Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / Különkiadás

Csak a leg jobbat ... I Négy rózsaszál. A kalocsai üliörőtánco.ok nevét az egész ország ismeri. Valamikor képviselők kedvenc témá­ja volt a választások előtt, hogy meg­ígérték a Kalocsát Dunapatajjal össze­kötendő vasútvonal kiharcolását. De erre csak legyintettek az akkori kalo­csai választópolgárok, mert tudták, se a mostani jelölt „nagyságos úr", se az előző ciklusban honatyaként delegált „kegyelmes úr” nem jutott tovább so­ha az ígéreteknél. Most — sok más terv valósággá válása után — eljön az ideje e vasútvonal tényleges kiépíté­sének, mint ahogy az iparosítás megkö­veteli a jelenlegi vasútállomás rakodó­terének lényeges bővítését, vagy akár a város távlati fejlesztési terveinek olyan összeállítását, amely tekintetbe veszi Bátya és Foktő általános rende­zési tervének igényeit is, hiszen ez a két falu hovatovább összeépül a vá­rossal. Megvalósításra vár és meg is való­sul például olyan városi jellegű tenni­való, mint a szennyvízlevezető csator­nahálózat első szakaszának megépíté­se. A magák erejéből Aztán sorolja tovább a nemrég elfo­gadott tervjavaslat: épül majd a regio­nális vízmű, amely nemcsak a város ipari vízellátását szolgálja, hanem né­hány Duna menti község ivóvízgond­jait is könnyíti. És mit Ígér a lakás­építés programja? Országos, sőt világ­méretű probléma ez, s Kalocsán sem kevés fejtörést okoz, hogy a megnö­vekedett igényeket akár magánerőből történő, akár pedig központi keretekből előirányzott új lakóházakkal hogyan próbálják enyhíteni. Az elmúlt ötéves időszakban 508 lakás épült, s közülük majdnem 300 az olyan lakóház, ame­lyet a lakosság anyagi gyarapodásának jeleként, magán kezdeményezésből hoz­tak létre. E^t az építési kedvet a jövő­ben tovább akarják bátorítani hitelek gyors nyújtásával és az építőanyag-bá­zisok lehető legnagyobb növelésével. Ha idegen fordul meg a városban és a fejlődés távlatai iránt érdeklődik, a legelső benyomása az, hogy itt nagyon sok olyan tei'v valósul meg, amelyet helyi erőforrásokból tápláltak. Sok mindent építettek, hoztak itt létre ön­erőből nemcsak úgy, hogy a községfej- lesztéí alapokat megtoldották társa­dalmi munkafelajánlásokkal, hanem úgyis, hogy a gazdálkodás során taná­csi rendelkezésre bocsájtott bevételeket a lehető legtakarékosabban és legész- szerűbben hasznosították. Nem itt kel­lene említeni, de ide kívánkozik a toll hegyére, hogy például úgy is enyhítet­ték az eléggé kínzó tanteremhiányt az iskoláikban, hogy az okta tási épületekben levő lakásokat hasznosították, s kint a város területén kárpótolták a bent­lakókat. Igen sok építési terv készült úgy, hogy a város társadalmi tervezés útján szerezte be. Helyi „ügyeskedés­ből” (megtoldva a megyei tanács végre­hajtó bizottságának anyagi támogató­val) adnak át az idén 24 egy szoba konyháé és 14 két szobás lakást. Az erőforrások megfontolt felhasználása útján bővül tovább a kereskedelmi há­lózat egy ABC-áruházzal, egy étterem­mel. Berendeznek egy minden igényt kielégítő gyermekáruházat, sőt még lak- berendezési boltot is. De hogyan? Ez utóbbit például úgy, hogy hasznosítják a kulturális célokra már nem alkalmas de bizonyos építészeti beavatkozással áruház és raktár céljára használható művelődési otthont, amely korábban be zárva árváskodott a korszerű, szép au­tóbusz állomással szemben. ugyanezt a gondolatot színesíti az, hogy borharapót nyitnak meg, amelyben a környékbeli márkás borokat kóstolgat­hatják a vendégek, A városiasodáshoz tartozik, hogy egy­re igényesebbé válik a lakosság az élel­miszerkereskedelem fejlesztése iránt. Ma már legtöbben nem szívesen bíbe­lődnek azzal, hogy