Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTESS tó fejlődés van. főleg a dunave- csei járásban. Az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték 4 310 Ft, az állami árbevétel 2 117 Ft, az egy dolgozó tagra jutó részesedés 12 632 Ft. A homokhátsági termelési körzet járásaira az intenzív szőlő-, gyümölcstermelés mellett, többségében a külterjes szántóföldi gazdálkodás jellemző. A megye tanácsi területének 64, szántóterületének 60, szőlőterületének 88,9, gyümölcsterületének 75%-át öleli fel. A korszerű ho- mokhasznosítás érdekében zömmel itt valósult meg a szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítési program nagyobb hányada. A felvásárlási érték növekedése a bázishoz viszonyítva 16,5%. A gazdálkodás jelenlegi színvonala, valamint a mostoha természeti viszonyok miatt a tsz- ek egy szántóegységre vonatko- aó mutatói a legalacsonyabbak. A bruttó termelési érték 3 910 Ft, az állami árbevétel 1 561 Ft, az egy dolgozó tagra jutó részesedés 11428 Ft. A gyenge és mérleghiányos szövetkezetek zöme e körzetben található. A megvalósult 6zőlő- és gyümölcs- telepítések azonban megfelelő perspektívát nyújtanak e körzet dolgozóinak. Gépesítés — öntözés A nagyüzemi termelés anyagi és technikai bázisa megteremtése érdekében a termelőszövetkezetek 2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg. Ennek 32%-a építési, 29%-a gépi és 39%-a egyéb beruházásokra lett fordítva. Az ültetvénytelepítésekre 675 millió forintot használtak fel. A tervidőszak alatt jelentősen fejlődött a gépellátás. Traktorállományunk 1965-ben 125%-kal haladta meg az 1960-as állományt, az egy traktqregységre jutó szántóterület azonban az országos 92 kh-dal szemben még mindig 123 kh. Jelentősebb az előrehaladás a talajmunkák, a vetési és gabonabetakarítási munkák gépesítése terén. Fejlődött az üzemi növényvédelem, és a növényvédő gépállomány ötszörösére növekedett, azonban mégsem elégíti ki a szükségleteket. A területegységre jutó hozamok növekedését szolgálja a talajok termőképességének fokozása. Az öntözésre berendezett területek nagysága 40 000 kh-ra emelkedett. A komplettírozás hiánya miatt a berendezések alacsony hatásfokkal üzemelnek. A' tervidőszak alatt készült el a 7 400-kh-as kalocsai öntözőfürt. Megyénkben 12 000 kh-on folyik csőkutas rendszerű öntözés. A fejlődés iránya: a belterjesség Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink fejlődése kedvező. Beruházott vagyonuk értéke megnégyszereződött. A termelőszövetkezetek gazdálkodása belterjes irányú fejlődést mutat: Növekedtek az egységnyi területre jutó hozamok. A búza 27,8. a kukorica 62,7, a cukorrépa 24, a fűszer- paprika 35, a paradicsom 58%- os átlagtermésnövekedést ért el. Jelentősen növekedett a nagyobb termelési értéket adó kultúrák területe. Fokozódott a területi és üzemi koncentráció. Egy tsz' átlagos területe 2 752 kh-ra növekedett. Nőtt a termelékenység. A tsz-eknél az egy dolgozó tagra jutó halmozatlan termelési érték 75,1%-kal nőtt. A megvalósított beruházások, valamint szervezeti megerősödés eredményeképpen kialakulóban van a szövetkezetek nagyüzemi gazdálkodási rendszere, melynek eredményeképpen mind jobban figyelembe veszik a gazdaságok természeti, közgazdasági, üzemi adottságaikat a termelésben, a gazdálkodásban, a munkaszervezésben és jövedelemelosztásban. A termelőszövetkezetek között — nagymértékben természeti okok miatt — erős differenciáltság van. Nagy gondot okoz a ma még meg nem erősödött termelőszövetkezetek megszilárdítása. A szövetkezetek