Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-30 / 257. szám

2, »ids! 1968, október 30. wssaraai» legbátrabb rajtaütése egyik De Gaulle sajtóértekezlete SAIGON (MTI) „Az amerikaiak Long Binh-i ! megsebesült. Feltételezik azon ; ban, hogy a névsorolvasás al élénk visszhangot keltett Szovjet küldöttségek Algériában tüzet nyitott rájuk. Néhány perc alatt heves harc fejlődött ki az amerikai járőr és a hazafiak között. Kézi gyorstüzelő fegyve­rekből több sorozatot váltották, majd kisvártatva megszólaltak a partizánoknak a tábor közelé­ben elhelyezett aknavetői. Eddigi jelentések szerint két amerikai katona meghalt, húsz kaiméból rendezendő ünnepsé­gekre szovjet kormányküldött- | ra szólítja fel az amerikaiakat ség érkezett szombaton Algírba. A küldöttséget Dinmuhamed Kunajev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja vezeti. Az évfordulóra szovjet kato­nai küldöttség is érkezett Algé­ria fővárosába, Moszkalenko marsall vezetésével. (MTI) nem lehet katonai győzelem Dél-Vietnamban.” A tekintélyes londoni lap alcímében emeli ki, hogy a tábornok-elnök nevetsé­gesnek minősítette a Kelet-Eu- rópával még mindig folyó „hi­degháborúról" szóló állításokat. A Guardian és a Morning Star külön címben idézi az elnök A washingtoni New York TI De Gaulle-nak sajtóértekezle- j ama nyilatkozatát, amelyben | _ | tén Nyugat-Németországgal kap- j „utálatosnak” nevezte a Viet- j i íajdonosa "nem'fog "jelentkezni.! csolatban tett kijelentéseit, nam ellen intézett bombatáma­j Bonnban minden lap vezető he- dósokat I lyen közli. A kormány szombat délig | még nem foglalt állást, A Köl- I ner Stadt-Anzeiger vezércikké- i ben a többi között hangoztatja: i a hideg tus, amellyel a fran­cia elnök tegnap az NSZK-t le- ; öntötte, e pillanatban még nem ! hat teljesen, mert Bonn saját- Az algériai nemzeti felszaba- magával van elfoglalva. A londoni Time« elsőoldalas al- J jelentésének címe így hangzik: „De Gaulle tábornok kivonulás­lőszerraktárában pénteken dél-1 kaiméval kettőnél több név tu- után bekövetkezett robbanás a ''"'J Vietcong egyik legbátrabb raj­taütésének eredménye volt” — jelenti az AFP hírügynökség saigoni tudósítója. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabaditási Front harcoló ala­kulatainak tagjai behatoltak a Long Binh-i tábor területére, s felgyújtottak több lőszerraktárt. A Saigontól 25 kilométernyire fekvő tábor őrsége azonban ész- cjjtó háború megindulásának 12 revette a szabadságharcosokat, s ! évfordulója (november 1.) Sakirmant agyonlőtték DJAKARTA (MTI) Megölték dr. Sakirmant, a be­tiltott indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, aki tagja volt a parlamentnek és az ide­mes megállapítja: De Gaulle | iglenes n<^pi tanácskozó gyűlés szokatlanul éles hangon beszélt a nyugatnémet politika alakulá­sáról. Amerikai politikai megfi­gyelők szerint a francia elnök állásfoglalása különösen nagy- fontosságú lehet a jelen pilla­natban, amikor Nyugat-Német- országban mind többen követelik nek, a legfőbb törvényhozó szervnek is. Szombatin az indonéz sajtó arról adóit t hírt. hogy Sakir­mant „szökés közben” agyon­lőtték. Az állítólagos szökési kísérletet gyanússá teszi az a djakartai sajtó által ugyancsak e francia szövetség felújítását és, közölt jelentés, hogy a kommu- azoknaik a politikai kapcsolatok- j nista vehetőt Közép-.Távából nak meglazítását, amelyek Nyu-1 „erős katonai őrizet mellett” gat-Németországot jelenleg az I