Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

4. oldal 196«. október 1« vasárnap Jánoshalmi kommunisták SAÉgjÉi Egyre iib társadalmi réteget érint Beszélgetés a lakosságnak nyújtott állami kölcsönökről Szeptember 25-i számunkban Lakások tető nélkül címmel megjegyzést közöltünk a Bajai Állami Gazdaság huszonnégy dolgozójának lakásépítési gondjairól. A cikkben arról volt szó, hogy a KISZ-lakásépítósi akció keretében felhúzták a falakat, de nem kaptak hitelt az építkezés folytatásához, a tető elkészí­téséhez. Azóta a Bajai Állami Gazdaság fiatal dolgozóinak ez a gondja megoldódott, mert tízezer forint hitelt kaptak lakáson­ként és 1967. január 1-től történő folyósítással még további 55 ezer forint OTP-hiteihez jutnak. Mivel a lakásépítésre egyre nagyob az igény és a bajai pél­da nem egyedülálló, a lakosságnak lakásépítéshez nyújtott OTP- hitelekről és egyéb kölcsönökről kértünk tájékoztatást Budapes­ten dr. Gordon László igazgatótól, az Országos Takarékpénztár Hitelügyi Főosztályának vezetőjétől. A beszélgetésen jelen volt Deák István, az OTP Bács-Kiskun megyei fiókvezetője is. Először a magánerőből történő [ lakásépítésekhez nyújtott köl­csönök iránt érdeklődtünk. — A lakásépítésnél is, mint ál­talában mindennél, figyelembe kell venni, hogy nálunk terv- gazdálkodás folyik. Tehát a köl­csönöket is csak úgy tudjuk fo­lyósítani, ha megfelelő építési kapacitás és anyag is rendel-1 kezesre áll. Közismert, hogy a harmadik ötéves tervidőszak alatt 200 ezer magánlakás fel­építése van tervbe véve. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy I az eddiginél körültekin­tőbb, szervezettebb és biz­I tonságosabb anyagellátás­ra van szükség. Az a célunk, hogy a családi, valamint a társasház-építkezé- sekiiez továbbra is a legnagyobb mértékben kielégítsük a köl­csönigényeket. Bács-Kiskun me­gye egyébként igen előkelő he­lyen áll országosan is e tekin­tetben. A statisztika azt bizo­nyítja, hogy jelentős fejlődés van, ami egyben azt is igazol­ja, hogy a lakosság egyre na­gyobb készpénz-megtakarítással rendelkezik a lakásépítéshez, másrészt az ehhez szükséges kivitelezői kapacitás és anyag is egyre nagyobb mértékben rendelkezésre áll. — Vizsgáljuk meg talán köze­lebbről ezeket a statisztikai ada­tokat — egészítette ki az előb­bieket a megyei igazgató. — 1961-ben 550 lakással a 15. he­lyen állt a megye országosan. 1965-ben szeptember 30-ig 1100 lakás építése volt folyamatban a családi- és társasház-építkezése- ken. Ez év ugyancsak szeptem­ber 30-ig 2061 lakás építése volt folyamatban, illetve készült el. Míg tavaly az említett időpontig 51 millió forintot, S az idén 121 millió forin­tot kölcsönöztünk a ma­gánlakásépítőknek. Még hozzáteszem, hogy tavaly a megye már országosan a S. helyen volt a külesönigényléí,- ben. Külön figyelemre méltó, hogy a társasház-építkezés falun, il­letve a nagyközségekben egyre inkább tért hódít. Jánoshalmán három táreasház épült néhány évvel ezelőtt. Átmeneti szünet után újabb tizennégy, négylaká­sos társasházra van igény. Ezek egy részének építését mag is kezdték. Bácsalmáson két tár­sasház készült el és három épí­téséhez megvan a telek. Lajos- mizsén szintén kész két ilyen társasház, a harmadik építésé­hez az előkészületek megtörtén­tek. Hasonló kezdeményezéssel találkozunk Izsákon, Mélykú- ton