Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTESS tó fejlődés van. főleg a dunave- csei járásban. Az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték 4 310 Ft, az állami árbevétel 2 117 Ft, az egy dolgozó tagra jutó ré­szesedés 12 632 Ft. A homokhátsági termelési kör­zet járásaira az intenzív szőlő-, gyümölcstermelés mellett, több­ségében a külterjes szántóföl­di gazdálkodás jellemző. A me­gye tanácsi területének 64, szán­tóterületének 60, szőlőterületé­nek 88,9, gyümölcsterületének 75%-át öleli fel. A korszerű ho- mokhasznosítás érdekében zöm­mel itt valósult meg a szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítési program nagyobb hányada. A felvásárlási érték növekedése a bázishoz viszonyítva 16,5%. A gazdálkodás jelenlegi szín­vonala, valamint a mostoha ter­mészeti viszonyok miatt a tsz- ek egy szántóegységre vonatko- aó mutatói a legalacsonyabbak. A bruttó termelési érték 3 910 Ft, az állami árbevétel 1 561 Ft, az egy dolgozó tagra jutó ré­szesedés 11428 Ft. A gyenge és mérleghiányos szövetkezetek zöme e körzetben található. A megvalósult 6zőlő- és gyümölcs- telepítések azonban megfelelő perspektívát nyújtanak e kör­zet dolgozóinak. Gépesítés — öntözés A nagyüzemi termelés anyagi és technikai bázisa megteremté­se érdekében a termelőszövetke­zetek 2 milliárd forintos beru­házást valósítottak meg. Ennek 32%-a építési, 29%-a gépi és 39%-a egyéb beruházásokra lett fordítva. Az ültetvénytelepíté­sekre 675 millió forintot hasz­náltak fel. A tervidőszak alatt jelentősen fejlődött a gépellátás. Traktor­állományunk 1965-ben 125%-kal haladta meg az 1960-as állo­mányt, az egy traktqregységre jutó szántóterület azonban az országos 92 kh-dal szemben még mindig 123 kh. Jelentősebb az előrehaladás a talajmunkák, a vetési és gabo­nabetakarítási munkák gépesí­tése terén. Fejlődött az üzemi növényvé­delem, és a növényvédő gépál­lomány ötszörösére növekedett, azonban mégsem elégíti ki a szükségleteket. A területegységre jutó hoza­mok növekedését szolgálja a ta­lajok termőképességének fokozá­sa. Az öntözésre berendezett terü­letek nagysága 40 000 kh-ra emelkedett. A komplettírozás hiánya mi­att a berendezések alacsony ha­tásfokkal üzemelnek. A' tervidő­szak alatt készült el a 7 400-kh-as kalocsai öntözőfürt. Megyénkben 12 000 kh-on folyik csőkutas rend­szerű öntözés. A fejlődés iránya: a belterjesség Mezőgazdasági termelőszövet­kezeteink fejlődése kedvező. Be­ruházott vagyonuk értéke meg­négyszereződött. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodása belterjes irányú fej­lődést mutat: Növekedtek az egységnyi területre jutó hoza­mok. A búza 27,8. a kukorica 62,7, a cukorrépa 24, a fűszer- paprika 35, a paradicsom 58%- os átlagtermésnövekedést ért el. Jelentősen növekedett a na­gyobb termelési értéket adó kul­túrák területe. Fokozódott a területi és üzemi koncentráció. Egy tsz' átlagos területe 2 752 kh-ra növekedett. Nőtt a terme­lékenység. A tsz-eknél az egy dolgozó tagra jutó halmozatlan termelési érték 75,1%-kal nőtt. A megvalósított beruházások, valamint szervezeti megerősö­dés eredményeképpen kialaku­lóban van a szövetkezetek nagy­üzemi gazdálkodási rendszere, melynek eredményeképpen mind jobban figyelembe veszik a gaz­daságok természeti, közgazda­sági, üzemi adottságaikat a ter­melésben, a gazdálkodásban, a munkaszervezésben és jövede­lemelosztásban. A termelőszövetkezetek között — nagymértékben természeti okok miatt — erős differenciált­ság van. Nagy gondot okoz a ma még meg nem erősödött terme­lőszövetkezetek megszilárdítása. A szövetkezetek többsége