Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTÉSE (Folytatás az 5. oldalról.) a bázisidőszakban. A megyében az egy lakosra jutó forgalom 5 év alatt 46%-kal emelkedett. Az emelkedés sokkal erőteljesebb az országos növekedésnél, mert az ország egy lakosra jutó évi összforgalma ugyanez időszak alatt 28%-kal nőtt. Ebből adódóan megyénk egy lakosra jutó áruvásárlása, amely 1960-ban még csak 72%-át tette ki az országos átlagnak. 1965-ben elérte az országos érték 83%-át. Hasonló fejlődést tükröz a forgalom összetételének megváltozása is. Amíg az élelmiszeripari, vendéglátási és ruházati vásárlásból együttesen 33 %-kal nőtt a fogyasztás, addig a legkorszerűbb igényeket kielégítő vegyesiparcikkekből — bútorból, villamossági áruból, kulturoikkekből stb. — közel 60 %-kal emelkedett a forgalom. Az elmúlt 10 év alatt pedig az előbb említett hagyományosabb cikkek értékesítése együttesen kb. 80%-kal növekedett, a vegyesiparcikkeké pedig közel megháromszorozódott. A lakosság áruellátásában azonban számos probléma mutatkozik: nem megfelelő egyes áruféleségek minősége, egyes árucikkekből és építkezési anyagokból, stb. nem kielégítő az ellátás. 3. A fogyasztással egyidőben jelentősen növekedett a lakosság tartalékolása, takarékossága. A megye takarékbetét-állománya az 1960. évi 182 millióval szemben a múlt év végére megközelítette az 1 milliárd forintot. 4. ; Szocialista társadalmunkban nagy jelentősége van a közvetett juttatásoknak, melyek fejlődése megyénkben az elmúlt öt évben ugyancsak erőteljes volt. A társadalombiztosításiba bevontak száma 1960-ban alig haladta meg a százezret. 1965-ben pedig már elérte a 200 000 főt. A lakosság orvosi kezelése, kórházi ellátása fendkívüli feladatokat ró a tanácsok egészségügyi intézményeire. Erőteljesen kellett növelni az orvosi rendelők számát, és lehetőségek alapján bővíteni a kórházak kapacitását, s ez megnövelte az egészségüggyel kapcsolatos kiadásokat. Amíg 1960-ban 144 millió forintot költöttünk egészségügyi célokra, addig 1965-ben az ilyen kifizetések összege elérte a 217 millió forintot. A nagyszerű fejlődés ellenére tudatában vagyunk, hogy az egészségügyi, a kórházi ellátás még nem teljesen megoldott, rendkívül sok a hiányosság és a tennivaló. Lakosságunknak azonban meg kell értenie, hogy a korábbi elmaradottság felszámolása, a biztosítottak számának megduplázódása hatalmas feladatot jelent, és csak a személyi, valamint a dologifeltételek fokozatos javítása útján lehet e területen a megnövekedett igényeket kielégíteni. Ennek érdekében növeljük az orvosi rendelők számát. Kiskunhalason. Kiskőrösön orvosi rendelő épül, folyamatban van a kiskunhalasi kórház építése. A III. ötéves terv során megkezdődik a kecskeméti megyej kórház tervezése. Az egészségügyi ellátáson túl, a közvetett juttatások egész rendszere (közoktatás, népművelés, üdültetés stb.) járult hozzá a dolgozók életszínvonalának növekedéséhez. 5. Az életszínvonal fejlődésében jelentős szerepet játszik a szolgáltatások alakulása. Amíg 1960-ban a megye ösz- szes szolgáltatási értéke 16Ó millió forint volt. addig 1966-ra a szolgáltatások összértéke meg fogja haladni a 360 millió forintot. A szolgáltatások területének további bővítését tervezzük. A hagvományos szolgáltatások mellett a megyében nagymértékben bővülni fog a vezetékes gázellátás, a távfűtés, a vízszolgáltatás rendszere. 6. Az életszínvonal alakulásának fontos tényezője a lakás- helyzet. Megyénkben az elmúlt öt évben e tekintetben bizonyos fokú, bár nem kielégítő javulás a jellemző. A II. ötéves tervben közel 11 000 lakás épült. A megye lakosságának mintegy 10 százaléka költözött új lakásba. A minőségi változás jellemzője, hogy a lakások jelentős része fürdőszobával és túlnyomó többsége vízellátással épült. Települési helyzetünk, valamint meglevő lakásállományunk rendkívüli elmaradottsága következtében azonban változatlanul nagy nehézségekkel kell e területen szembenéznünk. A városok erőteljes lakosságnövekedése a lakáshelyzet, a lakásellátottság rovására megy. Annak ellenére, hogy a lakásoknak mintegy 45 százaléka a városokban épült, mégis a városi lakásigénylők száma napjainkban több, mint 1960-ban volt. A III. ötéves tervben és a további időszakokban is kiemelt feladatként kell foglalkozni a lakáskérdéssel. Rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tenni az építés fokozása érdekében. Hasznosítanunk kell az összes helyi erőforrásokat. alkalmazva a szerzett sokrétű tapasztalatokat. