Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
A KÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA jövőjét jelentő, szocialista tár- állam helyes politikája mellett sadalom emelkedő, hatalmas , szerepe van a hívő tömegek deltái véveL A nacionalizmus polgári eszme, amely ma még pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért, és a függetlenségükért harcolnak az imperializmussal, a reakciós feudális, vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a nacionalizmus már betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyugateurópai országokban, amelyek nemzeti érdekek védelméhez csatlakozva szembe kerülnek amerikai imperialista, nyugatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni, azonban a nemzeti érdekeket Európa országaiban következetesen már régen a munkásosztály képviseli, a reakciós burzsoázia pedig az osztályharcban a nacionalizmust, a modem ipari proletariátus megjelenése óta az osztályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használják fel. Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt. következetesen harcol a búr-»' *soá nacionalizmus ellen. Pártunk a szocialista hazafi- iág lényeges élemének tekinti a munkásnemzetköziséget. Ezért ideológiai munkájában az internacionalizmus. a más népek, iránti barátság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialista haza. a nemzetközi munkásosztály, a szocialista világrendszer érdekeinek azonossága, és az ezekhez való hűség. Pártunk a leni- nizmus tanításaihoz híven hű a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szociaiista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi munkás- osztálynak közös érdekeivel és közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus éllen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világforradalomról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mindinkább láthatóaji nacionalista, nagyhatalmi, hegemón törekvéseket mutat. Elvtársak! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésekben alapjában mindvégig helyes volt. Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent. Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról. hogy küzdjön a felvilágo- sodottságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osz- tályharc frontja szerintünk nem a hívők és nem hívők között húzódott és nem ott húzódik ma sem. Bármely felekezethez tartozó hívők szabadon gyakorolhatják vallásukat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük. egyenjogú állampolgárai a hazának. Jelenleg a Magyarorszáeon működő egyházak és az állam viszonyát, mindkét fél számára elfogadható egyezmények szabályozzák kielégítően. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közös nevezőre tudtuk hozni álláspontunkat. Az állam, az egyház számára elfogadható és a nép érdekeinek, szocialista építő munkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt, az mokratikus állásfoglalásának. Szerepük van az egyházak vezető testületéiben reálisan gondolkodó embereknek, és különböző egyházak, gyárapodó számú haladó papjainak is, akikkel a Hazafias Népfront keretében a kölcsönös tisztelet alapján egyetértésben dolgozunk népünk javára. A Központi Bizottság referátuma összegezte a tudományos élet, a kutatómunka területén elért fejlődést. Kulturális politikánk Kedves Elvtársak! Az utóbbi négy évben népünk műveltsége tovább gyarapodott. Minden általános iskolát végzett 100 tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkástanuló intézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. E tények szocialista építésünk legszebb eredményei közé sorolhatók. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakorlat igazolta. A felvételi rendszer követelményei: a felkészültség, a tehetség. rátermettség és a magatartás fokozottabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fejlesztésére ösztönöz. Az ez évi egyetemi felvételi vizsgákon a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosítottunk a fel- készültség mellett a tehetség, a rátermettség és a magatartás figyelembevételére. Nem számolva a ma más munkakörben dolgozó munkások és parasztok gyermekeit, a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya országosan nem csökkent, -a hallgatók 44-45 százaléka közülük való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyes — különösen budapesti — egyetemeken arányuk alacsony. 1961. óta közoktatásunk egészét átfogó .reform megvalósításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai igazolták a lefektetett alapelvek helyességét. Az iskolareformmal a Központi Bizottság behatóan foglalkozott. A gyakorlati végrehajtás néhány torzulását és hibás értelmezését kijavítottuk. Folytatnunk kell azonban erőfeszítéseinket, hogy az eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos, szocialista világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakmaválasztásra és választott élethivatásukra. A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző. útjai vannak. Vannak, akik iskolai keretben sajátítják el, mások pedig egyénileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk — és elkezdtük ennek bevezetését —, mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely oktatási intézményben vizsgázhasson és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson. Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szellemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mezőgazdaság a szakmunkások tízezreit igényli. Ez az igény nem csökken, hanem a technika fejlődésével állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsósorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak. Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával, magatartásával igazolja, hogy a nevelésben a párt, rendszerünk hűséges szövetségese. Most is azt kérjük tőlük, soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedékét bízza rájuk. Tisztelt Elvtársak! Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a szocialista közművelődés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át. A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millióra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49,5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrád- műsorainak 1,2 milliós közönsége felerészben . komoly zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65—70 százaléka szocialista filmeket tekintett meg. Az alkotói légkör jelentős javulásához vezetett az, hogy a kulturális életet elsősorban eszmei eszközökkel irányítjuk, hogy stíluskérdésekbe hatalmi szóval nem szólunk bele, s a kísérletezés szabadságát biztosítjuk. Jórészt ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben eszmeileg, művészileg magas színvonalú művek / születtek, amelyek nagy része szocialista művészetünk nemzetközi tekintélyét is erősítette. A legjelentősebb szocialista és humanista elkötelezettségű alkotások politikai és világnézeti hitelét az adta meg, hogy a valóságot ösz- szetetten