Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-30 / 257. szám
2, »ids! 1968, október 30. wssaraai» legbátrabb rajtaütése egyik De Gaulle sajtóértekezlete SAIGON (MTI) „Az amerikaiak Long Binh-i ! megsebesült. Feltételezik azon ; ban, hogy a névsorolvasás al élénk visszhangot keltett Szovjet küldöttségek Algériában tüzet nyitott rájuk. Néhány perc alatt heves harc fejlődött ki az amerikai járőr és a hazafiak között. Kézi gyorstüzelő fegyverekből több sorozatot váltották, majd kisvártatva megszólaltak a partizánoknak a tábor közelében elhelyezett aknavetői. Eddigi jelentések szerint két amerikai katona meghalt, húsz kaiméból rendezendő ünnepségekre szovjet kormányküldött- | ra szólítja fel az amerikaiakat ség érkezett szombaton Algírba. A küldöttséget Dinmuhamed Kunajev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja vezeti. Az évfordulóra szovjet katonai küldöttség is érkezett Algéria fővárosába, Moszkalenko marsall vezetésével. (MTI) nem lehet katonai győzelem Dél-Vietnamban.” A tekintélyes londoni lap alcímében emeli ki, hogy a tábornok-elnök nevetségesnek minősítette a Kelet-Eu- rópával még mindig folyó „hidegháborúról" szóló állításokat. A Guardian és a Morning Star külön címben idézi az elnök A washingtoni New York TI De Gaulle-nak sajtóértekezle- j ama nyilatkozatát, amelyben | _ | tén Nyugat-Németországgal kap- j „utálatosnak” nevezte a Viet- j i íajdonosa "nem'fog "jelentkezni.! csolatban tett kijelentéseit, nam ellen intézett bombatámaj Bonnban minden lap vezető he- dósokat I lyen közli. A kormány szombat délig | még nem foglalt állást, A Köl- I ner Stadt-Anzeiger vezércikké- i ben a többi között hangoztatja: i a hideg tus, amellyel a francia elnök tegnap az NSZK-t le- ; öntötte, e pillanatban még nem ! hat teljesen, mert Bonn saját- Az algériai nemzeti felszaba- magával van elfoglalva. A londoni Time« elsőoldalas al- J jelentésének címe így hangzik: „De Gaulle tábornok kivonuláslőszerraktárában pénteken dél-1 kaiméval kettőnél több név tu- után bekövetkezett robbanás a ''"'J Vietcong egyik legbátrabb rajtaütésének eredménye volt” — jelenti az AFP hírügynökség saigoni tudósítója. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabaditási Front harcoló alakulatainak tagjai behatoltak a Long Binh-i tábor területére, s felgyújtottak több lőszerraktárt. A Saigontól 25 kilométernyire fekvő tábor őrsége azonban ész- cjjtó háború megindulásának 12 revette a szabadságharcosokat, s ! évfordulója (november 1.) Sakirmant agyonlőtték DJAKARTA (MTI) Megölték dr. Sakirmant, a betiltott indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, aki tagja volt a parlamentnek és az idemes megállapítja: De Gaulle | iglenes n<^pi tanácskozó gyűlés szokatlanul éles hangon beszélt a nyugatnémet politika alakulásáról. Amerikai politikai megfigyelők szerint a francia elnök állásfoglalása különösen nagy- fontosságú lehet a jelen pillanatban, amikor Nyugat-Német- országban mind többen követelik nek, a legfőbb törvényhozó szervnek is. Szombatin az indonéz sajtó arról adóit t hírt. hogy Sakirmant „szökés közben” agyonlőtték. Az állítólagos szökési kísérletet gyanússá teszi az a djakartai sajtó által ugyancsak e francia szövetség felújítását és, közölt jelentés, hogy a kommu- azoknaik a politikai kapcsolatok- j nista vehetőt Közép-.Távából nak meglazítását, amelyek Nyu-1 „erős katonai őrizet mellett” gat-Németországot