szállították Djaikartába, amikor Egyesült Államoktól teszik füg- — állítólag — menekülést ki- gővé. I sereit meg. 4z „elektromos gumibot” premierje Válság Bonnban A dél-afrikai „apartheid politika” veresége A2 „elektromos gu­mibot” majiilai premi­erje csaknem egybe­esett a vietnami ag­resszióban részt vevő hét or­szág manilai konferenciájának megnyitásával. A Fülöp-szigü- tek rendőreinek új gumibotja, amely áramütéssel kábítja el a támadót — ebben az esetben a Johnson ellen tüntető fia­talokat —, ugyanazt a „Made in USA a manilai konferencián elfő- í EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Brandt a németek együttmű­ködésének a szükségességéről beszélt a minap- s bár a négy szabad demokrata párti mi­niszter költségvetési nézetelté­rések miatt mondott le, a vál­ság igazi oka az a külpolitikai elszigeteltség, amelynek zsák­feliratot viseli, mint | utcájában Bonn ma vergődik. , . HOGY JOHNSON miért Ra­gadott nyilatkozatok: az Egye- 1 tározta el magát a negyvenezer sült Államok és csatlósai foly- j kilométeres óceáni és délkelet­ázsiai „kiruccanásra”, ponto­sabban a manilai konferenciá­ra, azt változatlanul cápk ta­lálgatják a kommentátorok* mint utazása előtt. Mert Ma­nilában semmiféle kezdemé­nyezést sem tettek a vietnami konfliktus rendezésére. Johnsonnak azonban a no­vember 8-i amerikai kong­resszusi választások előtt nagy publicitásra volt szüksége, s Fehér Ház-beli tanácsadói va­lószínűleg ezért javasolták ezt az utazást. Otthon, az Egyesült Államokban ugyanis a vietna- j mi agresszió miatt továbbra is | mélyponton van Johnson nép­szerűsége — ugyanakkor, ami­kor a három évvel ezelőtt meggyilkolt elnök öccse, Ro­bert Kennedy csillaga állandó­an emelkedőben van. „Bobby”, — Róbert Kennedy — nem tartozik azokhoz, akik támogatják John­son vietnami háborúját. Nos* John'son Manilában „békean­gyal” próbált lenni, legalábbis a fotoriporterek szemében, hogy az otthoni újságok első olda­lán megjelenő képek és szalag­címek megpuhítsák az ameri­kai szavazókat. Kétséges, hogy ez sikerült-e? MÁR az ENSZ-közgyűlésál­talános vitája során heves -,össztűz” érte az imperialista hatalmaknak a fejlődő és a gyarmati országokkal szembeni neökolonializmusát. Különösen élesen támadták a felszólalók az újgyarmatosítók dél-afrikai „végvárához” tartozó Dél-af­rikai Köztársaságot, a szaka- dár Rhodesiát és Portugáliát, amely állandósítani próbálja Angola és Mozambik feletti uralmát. Csütörtökön azután a közgyűlés megszavazta azt az afroázsiai javaslatot, hogy az egykori népszövetségi mandá­tumként a pretoriai kormány­ra bízott Dél-Nyugaí Afrikát vegyélk ki a dél-afrikai, kor­mány igazgatása alól! Kérdés* hogy mi törtem k ezután a 822 ezer négyzetkilo­méter kiterjedésű, de alig félmillió lakosú Dél-Nyugat Afrikával, ahol már bevezették a pretoriai faj­védő törvényeket? Mindenkép­pen érvényt kell szerezni az ENSZ döntésének és ebben szerepet kell vállalniok a füg­getlen afrikai országoknak is! S. T. A Brit Nemzetközösség A három héttel ezelőtt független­né vált Botswana Köztársaság és Le­sotho Királyság után a november 30-án önállóvá váló Barbados-szigete is felvételt nyer a Brit Nemzetkö­zösség tagjai sorába. Ezzel az ak­tussal a tagok száma huszonhatra emelkedik. Az új tagok felvételétől függetlenül azonban az elmúlt hó­napban Londonban megtartott nem­zetközösségi értekezlet is érdekessé teszi számunkra a szervezet törté­netének áttekintését. A Brit Nemzetközösség