Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTESE Jelentősen fejlődött ifjúsá­gunk munkához való viszo­nya, amit bizonyít az ifjúsági szocialista címért küzdő 203 brigád, a szakma ifjú mestere címért folyó erőfeszítések és kü­lönböző termelési mozgalmak­ban való részvételük. A közép­iskolák és felsőfokú tanintéze­tek diákifjúságának többsége becsületesen végzi tanulmánya­it, bekapcsolódik a társadalmi munkába és részt vesz az ön­kéntes ifjúsági táborokban. Megyei pártbizottságunk bí­zik a fiatalokban és határozot­tan fellép az olyan szemlélet ellen, amely bizalmatlanságot táplál az ifjúsággal szemben. Ugyanakkor a megyei pártbi­zottság felhívja társadalmiunk Az utóbbi évek nagyszerű gazdasági fellendülésével együtt­járt megyénk lakosságának kulturális felemelkedése is. Megnőtt az igény a korszerű műveltség elsajátítására. A népművelésben folytatott Kikeres tevékenységünk ellenére még számos gondunk van, ame­lyek jelentős akadályai a kul­turális felemelkedésnek. A jól­ismert társadalmi problémák mellett és gyakran azokból adó­dóan számos szemléletbeli prob­lémával. igénytelenséggel, gyak­ran a népművelési front belső gyengeségével, sok helyütt rossz személyi feltételeivel kell meg­küzdeni. A népművelési célokra rendelkezésre álló nagy össze­geket a tanácsok, üzemek, ter­melőszövetkezetek, kulturális intézmények sokszor nem hasz­nálják fel ésszerűen, s a mun­kájukat nem hangolják össze. A művelődési házak sok helyütt figyelmét az ifjúság körében élő problémákra. Ifjúságunk soraiban is hatnak a szocializ­mus építésével együttjáró ese­tenkénti ellentmondások, fe­szültségek. valamint a polgári és a kispolgári nézetek, a nyu­gati életforma kritikátlan di­csőítése. az azzal kapcsolatos illúziók. Neveljük fiatalságunkat arra, hogy az érvényesülés lehetősé­gét a termelőmunkában lelje meg, és ne egyoldalúan hivatali pályán keresse. Neveljük fiatal­jainkat a fizikai munka meg­becsülésére és megszerelésére. Az ifjúság körében elő kell segíteni a KISZ politikai befo­kihasználatlanok, az ifjúság tö­megei mégsem lelnek otthonra. Komoly fogyatékosság, hogy nem vizsgálják eléggé a la­kosság különféle rétegeinek ér­deklődési körét, a munkások és parasztok művelődését a spon­taneitásra bízzák, emiatt gyak­ran csak értelmiségi igényeket elégítenek ki. Kitűzött céljaink csak az egész nép műveltségi színvona­lának növelésével valósíthatók meg. Ennek érdekében a me­gyénkben folyó népművelési munkát közelebb kell hoznunk a gazdasági, politikai és neve­lési igényekhez, nem feledkezve meg a tömegek szórakozási igé­nyeiről sem. Népművelési intézményeink célszerűbben szervezzék meg az ismeretterjesztést, váljanak a korszerű szakmai ismeretek fó­rumává. Az MSZMP soron következő kongresszusa anyagait, a párt, az országgyűlés és a kormány fontosabb határozatait a nép­művelés eszközeivel is fel kell dolgozni. Az általános belpoli­tikai kérdések ismertetésén túl­menően igyekezzenek népműve- lőinií sajátos módszerekkel is választ adni, megoldást .keres­ni az aktuális helyi problémák­ra. A szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelés érdekében többet kell foglalkoz­ni a honismereti szakkörök és az ország-világjáró körök szer­vezésével. Gondosan fel keil készülnünk felszabadulásunk 25. évforduló­jának méltó megünneplésére, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának megemlékezésé­re. A tervidőszakban ünnepel­jük a Na.gy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évfordulóját, Lenin születésének 100. évfor­dulóját. váljék e két nagy ese­mény népünk internacionaliz­musának kifejezőjévé. A művészeti nevelés minden területéin azt a célt kell szem előtt tartani, hogy minél szé­lesebb közönséget neveljünk a haladó művészetek műalkotá­sainak megértéséhez. Bács-Kiskun megye különö­sen jó hagyományokkal és jó feltételekkel rendelkezik a kór rusművészet. a népzene és a népi tánckultúra további