házikertekben ter­meljék meg a zöldséget, a levesbe va­lót, inkább az üzletekben keresik, — persze a legmodernebb polietilén cso­magolásban, úgy ahogy Pesten az „éj­jel-nappal közértben” árusítanák. Hát ez még nem a jelen, hanem a jövő. De az első lépések megtétettek. Tár­gyalások folynak a környékbeli szö­vetkezetek konyhakerti termelvényei- nek árusító helyeken való forgalomba- hozataláról. Szívesen venné a város, ha minél hamarabb realizálódna az Iszkra Tsz és a MÉK közötti megállapodás friss zöldségek szállítására. Ehhez arra bátorítják a felvásárló szervet, nyisson meg korszerű zöldség- és gyümölcsáru­sító boltot Ami pedig az egészségvédelmet illeti jóval kedvezőbb helyzet alakult ki, mint bármelyik hasonló vidéki város­ban. A 300 ágyas új tbc-intézet meg­nyitása és a kórházi ágyak számának jelentékeny emelése olyan hatósuga­rakat biztosít e legfontosabb egészség- ügyi intézménynek, mely majdnem a megye harmadát magában foglalja. A felsorolást tulajdonképpen csak akarva lehet megszakítani, de befejez­ni talán sohasem, hiszen az élet napon­ta új kívánságokat vet fel és a városi vezetés igyekszik minél gyorsabban vá­laszt adni ezekre a kérdésekre, kíván­ságokra.. De talán ez is elegendő annak az érzékeltetésére mennyi minden vál­tozott és változik a valamikor csak tör­ténelemre, múltjára büszke Kalocsán. Az iskolaváros öreg lexikonok azt is megemlítették egy félmondatban Kalocsáról, hogy is­kolaváros, — gok iskolája van. Ez a mennyiségi megjelölés természetesen más városok korabeli viszonyaihoz mérve értelmezendő, hiszen a gimná­ziumon és egy mezőgazdasági szakis­kolán kívül az oktatási intézmények zö­me a közvetlen egyházi nevelést szol­gálta. A rangos, szép iskolaépületek­ben, a kitűnően felszerelt intézetekben nem testesülhetett meg teljes mérték­ben a nép korszerű, kulturális felemelé­sének gondolata. A nevelés kérdéseinek jó és megfe­lelő megfogalmazása az oktatási intéz-^ mények még korszerűbbé tétele és hoz­zá alkalmazása a gazdasági és társa­dalmi fejlődés követelményeihez, tna is nagy gondja a város vezetőinek, s a gyermekeiket _ egyre hatalmasabb számban iskolába küldeni szándé­kozó szülőknek. Mivel tud vála­szolni a város a sürgető köznevelési igényekre? Mindenesetre egy a koráb­bnál jóval fejlettebb már meglévő is­kolahálózattal, amely továbbfejlesztő­iének alaphangját az szabja meg, hogy negnövekedett és fejlődik az ipar, s ez nemcsak a felnőtt, munkaképes dolgo­zók szakképzése, átképzése viszonylatá­ban ad feladatokat, hanem úgy is, hogy már az iskolaköteles korban meg kell teremteni a jólétet adó, virágzó ipari termelés szakembergárdája utánpótlá­sának bázisait. Mit adott a város iskolafejlesztésének a tavaly lezárult ötéves tervidőszak? Először is le kell szögeznünk, hogy biz­tató mennyiségi javulást, ami egyrészt az intézmények számát másrészt befo­gadóképességét illeti. Az óvodák száma hétről kilencre emelkedett. Nőtt a tanerők száma az általános iskolákban. De ennek az egyébként eléggé széles körű hálózat­nak a megterhelése tovább fokozódott, hiszen öt éy alatt 200-ról 440-re emel­kedett a napközi otthonosok száma, a tanuiólétszám pedig közel háromszáz­zal több. Nem csoda, ha a következő ötéves terv kulturális fejlesztési felada­tai között első helyen szerepel az is­kolaügy. Javítani szándékoznak az is­kolákban a szakos nevelők arányát. A középiskolákban is éppen az ipari fej­lődés sürgető szavára hallgatva további szakosítást óhajtanának végrehajtani.. Erőteljesen foglalkoztatja Kalocsa ve­zetőit az a gondolat is, hogy a nagy múltú, évszázados hagyományokra tá­maszkodó gimnázium fenntartása mel­lett szállnak síkra azzal együtt, hogy a szakközépiskolai képzés fejlesztését is gondosan előirányozták. Ami az iparitanuló-képzést illeti, biz­tatóak a kilátások, hiszen épül az új iskola és elkészült a minden igényt kielégítő tanműhely. 