Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
1908. október 23. vasárnap S. oldal Huszonötezer munkanap HA A STATISZTIKA emberi sorsok, történések elvonatkoztatására, különböző szempontok szerinti csoportosításé- , ... , , . , . . , ra vállalkozik, aligha kerüli el dasagi balesetek, mégis csak a 7 w CTOTicvti kn ncoL'/iTíihoo Lr-.cn II tA_ nem éppen szívderítő felsorolást. Ám, annak bizonyítására, hogy az utóbbi években milyen méreteket öltöttek a mezőgazstatisztika eszközéhez kell fo- iránvíHo lyamodnunk. Az 1961-től 1965- ig terjedő években csupán a közös gazdaságokban 585i üzea torzítást. Mivel a csak a nagy átlagra irányítja, látóköréből szükségképpen kiesnek az egyedi esetek. Már . , , ........ pedig a mezőgazdaságban elő- ™ bal“et tort^t. Az első évforduló balesetek skálája rendkívül széles-, azt is mondhatnánk, ahány, annyiféléi Csak néhány felsorolás, a ben még „csak” 831, tavaly már 1151. Az emelkedés fokozatos. KIESETT munkanapok csoportosítás különösebb igénye száma öt év alatt megközelí- nélkül: A szállításban előfor- tette a 89 ezret. Negyvenkét dúló balesetek között gyakori baleset pedig halállal végző- okként szerepel az a mulasz- dött. Ezek közül 13 közvetlenül tájs, hogy nem, vagy nem jól az ittassággal hozható összerögzítik a rakományt. De amiatt függésbe. Nyolc szállítás köz- is származott már tragédia, ben következett be, további ki- hogy a megrakott pótkocsi te- lencnél ugyancsak nyilvánvaló tején, menet közben, birkóztak volt a gondatlan munkavégzés, a rakodók. Az állattenyésztés- A legtöbb, 23 halálos baleset a ben különösen a rúgás lovak- gyalogmunkások körében kö- kal szembeni elővigyázatlanság vetkezett be. Nyilván azok kö- okoz bajt. Külön csoportot ké- zül került ki a legtöbb áldozat, pezhetnének a gépekkel, külö- akik a legkevésbé, vagy egyál- nösen a traktorokkal kapcsola- tálában nem is részesülnek tos balesetek. Ezek változatos- baleseti oktatásban, saga szinte kimeríthetetlen. De „ . ... , ... itt is főleg a mulasztásokra 5AJNO?.í 32 idén tovább kell hivatkoznunk, hiszen nem romlott a helyzet, elég csak egyszer előfordul például, hogy szemügyre vennünk a nyári hó- „vizsgázatlan”, kompresszor nél- naipok baleseti statisztikáját, küli erőgépre egy, sőt két pót- Júniusban 169, júliusban 16L, kocsit is kapcsolnak. Közúton augusztusban 199 — ezek közül az efféle hanyagság balátha- egy halálos — üzemi baleset tatlan katasztrófákat okozhat, történt a tsz-ekben. A kiesett _ mint ahogy okozott is már. munkanapok száma sorrendben Az, hogy kardántengelyre nem a következő: 2403, 2486 és 3009. teszik fel a védökúpot, ugyan- Nyugodtan állíthatjuk, hogy csak az óvórendszabályok el- egész évben legalább 25 ezer mulasztására utal. A növény- hiányzó munkanappal kell szá- védelem jellegzetes balesete, a molnunk. Ez pedig egy köze- mérgezés, szintén amiatt kö- pes nagyságú közös gazdaság vetkezik be, hogy a permete- teljes évi munkaszükségletének zők nem használják a védőöl- felel meg. tözetet, nem tisztálkodnak meg- Es ezt a témát nem is sza- felelően, vagy nem tartják be bad csak egyoldalúan, közgaz- a raktározás előírásait. dasági szemszögből néznünk. .................................... , , Emberek testi épségéről, munA KADNAK különleges esetek [^képességéről, családok anya- is. Annak idején hírüladtuk, gj helyzetéről van szó. Annál hogy a fakitermelő munkások inkább el kell ítélnünk az e egy félig kiásott fa alá ültek cikkben is többször említett it- reggelizni, s eközben a fa ki- tagságot, mulasztást, az óvódőlt. Az egyik ember alatta lel- rendszabályok be nem tartását, te halálát. Szerencsésebben járt Szükség van a szélesebb körű, az a pincemunkás, aki a kiürí- szervezettebb baleseti oktatástett présbe feküdt, s ott elszun- j-a, s ha kell, a felelősségre vo- dított. Csak az újabb adag sző- nás eszközeivel sem szabad fu- lőzúzalék nyomására ébredt fel, karkodni. A munkanapok éven- s kezdett jajveszékelni, közvet- kén ti 25 ezres fogyatkozása lenül a motor elindítása előtt, mindenképpen