jelenleg az I szállították Djaikartába, amikor Egyesült Államoktól teszik füg- — állítólag — menekülést ki- gővé. I sereit meg. 4z „elektromos gumibot” premierje Válság Bonnban A dél-afrikai „apartheid politika” veresége A2 „elektromos gumibot” majiilai premierje csaknem egybeesett a vietnami agresszióban részt vevő hét ország manilai konferenciájának megnyitásával. A Fülöp-szigü- tek rendőreinek új gumibotja, amely áramütéssel kábítja el a támadót — ebben az esetben a Johnson ellen tüntető fiatalokat —, ugyanazt a „Made in USA a manilai konferencián elfő- í EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Brandt a németek együttműködésének a szükségességéről beszélt a minap- s bár a négy szabad demokrata párti miniszter költségvetési nézeteltérések miatt mondott le, a válság igazi oka az a külpolitikai elszigeteltség, amelynek zsákfeliratot viseli, mint | utcájában Bonn ma vergődik. , . HOGY JOHNSON miért Ragadott nyilatkozatok: az Egye- 1 tározta el magát a negyvenezer sült Államok és csatlósai foly- j kilométeres óceáni és délkeletázsiai „kiruccanásra”, pontosabban a manilai konferenciára, azt változatlanul cápk találgatják a kommentátorok* mint utazása előtt. Mert Manilában semmiféle kezdeményezést sem tettek a vietnami konfliktus rendezésére. Johnsonnak azonban a november 8-i amerikai kongresszusi választások előtt nagy publicitásra volt szüksége, s Fehér Ház-beli tanácsadói valószínűleg ezért javasolták ezt az utazást. Otthon, az Egyesült Államokban ugyanis a vietna- j mi agresszió miatt továbbra is | mélyponton van Johnson népszerűsége — ugyanakkor, amikor a három évvel ezelőtt meggyilkolt elnök öccse, Robert Kennedy csillaga állandóan emelkedőben van. „Bobby”, — Róbert Kennedy — nem tartozik azokhoz, akik támogatják Johnson vietnami háborúját. Nos* John'son Manilában „békeangyal” próbált lenni, legalábbis a fotoriporterek szemében, hogy az otthoni újságok első oldalán megjelenő képek és szalagcímek megpuhítsák az amerikai szavazókat. Kétséges, hogy ez sikerült-e? MÁR az ENSZ-közgyűlésáltalános vitája során heves -,össztűz” érte az imperialista hatalmaknak a fejlődő és a gyarmati országokkal szembeni neökolonializmusát. Különösen élesen támadták a felszólalók az újgyarmatosítók dél-afrikai „végvárához” tartozó Dél-afrikai Köztársaságot, a szaka- dár Rhodesiát és Portugáliát, amely állandósítani próbálja Angola és Mozambik feletti uralmát. Csütörtökön azután a közgyűlés megszavazta azt az afroázsiai javaslatot, hogy az egykori népszövetségi mandátumként a pretoriai kormányra bízott Dél-Nyugaí Afrikát vegyélk ki a dél-afrikai, kormány igazgatása alól! Kérdés* hogy mi törtem k ezután a 822 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, de alig félmillió lakosú Dél-Nyugat Afrikával, ahol már bevezették a pretoriai fajvédő törvényeket? Mindenképpen érvényt kell szerezni az ENSZ döntésének és ebben szerepet kell vállalniok a független afrikai országoknak is! S. T. A Brit Nemzetközösség A három héttel ezelőtt függetlenné vált Botswana Köztársaság és Lesotho Királyság után a november 30-án önállóvá váló Barbados-szigete is felvételt nyer a Brit Nemzetközösség tagjai sorába. Ezzel az aktussal a tagok száma huszonhatra emelkedik. Az új tagok felvételétől függetlenül azonban az elmúlt hónapban Londonban megtartott nemzetközösségi értekezlet is érdekessé teszi számunkra a szervezet történetének