meg­felelő gondot fordított a háztáji gazdaságok termelésének fenn­tartására. E gazdaságokhoz tar­tozik a tanácsi terület 11,2%-a, a számosállatlétszáin 37%-a. A felvásárolt termékek 45—49%- át a háztáji és kisegítő gazdasá­gok adják, ezért változatlanul jelentős szerepük van a tsz-tag­ság önellátásában, az állati és kertészeti termékek árutermelé­sében. A termelőszövetkezeti csopor­tok gazdálkodását is a fejlődés jellemzi. Beruházott vagyonuk 6,7-szerese az 1962. évinek. A tiszta vagyon is több mint há­romszorosára növekedett. A kö­zösen művelt terület 9,7%-án új ültetvények vannak, amelyek a beruházott vagyon nagyobb há­nyadát képviselik, örvendetesen fejlődött a közös állattenyész­tés is. A szőlő- és gyümölcstermő szakszövetkezetek hasonlóan je­lentős fejlődést értek el. Birto­kukban van a megye összes sző­lőterületének 14,5%-a. A kerté­szeti termelés mellett fejlesztet­ték a közös áliattenyészést. Az alapszabálynak megfelelően 2 400 kh nagyüzemi szőlőt és 900 kh nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek. Beruházott vagyo­nuk értéke elére a 137 millió forintot, amelynek 87,5%-át sa­ját erőből valósították meg. Az állami gazdaságok a megye területének 10,5%-án gazdálkod­nak. Jelentősen előbbre léptek a szakosítás, a specializáció te­rén. A munka termelékenysége 36%-kal javult. Az 1 kh-ra ju­tó állóeszköz értéke megkétsze­reződött és elérte a 12 300 Ft-ot. Sok új termelési módszert kez­deményeztek, figyelemre méltó eredményeket értek el az intenzív búzafajták termelésében, vető­magellátásban, elősegítették a hibridkukorica-program megva­lósítását, a lucernaliszt-gyártás- sal hozzájárultak a fehérjeellá­tás javításához. Az állatállo­mány túlzott mérvű növelése — a férőhelyek korszerűtlensége és a takarmányhiány miatt — jelen­tős feszültséget okozott és vissza­hatott a gazdálkodási eredmény­re. Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltöttek be a tsz-ek megerősítésében is. Az erdőgazdaságok megfelelő­en gazdálkodnak. Üzemi telepí­téseik mellett, segítségükkel va­lósultak meg a termelőszövetke­zeti erdőtelepítések. A gépjavító állomások munká­ja általában megfelel a megye sajátosságaiból eredő kívánal­maknak. Az utóbbi években elő­térbe került a gépjavítási tevé­kenység, és 1965-ben a tanácsi terület traktorállományának már csak 11,8%-a volt birtokukban. Kukoricavetőgépek, talajmarók, permetezőgépek gyártásával se- gítték a megye speciális gépigé­nyének kielégítését. Korszerű termelés Mezőgazdaságunkban a külön­böző korszerű termelési eljárá­sok, valamint a tudományos ku­tatási eredmények bevezetése egyre nagyobb mértékben válik a termelés fejlesztésének egyik leghatékonyabb eszközévé. Helyesnek bizonyul az a gya­korlat, hogy a járások az álta­lános fejlesztési elveken túl, tö­rekednek fő termelési problémá­iknak megfelelően kiemelt gon­dot fordítani az ezzel kapcsola­tos termelési módszerek fejlesz­tésére és további népszerűsíté­sére. A bajai járás a kukorica- és a búzatermelés, a sertés- és szarvásmarhatenyésztés; a duna- vecsei járás a rét- és legelőgaz­dálkodás, az altalajlazítás, a ju­hászat; a kalocsai járás a talaj­erőgazdálkodás, az öntözéses gazdálkodás és a szarvasmarha­tenyésztés; a kecskeméti járás a homokjavítás, a zöldségterme­lés, a szőlő- és gyümölcsterme­lés; a kiskőrösi járás a szőlő- és gyümölcstermelés; a kiskun­félegyházi járás és a város a takarmánytermelés, a homokja­vítás, a baromfi- és ezen belül a májlibatenyésztés; a kiskun- halasi járás a talajerőgazdálko­dás, a betakarítás gépesítése, a nyárfatelepítés és a sertéste­nyésztés