Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
1966. október 30, vasárnap 3. oldal Eljátszott bizalom Október közepén közgyűlést tartottak az öregcsertői Petőfi Tsz gazdái. Nagyon időszerű volt ez az összejövetel, minthogy ez a közgyűlés fosztotta meg tisztségétől Schütz Mihály elnököt, s kérte fel távozásra két „szakemberét”: Piukovics Mátyást és Illés Istvánt. Pár hónappal ezelőtt az előbbi még fő- agronómus, az utóbbi elnökhelyettes volt. Mi is történt tulajdonképpen? Súlyos visszaélések a vezetői beosztással, a gazdálkodás elhanyagolása, lezüllesztése — ezek. ről tanúskodnak a Kalocsai Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya által lefolytatott vizsgálat jegyzőkönyvei. A dolgok jobb megértése végett hivatkoznunk kell öregcsertő három, nem túl szilárd alapokkal rendelkező közös gazdaságának 1963. év végén történt elhamarkodott összevonására, amelyet a járás akkori vezetése is szorgalmazott. A szövetkezetét a hozzá nem értő. egymással vi- szálykodó vezetői egy óv alatt a csőd szélére vitték, s ilyen körülmények után vette át az elnöki funkciót a múlt év elején a Bácsalmásról idekerült Schütz Mihály, Amiben egyetértés volt Főagronómust is hozott magával, Piukovics Mátyás személyében, akinek nyolc általános iskolai végzettsége és baromfitenyésztői képesítése van. Ez mit sem zavarta a főmezőgazdászi munkakör elvállalásában, a tsz 5300 holdas területén. Az új elnök a már korábban ott levő főagronómust. Illés Istvánt — magasabb képesítése neki sincs — megtette elnökhelyettesnek. Arról viszont szó sem volt, hogy ezt közgyűlés elé vigye. Ezzel az is összefügg, hogy Illés István beosztása tisztán névleges volt, munkakörét senki nem határozta meg. Legkevésbé ő maga. Inkább azt kezdte firtatni. beosztottja-e ő a főagronó- musnak, vagy pedig felettese, mivelhogy a fizetésük is egyformán 4200 forint volt havonta. Illés élénken figyelte Piukovics nem túl eredményes erőfeszítéseit. s ahol tehette, inkább akadályozta, mint segítette. Később már napirenden szerepeltek közöttük a hajbakapások. Ha a munkában nem is, a visszaélésekben annál inkább megvolt az egyetértés a vezetők között. A tsz tehergépkocsijának menetlevelein ez az egy adat szerepelt: Bács-Kiskun megye. ami sok szabálytalanságra adott alkalmat. Schütz Mihály és beosztottai a közös állományból „selejtmalacokat” vásároltak. de selejtezési jegyzőkönyv készítéséről „elfelejtkeztek”. Dehát ők végezték az állomány szortírozását, hogyan is juthatott volna eszükbe ilyen csekélység? A vezetőség megkérdezése nélkül nagy összegű előlegeket vettek fél a közös kasszából. A „kormánybiztosok" Mindez senkinek sem tűnt fel? Baranyi Géza főkönyvelő jobbnak látta szemet hunyni Igaz, a manipulációkba legtöbbször be sem avatták. Az ellenőrző bizottság? Csak papíron létezett, tagjai hozzá nem értő emberek voltak. A pártszervezet? Romsics János párttitkár, s még néhány kommunista, a tsz lelkiismeretes gazdái, a taggyűléseken többször figyelmeztették Schützéket: térjenek észhez. mert a mulasztásokért vállalniuk kell a felelősséget. Az a javaslatuk sem vezetett eredményre, hogy a szövetkezetben tartsanak rendszeresen brigád- gyűléseket, s vitassák meg ott a gondokat. Közben Schütz és Piukovics nagy gaxral. széltében-hosszában terjesztették, hogy ők mint „kormánybiztosok” lettek öreg- csertőre kiküldve. Bizonyára úgy vélték, hogy ebbéli minőségükben háborítatlanul végezhetik üzelmeik^t. Nőtt a mérleghiány Tavaly még úgy látszott: jó lépéseket tesznek a gazdálkodás talpraállítása felé. s az állami dotáció felhasználásával sikerrel legyűrhetik a nehézségeket. De már a kukorica betakarításánál jelentkezett a kudarc, a termés jelentős része kint pusztult a területen, s amit betakarítottak. jórészt az is megromlott. Ezzel függ össze, hogy a télen több mint félezer bárány elpusztult, a tojólibák csaknem félmillióval kevesebbet „hoztak” a tervezettnél. A kései vetés miatt öt mázsán aluli átlaggal fizetett a búza, a kiesés elérte az egymillió forintot. A féléves banki felmérés már két és fél millió forintos mérleghiányt mutatott ki. Ettől kezdve gyakorlatilag szünetel az idén bevezetett készpénzfizetés, a gazdák munkakedve megcsappant, s úgyszólván csak a százalékosok betakarításával törődnek. Megelőzni a bajt Ide vezetett a felelőtlenség, a hozzá nem értés, a szövetkezeti demokrácia és tulajdon iránti tisztelet hiánya. Az új vezetésnek nem lesz könnyű dolga —, sem Nádaskai Béla főagronó- musnak, akj több mint egy hónapja jött át Akasztóról, sem Vén Ferencnek, az idevalósi elnökhelyettesnek. akit ideiglenesen az elnöki teendők ellátásáéval bíztak meg a gazdák. Nemcsak a gazdálkodást kell teljességgel átszervezniük, a jól gépesíthető, nem túl nagy munkaerőt igénylő növények termesztésével. az állattartás gazdaságossá tételével: de meg kell nyerniük a tagok bizalmát is, amellyel már jó pár éven át visszaéltek az arra méltatlan