Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / Különkiadás
Csak a leg jobbat ... I Négy rózsaszál. A kalocsai üliörőtánco.ok nevét az egész ország ismeri. Valamikor képviselők kedvenc témája volt a választások előtt, hogy megígérték a Kalocsát Dunapatajjal összekötendő vasútvonal kiharcolását. De erre csak legyintettek az akkori kalocsai választópolgárok, mert tudták, se a mostani jelölt „nagyságos úr", se az előző ciklusban honatyaként delegált „kegyelmes úr” nem jutott tovább soha az ígéreteknél. Most — sok más terv valósággá válása után — eljön az ideje e vasútvonal tényleges kiépítésének, mint ahogy az iparosítás megköveteli a jelenlegi vasútállomás rakodóterének lényeges bővítését, vagy akár a város távlati fejlesztési terveinek olyan összeállítását, amely tekintetbe veszi Bátya és Foktő általános rendezési tervének igényeit is, hiszen ez a két falu hovatovább összeépül a várossal. Megvalósításra vár és meg is valósul például olyan városi jellegű tennivaló, mint a szennyvízlevezető csatornahálózat első szakaszának megépítése. A magák erejéből Aztán sorolja tovább a nemrég elfogadott tervjavaslat: épül majd a regionális vízmű, amely nemcsak a város ipari vízellátását szolgálja, hanem néhány Duna menti község ivóvízgondjait is könnyíti. És mit Ígér a lakásépítés programja? Országos, sőt világméretű probléma ez, s Kalocsán sem kevés fejtörést okoz, hogy a megnövekedett igényeket akár magánerőből történő, akár pedig központi keretekből előirányzott új lakóházakkal hogyan próbálják enyhíteni. Az elmúlt ötéves időszakban 508 lakás épült, s közülük majdnem 300 az olyan lakóház, amelyet a lakosság anyagi gyarapodásának jeleként, magán kezdeményezésből hoztak létre. E^t az építési kedvet a jövőben tovább akarják bátorítani hitelek gyors nyújtásával és az építőanyag-bázisok lehető legnagyobb növelésével. Ha idegen fordul meg a városban és a fejlődés távlatai iránt érdeklődik, a legelső benyomása az, hogy itt nagyon sok olyan tei'v valósul meg, amelyet helyi erőforrásokból tápláltak. Sok mindent építettek, hoztak itt létre önerőből nemcsak úgy, hogy a községfej- lesztéí alapokat megtoldották társadalmi munkafelajánlásokkal, hanem úgyis, hogy a gazdálkodás során tanácsi rendelkezésre bocsájtott bevételeket a lehető legtakarékosabban és legész- szerűbben hasznosították. Nem itt kellene említeni, de ide kívánkozik a toll hegyére, hogy például úgy is enyhítették az eléggé kínzó tanteremhiányt az iskoláikban, hogy az okta tási épületekben levő lakásokat hasznosították, s kint a város területén kárpótolták a bentlakókat. Igen sok építési terv készült úgy, hogy a város társadalmi tervezés útján szerezte be. Helyi „ügyeskedésből” (megtoldva a megyei tanács végrehajtó bizottságának anyagi támogatóval) adnak át az idén 24 egy szoba konyháé és 14 két szobás lakást. Az erőforrások megfontolt felhasználása útján bővül tovább a kereskedelmi hálózat egy ABC-áruházzal, egy étteremmel. Berendeznek egy minden igényt kielégítő gyermekáruházat, sőt még lak- berendezési boltot is. De hogyan? Ez utóbbit például úgy, hogy hasznosítják a kulturális célokra már nem alkalmas de bizonyos építészeti beavatkozással áruház és raktár céljára használható művelődési otthont, amely korábban be zárva árváskodott a korszerű, szép autóbusz állomással szemben. ugyanezt a gondolatot színesíti az, hogy borharapót nyitnak meg, amelyben a környékbeli márkás borokat kóstolgathatják a vendégek, A városiasodáshoz tartozik, hogy egyre igényesebbé válik a lakosság az élelmiszerkereskedelem fejlesztése iránt. Ma már legtöbben nem szívesen bíbelődnek azzal, hogy