továbbfejlesztésével és tapasztalatainak elterjesztésével foglakozott kiemelten. A megye számos termelőszö­vetkezete a korszerű agro- és zootechnikai eljárások alkalma­zásában élenjáró szerepet tölt be. A nagyüzemi termelés korsze­rűsítésében és az új fajták lét­rehozásában hatékony munkát fejtett ki a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti és a Szőlészeti Kutató Intézet kecske­méti homoki osztálya. A rendszeres együttműködés keretében jelentős segítséget nyújtott a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdasági Ku­tató Intézete, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság, a Kertésze­ti és Szőlészeti Főiskola, a Dél- alföildi Kutató Intézet. A felso­rolt intézmények vezetőinek és kutatóinak ez alkalomból is ki­fejezzük köszönetünket és elis­merésünket hasznos tevékenysé­gükért. Az értekezlet szünetében A terv cél.iitüsései A III. ötéves népgazdasági terv megyei célkitűzéseinek alapján megvan a realitása an­nak, hogy a tanácsi irányítás alatt álló mezőgazdaság bruttó _ termelési értéke az elmúlt _ öt­éves terv átlagához viszonyítva 21%-kal, ezen belül a növény- termelés 27,2%-kal, az állatte­nyésztés 6,9%-kal emelkedjék. A kertészeti termelés — a II. öt­éves terv során végrehajtott nagy beruházások , alapján — várhatóan 32,6%-kaí fog maga­sabb termelési értéket adni. Az árutermelés, Illetve az állami felvásárlás mintegy 40%-kal lesz magasabb. A mezőgazdasági üzemek fej­lesztésében széles körű munká­val elő kell segíteni a gazdasági mechanizmus reformjából fakadó feladatokat, amelyek igen sok­rétű tennivalót állítanak a gaz­daságok vezetői és tagsága elé. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatos főbb fel­adatok: Továbbra is kiemelt felada­tunknak kell tekintenünk a nép­gazdaság által igényelt kenyér­gabona-mennyiség biztosítását. A III. ötéves terv során 16 000 vagon kenyérgabona termelését és 8 300 vagon fedvásárlást vár a népgazdaság. Szemestakar- mány-termelésünket a hozamok emelésével kell növelni. A ku­koricatermelés fejlesztése érde­kében tovább kell serkenteni a legkorszerűbb termelési módsze­rek megvalósítását. Jobban kell hasznosítani a* nagy tartalékot képező rét- és legelőterületeket, valamint a ho­zamok emelésével tovább kell korszerűsíteni a szálastakar- m ány-termelést. A kertészeti termelés terén: A nagyüzemi ültetvények ter- mőrefordításával, közepes ter­mésátlaggal számolva, szőlőter­melésünk várhatóan 45%-kal, a gyümölcstermelés pedig mint­egy 50%-kal növekszik. Az új ötéves terv időszaká­ban telepítési lehetőségeink csökkennek. 2 800 kh csemege- szőlő és 3 000 kh gyümölcsös (bogyós termés űek) telepítésére van lehetőség. Fő figyelmet az ültetvények szakszerű termőre- fordítására, az öreg szőlők ter­mőben tartására valamint a já­rulékos beruházások biztosítá­sára kell fordítani. A nagyüzemi zöldségtermelés komplex fejlesztését az elkészült távlati fejlesztési terv végrehaj­tásával kell biztosítani. A fej­lesztés a Kalocsai Konzervgyár és a Bajai Hűtőház ellátó terü­letének reális mértékű növelése mellett, döntően a homoki zöld­ségtermelő területek fejlesztését irányozza elő. A jelenlegi zöld­séges terület várhatóan 8 000 kh-dal fog emelkedni az ötéves terv során. Az állattenyésztés fejlesztésé­nél figyelembe kell venni a ta­karmánytermelési lehetőségek korlátáit, a férőhelybővítés nagy beruházási igényeit. A szarvasmarha 3%-os, a juh­állomány 27%-os megyei növe­lése egybeesik az országos ex­portfejlesztési célkitűzésekkel. A sertés- és baromfitenyész­tés fejlesztését döntően a takar­mányhelyzet befolyásolja, ezért a