Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-26 / 253. szám

1968. október 26, szerda

3. óldal

4 pártértekezletek vitájából

Van még tennivaló a tsz-ek fejlődéséért

A kecskeméti járási pártértekezlet vitájában részt vett Mis- kó István, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz főkönyvelője is. Felszólalásának kivonatát alább közöljük.

A járási pártbizottság beszámolójában értékelt négy esztendő alatt sokat fejlődött Ti- szakécske négy szövetkezeti gazdasaga. köztük a Tiszagyöngye Tsz is. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a tényezőket sem, amelyek akadályozták, s ha nem szüntetjük meg őket. ezután is gátolják a termelést, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődését. A zöldségfélék, a paradicsom, paprika átvétele például a felvásárlószerv részéről nem volt rendszeres, s emiatt minden évben nagyobb mennyiség megsemmisült. A mezőgazdaság átszervezésével és fejlődésével párhuzamosan a jogszabályok sem módosultak megfelelően, alkalmazásuknak nem egy esetben a tsz-ek vallották kárát. Többször tapasztalható volt az is, hogy az illetékes szervek egyoldalúan bírálták el a tsz-vezetők ellen tett bejelentéseket. S miután kiderült, hogy ezek többsége alaptalan, jó néhány kimerítette a becsületsértés fogalmát is, a rágalmazókat nem vonták felelősségre. »

A beszámolóban a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdításának segítéséről is sok szó esett. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet egy sajnálatos tapasztalatunkra, amelyet a lász- lófalvi Kossuth Tsz patronálá- sa során szereztünk. A mi szövetkezetünk rendszeres segítséget nyújt e gazdaság irányításához, s az eredmény nem is maradt el. A tagság biztos jövedelemhez jut és az idősebb szövetkezeti gazdák is részt vesznek a közös munkákban, A

tagság egy részénél azonban érdektelenség tapasztalható a tsz fejlődésével szemben. Észrevételünk hangsúlyozottan alátámasztja azt a követelményt, hogy: a gyenge tsz-ek megerősítése nemcsak gazdasági, pénzügyi, hanem politikai feladat is. S a megoldásához feltétlenül szükség van a pártszervezetek megerősítésére.

Mindezek után hadd beszéljek a mi termelőszövetkezetünk fejlődéséről, terveiről, s gondjairól is.

A Tiszagyöngye gazdáinak jövedelme az értékelt időszakban kedvezően alakult. Az a tapasztalatunk, hogy az ötven éven felüliek szívesebben választják az egyéni művelési módot, noha így jóval kevesebb a jövedelmük, mintha munkacsapatban dolgoznának. A közvetett részesedés növelése végett 8 százalékra emeltük a szociális és kulturális alapot. A Balaton mellett üdülőt vásároltunk, így a gazdáink részére — miként a szabadságolást — rendszeressé tudjuk tenni az üdültetést is. Négyszáz házhelyet is kiosztottunk közöttük, s építkezésükhöz csaknem egy millió forint értékű fuvart biztosított a tsz-ünk. Látva a gondoskodást, a közelmúltban 80 fiatal lépett a Tiszagyöngye gazdáinak sorába, s így négy évvel csökkent nálunk az átlagéletkor. Megállapítható tehát, hogy a szociális és kulturális juttatás a leggyorsabbban megtérülő juttatások közé tartozik.

Ami a harmadik ötéves terv időszakában megoldandó feladatainkat illeti, ezeket körültekintően kidolgoztuk. Megállapítottuk, hogy 1970-ig 60 százalékkal növelhetjük a termelést. Ezt nagymértékben elősegítik azok a tapasztalatok, melyeket a zöldségtermesztésben szereztünk.

Gyors ütemben épül a halasi bisztró

Kiskunhalason, a Kossuth utcában, a háztartási bolt régi helyén korszerű bisztró építését kezdték meg szeptember második felében. A jól szervezett munkát a városi tanács KÖFA- csoportjának építői végzik két műszakban és már a belső és

külső vakolás befejezésénél tartanak. Az új kommunális létesítmény. amelynek beruházási összege — a berendezéssel és gépi felszereléssel együtt — körülbelül félmillió forint, előreláthatólag december végén kerül majd átadásra.

Papi'ikából például 100—160, paradicsomból és káposztából pedig 250—250 mázsa átlagtermést értünk el. ,A jó eredményekben nagy szerepe van annak, hogy brigádértekezleteken határoztuk meg, mit és miből mennyit termeljünk. Fontos tényező az ösztönző jövedelemelosztás formáinak alkalmazása is. összesen 80 millió forintos beruházás megvalósítását tervezzük 1970-ig; elsősorban az állattenyésztők munkakörülményeinek javítását, a fizikai munka csökkentését szolgáljuk ezzel. Feladataink megoldását segíti az is, hogy az anyagbeszerzést a község többi tsz-ével közösen bonyolítjuk le. Közös feldolgozó és tároló építését is tervbe vettük- A paradicsomtermés 20—25 százalékát például a saját üzemünkben akarjuk majd feldolgozni.

