Petőfi Népe, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
4. oldal 196«. október 1« vasárnap Jánoshalmi kommunisták SAÉgjÉi Egyre iib társadalmi réteget érint Beszélgetés a lakosságnak nyújtott állami kölcsönökről Szeptember 25-i számunkban Lakások tető nélkül címmel megjegyzést közöltünk a Bajai Állami Gazdaság huszonnégy dolgozójának lakásépítési gondjairól. A cikkben arról volt szó, hogy a KISZ-lakásépítósi akció keretében felhúzták a falakat, de nem kaptak hitelt az építkezés folytatásához, a tető elkészítéséhez. Azóta a Bajai Állami Gazdaság fiatal dolgozóinak ez a gondja megoldódott, mert tízezer forint hitelt kaptak lakásonként és 1967. január 1-től történő folyósítással még további 55 ezer forint OTP-hiteihez jutnak. Mivel a lakásépítésre egyre nagyob az igény és a bajai példa nem egyedülálló, a lakosságnak lakásépítéshez nyújtott OTP- hitelekről és egyéb kölcsönökről kértünk tájékoztatást Budapesten dr. Gordon László igazgatótól, az Országos Takarékpénztár Hitelügyi Főosztályának vezetőjétől. A beszélgetésen jelen volt Deák István, az OTP Bács-Kiskun megyei fiókvezetője is. Először a magánerőből történő [ lakásépítésekhez nyújtott kölcsönök iránt érdeklődtünk. — A lakásépítésnél is, mint általában mindennél, figyelembe kell venni, hogy nálunk terv- gazdálkodás folyik. Tehát a kölcsönöket is csak úgy tudjuk folyósítani, ha megfelelő építési kapacitás és anyag is rendel-1 kezesre áll. Közismert, hogy a harmadik ötéves tervidőszak alatt 200 ezer magánlakás felépítése van tervbe véve. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy I az eddiginél körültekintőbb, szervezettebb és bizI tonságosabb anyagellátásra van szükség. Az a célunk, hogy a családi, valamint a társasház-építkezé- sekiiez továbbra is a legnagyobb mértékben kielégítsük a kölcsönigényeket. Bács-Kiskun megye egyébként igen előkelő helyen áll országosan is e tekintetben. A statisztika azt bizonyítja, hogy jelentős fejlődés van, ami egyben azt is igazolja, hogy a lakosság egyre nagyobb készpénz-megtakarítással rendelkezik a lakásépítéshez, másrészt az ehhez szükséges kivitelezői kapacitás és anyag is egyre nagyobb mértékben rendelkezésre áll. — Vizsgáljuk meg talán közelebbről ezeket a statisztikai adatokat — egészítette ki az előbbieket a megyei igazgató. — 1961-ben 550 lakással a 15. helyen állt a megye országosan. 1965-ben szeptember 30-ig 1100 lakás építése volt folyamatban a családi- és társasház-építkezése- ken. Ez év ugyancsak szeptember 30-ig 2061 lakás építése volt folyamatban, illetve készült el. Míg tavaly az említett időpontig 51 millió forintot, S az idén 121 millió forintot kölcsönöztünk a magánlakásépítőknek. Még hozzáteszem, hogy tavaly a megye már országosan a S. helyen volt a külesönigényléí,- ben. Külön figyelemre méltó, hogy a társasház-építkezés falun, illetve a nagyközségekben egyre inkább tért hódít. Jánoshalmán három táreasház épült néhány évvel ezelőtt. Átmeneti szünet után újabb tizennégy, négylakásos társasházra van igény. Ezek egy részének építését mag is kezdték. Bácsalmáson két társasház készült el és három építéséhez megvan a telek. Lajos- mizsén szintén kész két ilyen társasház, a harmadik építéséhez az előkészületek megtörténtek. Hasonló kezdeményezéssel