Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG JELENTÉSE (Folytatás a 3. oldalról) szükségesnek tartjuk a gazdasági mechanizmus, az állami es társadalmi irányítási rendszerünk továbbfejlesztését. Ez elő fogja segíteni a társadalmi és gazdasági életben egyaránt a szocialista demokratizmus továbbfejlődését, az emberek érdekeltségét és még nagyobb felelősségét a hatáskö- ] rükbe tartozó ügyek intézésé-| ben. Meg kell azonban mondanunk, hogy állami és társadalmi szerveink az adott körülmények között is többet tehetnek saját tevékenységük hatékonyságának fejlesztéséért. Gyakori még a formális döntés, s talál-! kozunk lélektelen ügyintézéssel, helyi okokból táplálkozó bürokratizmussal és az újtól, a kezdeményezéstől való idegenkedéssel. Munkájuknak egyik fogyatékossága az is, hogy kulturális és egészségügyi tevékenységüket — bár tagadhatatlanok az eredmények — még nem hatja át az a nagyszerű lendület és aktivitás, amely a megye gazdasági életére jellemző. !!• A gazdaság szocialista fejlődése A párt VIII. kongresszusán meghatározott elveknek megfelelően fejlődött a megye gazdasági élete. A II. ötéves terv során minden korábbi időszakot Az ipar A tervidőszak előtt megyénk iparilag a legelmaradottabb megyék közé tartozott. Súlyos társadalmi és politikai problémát okozott az emberek foglalkoztatásának hiánya, amelynek következtében 22 000 fő költözött el a megyéből, és 17 000 fő jár el más területekre dolgozni. A megyei pártbizottság megfelelő gondot fordított a párt vidéki iparosítási politikájának megyei megvalósítására. Az ipar fejlődésének fő vonásai: Az iparosítás elsősorban az öt városban valósult meg, de egyidejűleg több nagyközségünkben is létrejött az ipar fejlődésének bázisa; 10 000 főre eső ipari foglalkoztatottság az 1960. évi 410-ről 820 főre emelkedett. Egyben lelassult az elvándorlás folyamata: 1960-ban még 10 000 fő vándorolt el a megyéből, 1965-ben pedig 1 477 fő. A foglalkoztatási gondok csökkenése ellenére változatlanul szükséges az iparosítás foílytatá- sa. S A megkezdett rekonstrukcióval korszerűsödött a régi üzemek jelentős része és emellett az öt év során 28 új ipari üzem, gyáregység és telephely létesült megyénkben. A tervciklus során 1,1 milliárd forint beruházás valósult meg, s ezzql megváltozott a megye ipari szerkezete. A hagyományos iparágak mellett a vases fémtömegcikkipar, a műanyag- feldolgozás. a vegyipar és az elektromos berendezések gyártásának bázisa jött létre. A fejlesztés eredményeképpen nőtt a termelés színvonala, a gvártmányok összetétele és a minőség. A termelési érték megkétszereződött (5,5 milliárd forint), a termelékenység mintegy 26%-kal nőtt, az önköltség 1,1%- kal csökkent. Fokozódott ipari termékeink exportképessége. Az elmúlt években a termelvények egynegyedét exportáltuk, amelynek 43%-a a tőkés országokban került értékesítésre* Az iparosítás tőkeberu____ házás nélkül valósult meg. Kiemelkedő jelentősége volt a helyi öntevékenységnek éa fontos szerepük volt a főként saját erőforrásokból létrehozott helyiipari vállalatoknak. A továbbfejlesztés érdekében 9 tanácsi vállalat és 3 telephely került átadásra az egyes tárcáknak. Az iparosítási feladatok megoldásában kiemelkedő munkát végzett a megyei tanács végrehajtó bizottsága, az érdekelt szakosztályok, a városi párt és tanács végrehajtó bizottságok, valamint a KISZÖV megyei vezetői. Az ipar távlati fejlesztése érdekében a jövőben is alkalmazni kell a megye iparfejlesztésének eddigi elveit és gyakorlatát. A kialakult ipari bázison kell folytatni a főhatóságok által megtewjKett fejlesztést és re- konstmkedót az élelmiszeripar, a vas- éa fémtömegcikkipar, a műanyagfeldolgozás, a vegyipari berendezések és elektromos berendezések gyártása vonatkozásában. Közgazdasági adottságai alapmegelőző előrehaladás történt a megye iparában, mezőgazdaságában és a többi népgazdasági ágazatokban. helyzete ján a tárcaipar területén előtérbe