és másutt is. Az első örök­lakások építéséhez is megtör­téntek az előkészületek. Kecs­keméten épül egy ö.tven lakás­ból álló társasház jövőre. — Ezekből az adatokból is látszik — folytatta Gordon elv- táns —, hogy Bács-Kiskun ine­gyében nagy a fejlődés. Ezeknek az építkezéseknek gazdasági alapjuk van. A nagyközségek­ben történő társasház-építések megváltoztatják a községele ar­culatát is, városiasabbá teszik a környezetet. Továbbra is messzeme­nően támogatjuk a KISZ lakásépítési akciókat. amelyek elsősorban a fiatalok lakásgondjainak a megoldását szolgálja. Az Országos Takarékpénztár által nyújtott egyéb kölcsönök­re vonatkozó kérdésre a követ­kező választ kaptuk Gordon elv­társtól. — Mind szélesebb társadalmi réteget érintenek a különböző kölcsönök. Gondolok itt például az áruvásárláshoz nyújtott hi­telakcióra. Ez 1967-ben jelentő­sen tovább bővül. A lehetőségek­hez mérten a személyi kölcsönak- ciót is fejlesszük. Ezt már ed­dig is kiterjesztettük a termelő­szövetkezeti tagokra. A megyei fiókvezető ezzel kap­csolatban is tudott statisztiká­val szolgálni. — 1961-ben a megyében 4600 áruhitellevelet adtunk ki 19 300 000 forint értékű áru vá­sárlására. Tavaly már 14 300-ra emelkedett a kiadott áru­hitellevelek száma és 76 millió 100 ezer forint ér­tékű árut vásároltak raj- _ ta a Bács-Kiskun megyeiek. Ezzel a számmal a megye országosén negyedik helyen állt az elmúlt évben. A következőkben arról érdek­lődtünk, hogy a gazdasági re­form milyen esetleges változá­sokat hoz a lakosságnak nyúj­tandó kölcsönök szempontjából. — A gazdasági reform meg­valósítása további jelentős élet­színvonal-emelkedéssel jár. Eb­ből következik, hogy mind na­gyobb anyagi erők állnak majd rendelkezésre a magánerőből történő lakásépítkezéshez, vala­mint a jelentősebb áruvásárlás­hoz, mint például a lakberende­zési cikkek, értékesebb televí­zió stb.’ Ehhez viszont az áru­alapot kell növelni. Az építke­zésekhez több téglára, cement­re van szükség. Tehát az építő­anyagiparnak arra kell töreked­ni, hogy az igényeket kielégítse. Ezek az igények pedig egyre nö­vekednek és az eddigi tapaszta­latok bizonyítják, hogy az ipar kapacitása nem minden esetben tud lépést tartani ezzel. A gaz­dasági reform elősegíti az ipar- gyorsabb fejlődését, várhatóan több árucikk, nagyobb árualap áll rendelkezésre a lakosság fo­gyasztói igényeinek kielégítésé­hez. Mindez együtt elősegíti, hogy az Országos Takarékpénz­tár tovább fejlessze a különbö­ző hitelakciókat. Már az utób­Párlnapok a megyében Október utolsó hetében és no­vemberben a megyében számos pártnapon tájékozódhatnak az érdeklődők az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, s ezen belül az 1966-os népgazdasági tervek teljesítéséről, a kongresz- szusi előkészületekről, valamint a nemzetközi helyzet fontosabb eseményeiről. Ezúttal azoknak a pártnapoknak a helyét és idő­pontját közöljük, amelyek meg­rendezésére megyei előadók köz­reműködésével kerül sor. Október 24-én, a Kalocsai Pap­rikaipari Vállalatnál Pankovits Józsefné, 25-én a Kiskunfélegy­házi Cipőüzemben Borsodi György, 26-án a Kiskunfélegy­házi Vendéglátó Vállalatnál Ge­rdas István, 27-én Borotán dr. Glied Károly, a Kiskunmajsai Finommechanikai Vállalatnál Krdősi József, Kecelen Brachna János, 28-án Solton Pozsgay Im­re, Kunpeszéren