figyelmeztet. Vég nélkül folytathatnánk a H. D. Befejezte munkáját a kecskeméti pártértekezlet A pártértekezlet résztvevőinek egy csoportja. Tegnap reggel 8 órakor a városi tanács dísztermében folytatta munkáját a kecskeméti városi pártértekezlet. Miután Ge- rőcs István ismertette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, Erdélyi Ignác tartotta meg az előző nap elhangzott sokrétű és tartalmas vita összefoglalóját. Az összefoglaló első, s legfigyelemreméltóbb megállapítása, hogy a pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója feletti vita elvi, konkrét és magasszínvonalú volt, kifejezte a pártértekezleten résztvevő kommunisták akarati és cselekvési egységét. Az összefoglaló után Kovács Károly ismertette a jelölőbizottság javaslatát, a pártbizottság 51 tagjára, valamint a megyei pártértekezlet 52 szavazati és 2 tanácskozási jogú küldöttére. Az elfogadott javaslat alapján titkos szavazással választották meg a pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. Ezt követően a városi pártbizottság megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot, és a 7 tagú fegyelmi bizottságot. A pártbizottság első titkára ismét Erdélyi Ignác, titkára pedig dr. Greiner József lett. A fegyelmi bizottság elnöke Szép Károly, Szerszámfejlesztési ankét a faipari vállalat kiskunhalasi gyárában Az ÉM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat Kiskunhalasi Gyára a napokban szerszámfejlesztési ankétot tartott a Faipari Tudományos Egyesület gyári csoportjának szervezésében. Az ankéton részt vett a vállalat Hajnali riport A portás gyanakodva hallgatja, mit akarok. Aztán csörög, csikorog a vaskapu. Beenged. Fürkészik, nem lát-e valakit a közelben, akit a „felelősért” szalajtana. Majd, hogy idekint nincs ilyen, elkiáltja magát. De már bazsalyogva. — Szalainé!... Telefon. Erre biztosan gyorsabban előkerül, — ezt jelzi a pillantása. Jön is csakugyan egy fehér köpenyes, fehér kendős, gumicsizmás menyecske. Ö is meglepődik, mikor megtudja, mi járatban 'vagyok. — Szerkesztőségből?..: Ilyenkor? Érthető a csodálkozás. Nem egészen megszokott, hogy valamikor éjszaka közepe előtt kukkant be riporter egy tejüzembe. De most éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogyan készítik elő útjára Kecskemét, s jó néhány környező helység reggelijéhez^ a tejet? Szalai Sándomé laboráns mindjárt megenyhül. Örül, hogy érdeklődünk munkájuk után, amelynek a lakosság csak a végeredményét látja. Természetes, hogy munkába menet előtt friss tejjel ihatjuk a kávét, kakaót. Rendelhetjük a zsömle mellé a három deci, vagy félliter hófehér italt a tejboltban. Megkapja tejét sütőüzem, reggelizhetnek a betegek a kórházban, á diákok a kollégiumban. A vendéglátó üzemek szakácsai már az ebéd menüihez is szortírozhatják a tejet, hiszen reggelre hozzájuk is menetrendszerűen megérkezik. — Holnapra mennyi tej kell? — Nyolcszáznegyven kanna — mutatja a szűk udvar elején pontos sorokban egymás tetejére állított tejeskannák barrikádját a laboránsnő. — Naponta általában 45 ezer liter a forgalom. Adják a kecskeméti tsz-ek. állami gazdaságok a környékről, Lajosmízsétől Gátérig a községekből, háztájikból. Itt feldolgozzuk és küldjük a lakosságnak. Jut belőle jelentős mennyiség Budapestnek is ... Önkéntelenül arra gondol az ember: ehhez a nagy ellátási területhez képest túlságosan elmaradott már a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat IX. kecskeméti üzeme. Mikor az előtte, körülötte levő tágas, korszerűen elrendezett telepek, vállalatok üzemépületei közt felfedezi a szemlélő ezt a szinte falusi házak benyomását keltő komplexumot, nehezen hiszi el, hogy egy nagyváros és szomszédainak ellátását szolgálja. Szalai Sándomé is mondja. — Ez az üzem körülbelül 20—25 ezer liter kapacitású, s a dupláját kell elbírnia. — Az egymásra állított kannák szoros glédájára int. — Rampa híján innen a betonról kell a munkásoknak a gépkocsikra emelni a teli kannákat. Egy-egy ember 105 kannát; annyi megy egy járműre. Igen