vezetők. De tanulságos az ügy a járási vezetés, a községi pártszervezet, a tsz -ellenőrző bizottsága, a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya hathatós és sokoldalú vizsgálattal igyekezett végére járná az ügynek, ám a jövőbeni feladatukat abban kell látniuk, hogy megelőzzék a hasonló esetek megismétlődését. Hatvani Dánle! Kertészeti ankét Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület gyümölcstermesztési szakosztálya, valamint a Kertészet és Szőlészet című szaklap szerkesztősége november 3-án délelőtt Kecskeméten a megyei tanács nagytermében ankétot rendez. Előadó dr. Fejes Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályának vezetője lesz. Előadásának témája a kertészet belterjességével foglalkozik. A tanácskozásra meghívták a járási tanácsok vb elnök- helyetteseit, mezőgazdasági osztályvezetőit, főkertészeit, számos vezető szakembert és a megye termelőszövetkezeteinek elnökeit, kertészeit. előző ötssztendős időszakhoz képest. E számottevő szovjet nyersanyag- és energiaszállítások nélkül aligha fejlődhetne népgazdaságunk egészségesen és biztonságosan hosszú távon, sőt, az ipari termelés és a lakosság foglalkoztatásának jelenlegi színvonalát sem lehetne fenntartani. A Szovjetunió, amely a hazai importnyersanyag ósí energia fő szállítója, egyben mezőgazdasági termékeink és ipari kész gyártmányaink legnagyobb külföldi felvevőpiaca. A Szovjetunióba irányuló zöldség- és gyümölcsszállítmányok például megháromszorozódhatnak 1966— 1970-ben, biztosítva a mezőgazdasági termelés belterjes fejlődését. A nagyarányú szovjet rendelések a gépipar gazdaságos exportját, nagy sorozatok gyártását teszik lehetővé. Tavalyi teljes gépkivitelünk 52 százalékát. ezen belül a hajók 70, a műszer-híradástechnikai cikkek, élelmiszeripari berendezések nagyobb részét a Szovjetunióba szállítottuk. A szovjet rendelések alapján különösen gyorsan fejlődhet a harmadik ötéves tervben közúti járműgyártásunk. A tervek szerint 1970-ben már 4 ezer nagyteljesítményű autóbuszt szállítunk a Szovjetunióba, s így a hazai sorozatnagyság eléri majd a 7 ezer darabot. Ilyen nagy sorozatban egyetlen európai ország sem gyárt autóbuszt. S a Szovjetunióval nem csupán a kész járművek gyártását egyeztettük, hanem a részegységek fejlesztésében és gyártásában is termelési és műszaki kooperációt alakítunk ki. Ezenkívül öt év alatt 246 hajót, 215 négyrészes motorvonatot, 90 sajtgyárat, 200 zöldség- és gyümölcsfeldolgozót., konzervgyári vonalat szállítunk a Szovjetunióba. A Szovjetunió gép- és berendezésszállításai kisebbek ugyan, de népgazdaságunk fejlődése szempontjából nem kevésbé fontosak. A második ötéves tervben például 54 üzem épült szovjet közreműködéssel. A harmadik ötéves tervben 152 darab Dieselmozdonyt vásárolunk, további négy új házgyárat is beszerzőnk. A mezőgazdaság traktor, gabonakombájn és pótkocsi igényeinek nagy részét is szovjet szállításokból elégítjük ki. Az együttműködés mindkét országnak egyaránt előnyös: a kölcsönös előnyök nélkül nem is lehetnének tartósak és megalapozottak szocialista jellegű kapcsolataink sem. A szocialista országok, s köztük hazánk internacionalista gazdaságpolitikáját nem elvont elvek, hanem jól felfogott nemzeti érdekek diktálják. Nyilvánvaló, hogy az együttműködés fejlődésének alapja a kölcsönös előnyök, a közös érdekek elve. így a Szovjetunióval kötött távlati megállapodások nem jelenthetnek abszolút biztonságot és főleg kényelmet az érdekelt vállalatoknál. A műszaki fejlesztéstől, a minőség javításától, a pontos szállítási határidők betartásától nagyban függ, hogy milyen mértékben sikerül az 1970-ig kötött távlati szerződéseket realizálni. Hiszen nemcsak a mi igényeink növekednek. hanem a baráti országok vásárlói, felhasználói is mind nagyobb követelményeket támasztanak — teljes joggal — termékeinkkel szemben. Ennek megfelelően a szocialista világpiacon is növekszik az egészséges verseny, s a baráti országok reformtörekvései szintén ilyen irányba hatnak. K. ii La] osmizse—Hamburg—Afrika Kocsis József géplakatos brigádvezető ellenőrzi átadás előtt a víztisztító berendezést. 1965-ben kezdte a hidropurgyártást a megye legfiatalabb ipari üzeme és az első évben tizenkettőt exportált az afrikai államokba. Idén már tizenhárom víztisztítót rendelt a külkereskedelem. A brüsszeli, lagoszi kiállításon és nem utolsósorban a Budapesti Nemzetközi Vásáron elért siker azzal biztat, hogy jövőre tovább növekszik a külföldi cégek érdeklődése a berendezés iránt. (Beto — Pásztor^ Fenti képünkre egy hamburgi gazdasági ismertetőben buk« kantunk. Azért érdekes számunkra, mert a nagy nemzetközi kikötő rakodódokkja fölött az OVF Vízgépészeti Vállalat Lajos mi- zsei gyáregységében készült víztisztító berendezés himbálódzik a daru drótkötelein. Innen Afrikába indul majd a hidropur, amely- lyel óránként 12 köbméter ivóvizet állíthatnak elő a folyók, tavak vizéből a megrendelők.