kell helyezni Baja város távlati ipari fejlesztését. A mezőgazdaság belterjes fejlesztésével összefüggésben szükséges az élelmiszeripar (és a felvásárlás) kapacitásfejlesztésének és korszerűsítésének a meggyorsítása. Célul kell kitűzni, hogy a kertészeti termelés gép- és eszközellátásának gyártása a megyében fejlődjék. A 8—12 000 fős lakosságú nagyközségek jelentős foglalkoztatási problémái, valamint a kertészeti termelésben szükséges munkaerő lekötése, és egyben a nagyszámú tanyai lakosság települési problémáinak korszerű megoldása érdekében, szükséges e községekben a helyi ipar továbbfejlesztése. A nagyközségek ipari fejlesz- tűsekor a már meglevő ipari üzemeltet kell továbbfejleszteni, valamint az érdekelt szervek együttműködéséveil figyelembe kell venni a Budapest tehermentesítése érdekében kitelepítésre kerülő kisebb üzemeket. Az iparfejlesztésre a tervidőszak alatt közel másfél milliárd forint beruházás lesz előirányozva. Ennék eredményeképpen a szocialista ipar termelése várhatóan 57%-kal, a foglalkoztatottság mintegy 30%-kal, kb. 12 000 fővel fog növekedni. Az ipari termelésben a tárcaipar tölti be a vezető szerepet. A termelés 74,7%-át állítja elő, a foglalkoztatottak 57,2%-a a tárcaipari vállalatoknál dolgozik. Exporttermékeink többségét a tárcaipar termeli, amelynek fejlődése meghaladja a 170%-ot 1960-hoz viszonyítva. A tervidőszak végén nagyobb gyárainkban megkezdődött a rekonstrukció. Ennek eredményeként korszerű gyárrá fejlődik a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat, a baromfifeldolgozó üzemeink és az egyik legjelentősebb nehézipari üzemünk, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. A XI. ötéves terv időszakát úgy tekinthetjük, mint a tárcaipar letelepülésének időszakát és a tanácsi szervektől átvett üzemek fejlesztésével megyénk további iparosításának megalapozását A tanácsi helyiipar jól tölti be funkcióját az iparosítás növelésében, az új ipari termelés fejlesztésében. A II. ötéves tervben létrehozott 16 000 új ipari munkahelyből 6 600 a tanácsi ipar fejlesztésének eredménye. A tervidőszak alatt termelési értéke két és félszeresére nőtt, a foglalkoztatottak száma pedig 2,3-szeresére növekedett. 1965-ben 86 millió forint értékű terméket exportált. 400 millió forint értékű termékkel növelte a belkereskedelem felé termelésiét, és egyre bővül a kooperációban készült termékek leöre, amelyek népgazdaságilag is fontos termékekek. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a megyei tanács a helyiipar fejlesztése során nem fordított kiemelt gondot a megye adottság ilt jobban figyelembe vevő ágazatok fejlesztésére. (Mezőgazdasági termékek feldolgozása, stb.) Megyénk kisipari termelőszö- vetkezetei is jól hajtották végre a párt gazdaságpolitikájából adódó feladatokat. 88,3%- kal növelték termelésüket és 39,4%-kal a foglalkoztatottságot. Ezzel egyben elősegítették megyénk iparának fejlődését. Helyi iparpolitikai tevékenységüket kétszeresére, a lakásépítést hétszeresére növelték. 1965-ben 122,5 millió forint értékben végeztek szolgáltatást a lakosság részére, amely az össz-szolgálta- lásóknak 40%-a, Az építőipar és a követelmények Megyénk iparának egészén belül az egyik legjelentősebb helyet foglalja el az építőipar. Megyénk építőipari szervezetei alapvetően a párt határozatának megfelelően tevékenykedtek. Jelentősebb előrehaladás történt a Központi Bizottság építőiparral kapcsolatos határozatának megjelenése óta. Különösen észrevehető a javulás az Építésügyi Minisztérium Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatánál. Korszerűsödött a géppark, s közel háromszorosára nőtt, s ezzel javult a technológia, valamint a munkakörülmények. Előrehaladt az építőipari tevékenység koncentrálása, amely nagyban segítette a vállalat termelékenységének növekedését. Kern volt egyenletes a tanácsi építőipari vállalat munkája, sőt visszaesésekkel tarkított, s a munka minőségében