Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-22 / 250. szám
1966. október 32. szombat 3. oldal BAJÁI JÁRÁS Kecskemét városi A szocialista gondolkodás megtermékenyíti a mindennapi munkát Pénteken Baján, a járás párt- alapszervezeteiből 263 küldött gyűlt egybe, hogy a párt Szervezeti Szabályzatának megfelelően felmérje az elmúlt négy esztendő munkáját, meghatározza a következő évek főbb feladatait és megválassza a járási pártbizottságot A küldötteket Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte. Javaslatára a pártértekezlet a tanácskozás levezető elnökévé dr. Varga Antalt, a járási pártbizottság titkárát választották meg. Ezután javaslatot tett az elnökség tagjaira. A 27 tagú elnökségben többek között helyet foglalt: dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, Mándics Mihály, országgyűlési képviselő. Kollár Istvánná, a madarasi Béke, Gö- möri Györgyné, a tataházi Petőfi Tsz tagja, és sokan mások a járás élenjáró dolgozói közül. A jelölő bizottság elnökévé Recskó Józsefet, a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Váráéi Albertet választották. A szavazatszedő bizottság elnöke, dr. Nagy Károly lett. A pártértekezlet jegyzőjének Búza Mátyást és Lovászi Ferencet jelölték. A munkabizottság megválasztása után a tanácskozás levezető elnöke tartott rövid üdvözlő beszédet. Ezután Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára, majd Orsós Antal, a revíziós bizottság elnöke tartott szóbeli referátumot az előzőleg kiadott írásbeli beszámolók kiegészítéseképpen. A járási pártbizottság beszámolóját az alábbiakban, kivonatosan közöljük. A beszámoló bevezetőül hangsúlyozta, bogy a termelőszövetkezetek többsége a VIII. párt- kongresszus óta eltelt időszakban megerősödött. A járásban csak 1963-ban volt mérleghiányos tsz és két év óta nincs gyenge kategóriába tartozó közös gazdaság. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona és állóeszközeinek értéke megháromszorozódott, a forgóeszközök értéke pedig megkétszereződött. A második ötéves terv időszakában a termelőszövetkezetekben az egy dolgozó tagra jutó jövedelem a közösből 35,5 százalékkal emelkedett. Az elmúlt négy évben jelentős eredményeket ért el a járás mezőgazdasága ágazatonként is. Az idén búzából például 16 mázsa holdankénti átlagtermést értek el a gazdaságok. A szántóföldi kultúrák közül legjobb eredményt a kukoricatermesztés hozott. Az elmúlt három évben 20 mázsa felett volt az átlagtermés májusi morzsoltban számítva. Az eredmények elérését nagyban elősegítette, hogy a vetésterület több mint 90 százalékán hibrid fajtákat termesztettek, emelték a tőszámot, alkalmazták a mélyművelést, valamint egyre nagyobb területen a gépi sortrágyázást. Fejlődést mutat a cukorrépatermesztés is, amelyből az elmúlt két évben több mint 200 mázsa katasztrális holdankénti átlagtermést értek el a termelő- szövetkezetek. A szálastakarmányok termesztése viszont, figyelembe véve a lehetőségeket és a szükségleteket, nem alakult megfelelően. A rét- és legelőgazdálkodás színvonala még mindig alacsony. Figyelemre méltó. hogy a zöldségtermesztés számottevően fejlődött. Különösen a vöröshagyma és a fűszerpaprika hódít egyre nagyobb tért. Szabó Imre Az állattenyésztés fejlesztését fő feladatnak tekintjük a járásban. A hústermelés megkétszereződött, emelkedett a számosállat-sűrűség. Az állattenyésztésen belül a sertésre fordítottak nagyobb gondot, mivel ez a járás állattenyésztésének fő ágazata. A termelőszövetkezetek az utóbbi évben a gépi beruházás 94 százalékát saját erőből oldották meg. A növénytermesztés gépesítése jobban