Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Növekvő követelmények hommunifita pedagógusok, pedagógus pártszervezetek Megyénkben a pedagógu- talma nagy mértékben a peda- tekintetben példás nevelővé vá- 6ok mintegy 20 százaléka az gögus pártalapszervezetek, illet- lik-e, vagy a sandán mosoly- MiZMP tagja. Többségük a 41 ve a kommunista pedagógusok gok és kibicek oldalára kerül, pedagógus pártalapszervezethez munkájától függ. A szervezett az iskola közvetlen vezetésén tartozik, míg kisebbik részük formák mellett, melyek tökéle- túl függ a pártszervezetek és más alapszervezeteknek a tag- tesítésén is tovább kell mun- párttagok munkájától is, Fonja. Létszámuk igen tekintélyes, kálkodnunk, — mindinkább vi- tos a fiatalokkal való foglal- jolentőségük azonban még en- tagossá válik, hogy a pedagó- kozás a nevelés érdekében azért nél is nagyobb. gusok ideológiai képzésében is js ők jelenthetik a n-írt A pedagógus pártszervezetek vtswnvlaa^rftkánk eml^í utánpótlását. Pedagógus alapSóváaJtwszükenS -ynehT getett önképzés,^ az egyes kér- tervezeteinknek a pártépítés zen találják meg Iáját lelőni dések önálló tanulmányozása, megíró alakulása érdekében h?gy a pol ttrkaí* rnunka'^íe 1 yett' - & }SV önmagában csu- £j pj^góg^isokkal. "ítók olyali" tipikusan igazgatási feladatokat veLtefnltoek ^^on's^kaT^U £iatal keTÜ1 3 tantesülfctekbe’ vállalnak, ebben látják legfőbb még wnni aZí}rt”' ho„y „^3^5. akl az egyetemen, a főiskolán tennivalóikat. (gyakran nem gus|inknAl az ideológiai önkép- jó ifjúsági vezető volt, de mint értik, hogy a párt vezető sze- ^ mindennapi igénnyé, szinte nevelő, új környezetben, már repe nem csökken, ellenkező- szükségletté váljék. Talán nem egyáltalán nem ilyen aktív, s leg, erősödik, ha munkájuk ge- túlzás azt állítani, hogy ezen estleg elkallódik. "iLC^x_az,^lel'P0llt>tól tevé- megállapítások nemcsak azideo- Mindezt nagy Hiba lenne kilógiai; hanem a szakmai ön- zárólag a fiatalok nyakába kenység képezi. Egyébként az útkeresés ál- képzésre is vonatkoznak. Ezt ..arrni hiszen evakran senki lando követelmény a pártmun- azért hangsúlyozzuk ennyire, ^ kéretíT kértS^őket^te kábán. Az elmélet és a gyakor- mert az elszürkülés veszélye a sem K€rGSJ , keraea oliet lat szüntelenül fejlődő kölcsön- pedagógusra is hat, a pedagó- annak ellenére sem, hogy koráb- hatásának figyelembevétele na- giai munkában is jelentkezik, bi tevékenységüket a magukkal gyón fontos. Hiszen a párt- Az élettel, a változó követel- hozott jellemzések is rögzítik, munka mindenek előtt embe- ményekkel és körülményekkel Pártszervezeteink legyenek rek között végzett tevékeny- szorosan lépést tartó, valóban a fiatal pedagógusok segítői, ség, ezért nem tűri a sablono- alkotó munka mellett gyakran gyámoh'tói kát, a betokosodást. Ennek megtalálható ma még a kon- A . , ,, hangsúlyozása mellett is meg- zervatív szemlélet, a teljesen ^ felsorolt néhány feladat állapítható azonban, hogy az rutinná kopott nevelői oktatá- is nyújt talán némi tájékoztatást állandó útkeresés mellett szűk- si munka ’ abban, hogy mik a legfontosabb ség van egy bizonyos stabili- - , tennivalók a pedagógus párttásra is. Ennek mindenekelőtt Sokszor elmondtak már, hogy , rvezetekben Az említett abban kell megnyilvánulnia, a nevelés az iskolai munka vihogy a pedagógus pártszerveze- szonylag gyengébb oldala. Pe- k n f k ’ tek jól határozzák meg felada- dagógus pártszervezeteinknek aktuálsukat tovább kell fokoz- fcaikat. nagyon fontos feladata az isko- "1- í1 ársadalmunk legszeleseob Ügy véljük, hogy a pedagó- lai nevelőmunka állandó javí- értelmiségi rétégé va oza a- gus alapszervezetek főképp po- tása. Ehhez nagyon fontos, nul a pedagoguskar, szerepük litikai és ideológiai területen, hogy alapszervezeteink folyto- varoson, de méginkább falun ezek eszközeivel és módszerei- nosan vizsgálják és elemezzék éppenséggel nem csökken sót vei végezzék munkájukat az is- nevel d helvzetót- teavenek