Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
Megkezdte munkáját MSZMP IX. kongresszusa Világ proletárjai, egyesüljetek! 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Horváth András elvtárs. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Nóg- rádi Sándor elvtárs. 5. A Fellebviteli Bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar elvtárs. 6. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus által jóváhagyott ügyrend szerint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi pontot a kongresszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus tanácskozásai reggel 9 órától 13 óráig, majd 15 órától 19 óráig tartanak. A kongresszus ezután rátért az első napirendi pontra. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságé* nak első titkára lépett nagy taps közben a szónoki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referátumát. A Központi Bizottság beszámolója A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXX m _-ni»,__ é vf., 2*1. sz. Ara 60 fillér fiÄji&x nov. 29, kedd-: ASS' _ Y \ Hétfő délután 2 órakor az Építők USzsaT'f’erenc Művelődési Házában megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A kongresszusi teremben az elnöki emelvény mögött vörös drapériával bevont háttéren a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítójának, V. I. Leninnek domborművű képét helyezték el. Mellette piros-fehér-zöld alapon nagyméretű IX-es szám hirdette, hogy a párt legfelsőbb testületé ezúttal kilencedik alkalommal vonja meg a végzett munka mérlegét, s határozza meg a következő évek feladatait. A kongresszuson meghívottként jelen vannak a kormány tagjai, a miniszterhelyettesek, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a termelőmunkában élen járó szocialista brigádvezetők, termelőszövetkezeti elnökök, kiváló értelmiségi dolgozók. A Központi Bizottság a munkásmozgalom több veterán harcosát is meghívta a kongresszusra. Ugyancsak meghívottként vettek részt a kongresszuson a baráti szocialista országok nagykövetei. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak tapsa közben léptek a terembe a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a testvérpórtok jelenlevő küldöttei. Kállai Gyuia, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja* a kormány elnöke lépett a mikrofonhoz: Tisztelt Kongresszus! Kedves Küldött Elvtársak! Kedves Vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében forró, elvtársi szeretettel üdvözlöm a küldött elvtársakat, a testvérpártok küldöttségeit és minden kedves vendégünket. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966. február 24-i határozatának megfelelően a pártértekezleteken 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választottak a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusára. A szavazati jogú küldött elvtársak közül jelen van 554 elvtárs, nem tudott megjelenni öt elvtárs. Megállapítom, hogy pártunk Szervezeti Szabályzata értelmében kongresszusunk határozatképes. Központi Bizottságunk megbízásából a Magyar Szocialista Munkáspárt XX. kongresszusát megnyitom. (Taps.) Kállai Gyula ezután javaslatot tett a kongresszus elnökségére. Indítványára a kongresszus az elnökség tagjaivá választotta Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát* Apró Antalt, Biszku Bélát, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Gáspár Sándort, Kállai Gyulát, Komócsin Zoltánt, df. Mim ni eh Ferencet, Nemes Dezsőt, Somogyi Miklóst és Szirmai Istvánt, a Politikai Bizottság tagjait, Ajtai Miklóst, Brutyó Jánost, Czi- nege Lajost, CseteitkA Lajost, Ilku Pált, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság póttagjait, dr. Korom Mihályt és Szurdi Istvánt, a Központi Bizottság titkárait, továbbá Balatoni Ferencet, a MÁV Északi Járműjavító Üzemi Vállalat szocialista brigádvezetőjét, Blaha Bélát, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét, Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, Hajdú Jánost, Hajdú-Bihar megye küldöttét, Horváth Andrást, a Központi Revíziós Bizottság elnökét, Kollok Pétert, a tatai járási pártbizottság első titkárát, Méhes Lajost, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, dr. Molnár Frigyest, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, Németh Károlyt, a budapesti pártbizottság első titkárát, Nógrádi Sándort, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, Oszip Istvánt, Borsod megye küldöttét, Ott Józsefet, a Győri Vagon- és Gépgyár szocialista brigádvezetőjét, Pach Zsigmond Pált, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorát, Rapai Gyulát. a Baranya megyei pártbizottság első titkárát, Somogyi Sándort, a budapesti I. kerületi pártbizottság első titkárát és Ujj Antal- nét, a keszegi Zöld Mező Termelőszövetkezet párttitkárát, szocialista brigádvezetőt. Ugyancsak az elnökségbe választották a testvérpártok kongresszuson részt vevő delegációinak vezetőit. Az elnökség tagjai ezután elfoglalták helyüket, majd Kállai Gyula mondott megnyitó beszédet. Ezután bejelentette, hogy a IX. kongresszus munkabizottságaira vonatkozó javaslatot a Központi Bizottság írásban a küldöttek rendelkezésére bocsátotta. A javaslatokat a küldöttek csoportértekezletei megvitatták* s azokkal kapcsolatban észrevételt, vagy javaslatot nem tettek. A kongresszus résztvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslatok telett együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták. Bejelentette Kállai Gyula, hogy a Központi Bizottság eljuttatta a küldöttekhez a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonatkozó javaslatokat. A javaslatot a kongresszus résztvevői egyhangúlag elfogadták. A IX, napirendje: Kádár János bevezetőben hangoztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett. és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületekről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken, melyeken a kong. resszusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több, mint 90 százaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával, s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, ■marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá* fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk* munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista építőmurikánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. A nemzetközi kérdésekről Nemzeöcözi kérdésekről szólva hangsúlyozta: — A világiban ma az alapvető ellentét- először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor, az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor, a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopol tőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek a erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. Pártunk Vili. kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950. és 1965 között a Szovjetsére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljük a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a közös piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt. addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Szervezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági- és természetesen katonai ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb, lett. azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egyezség hiánya. A kínai vezetők jelenlegi, egy- ségbontó politikája — bármi legyen is szándékuk — az imperialistákat segíti. A szocialista országok egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőségekhez juttatta, de nem változtat azon, hogy történelmileg korunk: a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. A szovjetunió, majd a szocialista Világrendszer létrejöttével megszületett a világon az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigázóik ellen. A második világháborút követően, az . MP}Utd!4s a 2. oldalon^ unió ipari tefijBejgse halfest juk _eL aggban,