előrehaladt, mint az állattenyésztésé. Az elmúlt pártértekezlet óta rendszeresen figyelemmel kísérték és vizsgálták a termelőszövetkezeti demokrácia helyzetét, amely az elmúlt években sokat fejlődött. A termelőszövetkezeti közgyűléseken a korábbi évek gyakorlatától eltérően apró személyi ügyek helyett a gazdaság és a termelőszövetkezeti tagok egészét érintő időszerű és távlati feladatokkal foglalkoznak. A közgyűlések többsége határozatképes, s a döntések általában egységesek. A választott bizottságok tevékenysége viszont több vonatkozásban hiányos. A beszámoló dicsérőleg szólt a Hosszúhegyi Állami Gazdaság munkájáról. Megszilárdult a Bajai és javult a Bácsalmási Állami Gazdaság munkája is. Jó eredményeket ért el a Bajai Gépjavító Állomás. A Járás ipara nem jelentős, főleg Bácsalmásra összpontosul. Az ottani három üzem több mint 600 személy foglalkoztatását oldja meg. Jelentős előrehaladást ért el a járás kulturális, egészségügyi és szociális téren is, ami a lakosság életszínvonalának emelkedését, életkörülményeinek javulását eredményezte. A beszámoló felhívta a figyelmet, hogy a következőkben a mezőgazdaságban a bácskai tájkörzetnek megfelelő belterje- sítésre, az egységnyi területre jutó hozam és exportarány növelésére kell törekedni úgy, hogy a szakosítás elvei érvényesüljenek. El kell érni, hogy a járás minden gazdasága önellátó legyen takarmányból. Minden gazdaságban szervezetten, folyamatosan, széleskörűb- ben kell alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, hozamnövelő módszereket. Az elkövetkezendő egy-két éven belül a kukorica, napraforgó és a burgonya vetésterületének 70—80 százalékát sor- és fészkestrágyázási módszerrel vetik. A hozamok növelése mellett a minőség javítására törekednek és arra, hogy csökkenjen a betakarítási veszteség. A hozamnövelés egyik módszere az öntözött területek nagyságának emelése. Részletesen foglalkozott a be“ számoló a pártszervezetek ideológiai tevékenységével. Hangoztatta, hogy a pártoktatásnak, a tájékoztatóknak, a pártnapoknak elő kell segíteni, hogy előrehaladjunk a szocialista tudat- formálás, a marxista gondolkodásmód kialakításában. Ennek hatása a mindennapi munkában, a termelésben is érezhető lesz. A beszámoló a továbbiakban elemezte az újonnan megválasztott vezetőségek feladatait és különösen a tartalmi munka javítására hívta fel a figyelmet. A pártapparátusnak a jövőben olyan munkastílust kell kialakítani, hogy jobban érvényesüljön a reszortelosztás alapján végzendő kollektív tevékenység. Ezzel növekedik a pártvezetőségi tagok felelősségérzete és munkájukat nagyobb önállósággal végzik. A pártszervezetek nagy gondot fordítanak a jövőben is a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemezésére. A pártmunka erősítse a vezetés önállóságát, az egyszemélyi felelősséget és mellőzze a gyakorlati irányításba való aprólékos beavatkozást. Fokozottabb figyelmet fordítanak a pártdemokrácia, a kritikai légkör, valamint a kommunisták politikai aktivitásának fejlesztésére. Céltudatosabb pártépítéssel, a párttagok számának növelésével elősegítik, hogy a pártszervezetek alkalmasabbá váljanak feladataik elvégzésére, a párt vezető szerepének érvényesítésére. Ma még előfordul, hogy néhány pártszervezet egész évben nem vesz fel tagokat. Ezt a helytelen gyakorlatot javuló politikai 'munkával fokozatosain meg kell szüntetni. Megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a fiatalok, nők politikai nevelésével, azzal, hogy minél több irányú előkészítő munkát végezzenek annak érdekében, hogy a legjobbak kérjék felvételüket a párt tagjai