Palkó László, Szabadszálláson Szabó Lajos, Kelebián dr. Weither Dániel, Géderlakon Mészáros János, Homokmégyen Bodor Jenő, He- tónyegyházán Szűcs Béla, 29-én Miskén Madarász László, a Kis­kunmajsai Gépállomáson Gyóni Lajos, 30-án Kígyóspusztán Gyóni Lajos lesz a pártnap elő­adója. November ll-én Soltvadkerten dr. Horváth István, 14-én Csá­szártöltésen Farkas József, 15-án Bácsalmáson Papes Béla, Bács- bokodon Ágoston András, Garán Bodor Jenő, 16-án a Bajai Vá­rosi Tanácsnál dr. Varga Jenő, Fülöpházán Horváth Rezső, 18-án a Tabdi Állami Gazda­ságban Miklós János, a Bajai Ganz Villamossági Műveknél Szabó Ferenc, Ágasegyházán Iván Istvánná tart pártnapi tá­jékoztatót. Tolvajok TÖBB. MINT EGY ÉVIG fosz- togata az a tolvajbanda a tár­sadalmi túlajdont, amelyik fö­lött a napokban hirdetett ítéle­tet a kecskeméti iarásbíróság. A múlt év december 18. szá­munkban — a rendőrségi nyo­mozás befejezésekor — már ír­tunk a kiterjedt bűnszövetkezet­ről, az orgazdákról, akiknek a segítségével és közretr.űködésé- veí „pénzt csináltak'’ a külön­böző helyekről összeharácsolt ingóságokból. A tizenhét vád­lott közül öt már büntetve volt tulajdon elleni bűncselekmények miatt. Most sem a véletlen so­dorta őket a vádlottak padjára, hiszen ők maguk keresték az al­kalmakat, s azokat kihasználva narancsot, fürdőkádat, deszkát és szinte minden elképzelhetőt loptak. Az elsőrendű vádlott, a bűn- szövetkezet fő szervezője és a lopások irányítója. Bognár Já­nos, Nyárlőrinc, II. kerület 4. szám alatti lakos, a kecskeméti MÁV-állomás dolgozója volt. öt évvel ezelőtt került a vasúthoz. Magatartásával szemben több esetben merült fel kifogás: iga­zolatlanul távol maradt munka­helyéről, engedély nélkül eltá­vozott stb. Ezért többször fi­gyelmeztették, sőt fegyelmi eljá­rás is volt ellene. 1964 őszén egy alkalommal észrevette, hogy Kecskeméten, az akkor épülő távolsági buszmegállónál egy gópkocsikerék hever a földön. Erről tájékoztatta barátját, Var­ga Sándor. Kecskemét, Balló- szög 220. szám alatti lakost, s közösen ellopták a kereket és eladták. Az első akciót hamarosan kö­vette a többi. Bognár és Varga éjszakai szolgálatuk alatt dézs­málni kezdték a vasúti szállít­mányokat. A könnyű pénzszer­zési hajlam napok alatt átra­gadt Bencsik Józsefre. Elek Jó­zsefre is. akik szintén az állo­más területén dolgoztak. MAR ATTÓL SEM riadtak vissza, hogy a lezárt vagonokat feltörjék. Az így ellopott drót­szövetet. narancsot. deszkát, őrölt paprikát, bort, cementet, cukrot Gyöngyös Sándor és fe­lesége, Kecskéméi Szent István város 25 'd. szám alatti lakására szállították, s azt az orgazdák „jutányos áron” megvették és nyilván tovább adt*k. Gyöngyö­siek nagyon jól tudták, honnan származik az áru. mégsem tilta­koztak emiatt, sőt. annyira tet­szett nekik ez üzlet hoffv bár­mit hajlandók voltak átvenni. bi időben egyre nagyobb lehe­tőség volt erre. Az építkezések­nél qzonban továbbra is ragasz­kodnunk kell ahhoz, hogy I az építtető a szükséges összegnek legalább 25 szá­zalékával rendelkezzen, A következőkben is arra tö­rekszünk, hogy a lakosság igé­nyeit az adott lehetőségek kere­tein belül minél nagyobb mér­tékben kielégítsük — hangoz­tatta végezetül dr. Gordon Lász­ló. * A beszélgetésből kitűnt tehát, hogy a családiházak és a társas­házak építtetőinek igényei ki­elégítéséhez építőipari kapaci­tásra és anyagra is kell tervez­ni.