e2-vre tovább no. A közelítés kólái életben hogy máltai egész fe£sztó_ egyre fokozódó igénylése a pe5ÄSUÄlilsr^Ä ^Ln^rüsltsék, terjesszék **** eredményesebb lehessen. Amikor a pedagógus szel vezetek,, a pedagógus párt- ^ —. j— “ ' 'set ezeknek a követelményektagok feladatairól beszélünk, hogy pedagógus partszervezete- ezeivneic o 1 eny UJSmMmMihSé» Sí ROMANTIKA A Tej utat felnyalták a macskák. A Göncölszekér nyikorogva döcög. Mint elhajított villamosjegyek, szállingóznak a felhők, összesöpri ókét a szél. A Holdat bedobták a Wurlitzerbe, rázendít a békaszerenád. És mélabúsan úszik egy faág. mint a szakácsnő hajszála tegnap a levesben. Rudnai Gábor n^XDCJ^js^ni BACS-KISKUN MEGYE 0 lenessen a nevelés területén mutatkozó követelményeket támaszt. Hogy tx^a^us' alap- ismereteket, jó példákat. Is- mennyire felelnek meg ennek az pedagógus alap- fig lmfcztetni kell itt igénynek, mennyire tesznek elervezete- get ezeknek a koV(, első helyen kell említeni a ink mindenek előtt a nevelő- nek> 32 nen? ut°lsó s’0!'baa a megfelelő politikai atmoszféra munkában, — ne pedig azon pedaß°Sus pártszerveze e c o megteremtését a tantestületek- kívül — keressék feladataikat. Párttagoktól íugg- ben. Nem kis feladat ez! Olyan A nevelésen pedig nemcsak a Gyóni Lajos ÍSSleteke“Sj^°S ha- tenulók- ha"*m a Pedagógusok Ä, ll “ . **“« nevelötevékenygyen róluk önálló véleményük, se2ét is értjük, sót mindenek folytassanak eszmecseréket, ekd,t azt, hogy még alkalma- hogy a tantestületben ne le- sabbá tegyük őket az emberne- hessen tokbabújt ember mód- velés roppant nehéz és felelős- jára élni. Ki is bővíthetjük a ségteljes feladatainak ellátásá- gondolatkört: nemcsak jó po- ra. litikai atmoszférát kell terem- A , _ . , teni, hanem általában olyan alapszervezetek tantestületi légkört, amelyben kollektív tevékenységén túl igen ténylegesen emberi viszonyok fontos a párttagok egyéni pél- uralkodnak, érvényesül a tes- damutatása is. Ha oktató-neve- tületi demokrácia, az őszinte, lő-munkájuk, egész iskolai és nyílt, kritikus és ^ önkritikus iskolán kívüli tevékenységük hang. Az ilyen légkörben a szakmai, világnézeti és minden testület tagjai jól tudnak együtt m.js tekintetben példamutató, dolgozni; mindezek hiányában , , T, ...... a kispolgári opportunizmus, ez nagy katassaI Iehf‘ a tot>b!konformizmus, a „ne szólj ekrc- Pedagógus partszerveze- szám, nem fáj fejem”, a „min- tőinknek azon kell munkáidén rendben” elve és menta- kodniok, hogy tagjaik valóban litósa uralkodik el. ilyenek legyenek, hogy magukA sok jó példa között kal, tad,jft ragadni ,az egf2 ma még me/figyelhetók a föl- ^estótótet hogy olyan lég- sorolt jelenségek is, ezek nem kort teremtsenek amilyenben a kis mértékben nehezítik a ki- lazítok, a politikailag kozombo- bontakozást. Az egészséges lég- sek> a világnézetileg bizonyta- kör megteremtése a tantestü- lanok, vagy éppen ellenségesek leti egységnek is egyik igen ne érezzék jól magukat. 'fontos feltétele. Természetesen ennek az ÍrásÉnnek nem mond ellent az nak nem áll módjában a pe- egyszemélyi yezet&s, az igazga- dagógus pártszervezetek vala- tási felelősség erósíbfeere irá- mfennyj feladatát érinteni Így nyúló tórekv^ A jo nevelő- pl nem gzóitunk a KIS^_ ^ munka az igazgatok ©s part- , , ... , szervezetek alkotó együttműkö- uttorőszervezet munkájának se- désének eredményeként alakul- gdeserol, bar ez sem elhanya- hat ki. goi haló feladat. Az előbbihez szorosan kap- Végezetül még egy, általunk csolódó követelmény, hogy pe- igen fontosnak tartott felada- dagógus pártszervezeteink az is- tót, mégpedig a fiatal pedagó- kolai ideológiai munka gazdái gusokkal való foglalkozást era- legyenek. A pedagógusok ideo- lítenénk meg. Minden évben je- lógiai továbbképzése több féle lentős számban érkeznek fiatal módon folyik. Az egyik legje- pedagógusok megyénkbe is. Ha lentősebb, de mindenképpen figyelemmel kísérjük ezeknek legtömegesebb forma a