1966-ban már 600 ipari tanulóval számolnak és figyelem­be vették azt is, hogy a tanulók tekin­télyes része, majdnem fele a környező községekből jár be. Az érdekelt szülők számára bizonyára nagyon megnyugta­tó, hogy magasan képzett kulturális szakemberek vigyáznak Kalocsán a vi­dékről bejáró ipari tanulók szabad ide­jére, meleg és barátságos fogadtatás­ban van részük. Megcsillannak a jövőben egy felső- fokú ipari képzést szolgáló intézmény létesítésének körvonalai is, hiszen a vá­ros átrétegeződése, nem utolsósorban a fejlődő üzemek szakemberigénye megkövetelné ezt. Statisztika mutatja ugyanis, hogy eléggé alacsony a mér­nökök és a műszakiak aránya az üze­meltben. Nem kisebb gond az általános nép­művelési igények egyre fejlődő színvo­nalú kielégítése sem. A legfőbb gátló körülmény, hogy jelenleg művelődési ház nem áll rendelkezésre. Annál fej­lettebb és színvonalasabb azonban egy másik jelentékeny intézményük, a könyvtár, melynek létrejötte teljes mértékben helyi erőfeszítések eredmé­nye. E köré csoportosulva erősen diffe­renciált a helyi értelmiség klubmoz­galma és fejlődik, egyre több színűvé válik az ismeretterjesztés, a művésze­ti tevékenység. A város dédelgetett kedvence az or­szág határain túl is ismert gyermek- népiegyüttes, mely a pompázóan sok­színű kalocsai és környékbeli népi ha­gyományok őrizője, továbbfejlesztője. Gazdag és virágzó a népi alkotó mun­ka, melyet a több milliós tervet tel­Lesz itt hamarosan IBUSZ-irodr remélt és vágyott idegenforgalmi il­lesztés és a megnövekedett ország—vi- lágjárási kedv kiszolgálására. Talán Emeletes új házak sora. Még nines neve az új jesítő Népművészeti Szövetkezet fog össze. Sajnos, csak igen szűkös lehető­ségek állnak rendelkezésre a már meg­levő és hosszabb idő óta gyűjtött nép- művészeti muzeális anyag kiállítására és esetleg egy kibontakozó idegenforga­lom számára t való bemutatására. Epilógng Gondok, nehézségek, bátor előrelépé­sek, derűs pillanatok, lelkes tervezge- tések és lüktető, modem munka jellem­zi ezt a várost. Sokszínű, érdekes és lelkesítő mindez, akár a mai élet. Az élet, amely Kalocsán a jó kerékvágás­ban, itt-ott ugyan zökkenőkkel, de azért biztos tempóban halad előre. Vajon ugyanaz a büszkeség telíti a mai kalocsai embert 1966-ban is, mint akár öt évvel ezelőtt, vagy — uram bocsá — történelmi viharok árnyékában évszázadokkal korábban? Nem! Bizonyára nem. De talán ma több az életigenlő, de­rűs optimizmust sugárzó gondolat az emberek fejében, mint akár öt éve, vagy századokkal előbb. És egyre töb­ben vannak, akik sejtik, érzik, hogy a város történelmi időket él meg nap­jainkban. Olyan változások szele fú az évszázadok emlékét lehelő házak, templomok, épületek között, amely ezer újabb szállal köti össze a várost az egész magyar társadalommal, amely utakat, kapcsolatokat épít, fejleszt, te­remt és nem akarja a törekvéseket, vá­gyakat falak közé szorítva, elcsitítva, a névtelen csend történelmi múzeumává merevíteni Kalocsán. Valamikor vezéri szálláshely volt ez az ezüstösen csillogó Dunával határos lankás vidék, hogy neVe honnan származik nem tudják. Tudósok vélekedése szerint leginkább magyar, vagy török eredetű. De alkalmasint, ha a változások nagyságát óhajtanánk kifejezni, akár új nevet is adhatnánk a megújult, a múlt ápolá­sában is jeleskedő, de azért teljes szív. vei a jövő felé tekintő városnak. Csáky Lajos Lassan, de biztosan épül a víztorony. Az ipari vízellátás nem kis gondokat okoz.

Next

/
Thumbnails
Contents