alapító tag­jainak Nagy-Britannián kívül Kana­dát, valamint Ausztráliát és Üj-Zé- landot kell tekintenünk. A Nemzet­közösség megalakulását hivatalosan az 1926-ban megtartott brit birodal hogy a tagállamoknak mit keli vá­sárolniuk az anyaországtól, és mit kell szállítaniuk neki. ugyanakkor az árakat Nagy-Britanniában állapí­tották meg. Ilyen módon született meg az úri. sterling-övezet, amely­ben a font volt az uralkodó pénz­nem és ez rangban a dollár felett állt. Természetesen, ez ma már az utóbbi évek politikai és gazdasági fejlődését figyelembe véve kissé iro­nikusan hat. A Brit Nemzetközös­ség 27 439 382 négyzetkilométeren élő 770 millió lakosa napjainkban már nem akarja észrevenni, hogy pusz­tán csak azért él, hogy „Made in Britain” árukat vásároljon. A tagok gazdaságilag egymásután külön ut­lyen Nagy-Britanniát és a domíniu­mokat egyenrangú tagnak nyilvání­tották. A Nemzetközösség többi tag­állama a második világháború után, függetlenségük elnyerésével párhu­zamosan váltak a szervezet tagjává. A megalakuláskor rögzített alapel­vek szerint a tagállamok a keres­kedelmi életben kölcsönösen előny­mi konferencián mondták ki, ame- cába lépnek, és az, hogy a korábbi elvek alapján álló Nemzetközösséget még mindig nem számolták fel, csu­pán annak köszönhető, hogy Lon­donban visszariadnak a* lassan egy­értelművé váló következtetések le­vonásától . A legutóbbi változások figyelembe­vételével a Brit Nemzetközösség tag­államai a következők: Nagy-Britan­ben részesítik egymást, különösen a | nia, Kanada (1926), Ausztrália (1926) vámtarifák és behozatali kvóták megállapítása terén (1932). Akkori­ban ez egyoldalúan brit érdekeket tátják a Vietnam elleni hábo­rút, >,ameddig azt szükségesnek tartják”. Vagyis alapvető vál­tozás nem történt Vietnamot illetően. Bonnban viszont fel­bomlott a kereszténydemokra­ták és a szabad demokraták koalíciója, s a hosszú ideje vajúdó kormányválság a négy szabad demokrata párti mi­niszter lemondásával forduló­pont elé állította a nyugatné­met politika irányítóit: szem­be kell nézniök az NSZK kül­politikájának csődjével. Moszk­vában II. Hasszán marokkói király és a szovjet vezetők a két ország műszaki, ■ tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködéséről szóló egyezményeket írak alá. A hét eseményei kö­zött kell megemlítenünk a Tito—Nasszer—Indira Gandhi közötti „hármas találkozót” Uj- Delhiben. amelyen elsősorban neokolonializmus elleni küzde­lemről volt szó. AMIKOR a közelmúltban Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, aki egyben a nyugatnémet SZDP elnöke, lá­togatást tet.t a demokratikus Berlinben, Abrasszimov szov­jet nagykövetnél, Bonnban Er- hardék megkongatták a vész­harangot. Az egyik angol lap bonni' tudósítója akkor azt je­lentette, hogy a szociáldemok­raták . készülnek valamire .... valójában arról van szó* hogy a bonni politikára olyan súlyo­san nehezedik a még Adenau- ertől örökölt külpolitika (az NSZK-nak a Hallstein-doktri- na alapján a német nép egye­düli képviseletére való igénye) csődje, hogy ez vezetett a po­litikai egyensúly felborulásá­ra. A szociáldemokraták, a mostani időszakot — amikor az Erhard-kormány amerikai szö­vetségesétől sem kapott ele­gendő támogatást külpolitiká­jához — alkalmasnak vélik sa­ját pozícióik erősítésére, kiutat keresni a „német zsákutcából”. a hozzátartozó Üj-Guineával, Pápuá­val, Karácsony-, Norfolli-, Nauru-, és Kókusz-szigetekkel, ÜJ-Zclanci szolgált, miután