találkozunk Izsákon, Mélykú- ton és másutt is. Az első öröklakások építéséhez is megtörténtek az előkészületek. Kecskeméten épül egy ö.tven lakásból álló társasház jövőre. — Ezekből az adatokból is látszik — folytatta Gordon elv- táns —, hogy Bács-Kiskun inegyében nagy a fejlődés. Ezeknek az építkezéseknek gazdasági alapjuk van. A nagyközségekben történő társasház-építések megváltoztatják a községele arculatát is, városiasabbá teszik a környezetet. Továbbra is messzemenően támogatjuk a KISZ lakásépítési akciókat. amelyek elsősorban a fiatalok lakásgondjainak a megoldását szolgálja. Az Országos Takarékpénztár által nyújtott egyéb kölcsönökre vonatkozó kérdésre a következő választ kaptuk Gordon elvtárstól. — Mind szélesebb társadalmi réteget érintenek a különböző kölcsönök. Gondolok itt például az áruvásárláshoz nyújtott hitelakcióra. Ez 1967-ben jelentősen tovább bővül. A lehetőségekhez mérten a személyi kölcsönak- ciót is fejlesszük. Ezt már eddig is kiterjesztettük a termelőszövetkezeti tagokra. A megyei fiókvezető ezzel kapcsolatban is tudott statisztikával szolgálni. — 1961-ben a megyében 4600 áruhitellevelet adtunk ki 19 300 000 forint értékű áru vásárlására. Tavaly már 14 300-ra emelkedett a kiadott áruhitellevelek száma és 76 millió 100 ezer forint értékű árut vásároltak raj- _ ta a Bács-Kiskun megyeiek. Ezzel a számmal a megye országosén negyedik helyen állt az elmúlt évben. A következőkben arról érdeklődtünk, hogy a gazdasági reform milyen esetleges változásokat hoz a lakosságnak nyújtandó kölcsönök szempontjából. — A gazdasági reform megvalósítása további jelentős életszínvonal-emelkedéssel jár. Ebből következik, hogy mind nagyobb anyagi erők állnak majd rendelkezésre a magánerőből történő lakásépítkezéshez, valamint a jelentősebb áruvásárláshoz, mint például a lakberendezési cikkek, értékesebb televízió stb.’ Ehhez viszont az árualapot kell növelni. Az építkezésekhez több téglára, cementre van szükség. Tehát az építőanyagiparnak arra kell törekedni, hogy az igényeket kielégítse. Ezek az igények pedig egyre növekednek és az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipar kapacitása nem minden esetben tud lépést tartani ezzel. A gazdasági reform elősegíti az ipar- gyorsabb fejlődését, várhatóan több árucikk, nagyobb árualap áll rendelkezésre a lakosság fogyasztói igényeinek kielégítéséhez. Mindez együtt elősegíti, hogy az Országos Takarékpénztár tovább fejlessze a különböző hitelakciókat. Már az utóbPárlnapok a megyében Október utolsó hetében és novemberben a megyében számos pártnapon tájékozódhatnak az érdeklődők az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, s ezen belül az 1966-os népgazdasági tervek teljesítéséről, a kongresz- szusi előkészületekről, valamint a nemzetközi helyzet fontosabb eseményeiről. Ezúttal azoknak a pártnapoknak a helyét és időpontját közöljük, amelyek megrendezésére megyei előadók közreműködésével kerül sor. Október 24-én, a Kalocsai Paprikaipari Vállalatnál Pankovits Józsefné, 25-én a Kiskunfélegyházi Cipőüzemben Borsodi György, 26-án a Kiskunfélegyházi Vendéglátó Vállalatnál Gerdas István, 27-én Borotán dr. Glied Károly, a Kiskunmajsai Finommechanikai Vállalatnál Krdősi József, Kecelen Brachna János, 28-án