szak- a fiataloknak az útját, fejlődé- szervezet szervezésében folyó sét, akkor a kép nem mindig továbbképzés. A tantestületek- kedvező. Ez pedig nem egyedül ben folyó ideológiai továbbkép- a fiataloknak a hibája. Az, zés megfelelő színvonala és tar- hogy az induló fiatal minden Füzér József: Váróteremben. népművészete AZ UTÓBBI esztendők leglátogatottabb kiál- szó. S külön örömünkre szolgál, hogy a könyv lítása Kecskeméten megyénk népművészetének megyei termés: a Bács-Kiskun megyei Nyomda- bemutatója a Katona József Múzeumban. Mél- ipari Vállalat készítette. tán keltett érdeklődést, mert ez cl nagy gond- A. munka nyolc színes és huszonkilenc feke- dal és szaktudással összeállított kiállítás siker- te-fehér fotóban mutatja be a múzeumi kiálli- rel mutatja be megyénk etnográfiai kincseit, tási anyag legjelesebb darabjait. A színes fotó- A kiállítást már bemutattuk olvasóinknak, most kát Bakonyi Béla fotóművész, a fékete-fehére- azonban külön is szólni kell a nemrég elkészült, két pedig Kónya Kálmán és Nagy Ádám készí- kitűnően szerkesztett, pompás kiállítású kataló- tette. gusról. Hasonló több színnyomású könyvek nyomdai A katalógus szöveges része Janó Ákos és dr. előállítása még egy jól felszerelt fővárosi nyom- Solymos Ede munkája. A több mint egy szerzői dának is gondot okoz. Némelyek aggódtak tehát: ívre terjedő tanulmány — nyugodtan nevezhet- képes-e nyomdánk a korszerűen felszerelt nagy- jük így — színvonalas összegezését adja mind- üzemekkel versenyre kelni? Az eredmény Hl annak a folklórnak, ami megyénkben volt, s van: képes. Pedig hazánkban csak nemrégiben részben még ma is jelen van. Bács-Kiskun me- vezették be ezt a magasfényű festékkel való nyo- gyében a népi díszítő művészetnek csaknem,, mást eljárást, s megyei nyomdánkban ez volt az el- minden megnyilvánulása, jellemző sajátossága s°. tegyük hozzá: sikeres! — kísérlet. A képek fellelhető. A terület — eltérő természeti adott- szépek, a Tóthfalusi-garamond-antikva betűvel ságai mellett — korábban közigazgatásilag sem szedett szöveg pedig hibátlan nyomású, szemvolt egységes, így szerves etnográfiai összetartó- nyugtató, könnyű olvasási lehetőséget ad. zást hiába keresünk. Nos, ezt a látszólag szét- /^Z AVATATLAN is fogalmat alkothat ma- darabclt népművészeti területet hozza megkö- üának a techniliai nehézségekről, abból, hogy a zelítő egységbe tanulmányában a két néprajz- csodálatosan szép népművészeti remekek képet tudós múzeumigazgató. mindössze négy alapszínnel nyomták, mégis több A pásztorkodó kunok, az elhullott, vagy le- iff. Js, f árnyalatot tartalmaznak vágott állal bőrével művészkedő nomádok, fara- ,- , mnraw 'w T fU az ábrázott gó-emberel:. aztán a népi fazekasok, hímző- és U szePse9eben átszövő asszonyok, gyertyaöntők, kétkézi mester- 1 ^ a~ ert]_fK ... . ... emberek, szűrszabók, subakészítök, pingáló asz- , ,alrinil, „fii flszen, Hepmüvészeti szonyok: valamennyien megfelelő helyet és mél- ■ - V . felkelu az érdeklődést es eltalált kapnak ebben a rövid foglalatban. Zokonfúuff v Z* “ fov1ar.osba’, deu a ha' Trrr ~ J , tarokon túlra is. Elviszi annal is inkább, mert VILÁGOS, egyszerű stílusban mond el tudó- megyénk népművészetének nemcsak idehaza mányos erdekessepeket Janó Ákos és dr. Soh.- de külföldön is igen sok a csodáló ja, rajongná mos Ede tanulmánya amelyhez hasonló össze- Még annyit: népművészeti alkotásaink mea‘- foglalót régóta nélkülöztünk mar megyénk nép- örökítésével, begyűjtésével sietnünk kell mert művészetéről , egyre kevsebb azoknak a száma, akik még űzik Nem szabad szűkölködni a jelzőkkel, amikor ezt az alkotó, teremtő munkát. Mintha eau ki- ezt a nagyon szép albumot kezünkbe vesszük, csit elkéstünk volna. De hogy méq sok min- Akkor is dicséretet erdemeine, ha mint nyom-. den pótolható, annak egyik erős bizonyítéka er dai termeket vizsgálnánk, hiszen csaknem min- a katalógus. den szempontból kifogástalan munkáról van Balogh József