sok kifogás merült fel. Jelentősen nőtt a szövetkezeti házilagos brigádok kapacitása. Munkájukra azonban az alacsony fokú szervezettség, a korszerűtlen technológia és a rend- szertelen anyagellátás a jellemző. Alapvető problémát okoz az, hogy az építőipari kapacitás nem tartott lépést a megnövekedett követelményekkel. Az elmúlt tervidőszak során 6 milliárd 885 millió forint értékű építési beruházás valósult meg, amely 76%-os növekedést jelent, ugyanakkor az építőkapacitás 5 év alatt mindössze 31%-kal nőtt. Nem kielégítő a korszerű technológiával történő építés aránya és sokat kell még tenni a nehéz fizikai munka gépesítéséért. Építőipari szervezeteinknek a jelen tervidőszak alatt még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Várhatóan mintegy 8,5—10 milliárd fórint értékű beruházás megvalósulásával lehet számolni, amely az előző időszakhoz képest 30—35%-os növekedést jelent. Ennek megfelelően kell fejleszteni az építőipari kapacitást. Tovább kell javítani a beruházó tevékenységet és szorosabb együttműködést kell kialakítani a beruházó, a tervező és a kivitelező szervezetek között. Javultak a mutatók Ipari termelésünkben jelentős változást eredményezett a Központi Bizottság 1964. évi decemberi határozata, amelynek végrehajtása eredményesnek mondható megyénkben is. Az üzemekben dolgozó kommunisták. pártonkívüli dolgozók és vezetők magukévá tették a határozatból adódó feladatokat. A korábban uralkodó mennyiségi szemléletet fokozatosan a minőségi szemlélet váltotta fel, amelynek eredménye a termelékenység növekedésében, a termelési költségek csökkenésében, az ésszerűbb létszám-, bér- és anyaggazdálkodásban, a gazdaságosabb termelés kezdeti eredményeiben mérhető le. Megyénk szocialista iparában a II. ötéves tervidőszak átlagában a termelés növekedéséből 35% jutott a termelékenységre. A decemberi határozat alapján tett intézkedések nyomán 1965- ben a termelés növekedése 96%- ban a termelékenységből származott. Javult a vállalatok készletgazdálkodása is. Az elmúlt évben 87 millió forint értékű elfekvő készletet tártak fel, amelynek felét hasznosan értékesítették és az év végén 3,8%- kal alacsonyabb készletállománnyal zártak, mint 1964-ben. A vállalati nyereség 60 millió forinttal volt több. msnt a bázisidőszakban. Az elmondott változások tették lehetővé, hogy az 1965. évi eredmények alapján 11 üzem nyerte el az élüzem címet és számos üzemünk részesült miniszteri dicséretben. Az üzemek közül kiemelkedik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és a Kiskőrösi Vegyes Ktsz, amelyek a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának kitüntetésében részesültek. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatát hatékonyan fogja elősegíteni a gazdasági reform a többi között azzal, hogy biztosítja a vállalati önállóságot és az anyagi érdekeltséget a minőségi munka érdekében. Megyénk ipari üzemeiben különös gondot kell fordítani a műszaki színvonal fejlesztésire. Javítani kell az üzemek szociális, kommunális ellátottságát, a munkafeltételeket. A mezőgazdaság eredményei A megye mezőgazdaságának nagyszerű fejlődését a párt agrárpolitikájának sikeres megvalósítása biztosította. A kommunisták és pártonkívüliek tízezrei fáradságos, de lelkes és hozzáértő munkával valóban történelmi jelentőségű eredményeket értek el a futóhomok meghódításában. Sikeresen valósflották meg a párt és a kormány szőlő-gyümölcs telepítési programjának megyei célkitűzéseit. Az ültetvények termőre fordulásával valósággá válik az „aranyhomok” legendája, és emberségessé válik a homokvilág élete. A főbb vonások A tanács irányítása alatt álló mezőgazdaság bruttó termelési értéke az öt év átlagában 1-6,5%- kal, a felvásárlás volumene 17,1%-kal haladta meg az 1960. évit. Az állami gazdaságok 47%- kal termelték többet, az árukibocsátásuk 79%-kal növekedett. Megyénk az ország mezőgazdasága bruttó termelésének 11,2%- át, a felvásárolt