házikertekben termeljék meg a zöldséget, a levesbe valót, inkább az üzletekben keresik, — persze a legmodernebb polietilén csomagolásban, úgy ahogy Pesten az „éjjel-nappal közértben” árusítanák. Hát ez még nem a jelen, hanem a jövő. De az első lépések megtétettek. Tárgyalások folynak a környékbeli szövetkezetek konyhakerti termelvényei- nek árusító helyeken való forgalomba- hozataláról. Szívesen venné a város, ha minél hamarabb realizálódna az Iszkra Tsz és a MÉK közötti megállapodás friss zöldségek szállítására. Ehhez arra bátorítják a felvásárló szervet, nyisson meg korszerű zöldség- és gyümölcsárusító boltot Ami pedig az egészségvédelmet illeti jóval kedvezőbb helyzet alakult ki, mint bármelyik hasonló vidéki városban. A 300 ágyas új tbc-intézet megnyitása és a kórházi ágyak számának jelentékeny emelése olyan hatósugarakat biztosít e legfontosabb egészség- ügyi intézménynek, mely majdnem a megye harmadát magában foglalja. A felsorolást tulajdonképpen csak akarva lehet megszakítani, de befejezni talán sohasem, hiszen az élet naponta új kívánságokat vet fel és a városi vezetés igyekszik minél gyorsabban választ adni ezekre a kérdésekre, kívánságokra.. De talán ez is elegendő annak az érzékeltetésére mennyi minden változott és változik a valamikor csak történelemre, múltjára büszke Kalocsán. Az iskolaváros öreg lexikonok azt is megemlítették egy félmondatban Kalocsáról, hogy iskolaváros, — gok iskolája van. Ez a mennyiségi megjelölés természetesen más városok korabeli viszonyaihoz mérve értelmezendő, hiszen a gimnáziumon és egy mezőgazdasági szakiskolán kívül az oktatási intézmények zöme a közvetlen egyházi nevelést szolgálta. A rangos, szép iskolaépületekben, a kitűnően felszerelt intézetekben nem testesülhetett meg teljes mértékben a nép korszerű, kulturális felemelésének gondolata. A nevelés kérdéseinek jó és megfelelő megfogalmazása az oktatási intéz-^ mények még korszerűbbé tétele és hozzá alkalmazása a gazdasági és társadalmi fejlődés követelményeihez, tna is nagy gondja a város vezetőinek, s a gyermekeiket _ egyre hatalmasabb számban iskolába küldeni szándékozó szülőknek. Mivel tud válaszolni a város a sürgető köznevelési igényekre? Mindenesetre egy a korábbnál jóval fejlettebb már meglévő iskolahálózattal, amely továbbfejlesztőiének alaphangját az szabja meg, hogy negnövekedett és fejlődik az ipar, s ez nemcsak a felnőtt, munkaképes dolgozók szakképzése, átképzése viszonylatában ad feladatokat, hanem úgy is, hogy már az iskolaköteles korban meg kell teremteni a jólétet adó, virágzó ipari termelés szakembergárdája utánpótlásának bázisait. Mit adott a város iskolafejlesztésének a tavaly lezárult ötéves tervidőszak? Először is le kell szögeznünk, hogy biztató mennyiségi javulást, ami egyrészt az intézmények számát másrészt befogadóképességét illeti. Az óvodák száma hétről kilencre emelkedett. Nőtt a tanerők száma az általános iskolákban. De ennek az egyébként eléggé széles körű hálózatnak a megterhelése tovább fokozódott, hiszen öt éy alatt 200-ról 440-re emelkedett a napközi otthonosok száma, a tanuiólétszám pedig közel háromszázzal több. Nem csoda, ha a következő ötéves terv kulturális fejlesztési feladatai között első helyen szerepel az iskolaügy. Javítani szándékoznak az iskolákban a szakos nevelők arányát. A középiskolákban is éppen az ipari fejlődés sürgető szavára hallgatva további szakosítást óhajtanának végrehajtani.. Erőteljesen foglalkoztatja Kalocsa vezetőit az a gondolat is, hogy a nagy múltú, évszázados hagyományokra támaszkodó gimnázium fenntartása mellett szállnak síkra azzal együtt, hogy a szakközépiskolai képzés fejlesztését is gondosan előirányozták. Ami az iparitanuló-képzést illeti, biztatóak a kilátások, hiszen épül az új iskola és elkészült a minden igényt kielégítő tanműhely. 