Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / Különkiadás
* Először tornyai integetnek hívogatóan, ha bármerről is érkezik a látogató. Felettük ott úszik a bágyadt páracsík, amely a folyó közelségét jelzi. A Duna- menti galériaerdők zöldje kíséri a város látképét, ha a sűrűn egymást követő hajójáratokon közelítik meg Kalocsát. Mozdulatlannak, örök-egyformának tűnt hosszú évtizedeken keresztül, s az életforma konzerválódásénak az is elősegítője volt, hogy valamikori urai még a prüszkölő, kormot és füstöt árasztó gőzvasutat sem engedték be, amikor a Duna-menti vasútvonal épült, csak egy irányból, Kiskőrös felől nyitottak kaput a kalocsai „birodalomba”. Miről is volt híres ez a város, melynek földje árpádkori templom romjait őrzi, s amelynek házai között évszázadokon keresztül a hagyomány volt a leginkább tisztelt járókelő. A történelem roppant súlya, századok véres eseményeinek szele érződött a városon. De vajon miről híres ma Kalocsa, amelyről a lexikonok is csak úgy emlékeztek meg, hogy érseki székhely és környéke paprikatermesztéséről és színpompás, virágos népviseletéről nevezetes. Mai történelmünk értékeket átrangsoroló, súlypontokat áthelyező utolsó húsz esztendeje itt, ebben a városban is más erővonalakat, más kisugárzási pontokat, más, történelembe beágyazódott, de mégis ízig-vérig mai, modern hangsúlyokat teremtett. Ipar és életforma Ha mo arról akarunk beszélni, azt akarjuk néhány szóval összefoglalni, miről is nevezetes Kalocsa, a régi felsorolásnál jóval hosszabb, nemzeti fejlődésünk szempontjából is jóval jelentősebb változásokról adhatunk számot. Az úri Magyarország éberen őrködött évszázadokon át, de különösen amióta a modern nagyipari proletariátus létrejött, hogy Kalocsa meg he fertőződhessék az új és hatalmas erejű eszméktől. Mi volt a legfőbb biztosíték az új szelek kirekesztésére a város falai közül? Az, hogy mesterségesen, de nagyon erős beavatkozással gátját szegték a munkásosztály létrejöttének. Igaz, hogy az agrárszocialista mozgalmak láthatatlan országútjain mégiscsak betört ide a társadalmi haladás gondolata, tehát létrejöttek a'munkásmozgalom titkolt bázisai is a falak között, de az iparosodás lendülete tényleg kívül rekedt, s a fel- szabadulás történelemformáló pillanatai után nyíltak fel a zsilipek. Még kisiparos sem túlságosan sok volt korábban, ha nem is célunk a felszabadulás utáni két évtized eredményeinek felsorakoztatása, a gyors és különösen az utóbbi évben hatalmas iramú fejlődés érzékeltetésére el kell mondani, hogy a különböző felügyeleti szervek alá tartozó termelő üzemek és vállalatok a második ötéves terv utolsó esztendejében 675 millió forintot kitevő értéket hoztak létre, ami a terv első évéhez, 1960-hoz viszonyítva is — tehát viszonylag rendkívül rövid idő alatt — 220,6 százalékos emelkedést realizál, öt év alatt több mint két és fél milliárd forintnyi terméket hozott létre a vörösbegyre izmosodó munkásosztálya, ami hatalmas különbség az évszázados múlt „eredményeihez” viszonyítva, nem beszélve a társadalmi változások perspektíváiról, a fejlődés tovább ívelő magaslatairól, melyet következő, harmadik ötéves tervünk ígér Kalocsa dolgozói számára. A kerítésen túlról nézve talán valami idilli hangulatú üdülőtelepnek sejtheti az idegen az EKA nemrég felavaAz EKA gyártelepének termelési szalagján fénycsőarmatúrák készülnek. tott és a legfrissebb műszaki eredményeket is hasznosító gyártelepét. Csak a bejárat mellett ékeskedő táblák tájékoztatják a járókelőt arról, hogy ez a rendkívül rövid életkorú üzem máris a város legjobb ipari termelési bázisává fejlődött. Az udvaron — az előd — a kőipari vállalat avult, szegényes épü- letecskéi közül az utód kegyelete meghagyott néhányat-. No nem azért, hogy valamiféle ipari műemlékké avassa, de talán azzal a titkolt szándékkal, hogy lássa ez az első nemzedékében munkássá lett gárda, amely itt dolgozik, honnan is indult el, mit kapott a szocializmust építő