Londonban előírtált,‘ I (1986), Imii a Siklimmel" (1947), Pa­kisztán (1947)) — Ceylon (1948), Ghana (1957) Cip­rus (1961), Nigéria (1960), Sierra Leo­ne (1961), Tanzá­nia (1961), Jamai­ca (1963), Trini­dad és Tobago (1962) , Uganda (1963) , Malaysia (1963). — Kenya (1963) , Malawi (1964) , Málta (1961), Zambia (1964), — Gambia (1965), — Singapore (Maláj- lóid néven 1957) 1965, Gu^pfcna (1966), Botswana (1966). — Lesotho (1966) és Barba­dos (1966), Koráb­ban tagjai voltak még Írország (1949-ig) és a Dél­afrikai Köztársa- ság (1961-ig). Kölcsönös érdekek és előnyök Harmadik ötéves tervünk szerűségét. sorozatnagyságát, Ukrajnából. Jövőre megkezdik a céljainak elérése feltételezi nem- előállítási költségeit világszín- szovjet—magyar timföld _alumí­z etközi gazdasági kapcsolataink vonalra kívánjuk fejleszteni. Így nium-egyegmény végrehajtását, továbbfejlesztését. Az ipari és a késztermékek exportjával pár- amelynek értelmében évről év- mezőgazdasági termelés növelé- huzamosan növekszik behozata- re növekvő mennyiségű, így 1970- se, hatékonyságának fokozása, az lünk is, hogy magas színvonalon ben 120 ezer. 1980-ban már 330 életszínvonal emelése megkíván- elégíthessük ki az ipar, a mező- ezer tonna hazai timföldet ko- ja, hogy elsősorban azoknak a gazdaság, a lakosság gép, vegyi- hasítanak | a Szovjetunióban ol- termékeknek az előállítását szór- anyag, háztartási cikk stb. szűk- cső villamosenergiával, galmazzuk. amelyekhez terme- ségüeteit. Mindez indokolja, hogy * szeli, gazdasági és társadalmi külkereskedelmi forgalmunk ** magyar szovjet aru­adottságaink kedvezőek, terme- csaknem másfélszeresére növek- forgalom szerkezeiére jellemző, lési költségeik a világpiaci ár- szik a harmadik ötéves tervben. bogy lOSSrben 10 millió 3 ezer hoz képest előnyösen alakulnak. Az úi ötesztendős időszak nép- tonna árut. importáltunk és 630 és így exportjuk is gazdaságos, gazdasági tervének megalapozá- ezer tonnát exportáltunk Amíg míg azokat a cikkeket, amelye- sát szolgálják nagyjelentőségű a ^ét testvéri ország külkeres­ket itthon nem tudunk előálló távlati megállapodásaink, a szó- kedelmi forgalma 70 százalékkal tani. illetve termelésük kevésbé cialista országokkal és elsősor- növekszik _ 1966—1970-ben. az előnyös számunkra, ésszerűbb j>an a Szovjetunióval. anyagjellegű termékek importja importálni. az elv mint gya- 75 százalékkal! Növekvő nyers­korlati szükségszerűség is utat E tervek szerint 1970-ben 3 anyagimportunk több mint felét tör magának gazdasági életünk- milliárd kilowattóra villamos- szállítja a Szovjetunió. Vasérc­ben. energiát és 4 millió tonna kő- bői (azonos fémtartalomban szá­A feldolgozóipart, a mezógaz- olajat importálunk a Szovjet- molva) 5,3 millióról 7.1 millió daságot gyorsan fejlesztjük, de unióból. Ezért új 400 kilovoltos tonnára, nyersvasból 353 ezerről ehhez nincs elegendő gazdaságo- távvezeték épül Munkács és Göd 905 tonnára, hengeráruból rrünt- san kitermelhető nyersanyagunk között, s Gödön újabb állomás egy fél millió tonnáról csaknem és energiánk, növekszik tehát az létesül. Az igényeknek megfe- L4 millió tonnára, faféleségből import. A feldolgozóipar vala- lelóen a Barátság kőolajvezeték- 8*6 millióról 9.6 millió köbmé- mennyi ágát sem fejleszthetjük nék is új leágazását tervezik ha- térré növekszik a szovjet import egyidejűleg, ha a termékek kor- iánkban, közvetlenül Kárpát- a harmadik ötéves tervben, az

Next

/
Thumbnails
Contents