többsége megfelelő gondot fordított a háztáji gazdaságok termelésének fenntartására. E gazdaságokhoz tartozik a tanácsi terület 11,2%-a, a számosállatlétszáin 37%-a. A felvásárolt termékek 45—49%- át a háztáji és kisegítő gazdaságok adják, ezért változatlanul jelentős szerepük van a tsz-tagság önellátásában, az állati és kertészeti termékek árutermelésében. A termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodását is a fejlődés jellemzi. Beruházott vagyonuk 6,7-szerese az 1962. évinek. A tiszta vagyon is több mint háromszorosára növekedett. A közösen művelt terület 9,7%-án új ültetvények vannak, amelyek a beruházott vagyon nagyobb hányadát képviselik, örvendetesen fejlődött a közös állattenyésztés is. A szőlő- és gyümölcstermő szakszövetkezetek hasonlóan jelentős fejlődést értek el. Birtokukban van a megye összes szőlőterületének 14,5%-a. A kertészeti termelés mellett fejlesztették a közös áliattenyészést. Az alapszabálynak megfelelően 2 400 kh nagyüzemi szőlőt és 900 kh nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek. Beruházott vagyonuk értéke elére a 137 millió forintot, amelynek 87,5%-át saját erőből valósították meg. Az állami gazdaságok a megye területének 10,5%-án gazdálkodnak. Jelentősen előbbre léptek a szakosítás, a specializáció terén. A munka termelékenysége 36%-kal javult. Az 1 kh-ra jutó állóeszköz értéke megkétszereződött és elérte a 12 300 Ft-ot. Sok új termelési módszert kezdeményeztek, figyelemre méltó eredményeket értek el az intenzív búzafajták termelésében, vetőmagellátásban, elősegítették a hibridkukorica-program megvalósítását, a lucernaliszt-gyártás- sal hozzájárultak a fehérjeellátás javításához. Az állatállomány túlzott mérvű növelése — a férőhelyek korszerűtlensége és a takarmányhiány miatt — jelentős feszültséget okozott és visszahatott a gazdálkodási eredményre. Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltöttek be a tsz-ek megerősítésében is. Az erdőgazdaságok megfelelően gazdálkodnak. Üzemi telepítéseik mellett, segítségükkel valósultak meg a termelőszövetkezeti erdőtelepítések. A gépjavító állomások munkája általában megfelel a megye sajátosságaiból eredő kívánalmaknak. Az utóbbi években előtérbe került a gépjavítási tevékenység, és 1965-ben a tanácsi terület traktorállományának már csak 11,8%-a volt birtokukban. Kukoricavetőgépek, talajmarók, permetezőgépek gyártásával se- gítték a megye speciális gépigényének kielégítését. Korszerű termelés Mezőgazdaságunkban a különböző korszerű termelési eljárások, valamint a tudományos kutatási eredmények bevezetése egyre nagyobb mértékben válik a termelés fejlesztésének egyik leghatékonyabb eszközévé. Helyesnek bizonyul az a gyakorlat, hogy a járások az általános fejlesztési elveken túl, törekednek fő termelési problémáiknak megfelelően kiemelt gondot fordítani az ezzel kapcsolatos termelési módszerek fejlesztésére és további népszerűsítésére. A bajai járás a kukorica- és a búzatermelés, a sertés- és szarvásmarhatenyésztés; a duna- vecsei járás a rét- és legelőgazdálkodás, az altalajlazítás, a juhászat; a kalocsai járás a talajerőgazdálkodás, az öntözéses gazdálkodás és a szarvasmarhatenyésztés; a kecskeméti járás a homokjavítás, a zöldségtermelés, a szőlő- és gyümölcstermelés; a kiskőrösi járás a szőlő- és gyümölcstermelés; a kiskunfélegyházi járás és a város a takarmánytermelés, a homokjavítás, a baromfi- és ezen belül a májlibatenyésztés; a kiskun- halasi járás a talajerőgazdálkodás, a betakarítás gépesítése, a