1966-ban már 600 ipari tanulóval számolnak és figyelembe vették azt is, hogy a tanulók tekintélyes része, majdnem fele a környező községekből jár be. Az érdekelt szülők számára bizonyára nagyon megnyugtató, hogy magasan képzett kulturális szakemberek vigyáznak Kalocsán a vidékről bejáró ipari tanulók szabad idejére, meleg és barátságos fogadtatásban van részük. Megcsillannak a jövőben egy felső- fokú ipari képzést szolgáló intézmény létesítésének körvonalai is, hiszen a város átrétegeződése, nem utolsósorban a fejlődő üzemek szakemberigénye megkövetelné ezt. Statisztika mutatja ugyanis, hogy eléggé alacsony a mérnökök és a műszakiak aránya az üzemeltben. Nem kisebb gond az általános népművelési igények egyre fejlődő színvonalú kielégítése sem. A legfőbb gátló körülmény, hogy jelenleg művelődési ház nem áll rendelkezésre. Annál fejlettebb és színvonalasabb azonban egy másik jelentékeny intézményük, a könyvtár, melynek létrejötte teljes mértékben helyi erőfeszítések eredménye. E köré csoportosulva erősen differenciált a helyi értelmiség klubmozgalma és fejlődik, egyre több színűvé válik az ismeretterjesztés, a művészeti tevékenység. A város dédelgetett kedvence az ország határain túl is ismert gyermek- népiegyüttes, mely a pompázóan sokszínű kalocsai és környékbeli népi hagyományok őrizője, továbbfejlesztője. Gazdag és virágzó a népi alkotó munka, melyet a több milliós tervet telLesz itt hamarosan IBUSZ-irodr remélt és vágyott idegenforgalmi illesztés és a megnövekedett ország—vi- lágjárási kedv kiszolgálására. Talán Emeletes új házak sora. Még nines neve az új jesítő Népművészeti Szövetkezet fog össze. Sajnos, csak igen szűkös lehetőségek állnak rendelkezésre a már meglevő és hosszabb idő óta gyűjtött nép- művészeti muzeális anyag kiállítására és esetleg egy kibontakozó idegenforgalom számára t való bemutatására. Epilógng Gondok, nehézségek, bátor előrelépések, derűs pillanatok, lelkes tervezge- tések és lüktető, modem munka jellemzi ezt a várost. Sokszínű, érdekes és lelkesítő mindez, akár a mai élet. Az élet, amely Kalocsán a jó kerékvágásban, itt-ott ugyan zökkenőkkel, de azért biztos tempóban halad előre. Vajon ugyanaz a büszkeség telíti a mai kalocsai embert 1966-ban is, mint akár öt évvel ezelőtt, vagy — uram bocsá — történelmi viharok árnyékában évszázadokkal korábban? Nem! Bizonyára nem. De talán ma több az életigenlő, derűs optimizmust sugárzó gondolat az emberek fejében, mint akár öt éve, vagy századokkal előbb. És egyre többen vannak, akik sejtik, érzik, hogy a város történelmi időket él meg napjainkban. Olyan változások szele fú az évszázadok emlékét lehelő házak, templomok, épületek között, amely ezer újabb szállal köti össze a várost az egész magyar társadalommal, amely utakat, kapcsolatokat épít, fejleszt, teremt és nem akarja a törekvéseket, vágyakat falak közé szorítva, elcsitítva, a névtelen csend történelmi múzeumává merevíteni Kalocsán. Valamikor vezéri szálláshely volt ez az ezüstösen csillogó Dunával határos lankás vidék, hogy neVe honnan származik nem tudják. Tudósok vélekedése szerint leginkább magyar, vagy török eredetű. De alkalmasint, ha a változások nagyságát óhajtanánk kifejezni, akár új nevet is adhatnánk a megújult, a múlt ápolásában is jeleskedő, de azért teljes szív. vei a jövő felé tekintő városnak. Csáky Lajos Lassan, de biztosan épül a víztorony. Az ipari vízellátás nem kis gondokat okoz.