áttekintését. A Brit Nemzetközösség alapító tagjainak Nagy-Britannián kívül Kanadát, valamint Ausztráliát és Üj-Zé- landot kell tekintenünk. A Nemzetközösség megalakulását hivatalosan az 1926-ban megtartott brit birodal hogy a tagállamoknak mit keli vásárolniuk az anyaországtól, és mit kell szállítaniuk neki. ugyanakkor az árakat Nagy-Britanniában állapították meg. Ilyen módon született meg az úri. sterling-övezet, amelyben a font volt az uralkodó pénznem és ez rangban a dollár felett állt. Természetesen, ez ma már az utóbbi évek politikai és gazdasági fejlődését figyelembe véve kissé ironikusan hat. A Brit Nemzetközösség 27 439 382 négyzetkilométeren élő 770 millió lakosa napjainkban már nem akarja észrevenni, hogy pusztán csak azért él, hogy „Made in Britain” árukat vásároljon. A tagok gazdaságilag egymásután külön utlyen Nagy-Britanniát és a domíniumokat egyenrangú tagnak nyilvánították. A Nemzetközösség többi tagállama a második világháború után, függetlenségük elnyerésével párhuzamosan váltak a szervezet tagjává. A megalakuláskor rögzített alapelvek szerint a tagállamok a kereskedelmi életben kölcsönösen előnymi konferencián mondták ki, ame- cába lépnek, és az, hogy a korábbi elvek alapján álló Nemzetközösséget még mindig nem számolták fel, csupán annak köszönhető, hogy Londonban visszariadnak a* lassan egyértelművé váló következtetések levonásától . A legutóbbi változások figyelembevételével a Brit Nemzetközösség tagállamai a következők: Nagy-Britanben részesítik egymást, különösen a | nia, Kanada (1926), Ausztrália (1926) vámtarifák és behozatali kvóták megállapítása terén (1932). Akkoriban ez egyoldalúan brit érdekeket tátják a Vietnam elleni háborút, >,ameddig azt szükségesnek tartják”. Vagyis alapvető változás nem történt Vietnamot illetően. Bonnban viszont felbomlott a kereszténydemokraták és a szabad demokraták koalíciója, s a hosszú ideje vajúdó kormányválság a négy szabad demokrata párti miniszter lemondásával fordulópont elé állította a nyugatnémet politika irányítóit: szembe kell nézniök az NSZK külpolitikájának csődjével. Moszkvában II. Hasszán marokkói király és a szovjet vezetők a két ország műszaki, ■ tudományos és kulturális együttműködéséről szóló egyezményeket írak alá. A hét eseményei között kell megemlítenünk a Tito—Nasszer—Indira Gandhi közötti „hármas találkozót” Uj- Delhiben. amelyen elsősorban neokolonializmus elleni küzdelemről volt szó. AMIKOR a közelmúltban Willy Brandt nyugat-berlini polgármester, aki egyben a nyugatnémet SZDP elnöke, látogatást tet.t a demokratikus Berlinben, Abrasszimov szovjet nagykövetnél, Bonnban Er- hardék megkongatták a vészharangot. Az egyik angol lap bonni' tudósítója akkor azt jelentette, hogy a szociáldemokraták . készülnek valamire .... valójában arról van szó* hogy a bonni politikára olyan súlyosan nehezedik a még Adenau- ertől örökölt külpolitika (az NSZK-nak a Hallstein-doktri- na alapján a német nép egyedüli képviseletére való igénye) csődje, hogy ez vezetett a politikai egyensúly felborulására. A szociáldemokraták, a mostani időszakot — amikor az Erhard-kormány amerikai szövetségesétől sem kapott elegendő támogatást külpolitikájához — alkalmasnak vélik saját pozícióik erősítésére, kiutat keresni a „német zsákutcából”. a hozzátartozó Üj-Guineával, Pápuával, Karácsony-, Norfolli-, Nauru-, és Kókusz-szigetekkel, ÜJ-Zclanci szolgált, miután