nyárfatelepítés és a sertéstenyésztés továbbfejlesztésével és tapasztalatainak elterjesztésével foglakozott kiemelten. A megye számos termelőszövetkezete a korszerű agro- és zootechnikai eljárások alkalmazásában élenjáró szerepet tölt be. A nagyüzemi termelés korszerűsítésében és az új fajták létrehozásában hatékony munkát fejtett ki a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti és a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti homoki osztálya. A rendszeres együttműködés keretében jelentős segítséget nyújtott a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdasági Kutató Intézete, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Dél- alföildi Kutató Intézet. A felsorolt intézmények vezetőinek és kutatóinak ez alkalomból is kifejezzük köszönetünket és elismerésünket hasznos tevékenységükért. Az értekezlet szünetében A terv cél.iitüsései A III. ötéves népgazdasági terv megyei célkitűzéseinek alapján megvan a realitása annak, hogy a tanácsi irányítás alatt álló mezőgazdaság bruttó _ termelési értéke az elmúlt _ ötéves terv átlagához viszonyítva 21%-kal, ezen belül a növény- termelés 27,2%-kal, az állattenyésztés 6,9%-kal emelkedjék. A kertészeti termelés — a II. ötéves terv során végrehajtott nagy beruházások , alapján — várhatóan 32,6%-kaí fog magasabb termelési értéket adni. Az árutermelés, Illetve az állami felvásárlás mintegy 40%-kal lesz magasabb. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésében széles körű munkával elő kell segíteni a gazdasági mechanizmus reformjából fakadó feladatokat, amelyek igen sokrétű tennivalót állítanak a gazdaságok vezetői és tagsága elé. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok: Továbbra is kiemelt feladatunknak kell tekintenünk a népgazdaság által igényelt kenyérgabona-mennyiség biztosítását. A III. ötéves terv során 16 000 vagon kenyérgabona termelését és 8 300 vagon fedvásárlást vár a népgazdaság. Szemestakar- mány-termelésünket a hozamok emelésével kell növelni. A kukoricatermelés fejlesztése érdekében tovább kell serkenteni a legkorszerűbb termelési módszerek megvalósítását. Jobban kell hasznosítani a* nagy tartalékot képező rét- és legelőterületeket, valamint a hozamok emelésével tovább kell korszerűsíteni a szálastakar- m ány-termelést. A kertészeti termelés terén: A nagyüzemi ültetvények ter- mőrefordításával, közepes termésátlaggal számolva, szőlőtermelésünk várhatóan 45%-kal, a gyümölcstermelés pedig mintegy 50%-kal növekszik. Az új ötéves terv időszakában telepítési lehetőségeink csökkennek. 2 800 kh csemege- szőlő és 3 000 kh gyümölcsös (bogyós termés űek) telepítésére van lehetőség. Fő figyelmet az ültetvények szakszerű termőre- fordítására, az öreg szőlők termőben tartására valamint a járulékos beruházások biztosítására kell fordítani. A nagyüzemi zöldségtermelés komplex fejlesztését az elkészült távlati fejlesztési terv végrehajtásával kell biztosítani. A fejlesztés a Kalocsai Konzervgyár és a Bajai Hűtőház ellátó területének reális mértékű növelése mellett, döntően a homoki zöldségtermelő területek fejlesztését irányozza elő. A jelenlegi zöldséges terület várhatóan 8 000 kh-dal fog emelkedni az ötéves terv során. Az állattenyésztés fejlesztésénél figyelembe kell venni a takarmánytermelési lehetőségek korlátáit, a férőhelybővítés nagy beruházási igényeit. A szarvasmarha 3%-os, a juhállomány 27%-os megyei növelése egybeesik az országos exportfejlesztési célkitűzésekkel. A sertés- és baromfitenyésztés fejlesztését döntően a