fellen­dítéséhez. Fejlődésünk jelenlegi szaka­szában kiemelkedő szerepe van az elméleti kutatómunkának, a társadalmi, műszaki, a közgaz­dasági és mezőgazdasági téren egyaránt. A szocializmus teljes megvalósításáért, az új gazda­sági mechanizmus bevezetéséért folytatott küzdelem sikere nagymértékben attól függ, ho­gyan tudjuk lehetőségeinket maximálisan kihasználni. lyásának növekedését, A kulturális tömegmunka tennivalói: V• A párt helyzete és vezető szerepe növelésének feladatai A megye pártszervezetei és kommunistái a beszámolási idő­szakban a párt VIII. kongresz- szusa határozatainak szellemé­ben dolgoztak. Ennek eredmé­nye a beszámolási időszak alatt Megyénk párttagsága a párt politikájával, annak főbb célki­tűzéseivel egyetért, helyesli a Központi Bizottság politikáját. Megyénkben tehát érvényesül a kommunisták eszmei-politikai egysége és erősödik a cselekvé­si egység. A beszámolási időszak alatt az eszmei egység erősödését elő­segítette a Központi Bizottság ideológiai irányelveivel kapcso­latosan lezajlott vita. Az utóbbi időben gyakoribb és jobb a párttagság tájékoztatása. Helyes gyakorlatnak bizonyult, hogy a Központi Bizottság több fő kér­dés eldöntése előtt kikérte az alsóbb pártszervek és kommu­nisták véleményét. Az eszmei egység fejlesztését elősegítette a párt IX. kongresz- szusára való felkészülés. Me­gyénk párttagsága helyesli, hogy az eddigi politikánkat folytat­juk és fő politikai irányvonal­ként a szocializmus teljes fel­építésén munkálkodunk a szo­cialista nemzeti egység jegyé- ben. Az eszmei egység növelésé­ben, a párttagság és jelentős számú pártonkívüli marxista— leninista képzésében kiemelkedő szerepe van a pártpropagandá­nak. Évről évre nagyobb töme­gek vettek részt a pártoktatás­ban, 1962-ben a pártoktatás kü­lönböző fokain 33 500-an tanul­tak, 1966-ban pedig közel meg­kétszereződött a számuk, 65 000- re növekedett. Különösen népszerűvé vált a marxista-leninista esti egye­végbement politikai, társadalmi és kulturális fejlődés, amely a kommunisták és a pártonkívü- ii lakosság széles körű együtt­működése alapján valósult meg. tem. 1962. óta csaknem hétszá- zan -végezték el, ez évben pe­dig a hallgatók száma 875-re emelkedett. Évről évre nő a te­kintélye a marxista—leninista esti középfokú iskolának is, ahol 1966-ban több mint 1100- an kezdték meg a tanulást. Fontos szerepet tölt be a mar­xista—leninista elmélet terjesz­tésében, főleg a párttitkárok képzésében az 5 hónapos párt­iskola. A marxista-leninista világ­nézet erősítése eszmei-politikai nevelőmunkánknak továbbra is központi feladata. E munka végzésénél figyelemmel kell len­nünk arra, hogy az új eszmék elterjedését a társadalmi viszo­nyok változása, a gazdasági ered­mények segítik, ahhoz alapot teremtenek, azonban a marxis­ta—leninista világnézet spontá­nul nem alakul ki és a régi burzsoá eszmék nem halnak el önmaguktól. Az elkövetkező évad oktatásá­nak központjába a IX. párt- kongresszus anyagainak tanul­mányozását kell állítani. Sokat fejlődött a propagan­disták munkája. Többségük fel- készülten és lelkiismeretesen dolgozik. Ez alkalommal is ki­fejezzük elismerésünket és kö- szönetünket igen hasznos, fá­radságos tevékenységükért. Az eszmei egység erősítésében hatékony szerepet töltött be a párt országos és megyei sajtó­ja, a különböző pártkiadványok. A megyei lap tartalmasabbá vált, jelentősen növekedett ol­vasottsága. Megyénk párttagságának többsége az utóbbi másfél év alatt politikailag aktívabbá vált, fejlődött a párt cselekvési egysége. A párttagság többsége tudatosan ért egyet a pért poli­tikájával és képes azt rendsze­resen ismertetni a lakosság kö­rében. A párttagság körében tudato­sítanunk kell, hogy ott és ak­kor érvényesül megfelelően a párt vezető szerepe, ahol sike­resen épül a szocializmus és ennek érdekében hatékony munkát fejtenek ki az egész társadalmunkat átfogó pártalap- szervezetek és