és mélyen atérzett társadalmi felelősséggel ábrázolták. Irodalmunk közvetlenül is hozzájárult a szocialista tudat, erkölcs, életforma kialakításához: a nemzeti-történelmi önismeret elmélyítéséhez. A paraszti világban végbement átalakulás a szociográfiai irodalom újjászületésével járt, regénybeli ábrázolása pedig történelmi értékű áttekintésekhez vezetett. Az sem véletlen, hogy líránk szocialista elkötelezettségű ága, a közéleti líra tett szert a legnagyobb népszerűségre. Művészi erejű filmjeink azért adhattak újat, azért arathattak jelentős nemzetközi sikereket, mert a magyar valóságról, népünk múltjáról és társadalmunk jelenéről pártos közéleti szenvedéllyel szóltak. Ha drámairodalmunk nem is dicsekedhet ilyen eredményekkel, színikultúránk az elmúlt időben sok kiemelkedő produkcióval gazdagodott, s külön elismerésre méltó az az erőfeszítés, amivel a vidéki színházak 3 mai magyar dráma ügyét szolgálták. Zenei életünkben méltó helyre került a Bartokhagyomány, és a XX. század zenéje: zeneművészetünk több új magyar opera sikerével dicsekedhet. Képző- és iparművészetünk különösen a monumentális szobrászatban, a képgrafikában és az .iparművészet több ágában ért el jelentős eredményeket. A beszámoló feltárta a kulturális életben tapasztalható negatív jelenségeket, s rámutatott: Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi mellett állunk ki, hogy szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló, szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és népművelés munkájában ' ezek terjesztésének és propagálásának kell az eddigieknél határozottabban érvényt szerezni. Támogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is, amelyek a szocializmus eszmekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontunk ebben az esetben is elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az eddigieknél határozottabban kell visszautasítani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sértő alkotásokat. A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista Vonásait, biztosítsa ■további fejlődését. A pártélet kérdései A referátum ezután a pártáiét kérdéseire tért át. — Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlődött, a taglétszám évenként 3,5 százalékkal, a négy év alatt 73 ezer fővel növekedett és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 ezer 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37,3 százaléka szellemi dolgozó, 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és ösz- szeforrottságában van. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagokat elsősorban a termelő és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pártélet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban az utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos, hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigorúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik: a felső pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervek megfelelő önállósággal, hatáskörrel dolgoznak, a párt élete demokratikus légkörben és keretek között folyik. A pártdemokrácia továbbfejlődött és erősödött kongresszusunk előkészítő munkája során. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában. A választás titkosságának ki- terjesztése a pártbizottság tisztségviselőinek, az alapszervezetek titkárainak megválasztására tovább erősítette a pártélet demokratizmusát. A pártdemokrácia ezen új vonásait a jövőben is tovább kell erősíteni és fejleszteni. A következő időszakban a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát tovább kell erősítenünk. Erősíteni kell a centralizmust is. Ha szórványosan is, de előfordul, hogy egyes tagok ugyan élnek a bírálat jogával, de nem veszik ki részüket a határozatok megvalósításából, a feladatok megoldásából. A gyakorlatban kell biztosítani és minden párttagnál érvényesíteni igazságos rendünket, azt, hogy pártunkban nem választhatók el egymástól a jogok és a kötelességek. i Az elmélet és gyakorlat terén egyaránt folytassuk erőfeszítéseinket a pártdemokrácia fejlesztéséért, kutassuk a módját, miként lehet a párttagságot jobban bekapcsolni a párt politikájának alakításába. Mindent meg kell tenni, hogy a továbbiakban is hiánytalanul érvényesüljön a pártszervekben és pártszervezetekben a viták és nézetek kifejtésének szabad légköre, ez pártunk erejének egyik forrása és nem formális, hanem valóságos egységének fontos biztosítéka. Pártunkban élénk a kritikai szellem. Az élénk kritika ezen szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy vannak, akik önmaguktól eltelve, mindennel elégedettek. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, aki mindent meg tud magyarázni, aki a kritikát megköszöni — de nem felejti el. Pártunknak becsületet szerez, hogy a hatalommal jól él, nem uralkodik, hanem vezet és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ, akiket személyesen ismernek. Funkcionáriusaink, párttagjaink zöme kommunistához méltóan él és dolgozik. A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommal visszaélt és így járunk el a jövőben is. Azt is tapasztaljuk, hogy a kispolgári életmód és erkölcs — az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, szerénytelenség, erkölcstelen életmód — hatást gyakorol egyes párttagokra is. Elsőrendű pártérdek, hogy párt- és közéletünket erélyes és hatékony fellépéssel óvjuk minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét. Elvtársak! Pártunk eszmeileg, politikailag egységes: a párt" tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. Az egységet pártunk hűsége a marxizmus—leninizmushoz, az a harc formálta, amelyet a jobb- és baloldali nézetek ellen folytatott. Ez pártunk nagy ereje, sikereink forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifejezte egyetértését a politikai irányvonalunkkal és eltökéltségét annak végrehajtására. A pártdemokrácia lehetővé teszi a vitákat és ennek során elkerülhetetlenül helytelen nézetek is felszínre kerülnek. Ez. nem csorbítja a pártegységet • az alapvető kérdésekben, sőt: lehetővé teszi a helytelen nézetek leküzdését és ezzel a pártegység még további erősítését. A viták és a nézeteltérések különböző okokra vezethetők visz- sza. Az élesebb nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a fejlődés ellentmondásai nem maradnak hatástalanok pártunk tagságára sem. Megelevenedtek különböző balos, szektás és jobboldali, revizionista nézetek is és ezek is hatnak bizonyos körökben. Meg nem értés mutatkozol* párttagjaink egy részénél egye ■ kérdésekben, a fejlődésnek, írré viszonyainknak megfelelő úi megoldását illetően. Így a származás szerinti kategorizálá megszüntetése, az állampolgár1 egyenjogúság, egyházpolitikán! értelmezése, más vonatkozásban a gazdasági helyzet, az életszínvonal fejlődésének megítélésében jelentkeztek véleményeltérések. Az egyes részkérdése!: különböző megítélése alapjában korszakunk bonyoMtságáb»0 (Folytatás a 6. oldalon.)