termékek értékének 10,5%-át adta az öt év átlagában. A mezőgazdaság fő termelési ágazatainak fejlődését a következők jellemzik: Sikeres előrehaladást értünk el a kenyérgabona-ellátás megoldásában. A búza termésátlaga a múlt évben 12,5 q volt, s ez 34,4%-kal magasabb, mint 1960- ban. A homoki rozstermelés azonban továbbra is alacsony színvonalon van. A takarmánygabona vetésterülete 16,2%-kal csökkent, a termésátlag viszont 46;6%-kal, a terméshozam pedig 22,9%-kal volt magasabb a bázisévnél. A fejlődés elsősorban a kukoricatermesztésben elért eredményeknek tulajdonítható. A tanácsi területen a kukorica átlagtermése a bázisév 10,5 q/kh-ról 1965- ben 16,6 q/kh-ra növekedett. A kertészeti ágazatban különösen sikeresek voltak az erőfeszítések a nagyüzemi termelés megalapozásában. Megyénk gazdaságaiban — elsősorban a homokhátságon — a korszerű hamokhaszno6Ítás érdekében 33 436 kh nagyüzemi szőlőt és 19 876 kh gyümölcsültetvényt telepítettek, mely az időszak legjelentősebb termésfejlesztő beruházása volt. A program megvalósításával egy időben sikeres volt az öreg szőlők és szórványtelepítésű gyümölcsösök termőben tartása. Ez annál is inkább nagyjelentőségű, mert az árutermelés. zömében, még a régi ültetvényeken folyik. Az öt év átlagában a szőlő 85,5%-kal, a gyümölcstermelés 7,5%-kal növekedett. Kedvezően fejlődött a zöldség- termelés. 1965-ben a Szerződéses terület 27%-kal, a termés pedig 17,5%-kal haladta meg az 1960. évit. Jelentős fejlődést értünk el a nagyüzemi zöldségtermelés alapjainak megteremtésében: mintegy 80 szövetkezeti gazdaság adja a zöldségtermelés 70%- át. Az állattenyésztés fejlődésének üteme — figyelembe véve a szinte állandósult takarmányhiányt — kielégítőnek mondható. 1965- ben a szarvasmarhaállomány 15,4, a sertésállomány 4,1, a juhállomány 96,4, a baromfiállomány 20%-kal volt nagyobb, mint 1960-ban, és megalapoztuk a nagyüzemi tenyésztést és árutermelést. Az állattenyésztés gépesítése és technológiája azonban korántsem mondható még kielégítőnek. A homokterülíetók komplex hasznosítását szolgálta az új erdők telepítése. Tanácsi területen 7 500 kh, az erdőgazdaságokban pedig 17 400 kh erdőtelepítés valósult meg. Termelési körzetek A mezőgazdasági termelés tervszerű és tudományos fejlesztése megvalósítása érdekében helyesnek bizonyult a termelési körzetek természeti, közgazda- sági, valamint a parasztság hagyományait figyelembe vevő területi fejlesztési elv érvényesítése. Ez egyben alapját képezte a mezőgazdasági üzemek specia- lizációja megkezdésének. A bácskai termelési körzet, amely a bajai járásban terül el, a tanácsi területnek 14,4%-át foglalja magában. A körzetben jelentős szintre emelkedett a kenyér- és takarmánygabona termelés, az állattenyésztés, a vöröshagyma, cukorrépa és az ipari növények termelése. A járási párt s állami vezetés kezdeményezésével kimagasló eredmények születtek a kukoricatermelésben, a fészek-, illet, e sortrágyázásos művelés bevezetésével. A bajai járás kukoricatermés-átlaga 1965-ben 20,7 q/kh volt. Az összfelvásárlás volumene — a megyei átlagot meghaladóan — 24%-kal növekedett a bajai járásban. A termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményei jobbak a megyei átlagnál. Az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték 1965-ben g 580 Ft, az állami árbevétel 2 589 Ft, az egy dolgozó tagra jutó részesedés pedig 16 237 Ft volt. A Duna melléki termelési körzet a kalocsai és a dunavecsei járást öleli fel, a tanácsi terület 21,6%-án terül el. Kiemelkedő szerepe van a szántóföldi növénytermelésnek, a kertészetnek és az állattenyésztésnek. A tervidőszak átlagában a felvásá- sárlás 19,7%-kal növekedett. A fűszerpaprika-termelés rekonstrukciójával a kalocsai járásban sikerült stabilizálni a nagy múltú kultúra termelését. E körzetben van a megye öntözésre berendezett területének több mint a fele. A termelőszövetkezetek megszilárdításában figyelemre mél-
