ignác, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára Elöljáróban hangsúlyozta, a megyeszékhely kommunistái közt akarategység alakult ki, hogy a IX. kongresszus útmutatásai alapján következetesen hajtják végre majd a rájuk váró feladatokat. Ezek közül az egyik legfontosabb, az új gazdasági mechanizmus reformjával függ össze. A város üzemeinek pártalapszervezeteiben és munkásai körében nagy az érdeklődés az új mechanizmus még jobb megismerése iránt, s a lehetőségeknek megfelelően máris igyekeznek a reformok szellemében cselekedni. A kommunisták vitáinak középpontjában a többi közt ez áll: az új mechanizmusban hogyan érvényesül a párt vezető szerepe a termelésben, s a pártmunkában milyen módszerbeli változtatásokra lesz szükség. Ezzel kapcsolatban a felszólaló kifejtette, hogy a pártszervezetek akkor járnak el helyesen, ha segítik a párt politikájának következetes végrehajtását, másrészt megmagyarázzák a dolgozóknak a reformok lényegét. Az új mechanizmus az alapszervezetektől megköveteli munkájuk javítását, de ez nem jelentheti a jól bevált módszerek elvetését. Miként a Központi Bizottság határozata is rámutat, a pártmunkának csak azokat a módszereit keli felszámolni, amelyeken már túllépett az élet. Így például mellőzni kell a termelésbe való mindennapos operatív beavatkozást, ugyanakkor azonban az eddiginél még nagyobb jelentőségű a káderek helyes kiválasztása, a dolgozók nevelése és érdekeik védelme. Hangsúlyozta Erdélyi elvtárs azt is, hogy a vállalatok nagyobb önállósága az új mechanizmusban nem jelentheti a pártszervezetek elfordulását a gazdasági kérdésektől. Sőt, naSzövetkezeti gazdatársai nevében is megtiszteltetésnek vette, hogy a mégyei pártbizottság beszámolója a szabadszállási Lenin Ts4-t mint jó búzatermelő gazdaságot említi. E megállapítás annyival inkább örvendetes, mert hat évvel ezelőtt a tsz-t nemcsak a duna- vecsei járás, hanem a megye leggyengébb közős gazdaságai közt emlegették. Akkoriban nemcsak mérleg-, hanem va- gyonhiányos szövetkezet is volt. Az új vezetők azonban célul tűzték ki, hogy a tsz-ben minden gazdasági munkát idejében, jó minőségben végeznek el, s ehhez következetesen tartották is magukat. Később, 1963-ban már ezzel bővült jelszavuk: nagy területen nagy gyobb segítségüket igényli á gazdasági tevékenység megtervezésénél, a távlati feladatok kitűzésénél. S a termelés ellenőrzése továbbra is elengedhetetlen feladatuk marad. Beszélt arról is, hogy az üzemi demokrácia szélesítésének nagyobb lehetőséget teremt az V új mechanizmus, illetve az nélkülözhetetlen a gazdasági reformok sikeres végrehajtásához. A helyes közgazdasági szemlélet kialakítása, a dolgozók szocialista tudatának növelése úgyszintén fontos feladat. A pártvezetők legyenek jártasak szakmai kérdésekben, ugyanakkor a gazdaságvezetőknek jobb politikai felkészültséggel kell rendelkezniük. Megállapítása szerint a város üzemeinek túlnyomó többségében megvannak annak a feltételei, hogy a gazdasági mechanizmus különösebb zökkenők nélkül megvalósuljon. Erdélyi Ignác felszólalása után ebédszünet következett, majd délután Borsodi György elnökletével a vita folytatására került sor. Tsi elnöke A megyei párfértekezief vitája