társadalomtól ahhoz, hogy háborítatlanul végezze termelő .munkáját. A vidéki ipartelepítés nagyszerű teljesítménye volt egyébként is Kalocsa rohamosan gyarapodó iparosodása. Hiszen ezen az úton került Kalocsára az ÉM Építőgépjavító és Gyártó Vállalat is. így alakult ki nagyrészt az az összkép, melynek eredményeképpen jelenleg 5 tárcakezelésben működő, 9 tanácsi irányítás alatt álló és 4 nagyobb szövetkezeti ipari üzem határozza meg Kalocsa termelési struktúráját. A fejlődési arányok a múlthoz viszonyítva óriásiak. Hiszen csak a tanács irányítása alatt olyan „nagy cégek” találhatók, mint a „Textilfeldolgozó”, vagy a Fémtömegcikkipari Vállalat és nem utolsó sorben a legfiatalabb magyar iparág képviselője, úttörője a városban: a „Műanyagfeldolgozó”. Egyes szövetkezeti termelőegységek a nagyobb ipartelepek teljesítményét közelítik meg, olyan formában fejlődtek fel, hogy több szövetkezeti vállalatot közös vezetés alá helyeztek. Az ipari „honfoglalás” első hősi korszakának máris jelentős társadalmi következményei vannak. Szinte nincs a tősgyökeres kalocsai famíliák között olyan, amelyik ne küldött volna „képviselőt” a munkásosztály soraiba. Erre a rokonságra büszkék is a helybeliek és bár nem ide tartozik témakörét tekintve, de talán megkockáztatható a megállapitás, hogy a városban utóbbi években rendkívüli méretekben fellendült társadalmi munkavégzés és a nyomában járó lelkesedés tulajdonképpen a város nem mindennapi méretű ipari fejlődéséért járó elismerés és köszönet a lakosság részéről. A jövő világosan rajzolódik ki azokból a tervekből, elképzelésekből, melyek egyrészt a tényleges kalocsai helyzetből indulnak ki, másrészt — egészen természetesen — figyelembe veszik hazánk, népünk gazdasági teherbíró képességét. Ma már nem kell azzal gondolni, hogyan adjanak munkalehetőséget a kalocsai lányoknak és asszonyoknak, akik az ipar felé nyújtották ki a kezüket — hiszen a női munkaerő foglalkoztatása szinte teljesen megoldottnak tekinthető, és már nőnek az inari tanulók friss, új osztagai, akiket ide irányít ez a sodró erejű fejlődés az üzemekbe, gyárakba. A mennyiségi fejlesztés kezdeti Időszakát most nagyon helyesen és egyedül járható fiiként a minőségi fejlesztés korszakának kell felváltania. Még • nedig nem is akármilyen arányokban! Hiszen a tervek például arról adnak hírt, hogy egyebek mellett a tárca- ipar nagyobb előrelépést határoz el 1970-ig, mint ami az ipar megteremtésének időszakában 1960—85. között le* zajlott. Nyilvánvaló most már nem olyan mértékben keli a termelés emelkedését biztosítani a létszámnövekedésből, mint eddig, hiszen a törzsgárda nagyrészt már kiképezve áll a termelő kapacitás rendelkezésére. Világos, hogy a termelékenység emelése a jövőben a korszerűsítések, műszerezés, technikai színvonal fejlesztése vonalán zajlik le, illetve válik lehetővé. A legnagyobb méretű rekonstrukcióra a Fűszerpaprikaipari Vállalat szorul rá. A városi pártszervek és a tanácsi irányító szervek legfőbb gondja, hogy zökkenőmentesen, teljesen szakszerűen, a megkívánt ütemben készüljön el ez a munka. Befejezés felé közeledik (1967-re) az Építőgépgyár 15 milliós beruházása is. A tanácsi ipar a legnagyobb fejlődést a Műanyagfeldolgozó Vállalatnál szeretné elérni, amellett hogy a telephelyhez vezető úthálózat létrehozására is szükség lesz. Korszerűsítik a nagy múltú és ma már .országszerte jól ismert Sütőipari Vállalatot, amely szemléletes példáját mutatja hogyan lehet egy hagyományosan városi, helyi rendeltetésű üzemet országos érdekeltségűvé fejleszteni. Nemcsak az ízletes „kalocsai ropogósra” gondolunk, — saját erőből létrehozott új készítményükre —, hanem a beteg gyomrúak által országszerte jól ismert, kétszersültre, a „Hóvirágra” is. Ennél a vállalatnál már a nemzetközi magaslatok megvívása is a tervek között szerepel. Ha ugyanis korszerű technológiájú csomagolását is „kitalálják” Kalocsán, nem lesz semmi akádálya a „ropogós” külföldi értékesítésének sem. Nem kis munkaerőgondokkal kellett megküzdeni az idén lezárult öt esztendőben. De végül is az arányok egészségesen alakultak. Csaknem megkétszereződött az Iparban foglalkoztatottak száma, a háromezret az induláskor alig meghaladó munkáshadsereg ma a hatezret közelíti. Az emelkedés tehát statisztikusan kifejezve 196 százalék. