Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

2. oldal 1966. október 26, szerda A SZOCIALISTA országok és a fejlődő államok együttműkö­désének fontosságára mutatott rá Podgornij, a Szovjet Legfel­sőbb Tanács elnökségének el­nöke a kedden, II. Hasszán ma­rokkói király tiszteletére adott villásreggelin mondott beszédé­ben. Rámutatott, hogy különö­sen a jelenlegi helyzetben fon­tos kérdés ez. A marokkói ki­rály válaszában elmondotta, hogy a most Moszkvában folyó tárgyalások lehetővé teszik a kapcsolatok továbbfejlesztését a két ország javára. ZÁR ÓKÖZLEMÉNYT adtak ki a manilái értekezletről, amely összegezi az Egyesült Ál­lamoknak és hat szövetségesé­nek álláspontját, az ázsiai, el­sősorban a vietnami helyzetre vonatkozóan. Bár a közlemény bővelkedik a hangzatos béke­szólamokban — a vietnami há­borúért minden felelősséget igyekszik a VDK-ra hárítani —, csupán ismételten leszögezi, hegy a feltétel nélküli behódo- lás feltételével hajlandó befe­jezni az Egyesült Államok a háborút —, amivel a dél-viet­nami kormány készségesen egyetértett. A közlemény to­vábbá leszögezi, hogy a „béke­feltételek” megvalósításáig a szükségesnek vélt intenzitással folytatják a háborút. A POLITIKA nevű jugoszláv lap keddi számában határozot­tan leszögezi, hogy az el nem kötelezett országok vezetőinek hármas találkozója —, amelyet az elmúlt napokban Delhiben tartottak meg —, kiáll a népek függetlenségének védelmében. Visszautasítja a lap azokat a vádakat, amelyek szerint a hármas találkozó résztvevői nem voltak e kérdésben elég határozottak. „A közös közle­mény világosan rámutat a leg­fontosabb feladatokra, a fejlő­dő országokra nehezedő gazda­sági és politikai nyomás éllen vívott harcra, a vietnami há­ború befejezésének elemi felté­teleire” — írja a lap. Üj-Del- hi üzenete — írják más kom­mentátorok —, hogy a vietna­mi nép akaratának megfelelő­en kell rendezni a vietnami kérdést, nem pedig az Egyesült Államok politikai érdekeinek. Mindhárom kormányfő kifejez­te erre vonatkozó véleményét. A világsajtó szinte minden kommentárjában hangoztatta, hogy a három politikusnak nincs ugyan varázspálcája, amelynek érintésére egyszerre megszűnnek a bajok, vagy el­hallgatnak a fegyverek Viet­nam földjén, de minden meg­beszélés, ahol felvetődnek a megoldással kapcsolatos újabb elképzelések, egy-egy lépéssel közelebb hozhatják a fontos nemzetközi problémák megol­dását. A Delhi-i találkozó je­lentősége abban van, hogy Vi­etnam kérdésében Jsmét kinyil­vánította a három államfő: vé­leményük megegyezik a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésén fáradozók állás­pontjával. Subandriót halálra ítélték A főügyész szerint folytatódnak a perek DJAKARTA (MTI) Mint az AFP és UPI jelenti, a djakartai különleges katonai bíróság Subandrio volt minisz­terelnök-helyettest és külügymi­nisztert kedden halálra ítélte. Mielőtt, a múlt szerdán Su- bandrió-tárgyalást ítélethozata­lig elnapolták, a volt minisz­terelnök-helyettes és külügymi­niszter 45 perces rádióbeszédé­ben egytől-egyig tagadta az el­lene felsorakoztatott vádakat, s csak annyit ismert el. hogy mint ember, hibákat ő is elkö­vetett: „jól tudom, hogy az új rendszer sem ússza meg té­vedések, hibák nélkül” — mon­dotta. A hírügynökség emlékeztet­nek rá, hogy Subandrio nem volt hajlandó másokat is bele­keverni az ügyébe. Előzőleg a djakartai sajtójelentések azt jósolták, hogy a Subandrio-per­ben más vezetőket is vád fog érni, Sukarno elnököt beleért­ve. ' A keddi djakartai lapok ar­ról adnak hírt, hogy november 15-én állítják katonai vésztör­vényszék élé Omar Dhani tá­bornokot, a légierők volt vezér­kari főnökét, most ezzel össze­függésben találgatják, hogy Dhani vall-e majd Sukamo el­len. Achmad hadnagy, a