- Nemrég ülést tartott erről a témáról a megyei magánlakás­építési bizottság. A tanácskozá­son erre vonatkozólag számos értékes javaslat hangzott el, amelyről lapunkban is hírt ad­tunk. Remélhetőleg ezek mi­előbb megvalósulnak. Kereskedő Sándor «Ä#1 ' M A szavaZatezedő bizottság tagjai (Szócska Imre és Lusz- tig József) összeszámlál jak a szavazatokat. A pártbizottságot ellenvélemény nélkül válasz­tották meg. bandája Egy alkalommal például 10 pár gyermekcipőt lopott Bognár Já­nos a vasútállomáson az egyik szállítmányból — s két pár ki­vételével — ezeket Gyöngyösi­né vette meg 300 forintért. HOGY MENNYIRE nem vol­tak válogatósak Bognárék, azt a fenti rövid felsorolás is bizonyí­totta. De elszántságukra jellem­ző, hogy amikor Bognár és Ben- csik arról szerzett tudomást, hogy az alsópályaudvarra nyi­tott kocsin trágyaszóró gépek érkeztek, rögtön odasiettek és leszereltek egy pótkereket, majd 400 forintért eladták. Valameny- nyi cselekményüket nyilván nem áll módunkban felsorolni, hiszen összesen 110 alkalommal követtek el lopást és összesen mintegy 60 ezer forint értékű árut loptak el. Amikor már ke­vésnek találták a vasútállomá­son kínálkozó lehetőségeket, működési területüket más rak­tárakra, vállalatokra, termelő­szövetkezeteikre és magánszemé­lyek tulajdonára is kiterjesztet­ték. Bűncselekményt követtek el például a kahzervgyár, a Kecs­keméti Vas- és Fémipari Ktsz, a megyei építőipari vállalat, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz, a Hűtőipari Vállalat, a kecskemé­ti Rákóczi Tsz, a 9. sz. AKÖV, stb. sérelmére is. De loptak ke­rékpárt. üzemanyagot, hordót, gázpalackot, permetezőgépet, zseblámpát is. TERMÉSZETESEN a feljelen­tések nyomán megindult elle­nük a nyomozás, hamarosan el is fogták és előzetes letartózta­tásba helyezték őket. Az ügyben kihallgatott több. mint nyolc­van tanú. szakértők vallomása alapján a bíróság megállapítot­ta bűnösségüket. Bognár Jánost húsz rendbeli különböző — eb­ből 13 rendbeli bűnszövetségben, illetve folytatólagosan elköve­tett — lopás miatt ötévi szabad­ságvesztésre ítélte és három év­re eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. Bencsik József és Var­ga Sándor három-három évet kaptak, s fejenként két évre el­tiltotta őket a bíróság a köz­ügyekben való részvételtől. Elek Józsefet és Gyöngyösi Sándomét két-kót évre ítélte a bíróság és mellékbüntetésként közügyektől való eltiltást alkalmazott. A többiek egy év és nésy hónap végrehajtható, illetve felfüggesz­tett szabadságvesztést kaptak, vagy meghatározott összegű oénzbüntetéssel sújtotta őket a kecskeméti járásbíróság. Az íté­let nem jogerős. Pénteken pártértekezlet volt Jánoshalmán. Nyolcvanegy kül­dött érdeklődéssel hallgatta, majd 14 felszólaló meg is vi­tatta Balogh Lajos, a pártbi­zottság titkára által beterjesz­tett beszámolót. A Petőfi Tsz küldöttei figye­lemmel halljatják: „A Petőfi Tsz-nél az 1965-ös évben egy munkaegység értéke 52 forint, a Haladás Tsz-nél 43 forint, az Üj Alkotmány Tsz-nél 34 fo­rint, a Kossuth Tsz-nél 22 fo­rint, a Jókai Tsz-nél 14 forint.”. „A közélet iránti érdeklődés mini Jógi változáson ment ke­resztül, amely azt jelenti, hogy egyre gyarapszik az alkotók, a véleményformálók száma.” ~

Next

/
Thumbnails
Contents