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormányzat, mint fő társadalmi problémával foglalkozzék a lakásállomány fejlesztésével. A lakáséi osztásnál még jobban érvényesíteni kell a szociális szempontokat, mindenekelőtt a nagycsaládosok előtérbe helyezését* Az építőanyagipar fejlesztésével és az építkezéseknél a bürokratikus akadályok elhárításával kell segíteni a lakásépítőtöket. 7. Megyei pártbizottságunk messzemenően érvényesítette az 1962. évi pártértekezlet határozatát a községfejlesztési feladatokkal kapcsolatosan, a megye évszázados elmaradottsága fejszámolása érdekében. A beszámolási időszak tényei azt igazolják, hogy városainkban és községeinkben sikerült jelentős előrehaladást elérni ezen a területen is. Tanácsainknak több mint 760 millió forint állt rendelkezésére, döntően a községfejlesztési feladatok megoldására. A lakosság egyre jobban magáénak érzi e féladatok végrehajtását, és érti annak ösz- szefüggését mindennapi életével. A felhasznált összegnek több mint 17 százaléka a lakosság társadalmi munka-hozzájárulásából származik. A nagyszerű fejlődést jól szemlélteti néhány összevont megyei adat. A beszámolási időszakban a községfejlesztési alapokból létesült: 29 kultúrház és filmszínház. 130 tanterem, 27 vízmű, 200 kilométer vízhálózat. 370 000 négyzetméter park, 400 kilométer út és járda, 150 kilométer villanyhálózat, stb. A községfejlesztési tevékenységben növekszik az üzemek, termelőszövetkezetek szerepe. A községfejlesztési célok meghatározásában még jobban biztosítani kell a lakosság véleményének és igényeinek érvényesülését. 8. Megyénk társadalmi helyzetének bemutatásakor részleteztük a végbement demográfiai változásokat bemutattuk a nagy számú elvándorlást. Hasonlóképpen rosszul alakult a népszaporodás helyzete is. Mélyen az országos átlag alatt vagyunk. Amíg 1960-ban az 1000 lakosra jutó természetes szaporulat 4,1 volt. addig 1965-re 1,8-re csökkent. A népszaporodás megyénk vonatkozásában is elsőrendű társadalmi problémává vált. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy e problémával a kongresszus kiemelten foglalkozzék, feltárva e kérdés társadalmi, anyagi és erkölcsi vonatkozásait. A népszaporodás növelésének egyik előfeltételét abban látjuk, hogy a városok nagyobb lehetőséget kapjanak a lakáshelyzet. a szociális és kulturális igények kielégítésére. IV. A szocialista világnézet és kultúra fejlőitvse A társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszában a szocialista gazdaság építésével együtt járó, egymást kiegészítő feladat a szocialista világnézet, életmód és kultúra fejlesztése. Ez egyben az osztályharc egyik fő területe. Az eszmei-politikai és kulturális nevelőmunka hatására megyénkben is erősödött a dolgozó tömegek szocialista öntudata. fejlődött általános műveltségük és szakmai felkészültségük. Mindinkább tért hódít a párt eszmei útmutatása: szocialista módon élni. dolgozni, gondolkodni! Megyénk társadalmát mindinkább áthatja a párt, a munkásosztály tudományos világnézete és politikája. A szocialista hazafiság A 'szocialista hazafiság megyénk társadalmának mindinkább jellemző erkölcsi tulajdonságává válik. A szocialista hazafiság a helyes társadalmi magatartás és nemzeti érzés kifejezője. Igazi tartalma: a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása, s napjainkban a szocializmus teljes felépítése érdekében végzett szocialista tartalmú, ön tevéken v. kezdeményező, lelkes munka. A szocialista hazafiság magában foglalja népünk elmúlt évszázadainak minden igazi értékének megőrzését és továbbfejlesztését. De