takarmányhelyzet befolyásolja, ezért a sertésállomány növelésével csak a bácskai és a Duna melléki termelési körzetben számolhatunk. A homoki területeken a tanyai állattenyésztés tartalékait kívánatos tovább hasznosítani. A növekvő exportigényekkel számolva, a liba- és a puly- kaállomány növelése szükséges. A mezőgazdaság fejlesztését az elkövetkező időszakban a meglevő eszközök jó felhasználása mellett, döntően az anyagi- műszaki ellátás mértéke határozza meg. Építési beruházásokra megyénk szövetkezeteinek — az öntözésfejlesztéssel együtt — 050—680 millió f' ' áll rendelkezésükre. A o -uh 'sok előkészítésénél és m- 1sánál a meglevő és a te-, ere forduló ültetvények beruházási igényeinek kielégítése a legfontosabb. Az állattenyésztési építkezéseknél a gazdaságos üzemelést elősegítő modernizálásra, komplettírozásra kell törekedni. A gépi beruházásokra központi árualapból 400—420 millió forint áll előreláthatólag a szövetkezetek rendelkezésére. Az öntözésfejlesztés a tassi, a hartai és az újsolti körzet erős termelőszövetkezeteiben, mintegy 10 000 kh-on valósul meg. A tervidőszak alatt megépül az igali öntozofüri is. A termelési vízkárok elkerülése, valamint a Hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködve, elő kell készíteni és meg kell kezdeni mintegy 150 000 kh veszélyeztetett terület komplex belvízrendezését és vízhasznosítását. A műtrágyaellátás 1972-re megkétszereződik, de mivel még nem elégíti ki a nagy hozamokhoz szükséges tápanyagigényt, nagy gondot kell fordítani a helyi erőforrásokból származó szervestrágyák felhasználására. A homokhasznosítás érdekében mintegy 50 000 kh-on van lehetőség új erdő telepítésére, amelyből mintegy 20 000 kh ültetvény valósul meg a tervciklus során. A mezőgazdaság növekvő árutermelése szükségessé teszi a felvásárló kereskedelem és ipar átvevő és feldolgozó kapacitásának bővítését. A Kecskeméti Konzervgyár rekonstrukciója, a fűszerpaprika-feldolgozás fejlesztése. a Bajai Hűtőház üzembehelyezése, az Állami Pince- gazdaság bortárolóinak é< feldolgozóinak létesítése mellett, a III. ötéves terv időszakában már a mezőgazdasági termelőüzemek is rendelkezni fognak feldolgozó és tároló létesítményekkel. III. Az életszínvonal alakulása A végbement társadalmi fejlődés és a gazdaság erősödése eredményeként, erőteljesen fejlődött lakosságunk életszínvonala, szociális, kommunális ellátottsága. 1.1 Az életszínvonal alakulásában alapvető változást az iparban foglalkoztatottak számának gyors emelkedése tette lehetővé. 1965-ben a munkás-alkalmazotti háztartások egy főre jutó reáljövedelme 24%-kal volt magasabb, mint 1960-ban. Ugyancsak jelentős volt a paraszti jövedelem növekedése, a ervciklus alatt az egy főre jutó reáljövedelem 30%-kal növekedett. Az 1966-ban életbeléptetett ár- és bérrendezés általában a bér- színvonal 10%-os emelkedésével járt együtt az átlagos, vagy az átlag alatti keresettel rendelkező családoknál, a bér, a nyugdíj és a családi pótlék emelése, valamint a ruházati és egyes -lelmiszerárak csökkenése következtében. Ezek az intézkedések kisebb mértékben csökkentették a bérből élő lakosság többi rétegének jövedelmét, de végrehajtásukra a helyes árszínvonal és jövedelemelosztás továbbfejlesztése érdekében szükség volt. 2.: Az életszínvonal növekedését tükrözi megyénk kereske~ delmi forgalmának alakulása. A megye lakossága a II. ötéves tervben összehasonlíthatatlanul többet és összetételében kulturáltabb. korszerűbb fogyasztási cikket vásárolt, mint (Folytatás a 6. oldalon.)