Suband- rio-per főügyésze, a Compass cí­mű katolikus lapnak adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy „sok indonéz újságírót is ka­tonai törvényszék elé állítanak a szeptember 30-a akcióban va­ló részvétel vádjával, mihelyt a kabinet-miniszterek elleni eljá­rásokat lefolytatták”. Ausztria az államszerződés évfordulóján Szovjet-marokkói tárgyalások MOSZKVA. (MTI) Második Hasszán marokkói király, aki hétfőn érkezett Moszkvába, kedden délelőtt ko­szorút helyezett el a Vörös té­ri Lenin-mauzóleumban. A koszorúzás után a Kreml­Páncéios botrány A bonni kormány lázasan vizsgálja a részleteit annak az 1957/58-ban kirobbant botrány­nak, amely a Hispano-Suiza svájci cégtől rendelt páncélko­csik miatt tört ki. A legújabb fejlemények szerint Strauss ak­kori hadügyminiszter utalást kapott két helyről is arról, hogy a páncélosok rendelése alkal­mából előkelő bonni személyi­ségeket megvesztegettek. A megvesztegetés összege az ada­tok szerint több mint 18 millió márkára rúgott. Strauss időköz­ben kijelentette, hogy bár ka­pott figyelmeztetést, de soha­sem nyújtottak át neki olyan listát, amely az állítólag meg­vesztegetettek neveit tartalmaz­ta volna. A két nyugatnémet folyóirat, a Spiegel és a Pano­rama azt írja, hogy az egész rendelés megvesztegetés követ­keztében történt és még sok­kal botrányosabb dolgokra ke­rült sor. mint később a Star- fighter-programnál. ' A Spiegel azzal vádolja Strausst, hogy sem az államügyészséget, sem saját minisztériumának apparátusát nem kapcsolta be a vizsgálat­ba. A lap szerint csupán Ade­nauer akkori államtitkára, Ot­to Lenz hárommillió márkát ka­pott a Hispano-Suiza cégtől és nem lehet tudni, ezt a pénz sa­ját magának tartotta-e meg, vagy továbbadta pártjának, a CDU-nak. A Spiegel szerint az ügyből a Német Szövetségi Köz­társaságnak 200 millió márka kára volt. A közvélemény érdeklődéssel várja a pénteki parlamenti ülést, amikor a hadügyminisz­ternek válaszolnia kell a vádak­ra. Spanyolország nyugatnémet támogatást kért BONN (MTI) Fernando Castiella spanyol külügyminiszter, aki jelenleg Bonnban tartózkodik, kétnapos hivatalos látogatáson, hétfőn arra kérte Schröder nyugatné­met külügyminisztert, hogy or­szága tanúsítson megértést Spa­nyolország Gibraltárral kapcso­latos követelései iránt. A nyugatnémet, kormány a KxiyAsi Pián lpgközelebhj mUlisz­terl tanácskozásán javasolni fogja, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat Spanyolország­nak a Közös Piacba való fel­vételéről. Ez az eredménye azoknak a megbeszéléseknek, amelyek Schröder nyugatnémet külügyminiszter és Castiella spanyol külügyminiszter Bonn­ban folytatott. A spanyol kül­ügyminisztert kedden Lübke köztársasági elnök fogadta. ben megkezdődtek a szovjet— marokkói tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalásokon Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij, Andrej Gromiko és más hivatalos sze­mélyek, marokkói részről II. Hasszán király, valamint a kí­séretében levő marokkói ál­lamférfiak vesznek részt. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a szov­jet kormány kedden a nagy Kreml-palotában ebédet adott II. Hasszán marokkói király tiszteletére. Az ebéden a király- lyal együtt részt vettek a kísé­retében levő államférfiak. Szov­jet részről az ebéden jelen volt Brezsnyev, Koszigin, Podgornij, Poljanszkij, Pelse, Szuszlov, Se- lepin, Voronov és más hivata­los személyek. Tavaly, az államszerződés 10. év­fordulóját, október 26-át, Ausztriá­ban nemzeti ünnepnappá nyilvání­tották. Az idén a 11. évforduló ün­neplését nagyszabású rendezvények­kel színesítik a bécsiek. A bécsi Városháza termeit megnyitják a la­kosság előtt, a Városháza előtti té­ren nagyszabású hangversenyt ren­deznek és