kommunisták. Napjainkban tehát mindenek­előtt az alapszervezetekben és az egyes kommunisták hatéko­nyabb politikai munkájával kell erősíteni a párt vezető szere­pét. A megye pártszervezeteiben jelentős előrehaladás történt a marxista—leninista vezetési el­vek érvényesítésében. A párt- szervezetek többségében a Szer­vezeti Szabályzatnak megfelelő pártélet folyik. A párt politikájának fő kér­déseit és annak végrehajtását a párt vezető szervei és a párt­tagság rendszeresen megtárgyal­ja. Érvényesül a kollektivitás, fejlődik a pártélet demokratiz­musa. A kollektív vezetés örvendetes fejlődése mellett azonban még gyakran elsikkad az egyszemé­lyi felelősség a határozatok vég­rehajtásában. Ezért a kollektív vezetés elveinek tiszteletben tar. tása mellett, a határozatok kö­vetkezetes végrehajtás: érdeké­ben erősíteni kell az egyszemé­lyi felelősséget. Fejleszteni kell a kommunis­ták fellépését a téves és ellen­séges nézetekkel szemben. En­nek érdekében a párt-vezető- szerveknek a jövőben még Eszmei, politikai, cselekvési egység rendszeresebbé kell tenni a párttagság tájékoztatását az ak­tuális pohijikai kérdésekről. Ugyanakkor a kommunistáknak maguknak is törekedniük kell a sajtó, a rádió, a televízió, a kü­lönböző folyóiratok útján fej­leszteni politikai informáltságu­kat, A pártélet hatékonyságának továbbfejlesztése szükségessé te­szi, hogy különös gonddal se­gítsük az alapszervezetek tevé­kenységét és fejlesszük a párt­életet. Megyénk párttagságának túlnyomó többsége becsületesen, a párt politikájának szellemé­ben él és dolgozik, betartja a kommunista erkölcs szabályait. A párttagok egy kisebb részé­nél a szó és a tett nem azonos. Egyesek beosztásukat, vagy ösz- szeköttetésüket felhasználják személyes előnyök szerzésére. Előfordul, hogy kommunistához nem méltó magánéletet élnek. A kommunisták erkölcsi maga­tartását, a közfunkció és a köz­élet tisztaságának védelmét pártszervezeteinknek még foko­zottabban óvni kell. Különösen fontos a vezetők példamutatása. A kommunisták legyenek tudatában annak, hogy az emberek nagy része szemé­lyes magatartásuk alapján ítéli meg a pártot. Kommunisták a tömeg- szervesetekben Az elért eredményekben, a tö­megekkel való kapcsolat nagy­arányú kiszélesítésében kiemel­kedő szerepük volt a különböző tömegszervezeteknek és tömeg­mozgalmaknak. valamint a tö­megszervezetekben dolgozó kommunistáknak. Pártszervezeteink nagy részé­nél — a KISZ kivételével — nem közvetlenül határozatok út­ján, hanem a tömegszervezetek- ben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesül a pártirá­nyítás. Ez az irányítás elősegí­tette a tömegszervezetek tevé­kenységének megerősödését, nö­velte a tömegszervezetek önál­lóságát és felelősségét. A társadalmi aktivitás és a közéleti demokratizmus tovább­fejlesztése szükségessé teszi, hogy tovább növekedjék a tö- megsZervezetek tevékenysége, önállósága, kezdeményező kész­sége és felelőssége. A tömeg­szervezetek ezen keresztül tud­ják hatékonyabbá tenni munká­jukat és egyben legtöbb segítsé­get nyújtani a párt politikája megvalósításához. A pártszervezetek ezzel kap­csolatos feladatai a központi ve­zető pártszerveknek a szakszer­vezetekre, a nőtanácsokra és a KISZ-re vonatkozó határozatai, valamint a társadalmi szervek működési szabályzatai határoz­zák meg. A tömegszervezetek önállóságát, a munka iránti fe­lelősségüket azáltal is növelni kell, hogy a pártszervek a jövő­ben még következetesebben ér­vényesítsék azt az elvet, hogy — a KISZ kivételével — ne hozzanak a tömegszervezetekre közvetlen határozatokat, hanem a pártirányítás érvényesülését az ott dolgozó kommunistákon keresztül biztosítsák. Ezért pártszervezeteinknek elsőrendű feladata, hogy növeljék a tö­megszervezetekben aktívan dol­gozó kommunisták számát, ér­vényesítve azt az elvet, hogy a tömegszervezetekben végzett munka egyenértékű minden más pártmunkával. A tömegszervezetek alapvető feladata