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy egy viszonylag, kis Duna—Tisza közi városkában milyen impozáns társadalmi átformálódások zajlottak le, ha még a 100 százalékot kétszeresen túllépi az ipari munkásság számának növekedése öt év alatt! Hozzászámíthatjuk, bátran milyen erősen befolyásolta a fel- szabadulás előtti, feudális szerkezetű családi életben lezajlott fejlődést is az ipar megjelenése Kalocsán. Hadsereg- nyi háziasszony, a múltban legfeljebb a férjhezmenésre váró, otthon foglalatoskodó fiatal lány kelt útnak a családi portáról a nagyüzem felé. Nézzük csak újból a statisztikát! 1960-ban mindössze háromezer munkás dolgozott Kalocsán. Ma pedig csak a nagyiparban foglalkoztatott női munkaerő létszáma meghaladja ezt: 3644 nőmunkást tartottak számon a ' második 'ötéves terv összegzései. Nem lehet erről lelkesedés nélkül beszélni. Legjobban a kalocsaiak tudják, hiszen a valamikori zsellér, uradalmi cseléd legfőbb gondja, aggodalma az volt: í ha családot alapít, le tudja-e majd hajtani valahol a fejét, tudja-e ruházni az egymást követő gyerekeket. És hát miről álmodozott a Kalocsa környéki szegény lány? Nem arról-e, hogyan kuporgatják össze a pénzt a 10— 15 szoknyára, ami ennek a csodálatosan harmonikus népviseletnek a szépségét is, de egy kicsit a tei-hét is, a gondját is jelentette. És a nép a színpompás viseletét lelki viharok nélkül cseréli fel ma az új, a modern öltözékre, s ha könnyet is ejtenek a néprajzi kutatók a hímes, virágos szoknyák, fejcfiszek elmúlásán, ne feledjék, hazát cserélt azóta a nép Kalocsán is és keresi az újfajta életének leginkább megfelelő, .nyűg] és gond nélküli, napfényes tájakra jvivő életformáját. Tervek megvalósulóban Igen, ezt a városias pezsgésű, külsőségeiben és lényegét tekintve is magas színvonalú életformát alakítják ki maguk körül a megváltozott Kalocsa dolgozói. Ezzel kapcsolatosak a város párt- és tanácsi szerveinek közreműködésével összeállított nagyszabású tervek is. Tervek, amelyek a patinás homlokzatú házakkal rendelkező főútca mellett a többi utcák, az egész város csinosodását és kényelmesebbé, kulturáltabbá télelét szolgálják. Már az elmúlt öt esztendőben is jelentékeny erőfeszítések történtek ez irányban. Átalakult, korszerűsödött — a régi szatócsboltok, rendezetlen áruegyvelegét elutasítva — a lehető legteljesebb szakosodás. irányába haladt például a kereskedelem és a vendéglátás. A szaküzletekben eléggé Modern csomagológép működik a paprikafeldolgozó telepén. Nevét az itt gyártott konzervek is híressé tették. választékos árukészlet halmozódik fel és talál is gazdára. De az ipar hasonló arányú továbbfejlődése a szakosítás és az üzlethálózat! kiépítésének befejezését nem teszi lehetővé, további gondokat szül. Nem lehet elfeledni, hogy a termelő tevékenység mutatószámait vizsgálva megállapítható: az átlagosnál jobban nő (itt országos átlagról van szó) a kalocsai lakosság életszínvonala. Ez maga. után vonta az egy keresőre eső vásárlások összegének emelkedését is. A városiasodás nagy iramú folyamata érdekes, dinamikus arculatot kölcsönöz Kalocsának. Az utóbbi években fejlődött példáijl a városon belüli autóbusz-közlekedés, de a vezetőket máris erősen foglalkoztatja a közlekedés további, még gyorsabb korszerűsítésének gondolata. IA harmadik ötéves terv irányelveiben az is kitapintható reális valóságként 'jelentkezik, hogy tovább kell fejleszteni éppen a járás és város intenzív kapcsolata és egymásra utaltsága miatt a Kalocsa környéki országos közlekedési hálózatot is. A kórház új szárnya a tüdőosztály. Az ápolónők is új otthoni kaptak a kórházi park egyik épületében.