ünnepi kivilágításban úsz­nak majd az épület tornyai. Olyan tervek is születtek, hogy minden bécsit ingyenesen autóbusz-körsétá­ra visznek az új városnegyedekben. alkalmassá váljék semlegességének megvédésére. Gyanússá teszi azon­ban ezt a törekvést az a körülmény, hogy ezt a kívánságot különösen nyugatnémet részről lelkesen támo­gatják. Nem kétséges: ezek a nyu­gati körök a fegyveres semlegesség követelésével Ausztria függetlensé­gét valóban veszélyeztetik. Tény; szeretnék bevonni az országot nem­csak a gazdasági, hanem az agresz- szív fegyveres szövetségbe is. Általában örömmel fogadhatók azok a megnyilvánulások, amelyek A nemzeti ünnep alkalmából Bécs felelős osztrák vezető körök részé­valamennyi múzeumát és kiállítását „grátisz” tekintheti meg a közön­ség. Hasonló ünnepélyekre kerül sor országszerte. Ausztria semlegessé nyilvánításá­nak évfordulója mégsem egészen zavartalan. Különféle problémák me­rültek fel, és viták folynak min­denekelőtt a semlegesség fogalma, a semlegesség értelmezése körül. Hosszú idő óta szorgalmazzák bizo­nyos osztrák körök, hogy Ausztria valamilyen formában csatlakozzék az Európai Közös Piachoz. Mások azt hangoztatják, s bizonyára nem alaptalanul: az ilyen csatlakozás alárendelné Ausztria gazdasági éle­tét az amúgyis egyre erősödő nyű­ről hangzanak el arról, hogy Auszt­ria el akarja mélyíteni kapcsolatait a szocialista országokkal, s köztük nem utolsó sorban hazánkkal. Ton- cic osztrák külügyminiszter legutób­bi sajtótájékoztatójában kijelentette, hogy további kedvező fejlemények várhatók az osztrák—magyar kap­csolatokban. Pozitív álláspontot fog­lalt el az lS65-ben az ENSZ kebelé­ben létesült Európai Szolidaritási Konferenciával kapcsolatban, amely­ben négy nyugat-európai ország — közöttük Ausztria — valamint négy kelet-európai szocialista állam — közöttük hazánk —- továbbá Finnor­szág venne részty Toncic nézete sze­rint a kis európai országok ilyen gatnémet befolyásnak, s veszélyez- kezdeményezése jó együttműködésre tetné az ország semlegességét. Ezen túlmenő leg súlyos konkurrenciát je­lenthetne az osztrák ipar számára — és a mezőgazdasági árak előre­látható emelkedése révén. — a meg­élhetési költségek további jelentős növekedéséhez vezetne. A Közös Piachoz való csatlakozás terve ép­pen ezért súlyosan aggasztja az osztrák közvélemény jelentős részét. Ugyancsak vitatott kérdésé az oszt­adhat lehetőséget. Ugyancsak ked­vezőnek tekinthető az osztrák sajtó egyöntetű pozitív állásfoglalása Pod­gornij szovjet államfő közelgő bécsi látogatása alkalmával. Gondok és remények között ké­szült hát Ausztria népe az állam- szerződés 11. évfordulójának megün­neplésére. Maga az osztrák nép azt reméli, hogy a vitatott kérdések rák politikai életnek az úgynevezett mihamarabb megnyugtató megoldást *• _ . _ n Vornrvlr A neutri ti mm crr\ri tan ac fegyveres semlegesség. Vannak, akik azt hangoztatják: Ausztriát rakéta- fegyverekkel kell ellátni, hogy ily módon szükség esetén katonailag is nyernek és Ausztria, nyugodtan és háborítatlanul megőrzi függetlensé­gét és semlegességét. G. I. ALEMP plenáris ülést tart VARSÖ. (MTI) Október 28-án összeül a LEMP Központi Bizottságának 7. plenáris ülése. A tanácsko­zás alapvető feladata, hogy megtárgyalják a munkaszerve­zés és igazgatás tökéletesítését az ipari üzemekben. A galíciai tömegmészárlás vádlottjai a bíróság előtt A stuttgarti esküdtszék előtt kedden kezdődött meg az úgy­nevezett Ívovi per főtárgyalá­sa a galíciai zsidóság kiirtásá­ért felelős személyek ellen. Tizenhat egykori Gestapo- és SS-pribék szerepel a vádlottak között, köztük négy volt tiszt, a Lvov-térségi Gestapo főhadi­szállás tagjai, illetve náci-mun- katábor őrei. A per szereplői a vádirat szerint mintegy 160 000 zsidó kiirtásában való bűnré­szesség és számos „privát” gyil­kosság elkövetése miatt állnak a bíróság előtt. A bíróság 140 tanút idézett meg kilenc különböző ország­ból. A tárgyalóteremben egy óriási térkép függ, amelyen vörös és kék j foltok jelzik a Galíciában eljkövetett borzal­mak színterét. A tárgyaláson elhangzó vallomásokat hang­szalagra veszik fel. A galíciai tömegmészárlás szervezőjét: Friedrich Katzmann SS-csoportvezetőt már nem von­hatják felelősségre. 