Tan még gondunk is, a többi közt elsősorban a most termőre forduló 315 kh új telepítésű szőlőnkkel. Főként a növényvédőszerek és a műtrágya magas ára, valamint a felvásárlási ár csökkenése miatt rendkívül magas a szőlőtermelés önköltsége.

Egyszóval: nekünk, kommunistáknak, mind a tsz-ben, mind a községben, de a velünk kapcsolatban álló intézményeknél, vállalatoknál is, van mit tennünk azért, hogy a szövetkezeti gazdálkodás még lendületesebben fejlődjék.

Elköltözött a tujafa

• Tizenkilencezer palánta a téli pihenőhelyen

A parképítés, gondozás any- nyira tavaszi témává vált már, hogy bizony nem kis meglepetést jelentett, amikor tegnap egy érdekes hírrel ifj. Darida József, a Kecskeméti Városi Tanács kertésze meglepett:

— Mivel megegyeztünk, hogy ha valami rendkívüli munkát végzünk, akkor szólok — hát eljöttem.

A hír első fele nem volt éppen rendkívüli. Elsősorban a Honvéd-tér környékén lakóknak, vagy az arra járóknak szerez örömet, hogy itt is megkezdték a parkrendezést, felújítást. Ezzel egyidejűleg a téren átvezető keskeny utat is szélesítik, s ez volt okozója a rendkívüli eseménynek. A szélesítés útjában ugyanis két tujafa állt. Helyükön nem maradhattak — kivágni, eltékozolni viszont nagy kár lett volna. Ezért tegnap beládázták és darú segítségével, az egyköbméteres

A talaj „orvosai“

Holdanként 210 kilogramm vegyes műtrágyát szórnak — gazdatársaik, az erőgépek segítségével — az őszi kalászos területre Török András és Kárász Ferenc, a borotai Egyesülés Tsz traktorosai. A két géppel napijában 50 holdon tesznek eleget feladatuknak, s így az őszi árpa 120 holdján azóta már be is fejezték a munkát.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

földlabdával együtt a két fát elköltöztették az útból.

A városban azonban nem ez az egyetlen téij vagy park, melyet a téli pihenő előtt felújítanak a kertészeti részleg dolgozói. A Koss-uth-téri park a közelmúltban befejezett felújítás során mintegy 350 mázsa szervestrágyát kapott, pótolták kipusztult rózsatöveit. Hasonló módon még a tél beállta előtt rendbehozzák a Szabadság tér szovjet emlékművét és a szökő- kutat övező parkokat. Most rendezik a Béke fasor jobb oldalának parkszegélyét is, ahova mintegy 50 köbméter termőföldet hordtak új pázsitot tápláló magágynak.

A városközpont parkjaiban egyébként befejezték a kétnyári virágpalánták kiültetését. Árvácska és százszorszép palánták-, bői, valamint tulipánhagymából az eredetileg tervezettnél hétezerrel többet, összesen 19 ezret ültettek el; a téli pihenő után elsőként ezek a virágok bontják majd szirmaikat.

Különben a kertészek is rövidesen téli pihenőre mennek. Előbb azonban még arról is gondoskodnak, hogy ne csak a parkokat, de a játszóterek felszerelését. is felkészítsék a télre, tavaszra. A hintákat ugyanis a jövő héten leszerelik, s a javításra szorulókat egyenesen a Vas. és Fémipari Ktsz-hez viszik. Így remélhetőleg jövőre az ideinél kevesebb bosszúságot okoz a; játszóterek felszerelése.

E. É;

állást foglalt a népek nemzeti függetlensége, a határok sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás mellett, és kimondotta; egyetlen nép sem korlátozható abban, hogy maga válassza meg állami és társadalmi berendezkedését. A szocialista országok melegen üdvözölték a bandungi értekezlet határozatait, mert ezek az elvek teljes mértékben összhangban vannak a békés egymás mellett élés politikájával, összhangban vannak, de nem merítik ki annak teljes tartalmát. Az mélyebb, szélesebb az öt bandungi élvnél.