közé. A tömegszervezetekről szólva a beszámoló hangsúlyozta: ezeknek a feladata továbbra is, hogy közvetítsék a párt politikáját, célkitűzéseit, a lakosság széles rétegei között és sajátos eszközeikkel mozgósítsanak azok megvalósítására. A beszámolók feletti vitában elsőnek Rádi Ignác, a bácsalmási községi pártbizottság titkára szólalt fel. Ezután Kiss Ferenc, a fegyelmi bizottság elnöke tett jelentést. A továbbiakban felszólalt: Erdei László, honvédőrnagy, Slachta István, a Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium igazgatója, dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke, Illés János, a madaras! Béke Termelőszövetkezet elnöke, Virágh Jőzsefné. a járási nőtanács titkára. Muharos Sándor, a bácsbokodi községi nártb'Zottság titkára. Matus György, a KISZ járási bizottságának titkára. Kedves jelenet párt értekezlet (Folytatás az 1. oldalról.) séhez. A most következő években olyan új iparágak létrehozását, vagy a már meglevők továbbfejlesztését kell segíteni, amelyek nagyszámú női munkaerő foglalkoztatását teszik lehetővé. Másrészt a rekonstrukciós beruházásokat kell szorgalmazni. Az intenzív fejlesztés lehetőségei főleg a tárcaiparban adottak, míg az építőiparban főleg a kapacitásbővítés, a tanácsi iparban pedig a meglevő üzemek továbbfejlesztése az elsődleges cél. A kommunális fejlesztés keretében a lakásépítés ütemét a második ötéves tervvel azonos szinten tervezzük, s a lakások zöme a Széchenyivárosban és a Csilléri-telepen épül. A gondok megoldása érdekében fokozott támogatásban kell részesíteni a szövetkezeti és az OTP társas-, valamint sajáterős építkezéseket. A tsz-központok köré építendő készenléti lakások kivitelezési tapasztalatait is ösz- szegezni kell. A vízellátás teljes megoldására 79 millió forintos program van, s tovább kell folytatni — mintegy 80,5 millió forintos ráfordítással — a szennyvízcsatorna építését, a parképítést, ütés járdaépítést. Kecskemét föld- gázellátása a harmadik ötéves terv célkitűzései között 25 millió forintos költséggel hétezer háztartás bekapcsolását irányozza elő. Ezek után részletesen szólott a beszámoló a mezőgazdaság fejlődéséről és feladatairól, valamint a lakosság életkörülmévolt: A szeremlei úttörőcsapat nevében Nagy Magdolna köszöntötte a pártértekezlet részvevőit. A fiatalok üdvözletére dr. Varga Antal válaszolt. Ezután Váradi Albert, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg jelentését, amit a pártértekezlet egyhangúlag elfogadott. A következő felszólaló Baráth József, a Bajai Állami Gazdaság garai kerületi párt- alapszervezetének titkára volt. Ezután ebédszünet következett, ez alatt, valamint a többi szünetben a pártértekezlet résztvevői megtekintették a Fegyveres Erők Klubjában rendezett munkásmozgalmi, valamint a járás községeinek fejlődését be-« mutató kiállítást. A délutáni vitában felszólaltak Galicz József, a tataházi Petőfi Tsz elnöke, Tóth Albert, a járási munkásőr zászlóalj parancsnoka, Kozma István, a nagybaracskai községi pártvezetőség titkára, Táncsics István, a •hercegszántói Üj Élet Tsz elnöke, Somogyi István, a bátmo- nostori Kossuth Tsz párttitkára, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, örfi Lász- lóné, a tataházi általános iskola úttörővezetője, Tököli János pártnyugdíjas, Bácsalmás küldötte. Szabó Imre vitaösszefoglalója után a pártértekezlet elfogadta a jelölőbizottság javaslatait a járási pártbizottság tagjaira, valamint a megyei pártértekezlet küldötteire vonatkozóan. A jelölőlistára való felvétel után a járási pártértekezlet titkosan megválasztotta az 51 tagú járási pártbizottságot, a