Londonban előírtált,‘ I (1986), Imii a Siklimmel" (1947), Pakisztán (1947)) — Ceylon (1948), Ghana (1957) Ciprus (1961), Nigéria (1960), Sierra Leone (1961), Tanzánia (1961), Jamaica (1963), Trinidad és Tobago (1962) , Uganda (1963) , Malaysia (1963). — Kenya (1963) , Malawi (1964) , Málta (1961), Zambia (1964), — Gambia (1965), — Singapore (Maláj- lóid néven 1957) 1965, Gu^pfcna (1966), Botswana (1966). — Lesotho (1966) és Barbados (1966), Korábban tagjai voltak még Írország (1949-ig) és a Délafrikai Köztársa- ság (1961-ig). Kölcsönös érdekek és előnyök Harmadik ötéves tervünk szerűségét. sorozatnagyságát, Ukrajnából. Jövőre megkezdik a céljainak elérése feltételezi nem- előállítási költségeit világszín- szovjet—magyar timföld _alumíz etközi gazdasági kapcsolataink vonalra kívánjuk fejleszteni. Így nium-egyegmény végrehajtását, továbbfejlesztését. Az ipari és a késztermékek exportjával pár- amelynek értelmében évről év- mezőgazdasági termelés növelé- huzamosan növekszik behozata- re növekvő mennyiségű, így 1970- se, hatékonyságának fokozása, az lünk is, hogy magas színvonalon ben 120 ezer. 1980-ban már 330 életszínvonal emelése megkíván- elégíthessük ki az ipar, a mező- ezer tonna hazai timföldet ko- ja, hogy elsősorban azoknak a gazdaság, a lakosság gép, vegyi- hasítanak | a Szovjetunióban ol- termékeknek az előállítását szór- anyag, háztartási cikk stb. szűk- cső villamosenergiával, galmazzuk. amelyekhez terme- ségüeteit. Mindez indokolja, hogy * szeli, gazdasági és társadalmi külkereskedelmi forgalmunk ** magyar szovjet aruadottságaink kedvezőek, terme- csaknem másfélszeresére növek- forgalom szerkezeiére jellemző, lési költségeik a világpiaci ár- szik a harmadik ötéves tervben. bogy lOSSrben 10 millió 3 ezer hoz képest előnyösen alakulnak. Az úi ötesztendős időszak nép- tonna árut. importáltunk és 630 és így exportjuk is gazdaságos, gazdasági tervének megalapozá- ezer tonnát exportáltunk Amíg míg azokat a cikkeket, amelye- sát szolgálják nagyjelentőségű a ^ét testvéri ország külkeresket itthon nem tudunk előálló távlati megállapodásaink, a szó- kedelmi forgalma 70 százalékkal tani. illetve termelésük kevésbé cialista országokkal és elsősor- növekszik _ 1966—1970-ben. az előnyös számunkra, ésszerűbb j>an a Szovjetunióval. anyagjellegű termékek importja importálni. az elv mint gya- 75 százalékkal! Növekvő nyerskorlati szükségszerűség is utat E tervek szerint 1970-ben 3 anyagimportunk több mint felét tör magának gazdasági életünk- milliárd kilowattóra villamos- szállítja a Szovjetunió. Vasércben. energiát és 4 millió tonna kő- bői (azonos fémtartalomban száA feldolgozóipart, a mezógaz- olajat importálunk a Szovjet- molva) 5,3 millióról 7.1 millió daságot gyorsan fejlesztjük, de unióból. Ezért új 400 kilovoltos tonnára, nyersvasból 353 ezerről ehhez nincs elegendő gazdaságo- távvezeték épül Munkács és Göd 905 tonnára, hengeráruból rrünt- san kitermelhető nyersanyagunk között, s Gödön újabb állomás egy fél millió tonnáról csaknem és energiánk, növekszik tehát az létesül. Az igényeknek megfe- L4 millió tonnára, faféleségből import. A feldolgozóipar vala- lelóen a Barátság kőolajvezeték- 8*6 millióról 9.6 millió köbmé- mennyi ágát sem fejleszthetjük nék is új leágazását tervezik ha- térré növekszik a szovjet import egyidejűleg, ha a termékek kor- iánkban, közvetlenül Kárpát- a harmadik ötéves tervben, az