A KÜLÖNBÖZŐ társadalmi

rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája Lenintől származik és tudományos alapokon nyugszik. Kiinduló pontja az, hogy mivel a szocialista forradalom nem győz egyszerre az egész világon és a forradalmat egyetlen népre sem lehet kívülről rákényszeríteni, a különböző társadalmi rendszerű országok előreláthatólag hosszabb időn át léteznek majd egymás mellett. Minthogy pedig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó háború állapota, békének kell lenni. Ez mind a győztes szocializmusnak, mind a még tőkés rendszerben^ élő népeknek érdeke. A győztes szocialista forradalom — egyebek között — a nemzetiségi kérdésnek a történelemben első valódi megoldásával példát adott a függetlenségükért küzdő népeknek, azóta pedig tettekkel fejezi ki szolidaritását irántuk. A békés egymás mellett élés ma a nemzetközi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit és így állandóan közelebb hozza a nemzeti függetlenségnek a gyarmatosítás, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti világméretű győzelmét.

A békés egymás mellett ólés politikája államközi viszonyra vonatkozik és azt jelenti, hogy az államok tudomásul veszik egymást úgy, ahogy vannak, tudomásul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van. Hogy a társadalmi rendszer milyen, az kizárólag az adott ország lakosságára tartozik és teljes mértékben bel- ügy.

A szocialista országok következetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az imperialisták viszont éppen a békés egymás mellett élésre való hivatkozással szegik meg magát a békés egymás mellett élést.

JOGOT formálnak arra, hogy meghatározzák, milyen legyen a társadalmi rend abban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sőt, be is avatkoznak annak érdekében, hogy egyes országokban megteremtsék az amerikai értelmezésű együttélés belpolitikai feltételeit.

Másfelől nem egyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a világon a status quot. Ezen azt értik, hogy a gyarmatok maradjanak gyarmatok, a befolyási övezetek befolyási övezetek, és a kapitalizmus maradjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik. Ök tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek viszont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját hazájukban, a saját érdekükben.

fis AMI még ennél is furcsább, és tűrhetetlenebb; az imperialista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok nem átallanak a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kérni garanciát arra, hogy a status quo a világon nem változik. így tehát a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól akarnak biztosítékot kapni arra, hogy sehol a világon nem lesz nemzeti függetlenségi harc és szocialista forradalom. Az imperialisták tehát nem ismerik el, hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat, maguk csinálják a társadalmi forradalmat. Tudják ezt, de nem ismerik el, mert úgy vélik, elfogadható-bbá teszik a közvélemény előtt a belügyekbe való imperialista beavatkozást, a haladó mozgalmak elleni fegyveres fellépést, ha propagandájukban arra hivatkoznak, hogy egy másik hatalom külső beavatkozása ellen nyújtanak védelmet.

A békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommunisták azon a nézeten vannak, hogy a történelmet senkinek nincs joga megállítani. Elutasítanak mindenféle politikai és társadalmi status quot abban az értelemben, ahogyan azt az imperialisták felfogják. Az osztályálláspontból az következik, hogy a szocializmus és a nemzeti függetlenség erői egy sapodtat sem adnak fel a már elfoglalt állásaikból és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista rendszer, a gyarmatosítás a status quo címén védelmezni próbálja a maga osríályáliásait és meggátolja a népeket abban, hogy éljenek elidegeníthetetlen jogaikkal.

A BfiKfiS egymás mellett élés politikája magában foglalja a bandungi értekezleten elfogadott öt alapelvet, a Pan- csa Silát, azas a népeknek a szuverenitáshoz, belügyeik önálló intézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megválasztásához való jogát. A Szovjetunió- és a többi szocialista ország küzd azért, hogy rákényszerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élésnek e teljes és egyedül helyes értelmezését. Emellett a szocialista otsiá&ok nem _ titkolná

hogy nemcsak erkölcsileg, de cselekvőleg is szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel. Sohasem avatkoznak azonban abba, hogy a függetlenné vált népek milyen társadalmi rendszert választanak^ Ha úgy döntenek, hogy a fejlődés nem kapitalista útjára lépnek, megadják nekik ehhez a tőlük telhető anyagi és erkölcsi segítséget.,

A békés egymás mellett élés politikájának fő célja egy harmadik világháború katasztrófájának, a két világrendszer nukleáris és termonukleáris fegyverekkel megvívott háborújának megakadályozása; a béke, az általános és teljes leszerelés. Ilyen háború közepette sem nemzeti függetlenségről, sem békés gyarapodásról nem lehetne szó. E veszély kiküszöbölése és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a legkedvezőbb feltételeket teremti a népek nemzeti függetlenségi harca számára.

Ml SEM bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrendszer létrejöttének és az erőviszonyok fokozatos eltolódásának hatására, alapvető- leg a békés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép függetlenségi harca és széthullott a gyarmati rendszer.

DA^VAKT ÍÜXVÁN