nagy a zsúfoltság. Nem is vállalkozom, hogy köpeny nélkül áttornász- szam magam réseken, oszolopok, falak mellett a műhelyekbe. Messziről veszem szemügyre a hatalmas tartályokat, •hevítő- és hűtőberendezéseket, melyek között szintén fehérköpenyes munkásnők sürgölődnek. Szalainén kívül Gulyás Éva, Gyurics Jenőné, Marsa László — fejtők és Kökény Erzsébet pasztőrös van most műszakban. Tejmintát hoznak, bemegyünk a laborba. Ez is szűkös, üveges kalicka. Kémcsövek, vegyszerek, elektromos működésű készülékek. A laboránsnő „vegyít”. Egyik kémcsőbe pici tejet, s rá ugyancsak kevéske „valamit” önt. Rózsaszínű lesz a tej. — Ez jó — jegyzi meg —, ha fehér maradt volna, a tej savanyú, s az már nem jó. Megy a minősítés — kannánként. Savfok, zsírtartalom, fajsúly és csak a szakember tudja, hány szempontból még. Igen tetszik ez a titokzatos szakkifejezés: réz curin vizsgálat. Aztán látok egy füzet nagyságú lapot, rajta olyan 2 forintosnál nagyobb fehér korongokat, szép sorjában. Ilyen vattakorongokon engedik át a tejmintát, s az nem is „gondolja”, hány féle áruló nyomot hagy maga után. Attól függően, milyen tiszta, ahogy közönségesen kifejezzük. Szálát Sándomé dicséri a mezőgazda- sági nagyüzemeket, tsz-eket, állami gazdaságokat, melyek már valóban nagyüzemhez méltóan, tisztán szállítják a jó minőségű tejet A háztájikról is gondosan kezelt tej jut a csarnokba. Ez a körülmény is sürgeti, — amint erre nemrég ígéretet is tett a Tejipari Tröszt kereskedelmi és műszaki igazgatója — hogy a kecskeméti tejüzem hasonlóképpen felfejlődjön a követelményekhez. — Mikor kezdik szállítani a tejet? — Éjjel két órára jön Fallagi Lajos mű- szakvezető. Kiadja a tejet, és Szelei József, Kéri Lajos, Kéri László, Csomortányi József, Sándor József, Tenkő István, Kecskés István gépkocsivezetők rakják, viszik a kannákat rendeltetési helyükre. Van a 6 teherautón kívül egy tartálykocsink is. Le. hét látni a városban egy kisautót, azzal Danics Aladár árut is hord, sajtot, vajat, egyebet. — Volt-e már rá eset, hogy baj történt a hajnalban kirakott kannákkal? — Igen. Lelkiismeretlen, kalótya emberek, részegek felborítják a kannát, leverik a fedelét, s kiöntik a tejet. Szerencsére ritkán történik ilyesmi. Legutóbb egy kanna, tejjel együtt, eltűnt. A Műkert felőli városszélen, egy bokorban találták meg üresen. A riport, s az éjszakai látogatás befejezéseként annak a nevét kérem, aki nem szereti a tejet. Ilyen azonban nincs közöt- tükj Tóth István központi képviseletében Csík Lxijos, a műszaki fejlesztési osztály mérnöke, Metner Ixijos, az osztály előadója, valamint a vállalat többi gyárának képviseletében még tíz kiváló szakember, a Tisza Bútoripari Vállalat kiküldöttei, köztük Stuhl Fülöp TMK-vezető, aki hosszú éveken át volt aktív harcosa a halasi gyár gépesítésének és szerszámellátásának fejlesztését illetően. Füzes István főmérnök részletesen ismertette a gyár fejlődését, átszervezését, amelyet csak tavaly kezdtek meg, de máris jelentős eredményeket hozott. Üj, korszerű gépeket kaptak — mint mondotta —, rendszeresen részt vettek tapasztalatcseréken, szerszámfejlesztési ankétokon tárgyalták meg a soron következő feladatokat: új távlatok, új lehetőségek nyíltak meg tehát a gyár további gyors fejlődésében, gyártmányainak tökéletesítésében. Nagykálóczi László művezető részletes tájékoztatót nyújtott a famegmunkáló szerszámok újításával és elkészítésével kapcsolatos kérdésekben, s hangsúlyozta: e téren még sok a tennivalójuk, hogy továbbra is lépést tarthassanak a gyártás technológia gyors fejlődésével. Az ankéton több olyan újítást is bemutattak, amely az újítók aktivitásáról tanúskodnak. A kongresszusi versenyben augusztust újítási hónapnak nyilvánították, sa dolgozók csak ez idő alatt is 22 javaslatot nyújtottak be, melyek közül tíz értékes újítást elfogadtak, illetve megvalósítottak. A felszólalók — többségükben a halasi gyár újítói — főként a szerszámfejlesztés új irányait jelölték meg és elismerő szavakkal méltatták az ankét jelentőségét. V. I.