Solton Pozsgay Imre, Kunpeszéren Palkó László, Szabadszálláson Szabó Lajos, Kelebián dr. Weither Dániel, Géderlakon Mészáros János, Homokmégyen Bodor Jenő, He- tónyegyházán Szűcs Béla, 29-én Miskén Madarász László, a Kiskunmajsai Gépállomáson Gyóni Lajos, 30-án Kígyóspusztán Gyóni Lajos lesz a pártnap előadója. November ll-én Soltvadkerten dr. Horváth István, 14-én Császártöltésen Farkas József, 15-án Bácsalmáson Papes Béla, Bács- bokodon Ágoston András, Garán Bodor Jenő, 16-án a Bajai Városi Tanácsnál dr. Varga Jenő, Fülöpházán Horváth Rezső, 18-án a Tabdi Állami Gazdaságban Miklós János, a Bajai Ganz Villamossági Műveknél Szabó Ferenc, Ágasegyházán Iván Istvánná tart pártnapi tájékoztatót. Tolvajok TÖBB. MINT EGY ÉVIG fosz- togata az a tolvajbanda a társadalmi túlajdont, amelyik fölött a napokban hirdetett ítéletet a kecskeméti iarásbíróság. A múlt év december 18. számunkban — a rendőrségi nyomozás befejezésekor — már írtunk a kiterjedt bűnszövetkezetről, az orgazdákról, akiknek a segítségével és közretr.űködésé- veí „pénzt csináltak'’ a különböző helyekről összeharácsolt ingóságokból. A tizenhét vádlott közül öt már büntetve volt tulajdon elleni bűncselekmények miatt. Most sem a véletlen sodorta őket a vádlottak padjára, hiszen ők maguk keresték az alkalmakat, s azokat kihasználva narancsot, fürdőkádat, deszkát és szinte minden elképzelhetőt loptak. Az elsőrendű vádlott, a bűn- szövetkezet fő szervezője és a lopások irányítója. Bognár János, Nyárlőrinc, II. kerület 4. szám alatti lakos, a kecskeméti MÁV-állomás dolgozója volt. öt évvel ezelőtt került a vasúthoz. Magatartásával szemben több esetben merült fel kifogás: igazolatlanul távol maradt munkahelyéről, engedély nélkül eltávozott stb. Ezért többször figyelmeztették, sőt fegyelmi eljárás is volt ellene. 1964 őszén egy alkalommal észrevette, hogy Kecskeméten, az akkor épülő távolsági buszmegállónál egy gópkocsikerék hever a földön. Erről tájékoztatta barátját, Varga Sándor. Kecskemét, Balló- szög 220. szám alatti lakost, s közösen ellopták a kereket és eladták. Az első akciót hamarosan követte a többi. Bognár és Varga éjszakai szolgálatuk alatt dézsmálni kezdték a vasúti szállítmányokat. A könnyű pénzszerzési hajlam napok alatt átragadt Bencsik Józsefre. Elek Józsefre is. akik szintén az állomás területén dolgoztak. MAR ATTÓL SEM riadtak vissza, hogy a lezárt vagonokat feltörjék. Az így ellopott drótszövetet. narancsot. deszkát, őrölt paprikát, bort, cementet, cukrot Gyöngyös Sándor és felesége, Kecskéméi Szent István város 25 'd. szám alatti lakására szállították, s azt az orgazdák „jutányos áron” megvették és nyilván tovább adt*k. Gyöngyösiek nagyon jól tudták, honnan származik az áru. mégsem tiltakoztak emiatt, sőt. annyira tetszett nekik ez üzlet hoffv bármit hajlandók voltak átvenni. bi időben egyre nagyobb lehetőség volt erre. Az építkezéseknél qzonban továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy I az építtető a szükséges összegnek legalább 25 százalékával rendelkezzen, A következőkben is arra törekszünk, hogy a lakosság igényeit az adott lehetőségek keretein belül minél nagyobb mértékben kielégítsük — hangoztatta végezetül dr. Gordon László. * A beszélgetésből kitűnt tehát, hogy a családiházak és a társasházak építtetőinek igényei kielégítéséhez építőipari kapacitásra és anyagra is kell tervezni.- Nemrég ülést tartott erről a témáról a megyei magánlakásépítési bizottság. A tanácskozáson erre vonatkozólag számos értékes javaslat hangzott el, amelyről lapunkban is hírt adtunk. Remélhetőleg ezek mielőbb megvalósulnak. Kereskedő Sándor «Ä#1 ' M A szavaZatezedő bizottság tagjai (Szócska Imre és Lusz- tig József) összeszámlál jak a szavazatokat. A pártbizottságot ellenvélemény nélkül választották meg. bandája Egy alkalommal például 10 pár gyermekcipőt lopott Bognár János a vasútállomáson az egyik szállítmányból — s két pár kivételével — ezeket Gyöngyösiné vette meg 300 forintért. HOGY MENNYIRE nem voltak válogatósak Bognárék, azt a fenti rövid felsorolás is bizonyította. De elszántságukra jellemző, hogy amikor Bognár és Ben- csik arról szerzett tudomást, hogy az alsópályaudvarra nyitott kocsin trágyaszóró gépek érkeztek, rögtön odasiettek és leszereltek egy pótkereket, majd 400 forintért eladták. Valameny- nyi cselekményüket nyilván nem áll módunkban felsorolni, hiszen összesen 110 alkalommal követtek el lopást és összesen mintegy 60 ezer forint értékű árut loptak el. Amikor már kevésnek találták a vasútállomáson kínálkozó lehetőségeket, működési területüket más raktárakra, vállalatokra, termelőszövetkezeteikre és magánszemélyek tulajdonára is kiterjesztették. Bűncselekményt követtek el például a kahzervgyár, a Kecskeméti Vas- és Fémipari Ktsz, a megyei építőipari vállalat, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz, a Hűtőipari Vállalat, a kecskeméti Rákóczi Tsz, a 9. sz. AKÖV, stb. sérelmére is. De loptak kerékpárt. üzemanyagot, hordót, gázpalackot, permetezőgépet, zseblámpát is. TERMÉSZETESEN a feljelentések nyomán megindult ellenük a nyomozás, hamarosan el is fogták és előzetes letartóztatásba helyezték őket. Az ügyben kihallgatott több. mint nyolcvan tanú. szakértők vallomása alapján a bíróság megállapította bűnösségüket. Bognár Jánost húsz rendbeli különböző — ebből 13 rendbeli bűnszövetségben, illetve folytatólagosan elkövetett — lopás miatt ötévi szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bencsik József és Varga Sándor három-három évet kaptak, s fejenként két évre eltiltotta őket a bíróság a közügyekben való részvételtől. Elek Józsefet és Gyöngyösi Sándomét két-kót évre ítélte a bíróság és mellékbüntetésként közügyektől való eltiltást alkalmazott. A többiek egy év és nésy hónap végrehajtható, illetve felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, vagy meghatározott összegű oénzbüntetéssel sújtotta őket a kecskeméti járásbíróság. Az ítélet nem jogerős. Pénteken pártértekezlet volt Jánoshalmán. Nyolcvanegy küldött érdeklődéssel hallgatta, majd 14 felszólaló meg is vitatta Balogh Lajos, a pártbizottság titkára által beterjesztett beszámolót. A Petőfi Tsz küldöttei figyelemmel halljatják: „A Petőfi Tsz-nél az 1965-ös évben egy munkaegység értéke 52 forint, a Haladás Tsz-nél 43 forint, az Üj Alkotmány Tsz-nél 34 forint, a Kossuth Tsz-nél 22 forint, a Jókai Tsz-nél 14 forint.”. „A közélet iránti érdeklődés mini Jógi változáson ment keresztül, amely azt jelenti, hogy egyre gyarapszik az alkotók, a véleményformálók száma.” ~