megyei pártértekezlet 51 szavazati jogú és 2 tanácsokzási jogú küldöttét. Ezután összeült az új pártbizottság és megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a fegyelmi bizottságot. A párt első titkára Szabó Imre, titkára dr. Varga Antal lett. A fegyelmi bizottság elnökének Kiss Ferencet választottál^ nyeinek alakulásáról, majd az ideológiai és kulturális építőmunka eredményeit, a pártszervezetek szerepét és feladatait foglalta össze. E két utóbb; témakörben jelentős megállapítás, hogy a párt által irányított nevelőmunka eredményeként kedvezően változott a város lakosságának világnézeti, erkölcsi felfogása, széles körben sikerült megértetni a gazdasági és ideológiai munka összefüggéseit, mozgósítani a gazdasági és politikai feladatok megvalósítására. A város vezetői, pártszervei és kommunistái számára továbbra is fontos feladatként jelentkezik az ideológiai irányelvek sokoldalú magyarázása, megvalósítása, a gazdaság és politika kapcsolatának ismertetése, a szocialista munkaerkölcs, hazaszeretet, a közösségi szemlélet erőisítése, a közügyek iránti érdeklődés még nagyobb arányú kiszélesítése. Alapot teremt ehhez, hogy az elmúlt négy évben a városban szervezetileg is erősödött a párt. Huszonöt új pártalapszervezet jött létre, s a taglétszám 21,6 százalékkal magasabb, mint 1962-ben. S jó alapot teremtenek elért eredményeink is, melyek hatására a városban nőtt a párt tömegbefolyása. A város dolgozói aktívan vettek részt célkitűzéseink megvalósításában, a párt gazdaságpolitikájának helyi végrehajtásában. E fejlődésben jelentős szerepük volt az alapszervezeteknek, melyeknek többsége jól készítette fel és mozgósította a kommunistákat és a pártonkívülieket feladataink megvalósítására, — állapította meg többek között a pártbizottság beszámolója Az írásban és szóban előterjesztett beszámolók feletti vitában az alábbi küldöttek kértek szót: Zablahóczki Pál, a ZIM párttitkára, Csikai Imre, a Felsőfokú Gépipari Technikum párttitkára, Gyurász Mihály, a Béke Tsz brigádvezetője, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke, Lédeczi József, az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalat főművezetője, Tóth Ernőné, az úttörőház igazgatója, Szmolenszki László,- a Törekvés Tsz-elnöke, dr. Takács Sándor, a megyei kórház igazgató főorvosa, dr. Stecikné, Gyólay Viktória, a Katona József Színház párttitkára, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Rajt- már István, a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Gyáregységének igazgatója, Körösi József, a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum párttitkára, Radnai Sándor őrnagy, Tóth Ernő, a Bács megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat igazgatója, Kiss Margit, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottságának titkára, Kása Antal, az Aranykalász Tsz-elnöke, Mészáros Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára, Fischer István, a Bányai Júlia Gimnázium igazgatója, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Feleki Pál, a Pályafenntartási Főnökség vezetője, Budai Ferenc. a Törekvés Tsz párttitkára- Pintér Gyula, az Épületasztalosipari Vállalat főmérnöke, Csip- kő Sándor, a MÉSZÖV csúcsvezetőségének titkára, Töröli Sándor, a szakmunkásképző-int>;7"' igazgatóhelyettese, Rács Áron ■ 9-es számú AKÖV csúcs vezetőségének titkára. Ördögh István a Vörös Csillag Tsz elnöke. Donath Tibor, alezredes, a városi - járási rendőrkapitányság vezetője. Ezzel a tanácskozás első napja végétért. A városi pártértekezlet ma reggel 8 órától folytatja munkáját. Eszik Éva,