a jövőben is: közvetít­sék a párt politikáját a töme­gekhez, ismertessék és fogad­tassák el célkitűzéseinket és mozgósítsanak ezek végrehajtá­sára; ugyanakkor közvetítsék a párt részére a tömegek hangu­latát, véleményét, javaslatait; vegyenek részt a fő gazdasági, politikai célkitűzések kidolgozá­sában és megvalósításában; se­gítsék elő a szocializmus építé­se során elkerülhetetlenül fellé­pő társadalmi, gazdasági fe­szültségek és ellentmondások helyes megoldását. A tömegszer­vezetek jellegüknek megfelelően fokozottabban biztosítsák tagsá­guk érdekvédelmét. A kádermunka Megyénk pártszervezetei a kongresszus elveinek megfele­lően törekedtek ellátni káderpo­litikai tevékenységüket. Létre­jött mezőgazdasági nagyüzemek és a gyors ütemben fejlődő ipar rendkívül nagy igényeket tá­masztott a káderekkel szemben. Egyidejűleg gondoskodni kellett a különböző vezető szervek megfelelő káderellátásáról is. A megyei pártbizottság a káder­munkát a pártmunka szerves ré­szének tekintette. Kidolgozásra került a vezető káderek politi­kai, szakmai továbbképzésének terve. Ennek eredményeként el­értük, hogy a vezető szervek többségében megfelelő, politi­kailag és szakmailag jól képzett vezetők tevékenykednek. A káderek- többsége stabilizá­lódott. Rendszeresebben értékel­jük munkájukat a kifejtett te­vékenység alapján, biztosítot­tuk számukra a megfelelő anya­gi, erkölcsi megbecsülést. A pártszervezetek mellett erő­teljesen fejlődött az állami, gaz­dasági és társadalmi irányító szervek káderállománya is. El­mondhatjuk, hogy e szervek megyed, járási, városi vezető szerveiben többségében megfe­lelő, jó vezetők dolgoznak. A gazdasági élet irányításá­ban dolgozó vezető káderek fej­lődésében jelentős javulás kö­vetkezett be, de ez mégis kez­deti eredménynek mondható. A gazdaságirányítás terén levő káderhelyzetünk alakulása ösz- szefügg a gyors ütemű fejlődés­sel. melyet a káderellátottság szempontjából — különösen mi­nőség terén — nem mindenütt tudtunk követni. A termelőszövetkezetek ká­derellátása érdekében 580 me­zőgazdaság; szakembert irányí­tottunk á mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekbe, akiknek több­sége megállja a helyét, jól' dol­gozik és nagymértékben hozzá­járul a termelőszövetkezetek megszilárdításához. Az elmúlt négy esztendő so­rán a különböző területen dol­gozó vezetők dicséretre méltóan képezték magukat" és a munka mellett szerezték meg munka­körükhöz szükséges ismereteket. A továbbtanulás terén azonban jelentkeznek bizonyos problé­mák. A tanulásban részt vevők nagy száma időnként szervezet­lenséget és zavart okoz a mun­kában. Túlzottan előtérbe ke­rült a szakképzés és háttérbe szorult a megfelelő politikai képzettség megszerzése. A szakképzésben részt vevők kö­zött kevés a közgazdasági ta­nulmányokat folytató személy. Egyes elvtársaknál a tanulás területén az öncélúság tapasz­talható. Ezeket a fogyatékossá­gokat a jövőben megfelelő terv- szerűséggel ki keli küszöbölni. A jövőben még következete­sebben kell érvényesíteni a párt káderpolitikái 'elveit a káderek kiválasztása és nevelése során. Előtérbe kell helyezni a politi­kai képzést, ugyanakkor a gaz­dasági reform sikeres megvaló­sítása érdekében meg kell szer­vezni a közgazdasági ismeretek széles körű terjesztését. Gondo­sabb előkészítő munkával keli biztosítani a nők nagyobb ará­nyú funkcióba állítását, hason­lóképpen az ifjúság szélesebb körű bevonását ^ vezetésbe. A beszámolási időszakban - párt szervezeti erősítése, szép­szerű növelése és az összetóu' javításával tovább szilárdul; , párt szervezeti egysége. A párttagság többsége, 6° százaléka ipari és mezőgazda- gi üzemi pártszervezetekben dc‘ gozik. A foglalkozás szerinti ö szetételben 5 százalékos növek dés következett be a munkás irányában. A pártszervezetek kiépítés­ben egészséges fejlődés men végbe. Ma a legfontosabb in- L ÍFalytatás a A oldalon,)

Next

/
Thumbnails
Contents