1957-ben halt meg, hamis papírokkal si­került elkerülnie a felelősség­re vonást. Katzmann csak ha­lálos ágyán feídte fel magát, ö volt annak a hírhedt jelentés­nek a szerzője, amely közel 435 000 galíciai zsidó likvidálá­sát jelentette. A főtárgyai is heti átlagos há­rom tárgyalási nappal legalább egy évig eltart majd. A békés egymás mellett élés — nemzet i függetlenség AKIK SOKAT foglalkoznak a kérdéssel, azt hihetnék, hogy a békés egymás mellett élés po­litikáját és annak a nemzeti függetlenségi mozgalmakkal va­ló összefüggését már nem kell magyarázni: a tapasztalat azon­ban azt bizonyítja, hogy nem így van. Nemcsak ellenlábasa­inkkal kell vitatkoznunk, ha­nem állandóan újabb és újabb magyarázatra szorul a kérdés a kommunista mozgalom és ál­talában a haladó emberek kö­rében is. Az ellenvetések az egyik és a másik oldalról ter­mészetesen mások, ez azonban nem változtat azon, hogy a kér­désre újból és újból vissza kell térnünk. A burzsoázia egy része ma már többször nyilatkozik úgy, hogy egyetért a békés egymás mellett élés politikájával, de rendszerint hozzáteszi azt is, hogy véleménye szerint ez a politika kizárja a nemzeti füg­getlenségi mozgalmak támoga­tását. A békés egymás mellett élésen mindössze és legfeljebb annyit ért, hogy nem akar fegyveres konfliktust az Atlan- ,ti Szövetség és a Varsói Szer­ződés országai között, mert ez egyenlő lenne a tömegpusztító fegyverekkel megvívott világ­háborúval. A kommunista mozgalom egyes köreiben ezzel szemben azt a nézetet vallják, hogy a békés egymás mellett élés po­litikája egyértelmű a nemzeti függetlenségi mozgalmak tá­mogatásáról való lemondással, azaz, végeredményben a meg­alkuvás politikája. A BURZSOÁZIA esetében a békés egymás mellett élés po­litikájának meghamisítási kí­sérleteiről van szó. azaz arról, hogy a világ országai legjobb esetben úgy éljenek együtt, aho­gyan ma vannak, -vagyis az egész világon megtorpanjon a szocialista forradalom lendüle­te, .a nemzeti függetlenségi mozgalom terjedése megreked­jen. A második esetben arról van szó, hogy egyes kommunisták, s azok csoportjai képtelenek megérteni, vagy — mert nem tudnak szabadulni a dogmati­kus gondolkodástól — nem fo­gadják el a békés egymás mel­lett élés politikáját Mondanunk sem kell; az első esetben tudatos a hamisitás. Azt is hozzátehetjük, hogy a burzsoáziától nem is várható más. A hamisításra szükségé van, hogy legklább ezzel a ké­tes é3 átlátszó módszerrel iga­zolhassa a gyarmatosítás, a neokolonializmus, a nemzeti függetlenségi harcok elleni fegy­veres fellépés és a más álla­mok belügyeibe való beavatko­zás politikáját. Az egyes kommun’sták által képviselt, s előbb említett né­zetet1 veszélytelennek szintén nem minősíthfetj ük. ugyanis a demagógiának, az álforradal- miságnak, a kalandorkodásnak ad segítséget. Ahol termékeny talajra hull, ott nem segíti, ha­nem hátráltatja a nemzeti füg­getlenségi harcot, mert elszige­teli a szabadsagukért küzdő né­peket legfőbbj támaszuktól, a nemzeti függatl enség és a tár­sadalmi haladás fő erőitől, a szocialista országoktól. MAR A TÖBB, mint egy év­tizeddel ezelőtt lezajlott ban- dungi értekezlet és az államok közötti viszony ott elfogadott öt alapelve, a Pancsa Sila is

Next

/
Thumbnails
Contents