a szocialista hazafiság elsősorban a jelenhez fordul, népünk szocialista forradalmát segíti. Tartalmazza szocialista építőmunkánk 21 évének társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeit, mindezek megbecsülését, szeretetét és azt az értelmi, érzelmi és akarati állásfoglalást, hogy készek vagyunk szocialista vívmányaink továbbfejlesztésére és megvédésére. A szocialista hazafiság újfajta nemzeti öntudatot jelent, nemzeti önbecsülést, önteltség nélküli jogos büszkeséget, ami dolgozó népünk, önmagunk alkotó munkájának megbecsüléséből táplálkozik. Egyben harcot hirdet az esetenként megnyilvánuló nemzeti közömbösség ellen, erősítve a felelősség- érzetet a szocializmus teljes felépítéséért. szocialista életünk gyarapításáért. A hazánkban végbement szocialista átalakulás döntő lépés volt a nacionalizmus társadalmi gyökereinek felszámolásában. Azonban — elsősorban mint a múlt öröksége — megyénk lakossága egy részének érzelmeiben még él a nacionalizmus és esetenként a sovinizmus. Az ellene folytatott harc fő módszere csak az lehet, hogy tudatos nevelőmunkával a kommunisták és a néptömegek nemzeti érzését szocialista ha- zafisággá fejlesztjük. Sokoldalúan kell bebizonyítanunk, hogy az egyedüli igaz nemzeti politika: a szocializmus építése. Megyénk társadalmának nagyobb részében erősödik a nemzetköziség. a proletár internacionalizmus érzése, mely fontos összetevője a szocialista ha- zafiságnak. Terjed a meggyőződés, hogy a nemzetközi munkásosztály sikerei a mi erőinket is gyarapítják, hogy a szek cializmus jövője hazánkban elválaszthatatlan a Szovjetunió, a szocialista országok és a világ demokratikus erőinek fejlődésétől. Ezt tükrözi a Szovjetunió iránt megnyilvánuló, egyre erősödő megbecsülés és barátság. Közösségi szemlélet Előrehaladásunknak mindinkább fontos feltételévé válik a szocialista erkölcsi nézetek és magatartás, a szocialista köz- gondolkodás és életforma tömegméretű elterjesztése. A közös cél: a szebb, boldogabb, emberibb életre való törekvés mind jobban összekapcsolja az embereket. A közösség javára végzett munkában fejeződik ki az egyén érdeke is. Ebből eredően az egyes ember boldogulása elválaszthatatlan a közösség boldogulásától, a közösség javára végzett, munkától. Eszmei-politikai nevelőmunkánk fontos feladata e felismerés széleskörű tudatosítása. E folyamat meggyorsítása érdekéiben azonban következetes harcot kell folytatnunk olyan kispolgári nézetek ellen. mint. a megyénkben még helyenként megnyilvánuló közömbösség, az önzés, harácsolás. kistulajdonosi szemlélet, a protekció és a korrupció stb. Harcolni kell a társadalmi igazságtalanságok, a demokrácia megsértése, a dolgozó tömegek véleményét lebecsülő nézetek és magatartás ellen. Sokoldalú bizonyítással és meggyőfakadó esetenkénti pesszimizmus és kilátástalanság ellen. Társadalmi fejlődésünk élő folyamat, sokféle tényező befolyása alatt áll, amiből természetszerűen következik, hogy a jövőben is merülnek fel problémák. Ezek azonban — éppen társadalmunk szocialista jellegéből adódóan — mindig megoldhatók lesznek. Minél szélesebb körű a problémák megoldására irányuló társadalmi ösz- szefogás. annál gyorsabban következik be azok elhárítása. A szocialista munka társadalmi előrehaladásunk alapkérdése, mely lehetővé teszi az anyagi javak növekvő felhalmozását, elosztását és a társadalmi termelés állandó fejlesztését. Az ilyen jellegű munkának számos megnyilvánulásával találkozunk napjainkban megyénkben: Ide tartoznak az újítók, a szocialista munkaversenyben részt vevők tömegei, azok. akik kiemelkedő szerepet játszottak a II. ötéves terv során lehetőségeink feltárásában, a tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Ezt képviselik, akik kiejnelkedően lelkes, öntevékeny munkájukkal példamutatóan hozzájárultak az ipar- fejlesztésben elért eredményeinkhez. S azok a lelkes ezrek, akik fáradságot nem kímélve, részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és megszilárdításában, valagnint azok, akik a megye kulturális életének fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet végeztek. Mindezek bizonyítják, hogy a szocialista munkát társadalmi méretűvé lehet és kell tennünk. A szocialista tudatosság fejlesztésének és a szocialista erkölcs, különösen pedig a munkához \jaló szocialista viszony kialakításának fontos eszköze a szocialista brigádmozgalom, amelyben kifejlődik a munka szocialista jellege és érvényesül a kollektívizmus elve. népmozgalommá vált. Ezt tanúsítja a közoktatásban és népművelésben végbement fejlődés. Az oktatási reform végrehajtása sikeresen halad megyénkben. Meggyorsult a pedagógusok politikai és szakmai fejlődése. az oktató- és nevelőmunka közelebb került az élethez, növekszik az egész társadalom felelősségtudata a jövő nemzedék nevelése érdekében. Az általános iskolákban folytattuk a körzetesítést. Az elmúlt 5 évben 21 körzeti iskolát szerveztek. A szakrendszerű oktatásban részt vevő felső tagozatú tanulók aránya az 1960/ 61-es 69,9%-ról 83,8%-ra emelkedett. Nagy a fejlődés az alsófokú iskolai oktatás általánossá tételében. Ugyanakkor még sok tennivaló van e téren. 7221 tanuló szakrendszerű oktatása még megoldatlan, s különösen nagy gondot okoznak a tanyai iskolák. A középiskolai tanulók száma 5 év alatt 45%-kal nőtt. Ennek következtében városi középiskoláink túlzsúfoltak. A jelenlegi kedvezőtlen struktúrán, a refórm célkitűzéseinek megfelelően úgv akarunk változtatni, hogy 1970. végére a gimnáziumok és szakközépiskolák aránya lehetőleg 50—50% legyen. Megyénkben 6 felsőfokú oktatási intézmény működik. Valamennyiről elmondhatjuk, hogy pozitív szerepet játszik megyénk társadalmi életében és a szakemberszü'kséglet kielégítésében. Az általános és középiskolai felnőttoktatás 1959-től 1963-ig gyors növekedést mutat, majd 1963-tól lassú csökkenés tapasztalható. Ennek oka. hogy azok, akiknek munkakörükből adódóan szükségük volt az általánosvagy középiskola elvégzésére, már többnyire elvégezték, vagy ielenleg folytatják tanulmányaikat. Ugyanakkor azonban figyelembe kell vennünk, hogy megyénk az iskolázottság tézissel -kell fellépni eredménye-1 kintetében a 15. helyen áll az ink lebecsülése, és az ebből I országban és 14 évnél idősebb A kulturális helyset A művelődés megyénkben is I lakosai közül 21,4%-nak van meg a nyolc általános iskolai végzettsége és 3%-nak az érettségije. Ezért továbbra is céltudatos erőfeszítéseket kell tenni a felnőttoktatás szervezésére. A mégye ipari fejlődésével együtt nőtt a szakmunkásigény is. Az 1965-ös ipari tanuló létszám közel kétszerese az 1961- esnek. A tanulólétszám emelkedését nem kísérte a képzés feltételeinek minden irányú javulása. Az egy tanteremre jutó tanulók száma átlag 100 fő. A meiőgazdasági szakmunkás- képzés a felnőttek számára tanfolyamokon, az ifjúság számára iskolai | keretek között folyik. Az utóbbi öt évben közel 2000 felnőtt, mintegy 1600 fiatal szerzett szakmunkásképesítést. Ezek a számok azonban még messze elmaradnak a szükséglettől. A szükségleteknek megfelelően tovább kell növelni a szakmunkástanulók számát. E feladatok megoldásához úiabb ipa- ritanuloí-otthonok építése és mintegy 60—63 új tanterem építése 'szükséges. El kell hárítani a rnezősazdasáai szakmun- káské-o^és útjában álló társadalmi akadályokat. A végzettek kerüljenek képesítésüknek megfelelő munkakörökbe és részesüljenek szakértelmüknek megfelelő bérezés-ben. Az igények iobb kielégítése érdekében fejleszteni kell az üzemeken belüli szakmunkásképzést. Az ifjúság nevelése Eszmei-politikai nevelőmunkánkban megkülönböztetett helyet kell biztosítanunk ifjúságunk szocialista szellemű nevelésének, hiszen nekik kell folytatni a ma felnőtt nemzedéke által megkezdett történelmi feladatot:1 a szocializmus teljes felépítését. Ifjúságunk szemléletét és magatartását már főleg a szocializmus valósága és eszméi alakítják. Különösen az utóbbi négy évben jelentősen gyarapodott azoknak a fiataloknak a száma, akik tudatosabban megértik, magukévá teszik a párt politikáját és részt vállalnak annak végrehajtásában»