sertésállomány növelésével csak a bácskai és a Duna melléki termelési körzetben számolha­tunk. A homoki területeken a tanyai állattenyésztés tartalé­kait kívánatos tovább hasznosí­tani. A növekvő exportigények­kel számolva, a liba- és a puly- kaállomány növelése szükséges. A mezőgazdaság fejlesztését az elkövetkező időszakban a meglevő eszközök jó felhasználá­sa mellett, döntően az anyagi- műszaki ellátás mértéke hatá­rozza meg. Építési beruházásokra me­gyénk szövetkezeteinek — az öntözésfejlesztéssel együtt — 050—680 millió f' ' áll ren­delkezésükre. A o -uh 'sok előkészítésénél és m- 1­sánál a meglevő és a te-, ere forduló ültetvények beruházási igényeinek kielégítése a legfon­tosabb. Az állattenyésztési épít­kezéseknél a gazdaságos üzeme­lést elősegítő modernizálásra, komplettírozásra kell törekedni. A gépi beruházásokra központi árualapból 400—420 millió fo­rint áll előreláthatólag a szövet­kezetek rendelkezésére. Az öntözésfejlesztés a tassi, a hartai és az újsolti körzet erős termelőszövetkezeteiben, mint­egy 10 000 kh-on valósul meg. A tervidőszak alatt megépül az igali öntozofüri is. A termelési vízkárok elkerü­lése, valamint a Hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság­gal együttműködve, elő kell ké­szíteni és meg kell kezdeni mintegy 150 000 kh veszélyezte­tett terület komplex belvízren­dezését és vízhasznosítását. A műtrágyaellátás 1972-re megkétszereződik, de mivel még nem elégíti ki a nagy hozamok­hoz szükséges tápanyagigényt, nagy gondot kell fordítani a he­lyi erőforrásokból származó szer­vestrágyák felhasználására. A homokhasznosítás érdeké­ben mintegy 50 000 kh-on van le­hetőség új erdő telepítésére, amelyből mintegy 20 000 kh ül­tetvény valósul meg a tervcik­lus során. A mezőgazdaság növekvő áru­termelése szükségessé teszi a felvásárló kereskedelem és ipar átvevő és feldolgozó kapacitá­sának bővítését. A Kecskeméti Konzervgyár rekonstrukciója, a fűszerpaprika-feldolgozás fej­lesztése. a Bajai Hűtőház üzem­behelyezése, az Állami Pince- gazdaság bortárolóinak é< fel­dolgozóinak létesítése mellett, a III. ötéves terv időszakában már a mezőgazdasági termelő­üzemek is rendelkezni fognak feldolgozó és tároló létesítmé­nyekkel. III. Az életszínvonal alakulása A végbement társadalmi fej­lődés és a gazdaság erősödése eredményeként, erőteljesen fej­lődött lakosságunk életszínvo­nala, szociális, kommunális el­látottsága. 1.1 Az életszínvonal alakulá­sában alapvető változást az iparban foglalkoztatottak szá­mának gyors emelkedése tette lehetővé. 1965-ben a munkás-al­kalmazotti háztartások egy fő­re jutó reáljövedelme 24%-kal volt magasabb, mint 1960-ban. Ugyancsak jelentős volt a pa­raszti jövedelem növekedése, a ervciklus alatt az egy főre ju­tó reáljövedelem 30%-kal nö­vekedett. Az 1966-ban életbeléptetett ár- és bérrendezés általában a bér- színvonal 10%-os emelkedésével járt együtt az átlagos, vagy az átlag alatti keresettel rendelke­ző családoknál, a bér, a nyug­díj és a családi pótlék emelése, valamint a ruházati és egyes -lelmiszerárak csökkenése kö­vetkeztében. Ezek az intézkedések kisebb mértékben csökkentették a bér­ből élő lakosság többi rétegé­nek jövedelmét, de végrehajtá­sukra a helyes árszínvonal és jövedelemelosztás továbbfejlesz­tése érdekében szükség volt. 2.: Az életszínvonal növeke­dését tükrözi megyénk kereske~ delmi forgalmának alakulása. A megye lakossága a II. öt­éves tervben összehasonlíthatat­lanul többet és összetételében kulturáltabb. korszerűbb fo­gyasztási cikket vásárolt, mint (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents